Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-19 / 16. szám, szombat
KIS NYELVŐR Bizonytalan határaik Egy kelet-szlovákiai pedagógus az iránt érdeklődött a minap, hogyan értelmezzük az -ig ragot, illetve a vele alkotott szót: vajon az ~ig ragos szó által kifejezett hely vagy idő beleértendő-e még a közlésbe, vagy már nem. Pontosabban: ha azt mondják, Prágáig ment valaki, akkor bejutott-e már a városba is, vagy csak a határáig; illetve elébe: október 28-ig, beleértjük-e még 28-át is, vagy nem, A kérdést nem ok nélkül tette fel olvasónk, mert az -ig rag használata ebből a szempontból bizony nem egyértelmű. Az -ig: határragnak nevezett toldalékunk, s általában hely-, idő- és fokhatározói szerepben használatosak a vele ellátott szavak. Ha ezt halljuk, hogy valaki utazás közben Moszkváig vagy Prágáig jutott el, rendszerint beleértjük a megnevezett városokat is, vagyis úgy értelmezzük a közlést, eljutott az illető Moszkvába vagy Prágába, de tovább már nem. Ha nem jutott be a városba, akkor azt külön hang súlyozzuk így: Moszkva alá, Prága alá, vagy Moszkva, il letv© Prága határáig. Ha viszont a megadott határ szükebb kiterjedésű, mint az említett városok, akkor rendszerint fel sem merül ez a probléma; pl.: „A versenyzők a fáig jutottak.“ Olykor magát a határjelző területet logikai okokból sem értjük bele a közlésbe; pl. „A folyóig kell mennetek“ mondat értelmezésekor senki sem fog arra gondolni, hogy magába a folyóba is be kell menniük a menetelőknek. Vagy ha ezt mondjuk: „Május elsején a díszemelvényig mentünk el“, szintén senki sem fog arra gondolni, hogy az emelvényre is felmentünk. Csábító volna ezek alapján egy olyan szabálynak a megalkotása, hogy ha nagyobb kiterjedésű a határként szereplő hely, akkor az is beleértendő a közlésbe, ha kisebb, szűkebb kiterjedésű, akkor nem. Sajnos, ezt mégsem tehetjük, mert ilyen példáink is vannak: „Séta közben az erdőig jutottunk el." Ebbe már bizony nemigen értjük bele az erdőt, pedig nyilván nagyobb kiterjedésű terület. A képletes helyet kifejező százig szó ebben a mondatban: „Százig tud számolni“ — viszont igazán szűk határt jelez, mégis beleértjük a közlésbe, hiszen aki százig szó- mól, az a százast is ismeri. A helyhatározói szerepű -ig ragos szavak esetében tehát pontos szabályt nem adhatunk: sok függ attól, hogy a helyhatárt jelző szó mit fejez ki, azaz elképzelhető-e logikailag annak beleértése is a közlésbe, vagy nem. Nézzük meg az időhatárt jelző -ig ragos szavakat isi Az október 28-ig kifejezést sokan értelmezik más-másképpen: egyik ember szerint 28-át nem, a másik szerint bele kell érteni. Hadd mondjuk meg: ma már általában és hivatalos közlésekben beleértjük. Ha valamit október 28-ig keH befizetnünk vagy beadnunk hivatalos helyre, azt még 28-án is megtehetjük. De vegyük szükebbre az időhatárt: ha valamit déli 12 óráig kell elvégeznünk, akkor azt 12 óra 00 percig, tehát magát a 12. órát, sőt ennek az utolsó percét Is beleszámítva, megtehetjük. Ez talán nem is okoz problémát az értelmezésben. A fokhatározói szerepű -ig ragos szavak esetében meg inkább csak képletes ez a határ, tehát kevesebb gyakorlati problémát vet fel a használatuk. Ha valaki látástól vakulá- sig dolgozott vagy körömszakadtáig tagad valamit, nem gondolunk valóságos megalkuvásra, illetve körmének leszakadására. Azt válaszolhatjuk tehát a kérdésre, hogy az -ig rag használatára nézve nincs olyan szabályunk, amelynek alapján egyértelműen azt mondhatnánk: a vele ellátott szó által kifejezett hely, idő stb. beleértendő-e a közlésbe, vagy nem. Ezt általában a közlés logikája vagy a már kialakult gyakorlat szabja meg. Dr. JAKAB ISTVÁN Képzavarok „láncszemei" Manapság főleg a közigazgatás, az állam- és gazdaság irányítás kérdéseivel foglalkozó írásokban olvashatunk bizonyos „láncszemekről“, melyek eredete talán a szlovák „články“ többjelentésű szóra vezethető vissza. A kérdéses szó sok kifogásolható kapcsolat, mondat zavarosságáért tehető felelőssé, ez indokolja, hogy fölhívjuk rá a figyelmet. Mindenekelőtt talán vizsgáljunk meg néhány mondatot vagy tagmondatot, amely miatta problematikus! Például: „Növelni kell a párt valamennyi láncszemének cselekvőképességét, ..." A párt láncszemének cselekvőképessége s ezt növelni, ez meglehetősen különösen hangzik. Talán a párt szerveinek vagy szervezeteinek cselekvőképességét kívánjuk növelni. Ennek kijelentése sem kevésbé képtelen: „E harcot széles fronton kell folytatni — az iparban, mezőgazdaságban,... a termelés és az irányítás valamennyi láncszemében.