Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-25 / 21. szám, péntek

A megtervezett béke utópia-e vagy realitás? Századunkban, a termonuk­leáris bomba, az elektronika, az ökológia századában, amikor a tudomány és a technika óriási lehetőségei és veszélyei tárul­nak fel, a háború elhárítása a világpolitika fő céljává vált. A XX. század büszkesége a tudomány. Ám korunk tudomá­nyát sajnos nagymértékben a háborúk szolgálatába állították. Nagyszerű tudósok egy csoport­ja — köztük olyan meggyőző- déses humanisták, mint Enrico Fermi, elsőként hozták létre az atombombát. A Hirosimára és Nagaszakira ledobott két bomba százezer ember életét oltotta ki, a sebe­sültek száma pedig több mint kétszázezer volt. A hirosimai és nagaszaki atomrobbantások híre megren- dítstte az embereket. Az emberi elme tevékenysége azonban mégsem állt meg. Winston Churchill, az akkori nyugati politikai gondolkodás legmarkánsabb képviselője fo­galmazta meg azt a gondola­tot, hogy a termonukleáris fegy­ver biztosítékot nyújt a világhá- rú veszélyével szemben, mivel értelmetlenné teszi. Foultoni beszédében ellenezte a nukleá­ris fegyver betiltását, és felhív­ta a nyugati hatalmakat, hogy gyorsítsák meg gyártását. NÉHÁNY JELSZÓ Az Amerikai Egyesült Álla­mok elsőnek lépett erre az út­ra, óriási eszközöket s emberi erőfeszítést vetett be, a legki­válóbb intellektuális erőket mozgósította erre a célra, hogy csírájában megállítsák a végze­tes folyamatot. „Atompajzs“, félelem egyensúlya“, „nukleáris fölény“ — Nyugaton jó néhány jelszót találtak ki, ám a lénye­ge mindnek ugyanaz: nem kell félni a fegyverkezéstől, hiszen ez biztosíték a világháborúval izemben. Üj lenne ez a gondolat? Egyáltalán nem. Alfréd. Nobel a XIX. század második felében feltalálta a dinamitot, s ezzel kapcsolatban kijelentette: „Azon a napon, amikor két nagy had- sereg pillanatok alatt megsem­misítheti egymást, minden civi- lizált nemzet elborzad, és fel- oszlatja hadseregét“. Nem sok­kal ezután kitört a francia- porosz háború, negyvenhárom év múlva pedig az első világhá­ború. Az emberiség ma naponta több mint egymilliárd dollárt áldoz a fegyverkezés malochjá- nak. Az Egyesült Államok által gyártott közepes termonukleá­ris bomba 20 megatonnás. Tom Stonner, a Manhattan Egyetem biológia-protesszora így ír er­ről: „Csak egyetlen 20 mega­tonnás bombát kell ledobni New Yorkra, s ennek tízszer annyi halálos áldozata lesz, mint ahány amerikai összesen meg­halt az Egyesült Államok egész történelme során ...“ És mi következik ezután? H. Kahn és A. Wiener amerikai szociológusok kijelentették: meg lehet alkotni az „ítélet napjának“ gépezetét, amely miden élőlényt elpusztíthat, és egyetlen tűzgolyóvá változtat­hatja a földet. Ivan Getting amerikai tudós összevetette a háborúk és az el­esettek számát, különböző tör­ténelmi időszakokra kivetítve. Számításai szerint a háborúban elesetteknek a Föld összlakos­ságához viszonyított aránya fél­évszázadonként 4,5-szeresre nő. Eszerint (ha hihetünk Getting- nek), 80—130 év múlva az eset­leges háborúban annyian hal­nak meg, mint a Föld mai egész lakossága. Mi tehát a teendő? Várjunk ölhetett kézzel vagy megtesszük végre a nehéz, de szükséges lé­pést a népek közti kapcsolatok . új rendszere felé? Azt a fordu­latot, amelyért lankadatlan szí­vóssággal harcol a szovjet nép, jól ismerve a háború szörnyű­ségeit. Mint ismeretes, Leonyid Brezsnyev a múlt év októberé­ben tartott berlini beszédében új szovjet javaslatokat terjesz­tett elő a nemzetközi feszültség enyhítésére. A többi között ki­jelentette, hogy a Szovjetunió szövetségeseivel egyetértésben elhatározta: egyoldalúan 20 ezer fővel csökkenteni az NDK-ban állomásozó szovjet csapatok létszámát, ezer harckocsit és meghatározott mennyiségű más haditechnikát von ki az NDK területéről. A Szovjetunió kész a jelenlegi szinthez képest csökkenteni az országuk nyu­gati körzeteiben telepített kö­zepes hatótávolságú nukleáris eszközök számát, azzal