Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-03 / 2. szám, csütörtök
A GAZDASÁGOSABB ÉS SZÍNVONALASABB TERMELÉS ALAPJAI A MUNKA IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZÉSE A DÖNTŐ A Moldva'pariján — Holešuvicében megkezdték a metró Vltavsxá állomásának építését (Felvétel: ČTK — J. Šourek) TERVSZERŰEN ÉPÜL A PRÁGAI METRÓ A nyugat szlovákiai kerület adj.a az ország mezőgazdasági termelésének jelentős részét. Éppen ezért rendszere sem rneg- vitaijuk az ágazat tevékenységét, keressük az intenzívebb növénytermesztés és állattenyésztés lehetőségeit, illetve módjait. Az 1979-es évben igényes feladataink voltaik a gabonatermesztési és az élelmiszer termelési önelilátási program fokozatos mssvalósításábói eredően. Az eredmények azonban az utóbbi éveik leggyengébb eredményeinek számi tanaik. Ez elsősorban a növénytermesztésben, főleg a gabona- termesztésben be következett nagy termeléskiesésből ered, ami földmű vesszövetkezeteimik egybatod részének kedvezőtlen gazdasági eredményeiben is megun utatkozik. A gabonafélék termesztésében elért eredményeinket már elemeztük, s a további növénytermesztési ágazaitok eredményeit ugyancsak fokozatosan elemezzük, hogy a mezőgazda- sági termelés felelős dolgozói me írhassanak * minden sikertelenséget Indokolatlanul a kedvezőtlen időjárás számlájára. A gabonatermesztési eredmények eddigi elemzéseiből kitűnik, hogy az alacsony terméshozamok a kedvezőtlen időjárási hatásokon kívül szubjektív tényezők következményei is, az agrotechnlkia nem megfe. lelő alkalmazásától kezdődően. Lényegesen kedvezőbb e re dm é nyeink születtek az állattenyésztésben, fő'leg a tejtermelésben, hiszen a mezőgazdasági üzemek az idén terven felül több mint lü millió liter tejet szállt tarnak a népgazdaságnak. A tavalyi, de az utóbbi éveik eredményei alapján is elmondható, hogy az idei évre előirányzó tt növénytermesztési feladatok kerületünk bein már-már a kockázat határát súrolják. Ez mindenekelőtt a gabonafélék termesztésére vonatkozik, A terv ugyanis olyan feladatokat tartalmaz, amelyek teljesítése csupán az 1974-es rekordtermésnél magasabb hektárhozamokkal valósítható meg. Ugyanakkor például a műtrágyák, a növényvédőszerek és a mezőgazdasági technika «mennyisége nem teszi lehetővé a rekord hozam ok elérését. A fehérjeprogram teljesítése érdekében a jövő évben az ola- josnövények és a hüvelyesek veté ster ü le té ne k n ö v élésévé 1 számolunk. Ami az állattenyésztés feladatait Illeti, azokról elmondhatók, hogy igényesek, de reálisak. Teljesítésük feltételei adottak; jobb minőségű a tömegtakanmány-a.lap, szemes takarmányt és a takar- mrián ykeverékek g y ártásá hoz szükséges fehérjéket hozunk be. A tervezett mennyiségű szemes takarmány felhasználásával, s az adott szarvasimarha- iil letve sertésállománmyat te l lesi te ni keit] az ágazat tervezett feladatait. Mezőgazdasági dolgozóink tavaly rekord termést takarítottak be kukoricából, összesem 750 ezer tonnát termesztettek. Augusztusban a nagy erejű viharok 15—20 százalékos kárt okoztak a termelésben, s az ennek ellenére elért rekord- eredmények mindenekelőtt a jó mu n kásze ŕve zésnek, s az emberek áldozatos munkájának köszönhetőek. A szemes kukorica termesztésében azonban még jelentős tartalékaink van. na:k. E téren sokkal jobb eredmények lehetnének, ha a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumuk és az általános gépipari minisztérium felelős dol g oz ói k ö vet keze te se b ben valósítanák meg a párt és a kormány intézkedéseit, amelyek a k ukorí ca termesz tésre vonatkoznak. A vetőmag és a növényvédöszerek minden évben felmerülő problémáján kívül egyre jobban előtérbe lép a kukorica termesztés elégtelen gépesítésének problémája. Így a hektáronkénti veszteségek a fél tonnát is elérik, s ráadásul nagy az üzemanyag- és energiafogyasztás is. Ha az illetékes minisztériu- moik a mezőgazdasági gépek rendszerében helyet admaik olyan gépeknek is, amelyek segítségével komplex