Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-22 / 18. szám, kedd

MUZOREWA HÍVEI A FEBRUÁR! VftLASZTÄSOX BOJKOTTJÁRA SZÓLÍTANAK FEL A Zimbabwei Hazafias Front dokumentuma (ČSTK) — A Zimbabwei Ha­zafias Eront vezetősége doíku- pienlumot tett közzé, amely té­nyekét tartalmaz a Rhodesiáról Stzwió megállapodásnak a volt Rhodesiái rezsim katonai egysé­gei által történt durva megsér­téséről. Január 4-én például a rhode- Sia i egységek f>elta faluban megöltetk egy afrikait, és testé- iv „Partizán“ feliratot tetteik. Három nappal később Muswire- wva l>audiIái büntető hadjáratot kezdtek Kandani, Csihota és Mahuszekva falvak ellen, és összesen hat személyt öltek uieg. A volt rezsim úgynevezett biztonsági erői és Muzorewa „személyes hadserege“ elfoglal­ták azt a területet, melyet a Hazafias Front tagjainak a tá­boroktól való összpontosítása előtt a hazafiak ellenőriztek. Ezekre a területekre provokáto­rokét küldenek, akik a Haza­fias Front nevében a februári választások bojkottálására szó­lítanak fel. A bojkott célja, hogy újabb bábokat válassza nak meg az ország vezetőségé­be, és hm ga ka d ál yozzá k a ha­zafias erők részvételét az új kormányban, hangsúlyozza a doikurnentuin. Köszönet a választóknak (ČSTK) — A bauinani válasz­tókerületi bizottság elnöke Le«- nyid Brezsnyevnek tegnap át­nyújtotta az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsa bauinani választókerülete képviselőjelölt - jének igazolványát. Ebből az alkalomból elmondta, hogy a (kerület dolgozói, épp úgy mint valamennyi szovjet ember mér­hetetlenül örülnek annak, hogy Leonyid Brezsnyev a bauinani (kerület jelöltje a köztársaság Legfelsőbb Tanácsaban. Leonyid Brezsnyev értékelte azokat a sikereket, amelyeket a legutóbbi választások óta eltelt négy év alatt értek el. Kfijkö- netr:t mondott a választóknak az iránta tanúsított bizalomért. 19 8 1 j o n u á r : Ifjúsági leszerelési világértekezlet Helsinkiben MOSZKVAI ÉRTÉKELÉSEK A SZOVJET—AMERIKAI KAPCSOLATOKRÓL fTASZSZ) — A szovjet—ame ritkái kapcsolatokban bekövet­kezett kedvezőtlen változás, az Egyesült Államok vezetésének szovjetellenes kampánya, a Car­ter-kormányzat által elrendelt gazdasági szankciók sorozata, a nyugati sajtóban „Carter-doktrí- nának“ elnevezett tervek elő­készítése élénken foglalkoztat­ja a szovjet sajtói. A kommentárok megállapító »i egyöntetű: a kapcsolatok ineg mlásáért az Egyesüli Ál lamok kormányzata felelős —■ de ez az irányvonal nem hoz hatja meg a kívánt sikert, sőt visszaüt értelmi szerzőjére. A moszkvai Pravdában az egyik legtekintélyesebb szovjet kommentátor, Jurij Zsuknv meg­állapítja: Egyre jobban kiéleződnek a szociális-gazda­sági problémák az Egyesült Ál­lamokban. Hi­vatalos adatok szerint 1979 vé­gén a munkaké­pes lakosság­nak 5,8 száza­léka volt mun­ka nélkül, és az Egyesült Álla­mokban 24 mil­lió embernek van kisebb jö vedelnie, mint amennyi a hi­vatalosan meg­állapított „nyci- inorhatár“. A képen: egy fia­talember Bos­tonban, akinek nem maradt más hátra, mint hogy utcai „ze­nészként“ pró­bál keresni (ČSTK külföldi képszolgálata) Washingtonban egyesek azt a vágyálmot dédelgetik, hogy az export tilalmával elmélyíthetik a Szovjetunióban az 1979-es aszály következtében mutatkozó élelmiszer- termelési probléma kát. Azok azonban, akik mész- szemenö terveket fűznek ezek­hez a „szankciókhoz“, alaposan elszámítják magúkat. Az Egyesült Államok megái la pítbatóan megbízhatatlan part­ner lett, semmibe veszi szerző­déses kötelezettségeit, pillanat­nyi érzelmek alapján dönt nagy- fontosságú kérdésekről — írja Zsukov. Megállapítja: Washing­ton bizonytalanságát az is jelzi, hogy az amerikai kormányzat igyekszik másokat — az ENSZ- et, a NATO-partnereket, Wa­shington