Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-25 / 21. szám, péntek
SAN SALVADOR: SORTŰZ A TÜNTETŐKRE Ä Carter-politilca bírálata az Egyesült Államokban is (ČSTK) — Az Egyesült Államok vezető köreinek szovjetei- lenes kampánya egyre inkább ellenzést vált ki a reálisan gondolkodó amerikaiak körében. (ČSTK) — San Salvadorban továbbra is megbénult az élet, az utcákon katona- és rendűrjárőrök cirkálnak. A salvadori hadsereg néhány órára elfoglalta a Salva. dóri Nemzeti Egyetemet, ahová közel 20 000 ember me* nekült a hadsereg elől. A Vöröskereszt és az Emberi Jogok Bizottságának közvetítése után a katonaság és a rendőrség kivonult ugyan az egyetem épületéből, de a tüntetők az egyetemen maradtak. HírUgynökségi jelentések szerint nyilván megvárják a keddi és a szerdai megmozdulások során megölt 32 ember temetését. Az ország eddigi történelmének legnagyobb tüntetését a baloldali szervezetek egységfrontja hirdette meg tiltakozás sül a katonákból és polgári politikusokból állő junta poli* tikája ellen. Adlai Stevenson szenátor pl. úgy véli, hogy a Szovjetunió ellen bevezetett gazdasági szankciók végül is megbosszulják magukat. „Tapasztalatból tudjuk, hogy a Szovjetunió a hasonló intézkedésekre mindig a saját tartalékainak mozgósításával válaszol. A fejlett technikát a világpiacon beszerezheti az USA bármely konkurensétől“ — mondotta a szenátor és hozzáfűzte, hogy a Szovjetunió az egyik legmegbízhatóbb kereskedelmi partner hírében áll. Rámutatott, hogy az amerikai kormány intézkedései a fizetési mérleghiány további növekedéséhez, a dollár árfolyamának csökkenéséhez és más gazdasági nehézségekhez vezetnek. Richard Dole szenátor a Los Angeles Times című lapnak adott interjújában bírálta a Carter-kormány politikáját, amiért az az afganisztáni eseményekből politikai tőkét szeretne kovácsolni a maga számára. „Ez az egész ügy szerintem csak manőver, amely arra szolgál, hogy elvonja a figyelmet Iránról. A kormány reményei azonban szertefoszlanak. Wolff von Amerongen, a nyugatnémet Kereskedelmi és Iparkamara elnöke óva intett a Szovjetunió elleni gazdasági szankcióktól. A Bild-Zeitung című lapnak adott interjújában kijelentette, hogy amennyiben a Nyugat gazdasági úton zsarolni fogja a Szovjetuniót, ellen- intézkedésekkel számolhat. A Szovjetunió például leállíthatja a nyugati országokba irányuló olaj- és földgázszállítmányait, Hamis tájékoztatás (ČSTK) ■ A Start című jugoszláv folyóirat szerkesztőségi cikket közöit, melyben elferdíti az afganisztáni eseményekről szóló jelentéseket. A TASZSZ hírügynökség ezzel kapcsolatban figyelmeztet, hogy ezt a hamisított verziót minden valószínűség szerint nyugati hír- ügynökségi forrásokból vették át. A cikk durván rágalmazza a Szovjetuniónak a fejlődő orszá gokkal szembeni politikáját. A jugoszláv olvasókat így hamisan tájékoztatják a Szovjetunió bel- és külpolitikájáról, hangsúlyozza a 1ASZSZ. új szó i98a I. 25. A MAGA KÁRÁN TANUL MAJD? Carter elnök szokásos jelentését az ország helyzetéről szerdán éjszaka közvetítette valamennyi amerikai tévéállomás. A CBS állomáson Carter beszédét a Monte Carló-i nemzetközi cirkuszfesztiválról adott közvetítés előzte meg, s az elnök után a nézőik a képernyőn a legjobb színészeik és komikusok díjazását láthatták. Ha Carter beszédének tartalma nem lenne ennyire súlyos, azt gondolhatnánk, hogy egyébként jól illett a két program közé. A cirkusztól azonban igen távol állt, sóikkal inkább a hazárdjátékra emlékeztetett, amelybe minden bizonnyal elnökválasztási megfontolásokból kezdett. Nem az első eset, hogy amerikai elnök fontos katonai-politikai intézkedéseit épp országának „létérdekeivel“ indokolta. Harry Truman már 1947- bem figyelmeztette a Szovjetuniót, hogy tartózkodjon görögországi, törökországi és olaszországi aktivitásától — és ezzel megkezdődött a „kommunizmus térnyerésének megakadályozására irányuló“ hírhedt politikája, amely az Egyesült Államok háború utáni történelmét áthatja. 