módon megoldható e értékes növény termesztése, ha hazánkban a szemes kukoricát a szovjet Herzonyec 2000-es kombájnnal takarítanánk be, a betakarítási veszteségeket 65 százalékkal, az üzemanyag- és energia fel haszná lási költségeket pedig 25—30 százai éktad csök- kenthetnénik. A kukorica betakarítása ezekkel a (kombájnokkal a termény biológiai és technikai érettségének időszakában történhetne, hasznosítanánk a kukorica szárát, ami hozzájárulhatna a siló kukorica vetésterületének 30 ezer hektárral való csökkentéséhez. További fontos tényező, hogy a betakarítás időtartama az ed. diigi 2 hónapról 15—20 napra csökkenhetne, s ezzel a kuko- ricabetakarítás technológiája megközelítené a gabonaféléket, s jelentősen növekedne gazdasági hatékonysága. Az állat tenyésztés eddigi eredményei vei sem vagyunk elégedettek. Ha a kerületünkben csupán 50 százalékkal emelnénk a lemaradó és az átlagosan gazdálkodó mezőgazda- sági üzemek termelésének színvonalat, évente több húst és tejeit termelhetnénk, s a jelenlegi szarvasmarha- és sertés- állomány tartásához 80 ezer tonnával kevesebb szemes takarmányra lenne szükség, nem kellene növelni sem a gondozók számát sem a kapacitásokat. E cél elérését az irányító dolgozók munikájának és a gondozók im unkájának minősé ge egyaránt elősegíti. Az önellátási program feladatait neon csupán a termelés növelésével, hanem főleg a megtermett, takarmány hatékonyabb felhasználásával, illetve a hulladékok kihasználásával akarjuk teljesíteni. Ezt a kérdést az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma nem értékeli kellőiképpen, A szakemberek ugyanis kiszámították, hogy milyen nagy veszteségek keletkeznek kerületünkben csupán azért, mert nem elegendő az asszamáciős létesítmények kapacitása, az, alacsony színvonalú technológiai felszerelés következtében. Például azért, mert évente kö. rülbelül 32 ezer tonna állattenyésztési Illetve hús- és baromfifeldolgozó ipari hulladékot tnem dolgozunk lei, 7,5 ezer tonna állata eredetű fehérjét veszítünk, amiért viszont kemény valutáva1! fiaetünk. A megoldás kulcsát a járásonként felép í tend ő hullád ék fe ldo lgozó üzemeikben, Illetve minden alkalmas hulladék hasznosífásában látjuk. Kerületünk mezőgazdasági üzemeiben a gazdaságosabb és jobb termelés tartalékai a gépek és a műszaki felszerelés jobb kihasználásában, illetve karbantartásában rejlenek. A mezőgazdasági igazgatóságok és a mezőgazdasági vállalatok felelős dolgozóinak ellenőrző tevékenysége nem éri el a kívánt színvonalat,® s nem felel meg az elfogadott intézkedéseknek. Nagy károkat okoz az .te, hogy a gépeket nem tisztítják meg idejében, nem konzerválják, és nem tárolják megfelelően. Már hosszabb ideje gondot okoz számunkra a különböző függesztett munkagépek és a pótalkatrészek hiánya (ez állandó és jogos bírálat tárgya), ezért nem használhatók ki tökéletesen a drága gépek és nem takarítható meg üzemanyag. Kerületünkben például 570 Skoda 180-as traktor van, Kirovecből pedig 700, de a feléhez nincsenek e'kék, kombiné torok és további függesztett munkagépek, ami a talajéiőké- szítés során lehetetlenné teszi a megy traktorok maximális kihasználását, vagyis az aggregátorok növelését, s így a műveletek számának csökkentését ás az üzemanyag-takarékosságot. Komoly fogyatékosságok vannak továbbra is a zöldség termesztésében és értékesítésében, annak ellenére, hogy a CSKP KB, az SZLKP KB és a kerületi pártbizottság megfelelő intézkedéseket foganatosított. A Zelenina és a LIKO vezérigazgatóságok merev szervezése következtében nem jutott el minden megtermett zöldség a fogyasztóhoz illetve a konzervgyárakba. Az 1980-as évre a termelők ismét 20 ezer tonnával több árut termelnek a terv szerint, »mint a kereskedelem megkívánja, csupán azért, mert ez utóbbi nem tart az árura igényt, holott hazánk néhány része — ismeretes — még a főidényben sincs megfelelően ellátva zöldségfélékkel. Ezzel a rossz •gyakorlattal nagyon határozottan le kell számolná, és