legközelebbi partnere­it - bevonni ezekbe a „bünte­tő“ akciókba de eddig kevés ered mennyei. A Szuv jetszkaja Rosszija elemzése a Washington által foganatosított politikai l pések — például <i SAI.T —11 szerző­dés befagyasztása és a kereske delmet korlátozó, illetve meg­akadályozó döntések — alapján rámutat: ez a folyamat nem most kezdődött. Az elnökválasztások előtti időszakban az Egyesült Álla­mok politikája már nemegyszer volt ilyen veszélyes. Az Egye­sült Államoknak azonban meg kellett volna már tanulnia, hogy haszontalan vágyálom, ha a Szovjetunióval az erő nyelvén próbál beszélni — írja a Szov- jetszkaja Rosszija. Az enyhülés az európaiak számára nem a pusztába kiál tott szó, hanem megtestesíti a helsinki Záróokmányban rögzí tett elveket az államok közötti békés kapcsolatokról, így töb­bek között az erőszak alkalma­zásának tilalmáról és a hatá­rok sérthetetlenségéről — írja Vlagyimir Szeröv, a TASZSZ po lititkai szemleírója. (ČSTK) — Január 19-én és 20,iii tartották meg Helsinki ben az ifjúsági leszerelési vi lágkouiíerencla eiswó konzultatív előkészítő találkozóját, amelyen a lő téaia a világ béke megőr­zése, a nemzetközi feszültség további enyhülésének biztositá sa és a lázas fegyverkezés meg állítása volt. A tanácskozáson, amelyet a Finn Ifjúsági Szerve• zetek Bizottsága rendezett meg, különböző országok ifjúsági és di a k sz e i-voze leinek képvi se! ő i — ifjú kommunisták, szociális ták, szociáldemokratáik, ti he rá liisok, radikálisok és katoliku sok — vettek részt. Az egyhangúlag elfogadott közös közleményben kifejezték, iiogy támogatják a világ de inukrati:Rus és haladó ifjúsága ta; áI kuzója összehívásának gon do afá-t, és hangsúlyozták az ifjú generáció tömeges mozgó si Lisa i iák szükségességét a hé kéért és az emberfiáéig jobb jö­vőjéért folytatott harcba« A találkozó résztvevőn úgy­szintén kifejezték rnóly aggó* daliunkat a nemzetközi hely­zet kiéleződésével kapcsolat-« ban, melyet az Egyesült AIla­ntok koimányáriak és a NATO militarista köreinek felelőtlen politikája okozott. A bt.’•-sinkt találkozót az kijú kereszlényden tok rá ták és kon­zervatívok több képviselője ■>zov jeleli ei\e s ki rohá n á sok na akarta feliha sználmi. Ezeket a próbálkozásokat azonban a fel­szólalók döntő többsége iwrtá-. rozottan elítélte. A konzullal ív találkozó részt­vevői határozatot fogadtak el arról, hogy 19&1 januárjában Helsinkiben ifjúság# leszerelési világkoufereaiciát rendeznek, es meg ha! árazták azt a témakört is, amelyet ezen a fórumon meg keli vitai ni. KIVÉGEZTÉK ft VOLT REZSIM KEGY TISZTIÉT Kurt Waldheim az iráni helyzetről (CSTK) — Kurt Waldheim ENSZ főtitkár, aki jelenleg In diában I arlózkodik, tegnapi sa | tókonferenoiá|án többek között kijelentene, hogy állandó kap Cnölatban álí Szadegii Ghothza- deli iráni kü; ügyminiszterrel, és bízik az amerikai túszok mii előbbi szabadon bocsátásában Teherán, látogatásom sorain ki dolgoztunk egy módszert; re­mélem, hogy ez a túszok szagba dón bocsátását fogja erednie nyezni — mondotta Kurt Waid heim. Az ENSZ-főtitkár nem kő zöi't részleteket, de megfigye­lők véleménye szerint nyilván arról van szó, hogy megáiba podtak egy nemzetközi bízott scig létrehozásában, amely a volt sait büntetlennek kivizsga lásával fog foglalkozni Irán tegnap felszólította Ja páni, hogy azonnal tegyen im- tézkedéseket a Perzsa-öböl met Az ígéret szép szó... (ČSTK) — „Carter elnök leg­fontosabb választási ígéreteinek egyikét sem teljesítette“ — szö­gezi le az a dokumentum, ame­lyet az „Amerikaiak — a de­mokratikus akciók hívei“ befo­lyásos amerikai társadalmi szer­vezet adott ‘ki. A nyilatkozat névszerint említi Carternak a külföldre irányuló amerikai fegyver