1957-ben a Truman-doktrínához csatlakozott Eisenhower, akinek a Kongresszus tagjaihoz intézett szavaira meghökkentően hasonlított Carter szerdai beszéde. Akkor Eisenhower megszerezte a Kongresszus beleegyezését ahhoz, hogy „szükség esetén katonai erővel is megvédje közel-keleti „érdekeit“. Ez a doktrína lett az Egyesült Államok 1958-as libanoni, intervenciójának alapja. Az Egyesült Államok nem tudta meggyőzni a közel-keleti országokat arról, hogy első számú ellenségük a Szovjetunió, amely ugyanakkor önzetlen együttműködésre törekedett valamennyi szabad, fejlődő országgal. Eisenhower doktrínája felett tehát hamar eljárt az idő. „A kommunista veszély elleni harc“ legnagyobb kudarcát az amerikai történelemben a vietnami háború jelentette, amely az USA számára katasztrofális anyagi és erkölcsi következményekkel járt. Ezek nyomására jött létre az ún. Nixon-doktrína, amely nem feltételezte a világ különböző részeiben az USA közvetlen katonai beavatkozását, hanem hegemonista céljainak elérésére úgy törekedett, hogy különböző reakciós rendszereket katonailag támogatott. lames Carter nem tanult elődjeinek kudarcaiból. „Doktrínájával“ ő is hozzá akar járulni a hidegháborús légkör keltéséhez, a nemzetközi helyzet romlásához. (ČSTK) • Carter üzenete az „unió helyzetéről* WASHINGTON LETÉR AZ ENYHÜLÉS ÚTJÁRÓL LEKICSINYLŐÉN BESZÉLT A BELGAZDASÁGI GONDOKRÓL Q AZ USA KATONAI AGRESSZIÓ ÚTJÁN IS MEGVÉDI ÉRDEKEIT (ČSTK) — Carter amerikai elnök szerdán éjszaka a szenátus és a képviselőház együttes ülésén a kormány, a legfelsőbb bíróság tagjai, a vezérkari főnökök és a diplomáciai testület képviselői jelenlétében előadta már jóval korábban beharango- zott üzenetét „az unió“ helyzetéről. Az elnök lényegében nem változtatott azion-a szövegen, amelyet — talán választási sikert remélve — két nappal korábban nyilvánosságra hoztak Washingtonban. Carter kirohanásainak célpontja nemcsak Irán volt, hanem a Szovjetunió is, amelyet Afganisztán elleni „katonai agresszióval“ vádolt. Mind Iránt, mind a Szovjetuniót megfenyegette, miközben a két országot egymás ellen uszította azzal az állításával, hogy nem az Egyesült Államok, hanem a Szovjetunió jelent veszélyt Irán számára. Az amerikai elnök megismételte korábbi kijelentéseit, hogy a Szovjetunió akciója „komolyan veszélyezteti a békét“, és hogy ezért meg kell „büntetni“ — gazdasági szankciókkal, a moszkvai olimpiai játékok bojkottjával és más egyoldalú akciókkal, amelyekhez — legalábbis az USA reméli — csatlakozik néhány nyugat-európai szövetségese is. Bár Carter röviden említést tett arról, hogy a SALT—II. szerződés megfelel mindkét nagyhatalom érdekeinek, beszéGENSCHER UTÁN COSSiGA WASHINGTONBAN Az NSZK növeli a NATO-ban vállalt szerepét (ČSTK) — Francesco Cossi- ga, olasz miniszterelnök tegnap hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett, ahol Carter elnökkel és más vezető amerikai képviselőkkel, köztük Cyrus Vance külügy-, Harold Brown hadügyminiszterrel, valamint Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadóval, a Kongresszus tagjaival és gazdasági vezetőkkel folytat tárgyalásokat. Elutazása előtt New Yorkban találkozik Waldheim ENSZ- főtitkárral is. Az olasz sajtó a miniszterelnök látogatása kapcsán megjegyzi, hogy Cossiga nemcsak e tisztségében folytat az USA- val