Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-17 / 14. szám, csütörtök

KÖZÖS PIACI ÉS NATO-TANÁCSKOZÁS BRÜSSZELBEN Nem tudtok kűzos siovjMeiKS lépésekben megegyeini ILuns: a N ATO-országok egyéni akciókba kezdenek (CSTK) — Brüsszelben a hét (pitijén ütést tartott a Közös Piac miniszteri tanácsa a kül- itlgy miniszterek részvételével, valamint a NATO állandó ta- nácsa. Mindkét ülést az afgu Uisztáni eseményeknek szen­telték. A két ülésről kiadott közle­mény, mint az várható volt, el­lentétben a tényekkel, azzal Vádol ja a Szovjetuniót, hogy az {Afganisztán ellen végrehajtott állítólagos intervenciójával ve­szélyezteti az enyhülést. A NATO tanács üléséről kiadott közlemény provokatív módon hangoztatja, hogy a szovjet ak Dió „nem maradhat büntetlen“. (oseph Luns, a NATO főül kára sajtóértekezletén ismer­tette a tanácskozás eredmé­nyeit, és egyebek közölt kije­lentette, hogy a NATO vala­mennyi tagországa — az USA politikájának megfelelően — a Pakisztánnak nyújtandó segitj ség növelése mellett foglalt ál- Sást. Hozzáfűzte, hogy a tömb országai egyéni akciókba kez­denek a Szovjetunió ellen. Á résztvevők tájékoztatták egy 1980. I. 17. 3 Idétlen koholmány ÍČSTK) — A további szovjet- ellenes kampány nyugati szer­vezői abban az igyekezet ük ben, hogy csökkentsék a Szovjetunió bftk ek ezd e n i én yeizése inek je ­1« illőségét, amelyek pozitív visszhangot keltettek a világ közvéleményének legszélesebb köreiben, most már semmitől ftem riadnak vissza — véli a lASZSZ hírügynökség. Példáikért nem kell messze menni. Nemrégen az NSZK-ban híreszteléseket kezdtek terjesz­teni arról, hogy azokat a szov jet egységeket és haditechni­kát, amelyeket a szovjet kor­mánynak a közép-európai had­erői és fegyverzete egyoldalú csökkentéséről tett bejelenté­sével összhangban kivonnak az NDK-ból, állítólag nem küldik Vissza a Szovjetunióba, ha,nem a szomszédságijain a Német De­mokratikus Köztársaság határá­tól csupán húsz kilométernyire helyezik el őket. Ezt a „meg­döbbentő hírt“ különféle rész­letekkel egészítették ki, ame­lyek „közelebből meg nem ha­tározott bizalmas forrásból“ származtak. Azt hí résztél ték to­vábbá, hogy „Moszkva tervei szerint a csapatok jelképes ki­vonása az NDK-ból azt a célt szolgálta, hogy Nyugat-Európát rákényszerítse: ennek fejében elutasítsa az új amerikai raké­táik elhelyezését területén", és hogy „hálistennek erre nem ke­rült sor“. Ez a következtetés leleplezi a híreszteléseik szerzőinek pro­vokációs szándékát: azt, hogy diszk red itáljáik a Szovjetunió reális, jelentős és egyáltalán nem „szimbolikus“ hozzájárulá­sát a katonai enyhüléshez, amit* egyoldalúan tesz njeg minden előzetes feltétel nélkül. Ugyan­akkor a hí rész te lök a dolgokat igyekeznek úgy beállítani, mint­ha Nyugat-Európa amerikai „a tóm túszokká“ való változta­tása a nyugat-európai lakossá­got szinte boldoggá tenné. Nem sokkal ezután a nyugat­német Deutsche Welle rádióál­lomás világgá ik űrt ölte ezt az ostoba rágalmazó koholmányt olyan kész fényiként beállítva, amelyet nem kell felülvizsgálni. A nyugatnémet dezinformáció kapóra jött a kínai hegemonis- táiknaik, és a Z9enmin Zsipao sietett ezt a hírt „első számú európai szenzációként! tálalni. Az