a fel­tétellel, hogy Nyugat-Európá- ban nem helyeznek el olyan újabb amerikai, közepes ható- távolságú nukleáris eszközöket, amelyek az európai stratégiai helyzet megváltoztatására irá­nyulnak. HOGYAN TERVEZZÜK MEG A BÉKÉT? A jövő modellje, amelyért a Szovjetunió harcol, a megterve­zett világbéke. Olyan nemzet­közi állapot, amikor céltudatos intézkedéseket hoznak nem csupán a feszültség enyhítése és az általános együttműködés érdekében, hanem a fegyverke­zés megszüntetése, a szakaszos leszerelés céljából is; végső fokon pedig a világháborúk tel­jes kizárása, a tartós világbéke irányába. Hogyan tervezzük meg a bé­két? Az emberek, pontosabban az uralkodó osztályok harminc évszázadon át fejlesztették a hadviselés művészetét. A béke tervezéséről viszont nem olvas­hatunk sem Hérodotosznál, sem a későbbi történetíróknál. Az emberiség az utóbbi idő­ben bizonyítékot szerezhet ar­ról, hogy lehet és kell is ter­vezni a békét és a nemzetközi együttműködést. Cáfolhatatlan tény, hogy ezen a téren ha­zánk kezdeményező szerepet játszik. Az SZKP XXIV. kong­resszusán (1971-ben J történelmi jelentőségű akció indult el: a kongresszus elfogadta a béke­programot. A XXV. pártkong­resszus (1976-ban) megerősí­tette és továbbfejlesztette ezt a dokumentumot. Az intézkedé­seknek ez az egységes, gon­dosan mérlegelt, realista és jö­vőbe tekintő rendszere már ed­dig is lehetővé tette a nemzet­közi légkör bizonyos fokú javu­lását. A vílágbéke tervezése nem lehet egyetlen ország, de még egyetlen társadalmi rendszer műve sem. Ma a világon több mint 150 állam létezik, és ha a háborút egyikük is elkezdi, ez végzetessé válhat. A világbéke valamennyi, államtól vagy leg­alábbis az ^államok többségétől függ, és elsősorban azoktól a hatalmaktól, amelyek a legna­gyobb termonukleáris poten­ciállal rendelkeznek. Nyilvánvaló az is, hogy a vi­lágbéke megtervezése, vagyis a nemzetközi kapcsolatok olyan új rendszerének kialakítása, amely nem a hidrogénbomba erején, hanem az egyetemes biztonságon alapul, új, rendkí­vül bonyolult és sajátos fel­adat. A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÜJ RENDSZEkt A megtervezett béke azon a reális prognózison alapul, hogy folytatódik az ideológiai és po­litikai küzdelem a. két fő tár­sadalmi világrendszer között. A megtervezett béke csupán azt jelenti, hogy jogilag tilossá, gyakorlatilag megvalósíthatat­lanná válnak a termonukleáris világháborúhoz vezető cselek­mények. Ilyen cselekmény min­denekelőtt a termonukleáris fegyver, továbbá minden más tömegpusztító fegyverfajta al­kalmazása, ilyen fegyverfajták gyártása és kipróbálása, agresz- szív és regioné'is háborúk in­dítása stb. Reális alternatíva lehet a vi­lágbéke olyan terve (vagy ter­vek és programok sokasága), amelyet tudósok és politikusok dolgoznak ki, s amelyre leg­alább a vezető hatalmak és nem­zetközi szervezetek alapozzák tevékenységüket. Az ilyen terv (vagy tervek) kiinduló pont le­het ahhoz, hogy fordulat, végső fokon pedig radikális változás menjen végbe a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, a bé­ke megóvása érdekében. E terv prototípusa a már em­lített szovjet békeprogram. Amikor a Szovjetunió meghir­deti a termonukleáris háború elhárításának feladatát, nem csupán saját népeinek, hanem az egész emberiségnek az ér dekeit védelmezi. A Szovjetunió külpolitikai erőfeszítései össz­hangban vannak a béke megter­vezésének azza.l a másik fontos céljával is, hogy megvalósul­jon az ésszerű együttműködés az összes nép és állam között. A világbéke tervének és ter­veinek megvalósításában fontos láncszem a fegyverkezés mér­séklése és megszüntetése, a fo­kozatos termonukleáris leszere­lés, végeredményben pedig a teljes lemondás a termonukleá­ris fegyverek gyártásáról és al­kalmazásáról. A tapasztalatok már megmutatták, hogy az ilyen intézkedések végrehajtása rendkívül bonyolult feladat. Az emberiségnek azonban nincs más választása. Az utóbbi évek nagy jelentő­ségű diplomáciai