Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-17 / 14. szám, csütörtök

BŐVÍTIK A VÁLASZTÉKOT A laboratórium szigorúan ellenőrzi a minőséget Egy lehetőség o sok közül a BHEUTlUUUftKMG MOHAI Kapa reggel már teljes üiteim- ben dolgoznak a Közép-Szil© vá- kiai Konzerv- ás Szeszgyárak losonci (Lučenec) üzeméinek dolgozói. Ján Gábera mérnök, az üzem igazgatója intézkedik, utasításokat ad. Aliiig pár per­ce jött be az üzembe, máris tengernyi a teendője. Az egyik részlegből jeden tik, hogy a kol­bász készítéséhez nem megfe­lelő a béil, mert gyakran elsza­kad. Nyomban hívja a labora* tóriumot, vizsgálják ki, mi az oka a hibának. Az előkészítő részlegen életlenek a kések, ne­hezen dolgoznak velük az asz- szo'nyok. Ezt is jelentik az igazgatónak. Szintén hívja az illetékes részieg vezetőit és fe­lelősségre vonja őket a mulasz­tásért. Kissé mérgelődik, hogy még ilyen apróságokkal is neki keid foglalkoznia. De hát ilyen az élet az üzemben, az egyes részlegek vezetői nem minden esetiben figyelnek fel az előfor­duló nehézségekre. A múlt év eredmé n y eát összegezve el­mondja, hogy év közben mó­dosították az eredeti tervet, mert a terme­léshez nem volt elég zöldség és gyümölcs. A mó­dosított tervet mintegy másfél mti'UMó koroná­val túlteljesítet­ték. A csemege­uborka tartósí­tásában még­is yérték a sálo­vá kiad versenyt. Más zöldségfé­lékből azonban jóval kevesebb konzervet készítettek a terve­zettnél. A rövid visszatekintés után ízól a problémákról. Sok gon­dot okozott az üzemnek, hogy csak utána járással tudták be­szerezni a csomagolóanyagokat. Emiatt többször le kellett állí­taniuk a gépsorokat. Idén sem javul lényegesen a helyzet. Fáj­lalja, hogy a fogyasztóknak nem tudtak juttatni elegendő készéit elit sem. A lakótömbök közé szorított üzem udvarán keresztül hala­dunk Simon Bélával, a húskon­zerv-készítő üzemrészleg mű­szakvezetőjével, aki egyúttal a Csehszlovák Vöröskereszt szo­cialista munka,brigád vezetője. Elpanaszolja, hogy nincs elég garázsuk, kevés a raktárhelyi­ség — több esetben az udvaron is tárolniuk keli a konzervet — a szociális helyiségek sem megfelelők. Munkakörülménye­ik addig javu!maik valamit. A hús konzerv készítő részle­gem az ezüstérmes szocialista munkabrigád tagjai vezetőjük­nek panaszkodnak, hogy késeik nem elég élesek, ezért nehezen tisztíthatják meg a feldolgozás­ra váró húst. A brigád vezető elmondja, hogy három gépsort is le keiilett állítaniuk, mert nem kapnak megfelelő csoma­golóanyagot. A tervet pedig tel­jesíteni akarjak. Nincs más vá­lasztás, ha nem mennek a gé­pek, akkor nagyobb fizikai munkaerő kifejtéséivel igyekez-' A laboratórium bronzérmes szocialista munka- brigádja. Középen Julius Kuröik, a laboratórium vezetője (Archiv felvétel) nek eleget temna a feladat ok* nak. Az asszonyok — köztük Nagy Magda — arról beszélnek, hogy ha a terv tel jesí tésiben lema ra­dás mutatkozik, akkor több műszakban is dolgoznak. Kará­csony előtt három műszakban készítették a konzerve két, hogy a piacra elég kerüljön beiltőlük. Juraj Vician, 'az üzetmrészleg vezetője szintén a csomagoló­anyagra panaszkodik, de azt is elmondja, hogy a tervüket tel­jesítették és a készítményeik minősége is javult. Az új év­ben a szocialista munkabrigád olyan kötelezettséget vállait, amely a tery teljesítésére és a minőség javítására irányul. Ar­ról is tájékoztat, hogy a minő­ség javítására serkenti őket a laboratórium is. Július Kuröik, a laboratórium és az ott dolgozó bronzérmes szocialista munkabrigád vezető­je egyetért a megjegyzéssel. Komolyan veszik munkájukat és a lehető legalaposabb ellen­őrzéseket végzik. Cépláková Elena, a laboratórium egyik dolgozója ezzel kapcsolatban