Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-25 / 21. szám, péntek
A megtervezett béke utópia-e vagy realitás? Századunkban, a termonukleáris bomba, az elektronika, az ökológia századában, amikor a tudomány és a technika óriási lehetőségei és veszélyei tárulnak fel, a háború elhárítása a világpolitika fő céljává vált. A XX. század büszkesége a tudomány. Ám korunk tudományát sajnos nagymértékben a háborúk szolgálatába állították. Nagyszerű tudósok egy csoportja — köztük olyan meggyőző- déses humanisták, mint Enrico Fermi, elsőként hozták létre az atombombát. A Hirosimára és Nagaszakira ledobott két bomba százezer ember életét oltotta ki, a sebesültek száma pedig több mint kétszázezer volt. A hirosimai és nagaszaki atomrobbantások híre megren- dítstte az embereket. Az emberi elme tevékenysége azonban mégsem állt meg. Winston Churchill, az akkori nyugati politikai gondolkodás legmarkánsabb képviselője fogalmazta meg azt a gondolatot, hogy a termonukleáris fegyver biztosítékot nyújt a világhá- rú veszélyével szemben, mivel értelmetlenné teszi. Foultoni beszédében ellenezte a nukleáris fegyver betiltását, és felhívta a nyugati hatalmakat, hogy gyorsítsák meg gyártását. NÉHÁNY JELSZÓ Az Amerikai Egyesült Államok elsőnek lépett erre az útra, óriási eszközöket s emberi erőfeszítést vetett be, a legkiválóbb intellektuális erőket mozgósította erre a célra, hogy csírájában megállítsák a végzetes folyamatot. „Atompajzs“, félelem egyensúlya“, „nukleáris fölény“ — Nyugaton jó néhány jelszót találtak ki, ám a lényege mindnek ugyanaz: nem kell félni a fegyverkezéstől, hiszen ez biztosíték a világháborúval izemben. Üj lenne ez a gondolat? Egyáltalán nem. Alfréd. Nobel a XIX. század második felében feltalálta a dinamitot, s ezzel kapcsolatban kijelentette: „Azon a napon, amikor két nagy had- sereg pillanatok alatt megsemmisítheti egymást, minden civi- lizált nemzet elborzad, és fel- oszlatja hadseregét“. Nem sokkal ezután kitört a francia- porosz háború, negyvenhárom év múlva pedig az első világháború. Az emberiség ma naponta több mint egymilliárd dollárt áldoz a fegyverkezés malochjá- nak. Az Egyesült Államok által gyártott közepes termonukleáris bomba 20 megatonnás. Tom Stonner, a Manhattan Egyetem biológia-protesszora így ír erről: „Csak egyetlen 20 megatonnás bombát kell ledobni New Yorkra, s ennek tízszer annyi halálos áldozata lesz, mint ahány amerikai összesen meghalt az Egyesült Államok egész történelme során ...“ És mi következik ezután? H. Kahn és A. Wiener amerikai szociológusok kijelentették: meg lehet alkotni az „ítélet napjának“ gépezetét, amely miden élőlényt elpusztíthat, és egyetlen tűzgolyóvá változtathatja a földet. Ivan Getting amerikai tudós összevetette a háborúk és az elesettek számát, különböző történelmi időszakokra kivetítve. Számításai szerint a háborúban elesetteknek a Föld összlakosságához viszonyított aránya félévszázadonként 4,5-szeresre nő. Eszerint (ha hihetünk Getting- nek), 80—130 év múlva az esetleges háborúban annyian halnak meg, mint a Föld mai egész lakossága. Mi tehát a teendő? Várjunk ölhetett kézzel vagy megtesszük végre a nehéz, de szükséges lépést a népek közti kapcsolatok . új rendszere felé? Azt a fordulatot, amelyért lankadatlan szívóssággal harcol a szovjet nép, jól ismerve a háború szörnyűségeit. Mint ismeretes, Leonyid Brezsnyev a múlt év októberében tartott berlini beszédében új szovjet javaslatokat terjesztett elő a nemzetközi feszültség enyhítésére. A többi között kijelentette, hogy a Szovjetunió szövetségeseivel egyetértésben elhatározta: egyoldalúan 20 ezer fővel csökkenteni az NDK-ban állomásozó szovjet csapatok létszámát, ezer harckocsit és meghatározott mennyiségű más haditechnikát von ki az NDK területéről. A Szovjetunió kész a jelenlegi szinthez képest csökkenteni az országuk nyugati körzeteiben telepített közepes hatótávolságú nukleáris