megbeszéléseket, hanem mint a Közös Piac minisztertanácsának jelenlegi elnöke is. E funkciójából eredően az elmúlt napokban hosszú telefonbeszélgetéseket folytatott Thatcher brit kormányfővel, Schmidt nyugatnémet kancellárral és Giscard d’Estaing francia elnökkel. A Német Szövetségi Köztársaság pénzügyileg, katonailag és politikailag a NATO ban pótolja azokat a réseket, amelyek az Egyesült Államok fokozott közel-keleti és délkelet-ázsiai elkötelezettségéből adódnak. Ez Genscher külügyminiszter látogatásának eredményeiből és a bonni kormány néhány döntéséből tűnik ki. A kormány sajtótitkára szerdai sajtókonferenciáján bejelentette, hogy az NSZK rendkívüli pénzügyi segélyt nyújt Törökországnak és Pakisztánnak. Ezenkívül a nyugatnémet kormány szeretné fokozni befolyását a közel-keleti olajtermelő országokra. déneik túlnyomó része azt bizo nyitotta, hogy le akar térni az enyhülés útjáról. Ez mindenekelőtt jelentésének három pontjából tűnik ki. Carter a Perzsaöblöt olajkincsével „létfontosságúnak“ tartja az USA számára, és kész „megvédeni érdekeit“ katonai agresszió útján is. Az elnök kijelentette továbbá, hogy a CIA és más amerikai kémszervezetek tevékenységének nagyobb szabadságot kíván biztosítani. Világosan értésre adta, hogy kormánya a fegyverkezési hajsza új szakaszát akarja megkezdeni még azon az áron is, hogy csökkentik a különböző szociális kiadásokat. Nem csoda, hogy mindezek után Carter félórás beszédébem csak igen kis helyen foglalkozhatott a belső problémáikkal, amelyek az amerikaiak többségét jóval nagyobb mértékben aggasztják, mint a Pentagon ér- dekei. Carter úgy vélte, hogy elegendő néhány szóval elintézni az energiagondokat, az infláció elleni harcot, a munkanélküliek problémáját. Azt ígérte, hogy ezekre a belső gondokra talál orvosságot. Az amerikaiak azonban »hasonló ígéreteket hallottak Carter korábbi jelentéseiben is, de azokból semmi sem valósult meg. Ezúttal is csak vízió marad a belső gazdasági problémák megoldása, annál is inkább, mert az új rakétáik, repülőgéip-anyahajók gyártása további hatalmas pénzösz- szegeket nyel el. Miért marad el az Ermitázs-kiállítás? A sport utón a művészetet is bemártják a politikába (ČSTK) — Az amerikai sajtó hírei szerint az USA külügyminisztériumának hivatalos szóvivője kijelentette, hogy a le- ningrádi Ermitázs gyűjteményéből tervezett USA-beli képkiállítás „nem felel meg az ország nemzeti érdekeinek“ — írja Vlagyimir Szeröv, a TASZSZ kommentátora. A külügyminiszter képviselőiének e kijelentése enyhén szólva az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek nagyon sajátos értelmezéséről ad tanúbizonyságot. Valótlanság lenne azt feltételezni, hogy a művészetet szerető amerikaiak egyet«* értenek azzal a nevetséges megokolással, hogy a világ egyik leggazdagabb múzeumának értékeivel való megismerkedés nem felel meg érdekeiknek, Az USA külügyminisztériuma képviselőjének próbálkozásai, hogy a tervezett kiállítás elmaradását az afganisztáni eseményekkel hozzák kapcsolat-s ba, teljesen irreálisak. Hiszen az Egyesült Államoktól több ezer kilométerre fekvő országban végbement események semmiképpen sem veszélyeztethetik az USA biztonságát. Amikor az USA külügyminisztériumának képviselője az Egyesült Államok nemzeti érdekeiről beszélt, nyilván nem azoknak az ameri-i kaiaknak az érdekeire gondolt, akik támogatják a szovjet—f amerikai kapcsolatok fejleszté- sét, hanem azon befolyásos körökére, melyek önző érdekeiket szem lőtt tartva akadályozzák az enyhülést és szeretnének visszatérni a hidegháború gyakorlatához. JACQUES CHABAN DELMAS, a a francia nemzetgyűlés elnöke szerdáu hazautazott