szá 11 í tá so k csökkentesé­re, a katonai költségvetés 5—7 milliárd dollárral történő mér­sékelésére, valamint a Dél-Ko- reában állomásozó amerikai csapatok kivonására vonatkozó ígéreteit. Carter eddigi elnök­sége épp az ellenkezőjéről ta­núskodik: a hadikiadások re­kordnagyságot értek el, sőt, az iráni válságot követően vészé lyes stratégiai megfontolásokból erőfölényre törekszik. A szovjet—amerikai képcső latokról szóló rósz élesen bírál ja a kormányzatot amiatt. Itogy hátráltatja a SALT—II. tör vénybe iktatását. A dokumentum elmarasztalja a Carter-kormányzatot amiatt, hogy egyenesen dicsekszik a katonai kiadások fokozásával. A dokumentum végezetül leszöge­zi, hogy az amerikai elnök leg utóbbi nyilatkozatai külpolitikai téren komoly aggodalmakat váltottak ki. Jegyzet Í owa amerikai szövetségi államban tegnap sor ke­rült az amerikai elnökválasztá­si kampány első komolyabb erőpróbájára. A 2530 körzetben a demokrata, illetve a republi­kánus párt képviselői megtet­ték az első lépéseket, a Re­publikánus Párt júliusban Det- roitban sorra kerülő kongresz- szusának 37, valamint a De mokrata Párt New Yorkban megtartandó kongresszusa 50 delegátusának a megválasztásá­ra. Tekintettel arra, hogy a re­publikánusok kongresszusán 1994, a demokratákén pedig 3331 küldött vesz részt, a teg nap megkezdődött tanácskozá­sok még nem döntőek a kong­resszusok küldöttei végső név­sorának tekintetében. A delegá­tusokat nem közvetlenül vá­lasztják, hanem csak a követ­kező gyűlésre és fokozatosan tanácskozásról tanácskozásra alakul ki Iowa állam pártkong­resszusa küldötteinek listája, majd közülük kerülnek ki az országos kongresszusok delegá­tusai. A legutóbbi elnökválasztási kampányok eseményei azt bi­zonyítják, hogy Iowa választási gyűlései legalább részben átvet­ték azt a szerepet, amelyet ko­rábban a New Hampshire ál­lambeli első előválasztások ját­szottak. Politikai megfigyelők' figyelmeztetnek arra, hogy 1952-ben Iowában Dwight Ei senhower győzött Robert Taft felett, 1968 ban az itteni gyűlé sek részvevőinek többsége bí­rálta a vietnami háborút, 1972 ben itt ünnepelte sikerét Geor­ge McGovern és 1976-ban az akkor még ismeretlen Jimmy Carter itt tette meg az első lé­Kennedynek az 19ö9-es tragi­kus balesetet, amikor még ina sem tisztázott körülmények kö­zött életét vesztette titkárnője, végezetül, hogy Kenneáyt rá­termettebbnek tartják e az el­nökségre, vagy egyaránt elé­gedetlenek a táborban mind a kettővel és inkább Edmund Áz első erőpróba pást a Fehér Ház birtokbavéte­le felé. Iowa nem nyújtja a jelleg­zetes amerikai állam kereszt- metszetét. A túlsúlyban mező- gazdasági jellegű állam lako­sainak 99,4 százaléka fehér bő­rű amerikai. Az amerikai tö­megtájékoztatási eszközök a tegnap megtartott első elővá­lasztásnak már hetek óta nagy figyelmet szenteltek. Nyilván már az első gyűlések megtar­tása után messzemenő követ­keztetéseket próbálnak majd levonni arra vonatkozóan, hogy a demokraták táborában meny­nyire növekedett a Carter iránti bizalom azt követően, hogy az amerikai—iráni válságra hivat­kozva úgyszólván elbarikádozta magát a Fehér Házban, és le­mondta a pártjának elnökjelölt­jeivel tervezett nyilvános tévé­vitát, továbbá, hogy az ameri­kaiak megbocsátják-e Edward Brown kaliforniai kormányzót támogatják. Már ezek a kezdeti latolga­tások, egyik vagy másik elnök­jelölt sikeres rajtja és az ez­zel járó népszerűség döntő be­folyással lesz a további fordu­lókban megtartandó előválasz­tásokra. A Republikánus Párton belül még népesebb a jelöltek tábo­ra. Iowa államban a legesélye­sebbnek a most már 68 éves Ronald Reagant tartják, de szo­rosan a nyomában van George Bush, Howard Baker, majd John Connaly és Bob Dole. A 14 