“ Az állam- és gazdaságirányítás rendszerének láncszeme még elképzelhető, de még akkor is képtelenné válik azzal, hogy harcot kell folytatni a láncszemében. A mondat értelme talán ez: „E harcot széles fronton kell folytatni — az ipar, a mezőgazdaság ... a termelés és az irányítás valamennyi szakaszán f területén j."' Még két példát e szó különös használatának megvilágítására, ha ez egyáltalán lehetséges: „Megerősíti azt, hogy a tervezésben feltétlenül érvényesig teni kell fő láncszemként a céltudatosság alapelvét.. * Láncszemként érvényesíteni az ulapelvet! Ebben bizony a láncszem szerepeltetése annyira rossz, amennyire felesleges. Elegendő egyszerűen a céltudatosság alapelvét érvényesíteni. Végül egy részmondat, mely talán mélyebben gyökeredző bajokat is sejtett: „A jelenlegi ülés éppen azért váltott ki világszerte óriási visszhangot, mert a békeharcot a fő, a legidőszerűbb feladatokra irányítja, arra a fő láncszemre, amelyet meg kell ragadni, hogy a szocialista közösség lenini békepolitikája újabb diadalt üljön .. Ez önmagáért beszél, különösebb kommentár nem szükséges hozzá, annál több fejtörés az átfogalmazásához. így tehetnénk elfogadhatóbbá „ ..., mert a békeharcban a fő erőfeszítést a legidőszerűbb feladatokra összpontosítja, azokra, amelyeket meg kell oldani, hogy a ... békepoliti- kéja újabb diadalokat arasson,.. “ A láncszem átvitt értelemben általában olyasmit jelöl, ami összekapcsol, a folytonosságot biztosítja. Beszélhetünk tehát közigazgütásunk, egészségügyünk stb. rendszerének láncszeméről; esetleg egy-egy vállalat, üzem, irányítási rendszerének láncszemeiről; azonban a fenti példákban be^ í I. 19. mutatott módon semmiképp sem használhatjuk ezt a szót, ha mondataink világosságát meg akarjuk őrizni. MQRVAY GÁBOR ; #1 1980. , , 35 éve szabac! Keíet-Szlovakía metropolisa Ä töretlen fejlődés útján Harmincöt esztendővel ezelőtt, 1945. január 19-én új, boldogabb reggelre virradt Kelet-Szlovákia metropolisának lakossága. Az évforduló alkalmából Ján Veles mérnökkel, a kassai (Knsicej Városi Nemzeti Bizottság elnökével beszélgettünk. S3 Elnök elvtárs, hogyan jel lemezné a város fejlődése szemszögéből a felszabadulás óta eltelt időszakot? — Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném: arra a nagyarányú fejlődésre, melyen Kassa a dicső szovjet hadsereg általi felszabadítása óta eltelt 35 esz tendő alatt átment, eddig még nem volt példa városunk törté netébem. Nagyon büszkék va gyünk arra, hogy 35 évvel ezelőtt városunkban székelt az ország kormánya és itt hirdette ki azt a programot, amely alapját képezte az új, népi de mokratikus és szocialista tar sadalmi rend építésének. Az azóta elért eredményeknek a mi városunkban is szemtanúi, részesei lehetünk. Kassa lakosságának száma csaknem megnégyszereződött, területe is jelentősen bővült, új városnegyedekkel, modern épületekkel gazdagodott. Míg 1945-ben valamivel több mint ötvenezer lakosa volt, az elmúlt év végén számuk már meghaladta a kétszázezret. A város területe 93 ról több mint 200 négyzetkilométerre nőtt. A felszabadulás évében városunkban közel ti zenegyezer lakást tartottak nyilván, azóta több mint ötven kétezer új lakás épült fel. Jelenleg városunk lakosságának csupán 20,8 százaléka lakik régebbi lakásokban. A lakásépítkezés városunkban tervszerűen folyik. Már megkezdtük A dar- govi hősök új lakónegyed építését, ahol több mint kilencezer lakást adunk át. Három további lakótelep építését tervezzük, ezekben közel negyven- háromezer korszerű lakás átadásával számolunk. ■ Űjabban Kassát a fiatalok városaként is emlegetik. — Valóban így van, s nem véletlenül, hiszen Kassa fontos egyetemi várossá, jelentős kulturális központtá fejlődött, Egyeteme, két főiskolája