Moszkvából. KURT WALDHEIM ENSZ-főtit- kár szerdán Islamabadból Bahreinbe utazott, majd egynapos tartózkodás után csütörtökön továbbutazott New Yorkba. A SZÍRIÁI ARAB KÖZTÁRSASÁG vezetőségének meghívására január végén hivatalos baráti látogatást tesz Szíriában Gromiko szovjet külügyminiszter, jelentette a TASZSZ. SZPIROSZ KIPRIANU ciprusi elnök tegnap Nicosiában fogadta Oskar Fischert, az NDK külügyminiszterét. VARSÓBAN aláírták szerdán az 1980. évi csehszlovák—lengyel áurcsere-íorgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. FRANTIŠEK VYCHODILNAK, a Cseh Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége elnökének vezetésével befejezte vietnami látogat tását a Csehszlovák Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének küldöttsége. MA: EGYIPTOMI—IZRAELI HATÁRNYITÁS A teljes kivonulás az izraeli vezetők hajlandóságán múlik RHODESIA ÜGYÉBEN ÖSSZEÜL AZ AESZ MINISZTERI TANÁCSA (TASZSZ) — Az Afrikai Egységszervezet ülésén a rhode- siai helyzettel kapcsolatos rendkívüli határozatot fogadtak el. A határozat élesen elítéli Nagy- Britanniának Rhodesiában folytatott újgyarmatosítási törekvéseit és felhívja a figyelmet, hogy jelenleg az országban több mint 3 ezer dél-afrikai katona állomásozik, akik a rho- desiai alakulatokkal közösen büntető-akciókat hajtanak végre a zimbabwei hazafiakat támogató lakosság ellen. Az ülésszak résztvevői elhatározták, hogy a rhodesiai kér-i dés megvitatására két héten belül Addisz Abebába összehívják az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának ülését. A határozat egybeu felhívja az afrikai országokat, hogy kezdeményezzék az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását a rhodesiai helyzet megvitatása végett. A rhodesiai kérdés körüli aggodalmak teljesen indokoltak, hiszen ahogy közeledik február, a tervezett választások időpontja, a helyzet egyre feszültebb. Salisburyben ismeretlen teresek meggyilkolták Oliver Saunyamát, aki a Sithole vezette magát jogtalanul Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió (ZANU) nevező párt egyik jelöltjeként indult volna az általános választásokon. Sithole lelkész egyike azoknak a behódoló politikusoknak, akik tavaly aláírták az úgynevezett rhodesiai belső rendezésről szóló megállapodást. (ČSTK) — Nyugati hírügynökségeik jelentése szerint az izraeli egységek szerdán kivonultak a Sínai-félsziget egy részéről — melynek jelentős területét még mindig megszállva tartják — az Aris—Rasz Mr hammed vonal mögé. Az izraeli fél ezzel az Egyiptommal kötött különszerződéseik értelmében lehetővé tette a két ország közti kapcsolatok normalizálását, és sor kerülhet a mai határmegnyitásra. Kamal Hasszan Ali egyiptomi hadügyminiszter az A1 Gumhu- rija napilapnak adott nyilatkozatában beismeri, hogy most már csak az izreali vezetők jó szándékától függ, hogy a Sínai- félsziget területének továbbra is megszállva tartott egyharma- dáról kivonulnak-e az izraeli egységek, és visszaadják-e ezt a területet Egyiptomnak. PROVOKÁCIÓK SZOVJET HAJÚK ELLEN (ČSTK) — Amint azt a szovjet1 távol-keleti tengerhajózási központhoz érkező rádiójelzéseik tanúsítják, az amerikai légierő felújította a hidegháborús években mindennapos rá- repüléseit a szovjet kereskedelmi hajókra. A Csirikov nevű szovjet hajó kapitányának jelentése szerint a Ja pán - tengeren ax amerikai légierő gépei 25 méternyire közelítették meg a hajót. A Jasznomorszk motoroshajó kapitányának rádiőjelentése arról számolt be, hogy amerikai repülőgépek egy órán át köröztek a hajó felett a Koreai- öbölben. Hasonló rádiójelzé9eik érkeznek a Csendes-Óceán és az Indiai-óceán különböző körzeteiből.