enyhülés nyugatnémet el­lenfeleinek ez a koholmánya annyira idétlen, hogy nem is szorul cáfolatra. Az atlanti pro­pagandistáik Pekinggel karöltve buzgólkodjanak bármennyire is, a nyugat-európai közvélemény előtt nem sikerül elhallgatniok azt a tényt, hogy a Szovjetunió tekintet nélkül arra a kam­pányra, amelyet most a Nyuga­ton indítottak ellene, nem tér el a kontinens katonai enyhülé­sének irányvonalától. A szov­jet csapatok egyoldalú kivoná­sa az NDK-ból a legjobb bizo­nyítéka ennek — hangsúlyozza végül a TASZSZ hírügynökség. mást a tervezett szovjetellenes intézkedésekről — részleteket azonban nem hoztak nyilvános­ságra. Hírügynökségek egybehang­zóan megállapítják, hogy a nyugati országok nem tudtak megegyezni egységes szovjet- ailenes kereskedelmi és gazda­sági intézkedésekben, mint azt az USA szerette volna. Hason­lóképp a Washington által la­tolgatott' olimpiai bojkott kérj dését „később vizsgálják meg“. A Közös Piac külügyminiszte­reinek tanácskozásáról kiadott közlemény a Szovjetunióval fennálló hagyományos kereske­delmi kapcsolatok folytatása mellett foglal állást, és nem tartalmazza a Szovjetuniónak nyújtandó hitelek befagyasztó* sának lehetőségét sem. Megfi-» gyelők szerint az ütésen Fran­ciaország, az NSZK, Olaszor­szág és a BENELUX-államok álláspontja kerekedett felül, amelyek nem hajlandók gazda­sági intézkedésekkel meghiúsí* tani az enyhülés terén eddig elért eredményeket. A Szovjet- unióval szemben a „szigorú eljárást“ tulajdonképpen csak Nagy Britannia szorgalmazta, amely az USA jelenlegi szov­jetellenes kampányának leglel­kesebb támogatója. A Közös Piac ugyanakkor is- inét megerősítette, hogy nem pótolja az USA által leállított gabonaszállitásokat a Szovjet­uniónak. Az EGK továbbá úgy határozott, hogy beszünteti az Afganisztánl>a irányuló élelmi-’ szer-szállításokat. Az SZKP KB üdvözlete a 30. évfordulóra (ČSTK) — A Szovjetunió Kommunista Pártfa Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött a Bolíviai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a párt megalakulásának 30. év­fordulója alkalmából. Az SZKP KB hangsúlyozza: „Pártjainkat a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus el­vem, az a n ti'i m peria Lista és reákcióellenes küzdelem, a bé­kéért, a demokráciáért és a társad«Imi haladásért folytatott harc közös céljaim alapuló test­véri kapcsolatok kötik össze. A szovjet kommunisták nagyra értékelik a bolíviai kommunis. tóknak a ké* ország népe kö­zötti barátság megszilárdításá­ra irányuló erőfeszítéseit. Az SZKP KB, a Bolíviai KP-mik sok sikert kíván az ország de­mokratikus és független fejlő­déséért, a reakciós diktatúra felújítása elien folytatott har­cában . Az aranyár túllépte a 700 dolláros határt (ČSTK) — A'z arany uncián­kénti ára <a New York i tőzsdén a történe lem ben első ízben túl­lépte a 7UU dolláros határt: 715 dollárt ért el. A londoni tőzsdén, amely az aranyár szem po n t já bő I meg ha tá rozó, 087.5 dollárt«!, Zürichl>en pedig 084.5 dollárba került egy uncia arany. Az eddigi legmagasabb aranyárat — 718 dollárt — tegnap délelőtt Hongkongban jegyezték. Szakemberek az arany árá­nak e hirtelen felszökését a köz­gazdászok kedvezőtlen