hónapos amerikai el­nökválasztási kampány az ösz- szes gyűléssel, előválasztással együttvéve olyannyira bonyo­lult, hógy az Egyesült Álla­mokban a kampány előírásai­nak ^legapróbb részleteiben alig 200 politikai szaktekintély és választási stratéga ismeri ki le'ti Bandar Khomeini városban épülő petrolkémiád komplexum befejezéséire. Ha Japán nem kezdi meg az építkezést a le­hető legrövidebb időn beiül, iram azt maga fejezi be. Az Ipari komplexum azért fontos, mivel lehetővé tenné Iránnak, hogy több készterméket és ke­vesebb nyersolajai exportáljon. Tegnapra virradó éjszaka teg­nap TeheránitXMi halálra ítélték és kivégezték a volt rezsim négy tisztjét. Az ítélet szerint kelten közülük részt vettek az 19Ü3. j uniós 5->i tömegmészár­lásban. amikor parancsot ad* tak a Iteitalimas sahellenes tűn-, telesek elmVumására. Akkor aiU Utólag Közeil 10 ezer ember vesztette ételét, és Khomeini ajtfioHah is esiwgráciÓba kény­szerült. Orvosi jelentés Tito egészségi állapotáról (ČSTKJ — A tegnapi orvosi jeientés szerint Josaip Broz Ti­to (ttgoszláv elnök a vasárnapi operáció után, melynek során amputálták bal lábát, jól érzi magát. A jelentés közli, hogy a beteg vasárnap este ébredt a narkózisból, normális a vér­nyomása és hőmérséklete. A tegnapi jugoszláv sajtó tOv vábbi számos táviratot közölt, melyekben a világ kimagasló személy!ségeti és a jugoszláv polgárok is mielőbbi gyógyu­lást kívánnak Tito elnökinek. magát. Ez a lemy természete sen semmiképpen sem csalo­gatja a választókat az urnák hoz, és várhatóan az iowa) gyűlésen a választóknak alig 15 százaléka vesz részt. A Demokrata Párt táborában sokan nyíltan hangot adtak csa­lódottságuknak Carter bel- és külpolitikája miatt, de ugyan­akkor Kennedyért sem lelke­sednek, éppen ezért egyszerűen nem mennek el a gyűlésre. Ha el is mennek, olyan delegátu­sok pártjára állnak, akik pilla­natnyilag határozottan még egyik elnökjelöltet sem támo­gatják. De ez a bizonytalanság nemcsak Iowára jellemző, ha­nem a legtöbb szövetségi ál­lamra is. A legutóbbi 1976-os elnökválasztáson a szavazásra jogosultaknak csak 54,5 száza léka adta le szavazatát, és száz választópolgár közül 73 nem szavazott Carterra. Ezek a statisztikai adatok is meggyőzően tanúskodnak arról, hogy egyre kevesebb amerikai bízik nemcsak országa válasz­tási, hanem politikai rendsze­rében is. Felvetődik a kérdés, hogy vajon annak, aki a jövő évtől négy esztendő tartamára beköltözik a Fehér Házba, lesz-e egyáltalán mandátuma arra, hogy döntsön országa né­pének sorsáról, s«5t mi több, döntéseivel egyes esetekben be­folyásolja a világpolitikai hely­zetet is. (ČSTK) ILIÉ VERüET román kor­mányfő vasárnap négynapos hi. vetalos látogatásra Egyiptomba érkezett, s Musztafa KhaJillal, egyiptomi kollégájává i tegnap megkezdte tárgyalásait. FRANZ MUHRI, az Osztrák KP elnöke a kanintiaú koanmu- niöták gyűlésén kijelentette, hogy a hádeghá ború hoz va ló visszatérés, és a nemzetközi kapcsolatokban az erő politiká­jának alkalmazása a fegyverke­zési verseny folytatásával együtt Ausztria semlegességéit is veszélyeztetné, s fokozná Eu- rópá-ban a katonai konfrontáció veszélyéit. NYIKOLAJ PATOLICSEV szov­jet külkereskedelmi miniszter NDK-beli kollégája, Horst Söl­ler meghívására tegnap Ber­linbe utazott. A két miniszter déi'Után megkezdte megbeszélé­seit a két ország kereskedelmi kapcsolatlatinak további bővíté­séről. A NATO Tanácsa, melyet a szövetség tagállamainak 15 giagy- követe alkot, tegnap Brüsszel­ben magánjellegű ülésre jött össze. A tanácskozás napirend­jén á'Hlítóliag az afganisztáni helyzet és Carter elnöknek a moszkvai ohmpiai játékok boj­kottá1; ására vonatkozó provokál tív felhívása szerepelt.

Next

/
Thumbnails
Contents