elmondja, hogy 470 000 korona értékű húst, zöldségfélét és más nyersanyagot nem engedtek feldolgozna. Az üzem vissza­küldte a szállítóknak. A liabo- rámsnő, amikor itt jártunk, épp a kolibászkészítéshez szükséges bél minőségét ellenőrizte. A laboratóriumban hosszabb ideig elidőzünk, belelapozunk a gondosam összeállított króni­kába, amely arról tanúskodik, hogy a brigád minden tagja ak­tív mind az üzemben, mind az üzemen kívül társadalmi mun­kában. Kritikus szemmel néznek az üzem munkájára, de úgy vélik, hogy többnyire más üzemek hi­bájából nem teljesíthetik vá- . lasztékban is a terveket. A dol­gozók munkakezdeményezése nagy, hiszen amint Magda. Mar- tlnöáková, a szakszervezet üze­mi tanácsának elnöke elmon­dotta, a termelési értekezlete­ken elhangzott 409 javaslatból IÖ4-et a gyakorlatban megvaló­sítottak. Vállalták, hogy túltel­jesítik a termelési és az eladá­si tervet és a lehető legna­gyobb mértékben takarékoskod­nak. Az üzem&zemle végién még felmérjitk a (lehetőségeket a tervek teljesítésére, az új évre vonatkozóan. Az igazgató úgy véli, hogy az 1979-es eredméi- nyelhez viszonyítva mintegy tizenegy miililió korona értékű konzervvel készítenek többet. A lakosság Igényelnek kielégíté­se céljából több zöldség- és gyümölcskon zervet, val amint készételt gyártanak. BALLA JÓZSEF 1Ó KEZDET - FÉL SIKER IPARI SZÖVETKEZETEK ÉS AZ ÁRUELLÁTÁS Az érsekújvári (Nové Zámky) Járási pártbizottság közelmúlt­ban megtartott plenáris ülé­sén a vitában Zdenka Piatková is szót kért. Akkor, a szónoki eme ivén yen láttam őt először. Megfontolt, határozott ember benyomását keltette, ahogy a járás négy ipari szövetkezeté­nek múlt évi munkáját, s idei feladatait ecsetelte Amikor a szünetben beszélgettünk, kide­rült, szinte mindent tud a Re- mesoslužba, a Brašna, a Novo- dev, a Pletatex tevékenységé­ről. Ha álmában fel/keltenék, akkor is meg tudná mondani, milyen szolgáltatást nyújtanak: a lakosságnak a Remesoslužba mesteremberei, milyen táská­kat gyárt a Brašňa, mennyi idő alatt varrnak meg egy ru­hát a Novodev egyik vagy má­sik szabómű helyében ... — Ez a négy ipari szövet­kezet együttvéve jelentős gaz­dasági erőt képvisel a járásban — mondotta Zdenka Piatková. A szobán forgó gazdasági egységek a múlt évben száz- harmlncmililió korona értékű áru gyártásával járultak hozzá a hazai piac áruválasztékának a bővítéséhez. A gazdasági ve­zetők, kommunisták, a dolgo­zók erőfeszítései meghozták a várt sikert. Az év végén elsők között jelenthették a járási pártbizottságnak, hogy teljesí­tették tervi eia d a tad k át. Pedig a múlt év eleji kedve­zőtlen energetikai helyzet az ipari szövetkezetek dolgozói munkájának az eredményessé­gére is negatívan hatott. Amíg az első negyedévben a többszö­ri áramszünet, a másodikban a nyersanyagliiáiny okozott le­maradást. — Elkeseredettek voltunk, de nem reménytvesztettek — emlékszik vissza beszélgetőtár­saim erre az időszakra. A Pletatex ipari szövetkezet, ahoil Piatková elvtársnő mű­helyvezetőként dolgozik, a ta­valyi félévi terv teljesí t ésben a nyugat-szlovákiai kerületben az utolsó előtti helyre esett visz- sza. Év végére innét tornászták fel magukat az elsők közé. Munkahelyén ő a párt alap- szervezet elnöke. Megválasztá­sa óta a Pletatex többi vezető­jével karöltve sokat tett a bri- gad mozgalom k ibomtaik ozitatásá- ért. Mint a járási pártbizottság elnöksége tagjának, a másik három termel őszövet kezeiben is a'llkail-ma nyílt hozzájárulnia a szocialista munkabrigádók szá­mának növeléséhez. — Tavaly derült ki csak iga­zán, milyen nagy jelentősége vám a munkaversenynek. A le­maradások behozatalában szá­míthattunk a brigádtagokra. Az év második felében, amikor