előrejel­zéseivel hozzák összefüggésbe, melyeik szerint tovább éleződik a tőkés országokban a gazda­sági válság. NÉZETELTÉRÉSEK A SZÖVETSÉGESEK KÖZÖTT Warren Christopher amerikai külügyminiszter helyettes Lón' don ban és Rómában tett láto­gatása után Bonnban tárgyalt Helmut Schmidt kancellárral és Hans Dietrich Genscher k ti i - ügyminiszterrel. Az amerikai követ nyugat-európai útjának célja az, hogy fokozza az USA nyomását szövetségeseire, min­denekelőtt Iránnal kapcsolat­ban, s támogatásukat szeretné elérni a Szovjetunió ellen be­vezetésre kerülő gazdasági szankciók kérdésében. Megfi­gyelők nem titkolják, hogy Christopher megbeszéléseinek eredményei a nemzetközi hely­zet további éleződéséhez vezet­hetnek. A belga sajtó hangsú­lyozza, hogy azért került sor az amerikai külügyminiszter­helyettes útjára, mert Wa­shington és nyugat-európai partnerei között nézeteltéré­sek vannak az USA intézkedé­seivel kapcsolatban. Mindenek­előtt Franciaország, az NSZK és Dánia jelentette ki, hogy nem kívánja korlátozni gazda­sági kapcsolatait a Szovjetunió­val. Az Irán-ellenes közös boj­kott gondolata sem lelkesíti Nyugat-Európát. Washingtonnak „erős Kína" kell Az alábbi hírek is azt bizo* nyitják, hogy az Egyesült Álla­mok fokozza nyomását korábbi és új szövetségeseire, hogy megvalósíthassa stratégiai és gazdasági céljait. A Washing­ton Post Harold Brown had­ügyminiszter kínai útjának kapcsán megállapítja, hogy a „kínai—amerikai szövetkezés­nek“ maga a ténye rendkívüli stratégiai előnyt biztosít Wa­shington számára. Az Egyesült Államok kezdettől fogva tuda­tában van annak, hogy az ő érdeke egy „erős és biztonsá­gos“ Kína létrehozása — írja a Washington Post. Korlátlan támogatás Pakisztánnak Zijaul Hak pakisztáni állam-- fő megerősítette, hogy országa katonai támogatást kap Kíná­tól. Iszlamabadi sajtókonferen­ciáján elmondotta, hogy kül­ügyi tanácsadójának múlt heti megbeszélései Carter elnökkel azt eredményezték: Pakisztán „bármiféle korlátozás nélkül“ újabb fegyvereket kap az USA-' tói. Argentína távolmarad a szankcióktól |orge Sorreguieta argentin mezőgazdasági államtitkár Bue­nos Airesben kijelentette, hogy Argentína nem kötött az Egyej sült Államokkal semmiféle megállapodást, amely szerint kötelezve lenne a Szovjetunió­ba irányuló gabonaszállítások korlátozására. Az államtitkár megerősítette, hogy országa nem kíván részt venni a szov­jetellenes szankciók végrehaj­tásában. Bírálják Szadat önzetlenségét Ibrahim Mahmud Sukri, az Egyiptomi Szocialista Munka­párt elnöke az As-Saab című lap hasábjain elítélte Szadat elnök egyoldalú döntését, hogy az Egyesült Államok rendelke­zésére bocsátja katonai beren­dezéseit. „Az ország érdekeit érintő döntésekről először a parlamentnek kellene tárgyal­nia, s csak aztán hajthatja azokat végre a kormány. Egyiptom hlint el nem kötele­zett ország számára a katonai eszközök kérdése igen komolv dolog, és ezért kellőképp kell megtárgyalni“ — hangsúlyozza Sukri. Harmincéves a Bolíviai KP Harcban a nép szabadságáéit B olíviát, ezt a ilél ameri­kai kontinens közepén elterülő országot a polgári n porterek, kereskedők és turis iák előszeretettel nevezik „ezüsttrónon ülő koldusnak“. Ez a már hagyományos jelző