van. tizenhárom tanszékkel, illetve karral, ahol több mint tizen egyezer fiatal képezi magát, Városunk tizenhárom középiskolájában, négy gimnáziumában közel tízezer diák tanul. Ezenkívül negyvenkét alapiskolánk, tizenkét szakmunkáskép ző iskolánk, három művé szett népiskolánk, nyolcvan óvodánk van. Városunkban működik egy állami színház, a MATESZ Thá- lia Színpada, bábszínház, fiiharmonikus zenekar, három múzeum, két galéria, tíz mozi, tizenhat népművelődési intézmény, tizenöt könyvtár, számos testnevelési intézmény és még sok más egyéb. ■ Hogyan alakult a város gazdasági élete, a lakosság foglalkoztatottsága? — A felszabadulás előtt városunkban tizennyolc kisebb ipari üzem, több mint ezer kisiparos és sok magánkereskedő működött. Az 1948 évi Februári Győzelem után elkezdődött az üzemek, üzletek államosítása, a magánvállalkozások felszámolása, majd állami illetve A várót legnagyobb ipari létesítménye — a Kelet Szlovákiai Vasmű (Berenhaut és CSTK felvételei] A szovjet hősök emlékműve, háttérben az új Slovan Szálloda tesen, ezzel párhuzamosan gyarapodott a foglalkoztatottak száma is. A felszabadulás évében városunkban 38 745 ember dolgozott, jelenleg pedig 124 ezer 725-en. ■ Habár jelszabadulásának évfordulóját ünnepli a város, miközben megalapításának 750, évfordulójára is készül, mégis szóljunk a hétköznapi tennivalókról, gondokról, a városfejlesztéssel' kapcsolatos problémákról. Figyelmünket elsősorban a városunk továbbfejlesztésével kapcsolatos beruházási feladatok sikeres megvalósítására összpontosítjuk. Több új üzem épül. Felsorolásuk helyett inkább azt szeretném elmondani, hogy jelenleg 99 olyan beruházási akció kivitelezése van folyamatban, melyek költsége meghaladja a nyolc milliárd koronát. Aránylag kedvező eredményeket érünk el városunk gazdasági és társadalmi fejlesztésében. A 6. ötéves tervidőszakra előirányzott ipari termelést négy év alatt 78,8 százalékra teljesítettük. Ebben az ötéves tervidőszakban eddig közel kilenc milliárd koronát fordítottunk a beruházásokra. Négy év alatt átadtunk 9640 új lakást, több iskolát, óvodát, üzletet és más intézményt. A nemzeti bizottságok területén eredményes munkáról számolhatunk be. Az általuk irányított üzemek négy év alatt az ötéves terv feladatait 82,1 százalékra teljesítették. Megvan a feltétel arra, hogy az év végéig 30,4 millió koronával túl- szárnyálják az eredeti teljesítménytervet. A lakosságnak szolgáltatásokat nyújtó üzemek pedig előreláthatólag több mint 13 millió koronával túlteljesítik a bevételi tervet. Az építkezési beruházások szakaszán az eddiginél sokkal hatékonyabb szervező munkát kell kifejtenünk, szem előtt tartva a CSKP KB 14. ülésének útmutatásait, rugalmasabban kell hozzálátnunk tartalékaink céltudatos feltárásához. ■ Elnök elvtárs, bízik abban, hogy a 6. ötéves tervidőszak utolsó évében, a város kettős jubileumának évében, hiánytalanul megvalósítják céljaikat? — Bízom saját erőnkben, elkötelezett munkánk sikerességében, jubiláló városunk szorgos, megértő lakosságának ten- niakarásában s abban, hogy városunk felszabadítása 35., s megalapítása 750. évfordulójának esztendejében sikeresen megvalósítjuk a CSKP XV. kongresszusa határozataiból, valamint az NF választási programjából reánk háruló közös feladatokat. KULIK GELLÉRT Ján Veles szövetkezeti Intézmények létesítése. A város iparának kiépítése, fejlesztése három irányban indult meg: felújítottuk a régi üzemeket, újabbakat építettünk és a szolgáltatásokat nyújtó kisiparosokat a helyi gazdálkodási üzemekbe összpontosítottuk. Szlovákia iparosítási programjának keretében mőr 1960-ban felépült a Nálepka kapitány Ruhagyár, a nyomda, a Szovjet Hadsereg Gépgyár, a Piloimpregna, a Mag- nezitüzem, a Tatrasvit. 1960 január 4-én üzembe helyezték a baráti szovjet nép széles körű segítségével felépült Kelet-szlovákiai Vasműt, amely az elmúlt év folyamán több mint tízmil- liárd korona értékű terméket gyártott. Az alábbi összehasonlítás érzékelteti, milyen jelentős fejlődést ért el városunk ipara: 1960-ban a bruttó ipari termelés értéke 724,5 millió korona volt, tavaly pedig meghaladta a 14 milliíL’d koronát. Természe