máir semmi sem akadályozta a termelést, zokszó nélkül vállal­ták a túlórákat, szabad szomba­tokon is jöttek dolgozni, ha kellett. Pedig az alkalmazottak többsége mindenütt nő; feleség, édesanya, akiknek a hétvége­ken otthon is sok a tennivaló­juk. Az idén év könnyebbnek ígér­kezik. Még annak ellenére is, hogy három-öc százalékkal kell az ipari szövetkezeteknek is növeilmiük a termelést, ha ele­get akarnak tenni a CSKP KB 14. ülésén elfogadott határoza­tó kniak. — Jól startoltunk, s ez már fél siker — állapítja meg Zdenka Pliaitiková. — Az év ele­je óta mindenütt zök kenő men­tesen folyik a termelés. Ezért bizakodó vagyok az idei eszten­dőt ültetőén. Tegyük hozzá, hogy úgy is mint mester, ügy is nunt funk­cionárius, s úgy is mint ma- gánemtoar. Ez utóbbi esetben többek között azért is, mert a közga zdas á g i szaik köz é pisko!a esti tagozatára jár. Ötödikes. Az idén érettségizik. A tanulást, az önképzést elengedhetetlenül szükségesnek tartja, mert meg­győződése, hogy aki felelősség­teljesebb beosztásban dolgozik, am nak szüntelenül képeznie kedd magát. KOVÄCS ELVIRA Nem egyszer hangsúlyoztuk, hogy az energiatakarékosság nem merülhet ki kampánymeg­nyilatkozásokban, hanem min­dennapi életünk szerves részé­vé, sőt életszemléletté kell vál­nia a takarékosságnak. Persze, ez az igény « megvalósulás fo­lyamán a takarékosság ezernyi módjára ad lehetőséget, kezdve a fölösleges világítás kiküszö­bölésétől, a gépeik üresjáratá­nak elkerülésétől, a nem gaz­daságos technológiáik megszün­tetéséig, hogy csak néhány pél dát említsünk. A takarékosság módjai és lehetőségei közül nem mindegyik ennyire nyil­vánvaló, azonban a kevésbé szemünkbe ötlő hibák kiküszö­bölése is jelentős megtakarítá­sokat eredményezhet. Ilyenek például az energetikai hálózat úgynevezett természetes veszte­ségei. Ezek a természetes vesztesé­gek az energetikai hálózatban nem teljesen megszüntethétők, de időrőHdőre csökkenthetők. Az Állami Energetikai Felügye­lőség adatai szerint a szóban forgó veszteségeik évente mint­egy ötmillió megawattórát (•) tesznek ki, ebből azonban mint­egy 10 százaléknyit meg lehet­ne takarítani a nagy. és közép­fogyasztók úgynevezett meddő — vagy wattnélküli teljesítmé­nyének kiegyenlítésével. Ez a tény azt jelenti, hogy évente változatlan energiater­meléssel is félmillió megawatt- óra villamos energiát nyerhet­nénk, így nem beszélve arról, hogy az energiaigény — s ez­zel együtt az energiatermelés is — állandóan növekszik. A fél­millió megawattóra vililamos- energia-megtakarítás — szén­ben számolva — mintegy 550 ezer tonna szénnek felel meg. De másképp is számolhatunk: az energetikai csúcsidőben he* lyettesíthetné ez a megtakarí­tás egy száz megawattos erő- műblokk áramtermelését, és évente llOOOü háztartás szén- ellátásához lenne elég, 50 mé­termázsás, azaz — bocsánat, ez már nem érvényes mértékegy­ség —• 5 tonnás háztartáson- kénti fogyasztás esetén. Ennyi szénnek az értéke több mint 165 millió korona ... Ugye ez nem kevés? No, de néhány szót megér­demel e meddő- vagy wattnél- küli teljesítmény, az iménti szá m o Iga tá s végeredmén yé t tekin t ve, s amelynek kompenzálására a vállalatok jelentős részében nem vagy alig fektetnek súlyt, így aztán, ahol törődnek is ve­le, ott sem biztos, hogy tőiké letesen végezték ei a szóban forgó műveletet, amely bizonyos ko n den z áto ro k „1 llesz tésév e l “ hajtható végre. Igaz ugyan az is, hogy az eme kiegyenlítést eredményező szerelési munkáért az illetékes vállalatok kiszám iázzálc a munkadíjat és az alkat részek árát, de a pénz — ha megmarad sem helyettesíti az elfecsérelt energiát. • Az üzemek és vállalatok nagy része azonban fizeti a kirótt