Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-25 / 21. szám, péntek

HATÉKONYABB GAZDÁLKODÁST, JOBB MINŐSÉGET IFolytatás az 1. oldalrólj (kai, a külkereskedeLmnek pe­dig 3,6 százalékkal több árut szállítottad. A beruházásóikra szánt gépek és berendezéseik szállítása 1,8 százalékkal nö­vekedett az előző évhez viszo­nyítva. Sajnos, a hazai és a (külföldi piac követelményeinek nem tettünk eleget az áru mennyisége, szerkezete, minő­sége és választéka tekinteté* ben. Néhány fontos építkezés­re sem szállítottuk le a szük­séges gépeket és berendező- selket. Csökkent az ipari termelés költségességének színvonala, A teljesítményegys'igre számí­tott költségek az 1978-as évhez viszonyítva 0,0 százalékkal csökkentek, ennek keretében az anyagi költségek 0,8 százalék lkai, a bérköltségek pedig 0,3 százalékkal csökkentek. A központilag tervezett upar= ban a munkatermelékenység 1978-hoz viszonyítva 2,9 száza­lékkal növekedett, ami 0,4 ponttal alacsonyabb a terve­zettnél. Az ipari termelés nö­vekedését 79 százalékban a munkatermelékenység növelé­sével értük el. A felhasználható munkaidő* alapot a munkások 91,8 szá­zalékra használták ki, ami 1978-hoz viszonyítva 0,2 pont­tal alacsonyabb. Ugyanakkor a túlórák száma az 1978-as évi 5.7 százalékról 5,8 százalékra növekedett. Az elmúlt évben némileg emelkedett a műszak­szám, ami elsősorban a rend- kívüli műszakoknak az ered­ménye. 'Az elmúlt évben a központi­lag irányított ipari vállalatok­ban dolgozók száma átlagosan 2 millió 630 ezer volt, vagyis 20.7 ezerrel több, mint 1978- ban. Tavaly az előző évhez viszo­nyítva valamennyi ipari ága­zatban növekedett a termelés, a hő- és energiatermelést ki­véve. Az egyes ipari ágazatokban az elmúlt évben a következő eredményeket érték el: A széniparban 124,7 millió tonna szenet és lignitet jővesz­tettek, ami 1,2 százalékkal több, mint 1978-ban. Barna­szénből és lignitből 96,2 millió tonnát termeltek ki (a növe­kedés 1,4 százalék), kőszénből pedig 28,5 millió tonnát jö- vesztettek bányászaink (0,6 %-os növekedés.) Az állami jö- vesztési tervet 0,4 millió ton­nával túlteljesítették. Az év végén a legfontosabb fogyasztók szénkészlete 98 szá­zalékkal nagyobb volt, mint 1978-as év végén, ebből a Sző vetségi Fűtőanyag- és Energia­ügyi Minisztérium által irányí­tott hőerőművek szénkészlete 195 százalékkal volt nagyobb, mint az 1978-as év végén. Tavaly 68,0 milliárd kilo­wattóra villanyáramot termel­tünk, ami 1,5 százalékkal ke­vesebb, mint 1978-ban. A Szö­vetségi Fűtőanyag- és Energia­ügyi Minisztérium által irányí­tott hőerőművekben 5,3 száza­lékkal csökkent a termelés a vízi erőművekben pedig 2,2 százalékkal növekedett. A Jas- lovsiké Bohunioe-i V—1-es Atomerőműben 2,1 milliárd ki­lowattóra villanyáramot ter­meltek, vagyis 3,2 százalékát ez ország villanyáram termelé­sének. A kohászat termelése 2,0 szá­zalékkal növekedett. A vasko­hászatban 1,9 százalékos, a színesfémkohászatban 2,8 szá­zalékos termelésnövekedést ér­tünk el. Tavaly 14,8 millió ton­na acélt termeltünk, ami 3,1 százalékkal több mint 1978- ban. A hengerelt áruk gyártá­sa 5,2 százalékkal, a vékony acéllemezek gyártása 1,8 szá­zalékkal, az acélcső-gyártás 1,7 százalékkal, s a rézcső-gyártás 5,6 százalékkal növekedett. Az 1978-as évhez képest ta­valy 6,6 százalékkal növekedett a gépipari termelés, s ennek keretében a nehézgép-gyártás 