kifejezi a bolíviai dolgozók sze génységét, ugyanakkor rámutat az ország hatalmas természeti kincseire (ón, vasérc, wolfram, molibdén, réz, kőolaj J. Bolívia népe azonban a történelem so­rán már nemegyszer megmutat­ta, hogy nem hajlandó megbé kelni az észak amerikai mono­póliumok és a hazai oligarchia vérszopó uralmával, és képes következetesen harcolni sza badságáért és függetlenségéért. Az elmúlt harminc évben a bolíviai bányászok, munkások, diákok és a vidéki proletariá­tus harcát határozottan és cél­tudatosan vezette a Bolíviai Kommunista Párt, amely ma ün nepli fennállásának évforduló ját. A párt 1950 január elején ala­kult meg néhány marxista—le ninista csoport egyesülésével. 1950. január 17-én először lé­pett fel mint önálló egységes erő, amikor La Pazban mun­kástüntetést szervezett, tiltako zásul az akkori kormány ki­zsákmányoló politikája ellen. A párt fennállásának har­minc éve alatt sosem volt hűt­len kulcsszerepéhez: a bolíviai proletariátus osztályharca élén állt. A párt annak ellenére, hogy más demokratikus erők és szervezetek vezető személyi­ségei opportunista módon fel­adták elveiket, vagy hűtlenek lettek hozzá, növelte befolyását a munkások és az egész nép körében. így volt ez 1952 ben, amikor a kirobbant össznépi felkelés az antifeudális és anti imperialista forradalom kezde tét jelentette, amelyet azonban a Nemzeti Forradalmi Mozga­lom vezetői a polgári demok ratikus változások színvonalán lefékeztek. A kommunista párt 1904 szép temberében mindörökre elvált a maóista frakciótól és amikor 1907-ben a kormánycsapatok Che Guevara partizánegységei ellen támadtak, a párt megal­kuvás nélkül szolidáris volt a partizánok harcával. A bolíviai kommunisták mindig azt a né­zetet vallották, hogy különböző lehetőségei vannak a hatalom megszerzésének és az antiimpe* rialista kormány megalakításé* nak, ha tiszteletben tartják a széles néptömegek akaratát. A Bolíviai Kommunista Párť támogatta Torres tábornok ha* ladó katonai kormányát, amely 1970-ben államosításokat hajtott végre, kisajátította a Bolivian Gulf Oil kőolajtársaságot, és ér* vénytelenítette a további kor* mányok számos antidemokrati-* kus és szakszÄvezetellenes in* tézkedését. Amikor 1971 augusz* tusában a reakciós tábornokok' a Cl A val és a brazil militarise ta körökkel közösen puccsoť hajtottak végre, a kommunisták' a La Paz utcáin kirobbanó harc első soraiban önfeláldozóan küzdöttek. A párt már koráb* ban figyelmeztetett a puccsve* szélyre. Az ezt követő években' az illegalitás feltételei között következetesen küzdött azért, hogy az országban helyreállja* nak az alkotmányos és demok* ratikus jogok. Az 1979 es év bebizonyította, hogy jó munkát végeztek. A tavaly július 1-én lezajlott par­lamenti és elnökválasztás meg* mutatta a bolíviai baloldal és tőként a kommunisták erejét. A bolíviai dolgozók törhetetlen erejét és hazaszeretetét bizo- nyitotta. Ez mindenekelőtt arra a 16 napra érvényes, amikor, pár hónappal később a dolgo* zók általános sztrájkja meg* hiúsította Natusch ezredes re* akciós katonai államcsínyét. A pártjuk fennállásának 30« évfordulóját ünneplő bolíviai kommunisták mindig hűek ma* radtak a proletár internaciona* [izmushoz, szolidárisak