eszközök számát, azzal a feltétellel, hogy Nyugat-Európá- ban nem helyeznek el olyan újabb amerikai, közepes ható- távolságú nukleáris eszközöket, amelyek az európai stratégiai helyzet megváltoztatására irányulnak. HOGYAN TERVEZZÜK MEG A BÉKÉT? A jövő modellje, amelyért a Szovjetunió harcol, a megtervezett világbéke. Olyan nemzetközi állapot, amikor céltudatos intézkedéseket hoznak nem csupán a feszültség enyhítése és az általános együttműködés érdekében, hanem a fegyverkezés megszüntetése, a szakaszos leszerelés céljából is; végső fokon pedig a világháborúk teljes kizárása, a tartós világbéke irányába. Hogyan tervezzük meg a békét? Az emberek, pontosabban az uralkodó osztályok harminc évszázadon át fejlesztették a hadviselés művészetét. A béke tervezéséről viszont nem olvashatunk sem Hérodotosznál, sem a későbbi történetíróknál. Az emberiség az utóbbi időben bizonyítékot szerezhet arról, hogy lehet és kell is tervezni a békét és a nemzetközi együttműködést. Cáfolhatatlan tény, hogy ezen a téren hazánk kezdeményező szerepet játszik. Az SZKP XXIV. kongresszusán (1971-ben J történelmi jelentőségű akció indult el: a kongresszus elfogadta a békeprogramot. A XXV. pártkongresszus (1976-ban) megerősítette és továbbfejlesztette ezt a dokumentumot. Az intézkedéseknek ez az egységes, gondosan mérlegelt, realista és jövőbe tekintő rendszere már eddig is lehetővé tette a nemzetközi légkör bizonyos fokú javulását. A vílágbéke tervezése nem lehet egyetlen ország, de még egyetlen társadalmi rendszer műve sem. Ma a világon több mint 150 állam létezik, és ha a háborút egyikük is elkezdi, ez végzetessé válhat. A világbéke valamennyi, államtól vagy legalábbis az ^államok többségétől függ, és elsősorban azoktól a hatalmaktól, amelyek a legnagyobb termonukleáris potenciállal rendelkeznek. Nyilvánvaló az is, hogy a világbéke megtervezése, vagyis a nemzetközi kapcsolatok olyan új rendszerének kialakítása, amely nem a hidrogénbomba erején, hanem az egyetemes biztonságon alapul, új, rendkívül bonyolult és sajátos feladat. A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÜJ RENDSZEkt A megtervezett béke azon a reális prognózison alapul, hogy folytatódik az ideológiai és politikai küzdelem a. két fő társadalmi világrendszer között. A megtervezett béke csupán azt jelenti, hogy jogilag tilossá, gyakorlatilag megvalósíthatatlanná válnak a termonukleáris világháborúhoz vezető cselekmények. Ilyen cselekmény mindenekelőtt a termonukleáris fegyver, továbbá minden más tömegpusztító fegyverfajta alkalmazása, ilyen fegyverfajták gyártása és kipróbálása, agresz- szív és regioné'is háborúk indítása stb. Reális alternatíva lehet a világbéke olyan terve (vagy tervek és programok sokasága), amelyet tudósok és politikusok dolgoznak ki, s amelyre legalább a vezető hatalmak és nemzetközi szervezetek alapozzák tevékenységüket. Az ilyen terv (vagy tervek) kiinduló pont lehet ahhoz, hogy fordulat, végső fokon pedig radikális változás menjen végbe a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, a béke megóvása érdekében. E terv prototípusa a már említett szovjet békeprogram. Amikor a Szovjetunió meghirdeti a termonukleáris háború elhárításának feladatát, nem csupán saját népeinek, hanem az egész emberiségnek az ér dekeit védelmezi. A Szovjetunió külpolitikai erőfeszítései összhangban vannak a béke megtervezésének azza.l a másik fontos céljával is, hogy megvalósuljon az ésszerű együttműködés az összes nép és állam között. A világbéke tervének és terveinek megvalósításában fontos láncszem a fegyverkezés mérséklése és megszüntetése, a fokozatos termonukleáris leszerelés, végeredményben pedig a teljes lemondás a termonukleáris fegyverek gyártásáról és alkalmazásáról. A tapasztalatok már megmutatták, hogy az ilyen intézkedések végrehajtása rendkívül bonyolult feladat. Az emberiségnek azonban nincs más választása. Az utóbbi évek nagy