megfelelően össze kell hangolni a nemzeti mezőgazdaságii és kereskedelmi minisztériumok kapcsolatait, s főleg dói go zói n k sz ükség letei re kell tekintet tel lennünk. Nem szabad megismétlődnie az olyan eseteknek, hogy a megtermett zöldséget az állatokkal etetjük fel, s hogy drága pénzért vásárolunk külföldön olyan zöldségféléket, amelyek termesztésére m:i is képesek vagyunk. Az ipar, a kereskedelem, a beruházási szféra, s így a mezőgazdaság feladatainak teljesítése során felmerülő fogyatékosságok és problémák azt igazolják, hogy az eredmények- iről az irányító és a szervező munka dönt. S ez a mérvadó a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyakorlati alkalmazásában is. E tekintetben a pozitívumok közé kell sorolnunk azt a tényt, hogy a mező- gazdasági termelésben új, jó term ők é pessé g ű ga bo nafélé k, így a Solaris búza, a Buničan- ka 10, az 1st,ma búza, a Favorit árpa és további gabona- feijtáik termesztését honosították meg. Kifejlesztettük a jól bevált Baktinoku] silótakarmány tar tősító szert. A mezőgazdasági kutatóinknak hasznos kapcsolataik vannak szovjet, magyar, NDK-beli és to- iVábbi szocialista országbeli tudományos és kutatóintézetekkel. A feladat azonban továbbra is az, hogy különösen a Szovjetunióval el kell mélyítenünk ezt az együttműködést, ami mezőgazdaságúinknak és né pgazdaság u n k n ak egyará n t csak az előnyére válhat. A CSKP KB 14. ülésén az elnökségi jelentésben többek között hangsúlyozták a mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztériumok, a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok, s azok vezető dolgozóinak feladatait. Ez utóbbiak — a jelentés szerint — idézem: „felelősek azért, hogy a mező- gazdaság és az élelmiszeripar hatékonyabban használja ki najgy tartalékait, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar niagyobb részt vállal a népgazdaság fejlesztéséből.“ S továbbá: „A gépipari ágazatoknak a tervezett mennyiségben és a megfelelő választékban le kell szállítaniuk a mezőgazdasági technikát, beleértve a pót- ailikat r ész eke t is. “ A CSKP KB és az ezt követő SZLKP KB ülésen kitűzött feladatok sorában elsőbbségük van a társadalmi érdekeknek, a CSKP XV. kongresszusának szellemében. Tehát kerületünk ipártszerveire és -szervezeteire is elodázhatatlan feladat vár: a társadalmi igények kielégítését minden dolgozóból, kezdve az irányító dolgozóktól, meg kell követelni; személyi példamutatást és áldozatkészséget kell követelni minden kommunistától. A Nemzeti Frontba tömörülő párton kívüli dolgozókkal közösen kezeskedni kell a hatodik ötéves tervidőszak igényes, de teljesíthető íelada tatnak megvalósításáért. Az ötéves tervidőszak utolsó esztendeje jelentős évre, a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca kicsúcsosodá- sánaik és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 35. évfordulójára esik. IGNÁC JANÁM, az SZI.KP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára A Köztársaság tértől a Praha-Stred Pályaudvarig a legrövidebb út nemrégen azon a keskeny kis utcán vezetett, amely ma a Metrostav dolgozóinak a birodalma. A B.-vonal egyik állomását építik Kt, hogy megteremtse a Köztársaság tér földalatti kapcsolatát a Mustek és a Sokolovská megállóval. Noha az állomás építése alig egy éve folyik, az eredmé nyék kielégítők. Az előkészületek a dolgozók néhány hónappal ezelőtt befejezték. Az aknák és a tárnák mélyítésével elkészültek már, s ezért sem mi akadálya a vonalalagutak vágásának. Túlteljesített vállalások A két irányból egymással szemben haladó vájárok a tervezettnél két héttel hamarabb találkoztak. Ez az eredmény a Zlobin módszerét érvényesítő, földalatti csúcsteljesítményeiről ismert Ladislav Špás, Václav Uromas és Miroslav Fi'šer szocialista munkabrigádjának az érdeme. A barátsági hónap tiszteletére vállalt kötelezettségűk szerint november eleje óta — a szabad szombatokat és vasárnapokat is ipunkával töltötték. Elhatározásukat, hogy no-, vemberben 