vil­lanyszámlát — benne a meddő teljesítmény díját is — anélkül, hogy tudomásuk lenne e kiadá saik jelentős csökkentésének lehetőségéről, az iménti módon. Másutt meg mind ez idáig fölös­leges akadékoskodásként kezel­ték az energetikusok intelmeit. Pedig a wattnélküli teljesít­mény mindenütt jelen van, ahol villanymotorok működnek, s természetesen növekedik, ha a szükségesnél nagyobb teljesít­ményű motorokat használunk. Ugyancsak nagyobbak a túldii- menziált transzformátorok ilyen jellegű veszteségei. Elleniben a fogyasztók állandó, kiegyensú lyozott terhelése jótékonyan hat a motorok, transzformáto rok üzemelésére, s ilyenfor­mán az elkerülhetetlen veszte ségek is kisebbek. Az eddiign okfejtésből tehát nem nehéz levonni azt a köves keztetést, hogy a wattnéliküh teljesítmény minél hathatósabb csökkentése energetikád gazdál­kodásunk szempontjából egyál­talán nem elhanyagolható. MÉSZÁROS jAmos FEJLŐDŐ GYÁR A kassai i Košice) Szovjet Hadsereg Nehézgépgyár az idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A vállalat számá­ra a ö. ötéves tervidőszak je­lien tu az eddigi legszámottevőbb fejlőd'ési korszakot. Ebben az időszakban közel négymiltiárd korona értékű terméket gyárt. Arról már korábban beszá­moltunk, hogy a gépgyár az utóbbi években, alapvető ter­melési szerkezetének végleges meghatározását követően, egy­re jobb eredményeket ér el a tervtelj e sítés ben. A 6. ötéves tervidőszak ne­gyedik évében már december 28-án teljesítette a feladatokat. A szocialista államok számára 141 millió korona, a többi or­szág részére 04 millió korona értékű terméket exportált. A A Zvoleni Közép-szlovákiai Húsipari Vállalat dolgozói az el­múlt évben nyújtották a legnagyobb teljesítményt a vállalat fennállásának 30 esztendeje alatt. A vállalat nyolc üzemében körülbelül 2600-asn dolgoznak. A jelvételen Mária Soulcová és Terézia Trokbiarová látható munka közben. (Felvétel: T. Babjak—CSTKJ tervezett 74 millió korona tisz­ta nyereséget négymillió koro­nával túlszárnyalta. Az új évben a gépgyárhoz csatolták a prakov cei és a bardejovi gépgyáraikat, ami to­vábbi gondokat, többletmunkát idézett elő a kassai gyár fej­lesztésének amúgy is bonyolult második szakaszában. Rudolf Schmer mérnök, a gyár műszak'-fejlesztési igazga­tóhelyettese arról tájékoztatott, hogy az idén a dolgozók száma eléri az ötezerhárom szá zhu szat, ami azt jelenti, hogy az 1975-ös évhez viszonyítva nyolc- százötveninel több ember dolgo­zik ebben a gyárban. A mun­katermeié kény s ég egy-egy dol­gozóra számítva az idén eléri a 172 ezer koronát. — Tudatában vagyunk, hogy a gépipar, — amely iparunk gerincét képezi, s a külkeres­kedelemnek is egyik legfonto­sabb számítója — színvonalá­val, gyártmányaival egész nép­gazdaságunk fejlődésére kihat — hangsúlyozta Rudolf Schmer mérnök. — Ezért megkülönböz­tetett figyelemmel kezeljük vál­lalatunk céltudatos fejlesztési programjának folyamatos mag- valósítását. Köztien — tekintet­te! a prakovcei és a bar dejo­ví gépgyárak hozzánk történő csatolására, s egyé'b új terme­lési igényekre is — bizonyos alapvető termelési kapacitások kérdésé ben r uga Imas m ódosít á - sokat kciil eszközölnünk. Sor kerül bizonyos termékei’ vá­lasztékának további bővi. re. Azit már tudjuk, hogy a 7. öt­éves tervidőszakban elkezdjük az AV—15-ös gépkocsik gyártá­sát. Egyébként a tervezett mértékben megvalósítjuk a 7. ötéves tervidőszakban az inno- válit termékek gyártását. Erre már most, sőt már régebben készülünk, mert azt szeretnénk, hogy az innováflt termékek gyártása, a minőségi követel­mények megtartása melleit, kedvezően befolyásolhassa vál­lalatunk gazdasági eredmé­nyeit. (kulik)

Next

/
Thumbnails
Contents