jelentőségű diplomáciai és nemzetközi jogi vívmányai (a nukleáris kísérletek há-rom közegben történő betiltásáról szóló szerződés, a helsinki értekezlet Záróokmánya, a szovjet—amerikai egyezmények a nukleáris háború elhárításáról, a SALT-I-ről és a SALT-II-ről és sok más) olyan reményt ébresztenek, hogy számottevő haladást lehet elérni a fegyverkezés korlátozásában és megszüntetésében, a béke megszilárdításában. A Becsben aláírt dokumentum különösen nagy jelentőségű reális és konkrét okmány. A felek egyenlőségének és egyforma biztonságának elvén alapul, s megbízhatóan ellenőrizhető. A szerző désnek minden egyes szavát tucatszor mérlegelték és meggondolták. A bécsi dokumentum lehetővé teszi a továbblépést a SALT-III irányába. Más államok és a nemzetközi szervezetek ilyen irányú befolyásának problémája már csak azért is égetően fontos és időszerű, mert Ázsiában és Afrikában is elkezdődik a nukleáris fegyverkezési verseny, és következésképpen szükségessé válik a kollektív ellenőrzés. A politikát néha kötélhúzáshoz hasonlítják. A viszonyításnak van racionális magva, hiszen a politikában is fölöttébb fontos a küzdelem, fontosak az akciók. Minél aktívabbak a békéért küzdő erők, annál több a biztosíték arra, hogy a termonukleáris világkatasztrófát sikerül elkerülni. Annál több a remény, hogy a megtervezett béke valósággá válik. % FJODOR BURLACK1J professzor (APN) A galántai járás mezőgazdasági vállalataiban a kedvező téli időjárást az évelő takarmányok trágyázására és ősziek első nitratál- lására használják ki. Felvételünk a vágsellyei (Sala) Barátság Efsz váglcirályjai (Kráľová nad Váhom) gazdaságában készült az őszi búza műtrágyázásáról (V. Palkovič felvétele — ČSTK) Cselekvő magatartás A CSKP KB 14. ülése határozatának szellemében A kommunisták példamutatása 0 Ami ma elég, az holnap már kevés A párt alapszervezeteiben az új tagsági igazolványok átadásával egybekötött januári taggyűléseken sok szó elhangzik a párttagság jeleni őségéről, a kommunisták példamutatásáról és magas fokú személyes felelősségéről a CSKP gazdasági és szociálpolitikai célkitűzéseinek sikeres valóra váltásában. Az új párttagsági igazolvány pártunk minden tagját az eddiginél még céltudatosabb aktivitásra, a párt és a társadalom javára végzett felelősségteljes munkára ösztönzi. Az időszerű feladatok iránti cselekvő magatartásról tanúskodik a havíŕovi Bányaépítő Vállalat, valamint a karvinái Május 1. Bánya pártalapszer- vezeteinek januári taggyűlése is. A bányaépítő vállalat párt- szervezetének tizenhét tagja a tagkönyvcserét megelőző beszélgetéseken egyéni felajánlásokat tett a vállalat gazdasági tevékenységének javítására. A Május 1. Bánya pártbizottsága 123 konkrét feladattal bízta meg tagjait. Mindkét pártalapszerve- zet bizottsága meghatározott időpontban ellenőrzi a vállalások és feladatok teljesítését. Ahhoz, hogy a párttagság előtt világosak legyenek nemcsak a munkahely, hanem a népgazdaság legfontosabb leendői is. a két vállalat pártcso- portjai külön is megvitatták a CSKP Központi Bizottsága 14. ülésének határozatát. A kommunisták kezdeményezésére a két vállalat dolgozói elhatározták, hogy hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadítása 35. évfordulója tiszteletére rendkívüli jubileumi műszakot szerveznek. A brnói Fruta mezőgazdasági terményfelvásárló és értékesítő iközpont znojmói üzemében nagyon kedvező feltételek közt tartották meg a tagkönyvcserét. A Fruta tavaly ugyanis a legnagyobb eredményt érte el fennállása történetében, ami a termelőmunkában élenjáró kommunisták és kiváló dolgozók példamutatásának köszönhető. A tavalyi év eleji kiesést hamar behoztáik: a bruttó termelési tervet 101,5 százalékra, az árutermelési tervet pedig 101,7 százalékra teljesítették. Néhány nappal ezelőtt vette át a hustopečei Állami Gazdaság pártalapszervezetének taggyűlésén az új igazolványt Bohumil Honig kombájnos, a Szocialista Munka Hőse. 1950-től tagja a pártnak. A XV. párt- kongresszuson ' a Központi Bizottság tagjává választották. A tagkönyvcsere alkalmából így nyilatkozott: — A párt központi bizottságának 13. és 14. ülése is világos feladatokat tűzött a párttagság és valamennyi dolgozó elé. A párt törekvését becsületes munkával akarom támogatni. Nagy megtiszteltetés számomra azok a kitüntetések, amelyekkel társadalmunk értékelte munkámat. Ezek a kitüntetések még aktívabb munkára ösztönöznek munkahelyemen, mert tudatában vagyok annak, hogy a mezőgazda- sági termelés — nevezetesen a gabonatermelés — ugyancsak a kulcsfontosságú feladatok közé tartozik. Ami ma elegendőnek tűnik, holnap már kevés. S ezt, sem mint kommunista, jem mint kombájnos, sohasem akarom szem elől téveszteni. A teplicel Bonex kötöttáru- gyár 3. üzemegységében is szép eredménnyel zárták az elmúlt évet. Az eredmények újabb tettekre ösztönözték az üzem dolgozóit. Amint a januári taggyűlés beszámolójából megtudtuk, a leplicei kötöttárúgyár dolgozói a kommunisták kezdeményezésére felajánlásokkal készülnek hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára. Vállalták, hogy 1980-ban százhúszezer koronával csökkentik az anyagi ráfordításokat. Az első árucsoportba tartozó termékek arányának emelésével további nyolcvan- ezer koronát takarítanak meg a népgazdaságnak. E vállalások valóra váltásának biztosítéka az üzemben dolgozó tizenegy szocialista munkabrigád. A brigádok tagjai munkahelyükön egyéni felajánlásokat Is tettek. SOMOGYI MÁTYÁS Pártélet — pártmunka ★ Hagyományos jó szokása a vágsellyei (Sala) városi pártbizottság vezetőségének, hogy az utcai alapszervezetek bevonásával nyilvános pártgyűlésen rendszeresen tanácskozik a város lakosságával. A legutóbb .1979 decemberében került sor ilyen találkozóra, amelyen az időszerű pártélet és gazdaság- politikai kérdésekről Jozef Burán elvtárs, a városi pártbizottság elnöke tartott bevezető beszámolót. A munkásmozgalom történelmi eseményeiről pedig az utcai alapszervezetek veteránjai szóltak a jelenlevőkhöz. "’*• • * * ★ A berencsi (BranC) falusi pártszervezet tagjainak átlagos életkora jóval meghaladja az 50 évet. Ez azonban nem akadályozza meg őket abban, hogy érdemdús munkát végezzenek községük fejlesztésében. Az utóbbi tíz év folyamáu új közigazgatási épülettel, minden igényt kielégítő művelődési otthonnal, vendéglátóüzemmel és eiárusítóközponttal gazdagodott a falu. A veteránok osztályharcos, munkásmozgalmi tapasztalata jól ötvöződik a fiatalabb kommunisták lendületével. Az új párttagsági könyve-' két a napokban osztották ki. A pártmunka konkrét kérdéseiről és az Idei tervekről a februári beszámoló taggyűlésükön tanácskoznak majd. • • • ik Eredményes gazdasági és politikai munkáról adtak számot januári taggyűléseiken a Bajcsi (Bajő) Állami Gazdaság pártalapszervezetel. Ez alkalommal osztották ki az új tagsági könyveket és a termelési feladatokkal Is behatóan foglalkoztak. A hazánk felszabadításának 35. évfordulója jegyében kibontakozott munkaverseny is jelzi: a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók a nehezebb gazdasági feltételek ellenére mindent elkövet^ nek, hogy üzemegységeik dinamikusan fejlődjenek, s példát mutassanak a korszerű termelési, gazdálkodási módszerek alkalmazásában, terjesztésében. • • • ★ A nyitrai (Nitra) Jednota fogyasztási szövetkezet kommunistái az új párttagsági könyj veket kiosztó ünnepi taggyűlésük keretében a végzett pártmunkát is értékelték. Ennek kapcsán elismeréssel beszéltek az ízletes házi félkészárut termelő čakajovcei üzemrészleg dolgozóinak tevékenységéről, valamint a Michal Bíró vezette szocialista munkabrigád sikereiről. A brigád kommunistái példamutatóan, termékeik minőségének szüntelen javításával elkötelezetten teljesítik kötelességeiket, s ezzel nagy ösztönző hatást gyakorolnak a munkabrigád pártonkívüli tagjaira. (<M 1980. I. 25.