00 méterrel haladnak előre a föld gyomrában, 10 méterrel túlteljesítették, ami a metró építésének történetében eddig egyedülálló teljesítménynek tekinthető. Ugyanakkor Miroslav Fišer kollektívája sem henyélt: a 40 méteres állo- másalagút vágásával az év vége helyett egy hónappal hamarabb készült el. Miért e lázas sietség a dolgozók körében? — A nem várt nehézségekkel is számolunk, tehát időt kell nyernünk, de a többi foglalkozási ágban dolgozó társaink munkáját sem gátolhatjuk — utal Ladislav Špás az 1979 évieket kétszeresen meghaladó új évi feladataikra, amelyeket igyekeznek teljesíteni. — Ez azért sem lesz egyszerű — folytatja —, mert a metró ezúttal ismét a Moldva alatt halad át, tehát kétségtelen, hogy a kellemetlen meglepetésekben sem szenvedünk majd hiányt. A hazai és a szovjet kollektívák összefogása Nagy szerencse, hogy a metró építői munkájukban nincsenek magukra hagyatva. A szovjet kollektívákkal való együttműködésük nélkül aligha pótolhatták volna a múlt év elejei lemaradásukat, aligha hozhattak volna létre 1979 első 9 hónapjában egymilliárd 150 millió korona értéket meghaladó művet. A metró építőinek közös szocialista kötelezettségvállalása során a mennyiségen kívül munkájuk minőségére és a takarékoskodással kapcsolatos követelményekre is tekintettel vannak. így pl. a Vasúti Építővállalatnak sok gondot okozott a 2 A és a 2 C — összesen 14 m-es útvonalán — a prágai villamossínek karbantartásában alkalmazott és bevált magyar- országi találmány — a talpfák nélküli sínlerakási módszer — érvényesítése. A világítás és a kábelszerkezetek szerelése is igényes feladatnak bizonyult. Mindenki tisztában van feladataival Az építő és szerelési munkákból a vidéki vállalatok is tetemesen kiveszik részüket. A2A vonal néhány készülő állomásán pl. a Hradec Králo- vé-i és a Karlovy Vary-i Magasépítő Vállalat szakemberei vetélkednek egymással. A 2 C vonalon a Prágai Építőipart Szigetelővállalat emberei pedig a téli időjárással kapcsolatos nehézségekre is felkészültek már. Szótárukból régen törölték a lehetetlen szót. Sikerük titkát az együttes erőben, az egymás iránti megértésben látják. Nem beszéltünk még a szovjet mozgólépcsőkről, amelyeknek korszerűsített típusait az új állomásokon szerelik majd fel. A szerelési munkákkal és az üzemeltetésükkel kapcsolatos tudnivalókkal Vladimír Pro- cházka Moszkvába és Lenin- grádba küldött hattagú munkacsoportja a gyárban és az ottani metróállomásokon ismerkedett meg. —■ Az új mozgólépcsők nagy előnye — mondja —. hogy megbízhatóbbak, tökéletesebbek és karbantartásuk is egyszerűbb Próbaüzemei tetésük megkezdését 1980 október 10- től tervezik. A kitüntetéseket sehol sem adják ingyen A metró építőinek is meg kell dolgozniuk értük. A szak- szervezet és a gazdasági vezetőség rendszeresen ellenőrzi a teljesítményeiket. Az eredményeket a termelési értekezleteken veszik nagyító alá, ahol mindenki előre megismerkedik legközelebbi feladataival. Ez kezdeményezésre ösztönzi a dolgozókat. És mert az alagutak vágása igényes geológiai feltételek közepette folyik, munkájukban Baszov szovjet újító módszerét alkalmazzák. A napokban a Délnyugati Várost a főváros szívével összekötő 3B vonal építési tervét is jóváhagyták, hogy azt 1988-ban átadják rendeltetésének. A 2A és a 2 C vonal üzembehelyezésével — tehát a XV. párt kongresszus határozatának megvalósításával — a metró hálózata 1983 végén eléri a 20 kilométert. A 3C vonalon a közlekedés megindulását 1984- re tervezik. A Smíchov és Karlin közti kapcsolatot megteremtő 1B vonal pedig felszabadulásunk 40. évfordulójára, 1985- ben készül el. ♦ # » Figyelemreméltó, megvalósításra váró tervek ezek. Teljesítésükre garancia a dolgozók kötelességtudása, a párt politikája iránti elkötelezettsége. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy az egyes vonalak megnyitásával fokozatosan enyhülnek Prága közlekedési nehézségei. Ez pedig olyan előny, amely minden fáradságot megér. KARDOS MARTA