és nemzetközi jogi vívmányai (a nukleáris kí­sérletek há-rom közegben törté­nő betiltásáról szóló szerződés, a helsinki értekezlet Záróokmá­nya, a szovjet—amerikai egyez­mények a nukleáris háború el­hárításáról, a SALT-I-ről és a SALT-II-ről és sok más) olyan reményt ébresztenek, hogy szá­mottevő haladást lehet elérni a fegyverkezés korlátozásában és megszüntetésében, a béke megszilárdításában. A Becsben aláírt dokumentum különösen nagy jelentőségű reális és konkrét okmány. A felek egyen­lőségének és egyforma biztonsá­gának elvén alapul, s megbíz­hatóan ellenőrizhető. A szerző désnek minden egyes szavát tu­catszor mérlegelték és meg­gondolták. A bécsi dokumentum lehetővé teszi a továbblépést a SALT-III irányába. Más államok és a nemzetközi szervezetek ilyen irányú befolyásának prob­lémája már csak azért is ége­tően fontos és időszerű, mert Ázsiában és Afrikában is elkez­dődik a nukleáris fegyverkezési verseny, és következésképpen szükségessé válik a kollektív ellenőrzés. A politikát néha kötélhúzás­hoz hasonlítják. A viszonyítás­nak van racionális magva, hi­szen a politikában is fölöttébb fontos a küzdelem, fontosak az akciók. Minél aktívabbak a bé­kéért küzdő erők, annál több a biztosíték arra, hogy a termo­nukleáris világkatasztrófát sike­rül elkerülni. Annál több a re­mény, hogy a megtervezett bé­ke valósággá válik. % FJODOR BURLACK1J professzor (APN) A galántai járás mezőgazdasági vállalataiban a kedvező téli idő­járást az évelő takarmányok trágyázására és ősziek első nitratál- lására használják ki. Felvételünk a vágsellyei (Sala) Barátság Efsz váglcirályjai (Kráľová nad Váhom) gazdaságában készült az őszi búza műtrágyázásáról (V. Palkovič felvétele — ČSTK) Cselekvő magatartás A CSKP KB 14. ülése határozatának szellemében A kommunisták példamutatása 0 Ami ma elég, az holnap már kevés A párt alapszervezeteiben az új tagsági igazolványok átadásá­val egybekötött januári taggyűléseken sok szó elhangzik a párt­tagság jeleni őségéről, a kommunisták példamutatásáról és magas fokú személyes felelősségéről a CSKP gazdasági és szociálpoliti­kai célkitűzéseinek sikeres valóra váltásában. Az új párttagsági igazolvány pártunk minden tagját az eddiginél még céltudatosabb aktivitásra, a párt és a társadalom javára végzett felelősségteljes munkára ösztönzi. Az időszerű feladatok iránti cselekvő magatartásról tanús­kodik a havíŕovi Bányaépítő Vállalat, valamint a karvinái Május 1. Bánya pártalapszer- vezeteinek januári taggyűlése is. A bányaépítő vállalat párt- szervezetének tizenhét tagja a tagkönyvcserét megelőző beszél­getéseken egyéni felajánlásokat tett a vállalat gazdasági tevé­kenységének javítására. A Má­jus 1. Bánya pártbizottsága 123 konkrét feladattal bízta meg tagjait. Mindkét pártalapszerve- zet bizottsága meghatározott időpontban ellenőrzi a vállalá­sok és feladatok teljesítését. Ahhoz, hogy a párttagság előtt világosak legyenek nem­csak a munkahely, hanem a népgazdaság legfontosabb leen­dői is. a két vállalat pártcso- portjai külön is megvitatták a CSKP Központi Bizottsága 14. ülésének határozatát. A kommu­nisták kezdeményezésére a két vállalat dolgozói elhatározták, hogy hazánknak a szovjet had­sereg általi felszabadítása 35. évfordulója tiszteletére rendkí­vüli jubileumi műszakot szer­veznek. A brnói Fruta mezőgazdasági terményfelvásárló és értékesítő iközpont znojmói üzemében na­gyon kedvező feltételek közt tartották meg a tagkönyvcserét. A Fruta tavaly ugyanis a legna­gyobb eredményt érte el fenn­állása történetében, ami a ter­melőmunkában élenjáró kom­munisták és kiváló dolgozók példamutatásának köszönhető. A tavalyi év eleji kiesést ha­mar behoztáik: a bruttó terme­lési tervet 101,5 százalékra, az árutermelési tervet pedig 101,7 százalékra teljesítették. Néhány nappal ezelőtt vette át a hustopečei Állami Gazda­ság pártalapszervezetének tag­gyűlésén az új igazolványt Bo­humil Honig kombájnos, a Szo­cialista Munka Hőse. 1950-től tagja