a szó* cialista országokkal és a nem­zeti felszabadító mozgalmakkal. Ez a további sikereik biztosító* k.i OLDftlCH POSPÍŠIL Corter határidős ultimátumot intéz Iránhoz AZ USA GAZDASÁGI ZÁRLATOT RENDEL EL A teheráni kormány száz amerikai újságírót kiutasít az országból Mint már közöltük, az Egye­sült Államok „haladéktalanul“ gazdasági zárlatot léptet életbe lián ellen a teheráni nagykö­vetség alkalmazottainak fogva tartása miatt. Az amerikai kor­mány által folytatott kereske­delmi ügyletek leállítása után most megtiltják a magáncégek kereskedelmét is Iránban. A teheráni hatóságok dönté­se értelmében mintegy száz amerikai újságírónak — az Iránban lévő nyugati újságíró gárda mintegy felének — pén­tekig el kell hagynia az orszá­got. A forradalmi tanács azzal indokolta a kiutasítást, hogy az újságírók hamis kéipet adtak Iránról. A The Washington Post arról számol be, hogy Carter elnök az amerikai túszok záros határ­időn belüli szabadon bocsátá­„Harc nélkül nem adjuk fel munkahelyeinket!“ — jelszó alatt tüntettek tegnap az AEG-Telefunken konszern nyugat-berlini üze­mének dolgozói a város kongresszusi épülete előtt, amelyben megkezdődött a társaság részvényeseinek rendkívüli közgyűlése. A közgyűlés résztvevői a napokban 13 ezer munkahely sorsáról döntenek, mivel a konszern részvényei 21 százalékának birtokosa, a Dresdner Bank tekintettel a vállalkozással járó egyre nagyobb veszteségekre úgy döntött, hogy a 130 ezres összlétszámból az idén 13 ezer munkást el kell bocsátani. Képünkön az AEG-Telefunken konstanzi üzeme, amelynek 1500 dolgozóját az elbocsátás közvetlen veszélye fenyegeti az üzem tervezett teljes bezárása miatt jCSTK-felv.], sát követelő ultimátumot készül Irámhoz intézni azt követően, hogy a Perzsa öbölben aknákat helyeznek el és az öböl bejára­tát amerikai haditengerészet egységei őrzik. A lap ezzel kap­csolatosan rámutat: a Perzsa­öböl Irán legfőbb kereskedelmi útvonala, errefelé érkeznek egyebeik között az élelmiszer- szállítmányok és az iráni olaj is vízi úton kerül a vásárlók­hoz. Az UPI amerikai hírügynök­ség provokatív jelentést tett közzé, amely szerint az Iránit afgán határon úgymond „a szov­jet csapatok összevonása“ fo­lyik. A koholmányhoz azonnal csatlakozott a washingtoni Fe­hér Ház hivatalos képviselője, s közölte: „ha igaz, hogy szov­jet hadosztály állomásozik az iráni határ mentén“, akkor ez fokozza Irán fenyegetettségét. „Durva hazugságok azok az állítások, amelyeket a szovjet csapatoknak az iráni határ mentén történő összevonásáról és arról terjesztenek, hogy eze­ket a csapatokat Irán olajforrá- sainak objektumai ellen kíván­ják felhasználni. Senki, a leg­kisebb mértékben sem vonhat-! ja kétségbe a Szovjetunió bará­ti magatartását Iránnal kapcso­latban, és semmiféle provokatív kijelentés sem képes csökken­teni ennek a ténynek a jelentő­ségét“ — hangsúlyozza a TASZSZ cáfolata. A JKSZ KS ülése (CSTK) — A JKSZ Központi Bizottsága Sztevan Doronyszki ügyvezető elnök elnökletével Belgrádiján teljes ülést tartott. Meghallgatta a pártelnökség tá­jékoztatóját Tito elmök egész­ségi állapotáról és megismer­kedett az orvosi konzílium, je-i leütésivel. ■•mm;-.

Next

/
Thumbnails
Contents