6,0 százalékkal, az általános gépipari termelés pedig 6,9 százalékkal. A háztartási Hűtő­gépek gyártása 3,4 százalékkal, a rádió vevőkészülékeké 12,0 százalékkal, a motorkerékpár gyártása pedig 9,7 százalékkal emelkedett. A vegyipar termelése 2,9 szá­zalékkal növekedett, s ennek keretében a leggyorsabban a gumi-gyártás és a műanyag-fel­dolgozás növekedett. Az 1978-as évhez viszonyítva a műanyag- gyártás 5,0 százalékos, a teher­gépkocsi és az autóbusz-abron­csok gyártása 2,7 százalékos, a poliamid vágottszál gyártása 4,9 százalékos növekedést ért el. Az építőanyag gyártásban 3,0 százalékkal növeltük a terme­lést, ami 2,1 ponttal kevesebb a tervezettnél. A közszükségleti ipari ágaza­tok termelése 4,0 százalékkal növekedett. A leggyorsabb ter­melésnövekedést a fa-feldolgo- zó és az üvegiparban érték el. Az élelmiszeriparban 2,0 szá­zalékkal növekedett a termelés, a leggyorsabban a cukor és a cukorkaféleségek gyártása fej­lődött. MEZŐGAZDASÁG A kedvezőtlen időjárási felté­telek negatívan befolyásolták az ágazat eredményeinek ala­kulását. Az 1978 as évhez viszo­nyítva csaknem minden ter­mesztett növényből kevesebbet takarítottunk be, s így csök­kent az egész ágazat termelése is. Gabonából (a kukoricát is beszámítva) 9,2 millió tonnát takarítottunk be, ami 19 szá­zalékkal kevesebb a tervezett­nél. Az 1978-as évhez viszonyít­va tavaly 1,7 millió tonna ga* hónával kevesebbet takarítot­tunk be. Az átlagos hektárho­zam 3,47 tonna volt, ami 0,68 tonnával alacsonyabb, mint 1978-ban. A üektárhozamok a legnagyobb mértékben a dél- csehországi és a dél-morvaor* «zági kerületben csökkentek. Tavaly 3,7 millió tonna búr* gonyát takarítottunk be, ami 0,25 millió tonnával kevesebb, mint 1978-ban (hat százalékkal kevesebb a tervezettnél.) Cu­korrépából 7,9 millió tonnát takarítottunk be, csaknem 10 százalékkal kevesebbet a terve­zettnél; 0,6 tonnával több, mint az előző évben volt. Az évelő takarmánynövények betakarítá­sával 76 százalékos tervteljesí­tést értünk el, silókukoricából egy százalékkal többet takard tettunk be a tervezettnél. Az 1978-as évhez viszonyítva 16 százalékkal kevesebb gyümöl­csöt és 2 százalékkal több zöld­séget takarítottunk be. Az 1978-hoz viszonyítva a szarvasmarha-állomány 27 000 darabbal, a baromfiállomány pedig egy millió 394 ezer da* rabbal növekedett. A sertésál­lomány 13 000 darabbal csök­kent. 1978-hoz viszonyítva a te­henenként! átlagos tejhozam 25 literrel növekedett, a tojón­ként! évi tojáshozam 224,2 da­rab volt. Tekintettel az alacsonyabb terméshozamokra, s arra, hogy nem gondoskodtunk megfele­lően a saját takarmányalap nö­veléséről, terven felüli takar­mánybehozatalra szorulunk. A mezőgazdaság tavaly 7517 traktort, 1296 gabonakombájnt, 459 burgonyafelszedőgépet és 861 vetőgépet kapott. Tovább bővült az istállókapacítás, a szárítók- és a takarmánykeve­rők kapacitása. 1979-ben 61,2 ezer hektárnyi területről esa’* poltuk le a vizet, s további 19,4 ezer hektáron tettük lehe­tővé az öntözést. Egy hektárnyi mezőgazdasági területre körül­belül 254 kilogramm műtrágyát juttattunk (tiszta tápanyagban számítva). ERDŐ- ÉS tfíZGAZDÄLKODÄS Az erdőgazdaságok a fakiter­melési és szállítási feladatokat teljesítették. Tavaly 18,4 mil­lió köbméter fát termeltek ki, ami 0,5 millió köbméterrel több, mint 1978-ban. Tavaly összesen 1,45 milliárd köbméter Ivóvizet termeltünk, ami az 1978-as évhez viszonyítva 3,5 százalékos növekedést jelent. 1979-ben a lakosság 69,6 száza­léka kapta csatornahálózatból a vizet. ÉPÍTŐIPAR Az építőipari vállalatok 3,7 százalékkal több munkát végez­tek el, mint 1978-ban. Az év el­ső két hónapjában keletkezett termeléskiesést az év folyamán nem sikerült csökkenteni, s így a tervet nem teljesítették. A terv nemteljesítését egyébként részben az előkészítetlen épít­kezéseknek is köszönhetik. Nem sikerült teljesíteni az építőipari munkákat a beruhá­zások kivitelezésében, főleg . a komplex lakásépítésben. Az építőipari vállalatokban az év folyamán átlagosan 556.7 ezer volt a dolgozók száma, ami 3000-el több, mint 1978-ban. Az újonnan felvett dolgozók első­sorban a szállításban és a szakipari tevékenységben kap­tak helyet. A növekedés ellené­re az építőiparban 1,7 ezerrel kevesebben dolgoznak a terve­zettnél. Az építőipari vállalatokban dolgozók munkatermelékenysé­ge 3,1 százalékkal növekedett, ami 1,5 ponttal kevesebb a ter­vezett ütemnél. Az ágazat dolgozóinak átlag­bére az 1978 as évhez viszo­nyítva 2,1 százalékkal növeke­dett (az állami terv 2,5 száza­lékos növekedéssel számolt) és elérte a 2850 koronát. KÖZLEKEDÉS A teherszállítás keretében 620,3 millió tonna árut szállí­tottak, ami 1,1 százalékkal több, mint 1978-ban. Az állami tervet 98,2 százalékra teljesí­tették. A vasút 283,5 millió tonna árut szállított, ami az előző év­hez viszonyítva 1,6 százalékkal több. A tervet 99,3 százalékra teljesítették. A vasúti szállítást befolyásol­ja a munkaerőhiány, a ki- és a berakodás közti aránytalanság, a pótalkatrészek hiánya, vala­mint a vasút műszaki alapjá­nak fogyatékosságai. A csehszlovák Autóközleke­dési Vállalat 328,1 millió ton­na árut szállított, ami 0,4 szá­zalékkal több, mint 1978-ban. A folyami hajók 8,8 millió tonna árut szállítottak, 11,3 százalék­kal többet, mint 1978-ban. A személyszállítás az 1978. évi szinten maradt, összesen 2447,5 millió embert szállítot­tak. A prágai metró utasainak száma elérte a 207 milliót, ami 43,6 százalékkal több, mint 1978-ban. TÁVKÖZLÉS Tovább bővült a telefonháló­zat, az automata kapcsolás. Az adóállomások építésével to­vább javult a televízióadás vé­telének minősége. A telefonál­lomások száma 89 000-rel növe­kedett, ebből 25 000 egyéni elő­fizetők használatában van. A nemzetközi telefonössze­köttetésben tovább bővült a Prága—Moszkva automatizált vonal kapacitása, újabb nem­zetközi vonalak létesültek, Ku­ba Csehszlovákián keresztül lé­tesített telefonösszeköttetést több nyugat-európai állammal. ds berendezések szállításának tervét 105,3 százalékra. Az építkezési beruházások el­sősorban a fűtőanyagenergeti­kai alap, a gépipar, a vegyipar fejlesztésére, valamint a hazai nyersanyagokon alapuló terme­lés bővítésére irányultak. Az­által, hogy a kivitelező kapa­citásokat a döntő építkezésekre koncentrálták, a kiemelt épít­kezéseken a tervet 2,5 százalék­kal túlteljesítették. Ennek el­lenére a kiemelt építkezések egy részén továbbra Is fogya­tékosságok tapasztalhatók, ame­lyek az átadási határidők elto­lódásában nyilvánulnak meg. A 2 millió koronánál nagyobb beruházási költséggel épülő építkezéseken 5,4 százalékkal maradtak el a tervtől. Ezzel szemben azokon az építkezése­ken, amelyeken a beruházási költség nem haladja meg a 2 millió koronát, a tervet 8,2 százalékkal túlteljesítették. Nem érték el a kitűzött cé­lokat a megkezdett építkezések számának csökkentésében és az építkezési határidők lerövidítő­soften, 1979 folyamán többek között ezeket az új kapacitásokat he­lyezték üzemije. A Jifí—2 Bá­nyát, a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű első 440 megawat­tos blokkját, a Détmarovicei Villanyerömű két 30 megawat­tos turboagregátját, a Bratisla- vai Hőerőművet, a lábi föld­alatti tárolót, a Podbrezovái Vasmű csőhúzó részlegét, a tlma- cei Szlovák Energetikai Gép­gyár 4-es számú csarnokát, a kunčicei Klement Gottwald Ko­hó új részlegét, a Kelet-szlová­kiai Vasmű újjáépített samoto- zó részlegét, valamint a Hori- ce-Humpolec, Pápov-Rehorov közti autópályát. Az építkezési beruházások ré­vén 143 milliárd korona érté­kű új állóalapokat nyertünk, ami 8,6 százalékkal több, mint az előző évben. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA A tudományos-műszaki fejlő­dés területén a pozitív eredmé­nyek ellenére nem sikerült ed­dig döntő fordulatot elérni a megoldott feladatok gyorsabb gyakorlati alkalmazásában. A kutatási és fejlesztési alap kapacitásait a döntő feladatok megoldására összpontosítottuk, azonban a műszaki fejlesztés állami tervét nem teljesítettük teljes mértékben. A 472 álla­mi kutatási és fejlesztési fel­adatnak csupán 84,5 százalékát oldották meg, és a helyzet 1978- hoz viszonyítva nem javult. Az 1979-ben a termelésben megvalósított kutatási eredmé­nyek közé tartozik pl.: az új nemzedékhez tartozó hidrauli­kus H—1000 szövőszék gyártá­sa, az aszinkronikus motorok sorozatgyártása, a PJ—24 ipari csarnokok gyártása, az integ­rált áramkörök technológiájá­nak bevezetése stb. volt, ami 52 000-rel több, mint 1978-ban. Több mint 380 ezer nő volt szülési szabadságon. A népgazdaság szocialista szekto­rában (az efsz-szek nélkül) 6540 ezer személy dolgozott, ami 1,0 százalékkal több, mint 1978-ban. A nem termelési szférában a foglalkoztatottság gyorsabban (1,8 százalékkal), nőtt mint a termelési szférában (0,4 száza­lék). A foglalkoztatottak száma a legnagyobb mértékben az ok­tatásügyben, az egészségügy­ben és a kereskedelemben nö­vekedett. A betegség és baleset okozta munkaképtelenség átlagosan 4,1 százalék volt. A lakosság pénzbevétele (a kölcsönök kamatját Is beleszá­mítva) 343,4 milliárd korona volt, ami 3,6 százalékkal több, mint 1978-ban. A bérek 3,6 szá­zalékkal, a szociális juttatások 5,8 százalékkal voltak magasab­bak. A népgazdaság szocialista szektorában (efsz-ek nélkül) a dolgozók átlagos nominálbére a tervvel összhangban 2,6 száza­lékkal növekedett, és elérte a 2580 koronát. A nyugdíjak és a családi pót­lék módosításával kapcsolat­ban a szociális juttatások 1978- hoz viszonyítva 5 százalékkal növekedtek. Az öregségi nyugdíj átlagos havi összege 1160 koronára nőtt. A lakosság kiadásai 1978-hoz viszonyítva 3,9 százalékkal vol­tak nagyobbak, a bankbetét-ál­lomány és a készpénz 7,4 mil­liard korona volt. A kiskereskedelmi forgalom 3,6 százalékkal volt nagyobb, mint 1978-ban. Az élelmiszerre fordított összeg képezte a kis­kereskedelmi forgalom 46,5 százalékát. Kiegészítettük a keresletet az alapvető élelmiszerekből. Bi­zonyos nehézségek merültek fel a húsellátásban. Mivel nem tel­jesítették a tejfelvásárlás ter­vét, nem sikerült biztosítani a tejtermékek megfelelő struktú­ráját. Az iparcikkek terén tovább növekedett a kereslet a drá­gább árufajták iránt, ami meg­felel az általános lakáskultú­rának a háztartások ellátottsá­gának. Annak ellenére, hogy 1978-hoz viszonyítva a hazai piaci'a több árut szállítottunk, egyes termékek választéka nem felelt meg a minőség, a divat­újdonságok szempontjából. Az év folyamán sikerült javítani a lakosság fűtőanyag-ellátását. A kiskereskedelmi árak mó­dosítását tükrözi a létfenntar­tási költségek indexe, amely 1978-hoz viszonyítva három szá­zalékkal növekedett. Az 1979- es júliusi ármódosítással egy- időben intézkedéseket hoztunk szociális téren (a családi pótlék és a nyugdíjak emelése). A társadalmi fogyasztás 1978- hoz viszonyítva 4,4 százalékkal volt nagyobb. Minden állampol­gár a társadalmi fogyasztás for­májában 8472 koronát kapott, míg 1978-ban 8168 koronát. A 3—5 éves gyerekek 78,5 százaléka járt óvodába. Az alapiskolát befejező tanulók kö­zül 102,4 ezer középiskolában, 143,3 ezer iparitanuló-iskolák- ban folytatta tanulmányait. A főiskolákon 147 000 hallgató tanult. Az egészségügyi létesítmé­nyekben az ágyak száma 186,9 ezerrel nőtt, az egy orvosra eső lakosok száma 325-re csök­kent. A kultúra területén mintegy 7000 könyv jelent meg 83 mil­lió példányban. A színházláto­gatók száma 9 millió volt, a filmszínházak műsorát több 81 millióan látták. 120,6 ezer lakás épült, a la­kásépítés tervét 93 százalékra teljesítették. 1979 végéig 128 ezer lakás építését kezdték meg. Egyes népesedési mutatók némileg csökentek. A házasság- kötések száma 129 000-rel csök­kent, 32 000 házasságot felbon­tottak. 273 090 gyerek született, ami 6000-rel kevesebb, mint 1978-ban. Ezer lakosra számítva a természetes szaporulat 6,5 százalék volt. Az év végén a CSSZSZK-nak 15 282 P00 lako­sa volt. ÉPÍTKEZÉSI BERUHÁZÁSOK A beruházási munkák terje­delme 1978-hoz viszonyítva 1,6 százalékkal volt nagyobb. A struktúrát illetően azonban el­térések mutatkoznak a tervtől — a gépek és berendezések szállítása nagyobb volt a ter­vezettnél, míg az építőmunkák­ban nem érték el a tervezett di­namikát. A beruházási munkák és szállítások évi állami tervét 99,7 százalékra teljesítették, eb­ből az építőipari munkák ter­vét 95,7 százalékra, a gépek KÜLKERESKEDELEM Elmélyült a csehszlovák gaz­daság bekapcsolódása a nem­zetközi munkamegosztásba, el­sősorban a termelés specializá- ciójának és kooperációjának fejlesztésével Nyersanyag- és energetikai szükségletünk nagy részét a KGST-országokkal kö­tött hosszú iejáratú kereskedel­mi egyezményekkel fedeztük. 1978-hoz viszonyítva árucserénk a KGST-orszagokkal 9,1 száza­lékkal, a Szovjetunióval 13,1 százalékkal nőtt. Kivitel 110,3 Behozatal 111,3 Ebből Ebből A szocialista A szocialista országokba 108,4 országokból 109,9 Nem szocialista Nem szocialista országokba 115,5 országokból 115,0 A kivitel és a behozatal nö-‘ vekedésének tervezett ütemét egészében elértük. Nem telje­sítettük a feladatokat a gép­ipari termékek kivitelében, an­nak ellenére, hogy a kivitel az előző évhez viszonyítva nagyobb volt. A külkereskedelem dinamiká­ját és eredményeit nagymérték­ben befolyásolta az árak alaku­lása a világpiacon, elsősorban a nem szocialista országok vi­szonylatában ÉLETSZÍNVONAL A népgazdaságban a dolgo­zók száma 1979-ben 7265 ezer A külkereskedelmi forgalom növekedési üteme százalékban 1978-hoz viszonyítva

Next

/
Thumbnails
Contents