a pártnak. A XV. párt- kongresszuson ' a Központi Bi­zottság tagjává választották. A tagkönyvcsere alkalmából így nyilatkozott: — A párt központi bizottsá­gának 13. és 14. ülése is világos feladatokat tűzött a párttagság és valamennyi dolgozó elé. A párt törekvését becsületes mun­kával akarom támogatni. Nagy megtiszteltetés számomra azok a kitüntetések, amelyekkel tár­sadalmunk értékelte munkámat. Ezek a kitüntetések még aktí­vabb munkára ösztönöznek mun­kahelyemen, mert tudatában va­gyok annak, hogy a mezőgazda- sági termelés — nevezetesen a gabonatermelés — ugyancsak a kulcsfontosságú feladatok közé tartozik. Ami ma elegendőnek tűnik, holnap már kevés. S ezt, sem mint kommunista, jem mint kombájnos, sohasem aka­rom szem elől téveszteni. A teplicel Bonex kötöttáru- gyár 3. üzemegységében is szép eredménnyel zárták az elmúlt évet. Az eredmények újabb tet­tekre ösztönözték az üzem dol­gozóit. Amint a januári taggyű­lés beszámolójából megtudtuk, a leplicei kötöttárúgyár dolgozói a kommunisták kezdeményezé­sére felajánlásokkal készülnek hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára. Vállalták, hogy 1980-ban százhúszezer koroná­val csökkentik az anyagi ráfor­dításokat. Az első árucsoportba tartozó termékek arányának emelésével további nyolcvan- ezer koronát takarítanak meg a népgazdaságnak. E vállalások valóra váltásának biztosítéka az üzemben dolgozó tizenegy szo­cialista munkabrigád. A brigá­dok tagjai munkahelyükön egyéni felajánlásokat Is tettek. SOMOGYI MÁTYÁS Pártélet — pártmunka ★ Hagyományos jó szokása a vágsellyei (Sala) városi pártbi­zottság vezetőségének, hogy az utcai alapszervezetek bevonásá­val nyilvános pártgyűlésen rendszeresen tanácskozik a vá­ros lakosságával. A legutóbb .1979 decemberében került sor ilyen találkozóra, amelyen az időszerű pártélet és gazdaság- politikai kérdésekről Jozef Bu­rán elvtárs, a városi pártbizott­ság elnöke tartott bevezető be­számolót. A munkásmozgalom történelmi eseményeiről pedig az utcai alapszervezetek vete­ránjai szóltak a jelenlevőkhöz. "’*• • * * ★ A berencsi (BranC) falusi pártszervezet tagjainak átlagos életkora jóval meghaladja az 50 évet. Ez azonban nem aka­dályozza meg őket abban, hogy érdemdús munkát végezzenek községük fejlesztésében. Az utóbbi tíz év folyamáu új köz­igazgatási épülettel, minden igényt kielégítő művelődési ott­honnal, vendéglátóüzemmel és eiárusítóközponttal gazdago­dott a falu. A veteránok osz­tályharcos, munkásmozgalmi ta­pasztalata jól ötvöződik a fia­talabb kommunisták lendületé­vel. Az új párttagsági könyve-' két a napokban osztották ki. A pártmunka konkrét kérdéseiről és az Idei tervekről a februári beszámoló taggyűlésükön ta­nácskoznak majd. • • • ik Eredményes gazdasági és politikai munkáról adtak szá­mot januári taggyűléseiken a Bajcsi (Bajő) Állami Gazdaság pártalapszervezetel. Ez alka­lommal osztották ki az új tag­sági könyveket és a termelési feladatokkal Is behatóan fog­lalkoztak. A hazánk felszaba­dításának 35. évfordulója je­gyében kibontakozott munka­verseny is jelzi: a kommunis­ták és a pártonkívüli dolgozók a nehezebb gazdasági feltéte­lek ellenére mindent elkövet^ nek, hogy üzemegységeik dina­mikusan fejlődjenek, s példát mutassanak a korszerű terme­lési, gazdálkodási módszerek alkalmazásában, terjesztésében. • • • ★ A nyitrai (Nitra) Jednota fogyasztási szövetkezet kommu­nistái az új párttagsági könyj veket kiosztó ünnepi taggyűlé­sük keretében a végzett párt­munkát is értékelték. Ennek kapcsán elismeréssel beszéltek az ízletes házi félkészárut ter­melő čakajovcei üzemrészleg dolgozóinak tevékenységéről, valamint a Michal Bíró vezette szocialista munkabrigád sikerei­ről. A brigád kommunistái pél­damutatóan, termékeik minősé­gének szüntelen javításával el­kötelezetten teljesítik köteles­ségeiket, s ezzel nagy ösztön­ző hatást gyakorolnak a mun­kabrigád pártonkívüli tagjaira. (<M 1980. I. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents