Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-09 / 36. szám
* i ► tt. Új magyar gyermekfilmek Korábban évente legfeljebb egy . gyermekfilm Ikészült a MAFILM műtermeiben, az idén viszont eddig már öt mesefllm forgatásának előkészítését kezdték öl. A Budapest filmstúdió — a DEFA gyárral közösen — Balázs Béla Karcsi kalandjai című ifjúsági regénye alapján, forgat filmet Ja nikovszky Éva és Rolf Richter forgatókönyvéből. A film címe: Feri kalandjai, rendezője Fejér Tamás. Janiikovszky Éva és Palásthy György írta a forgatókönyvét a Titkosfilmnek, amely a Diaiéig filmstúdió és a televízió együttműködésében készül. Kézdi Kovács Zsolt rendezi a Tükörország című filmet, Pilinszky János ötlete alapján. A mesék bája a közismert Grimm-mese- figurákat mutatja be. A Hunia filmstúdióban — a tévé ifjúsági osztályával közösen — Bálint Ágnes Szeleburdi család című könyvéből forgatnak filmet Palásthy György rendezésében. In) A XVI. században játszódó film, amelyben először láttam Katja Paszkalevát, szokványosnak mondható történet lehetett volna. Ka- raivant, a pásztort valahol a hegyek között éri utol az éjszaka, amikor a kis település felett uralkodó török tisztségviselők rátörnek feleségére. Az asszony nem tudja megvédeni magát — megerőszakolják s halálát okozzák. A szörnyű tettnek egyetlen szemtanúja volt: Marija, a pásztor tízéves lánya. Kemény, harcias, szinte vad nőnek neveli az apja, hogy ha eljön az ideje, megbosszulhassa anyja halálát. A szándék már- már sikerül, a lány hihetetlen elszántsággal irtja az erőszak elkövetőit. Amikor nővé érik, megtorpan és megelégeli az irgalmatlan öldöklést. Fellángoló érzelme meghiúsítja apja elgondolását, aki csak a célt látva maga előtt, leszámol ... feszültséggel, ragyogással telik meg, ha a felvevőgép elé lép lánya szerelmével. A vadóc Marija nem nyugszik bele apja döntésébe; kecskeszarvval esnek egymásnak, s a tragédiával végződő verekedésből az apa kerül ki győztesen. Metodi Andonov Kecskeszarv című filmje romantikus fordulatokkal és érzelmi kitörésekkel volt tele. A sokszor látott hasonló tragédiasor így lett igazi műalkotás, s ez egyszerre dicséri a rendező magas színvonalú munkáját és a női főszerepet alakító Katja Paszkálévá színészi játékát. Panamában, Belgiumban és Karlovy Vary- ban nyerte el Marijával a legjobb színészi alakítás díját, Nyugat-Berlinben, Moszkvában és Japánban méltatták tehetségét — alig öt évvel a szófiai Színművészeti Főiskola befejezése után. Marijával való találkozása annyira váratlanul érte, hogy a forgatás befejezése után páni félelem kerítette hatalmába. Attól tartott, az idő rövidsége miatt nem sikerült megvalósítania a rendező elképzeléseit. A film forgatókönyvének elolvasására mindössze egyetlen napja volt, s másnap már el is készültek az első próbafelvételek. A forgatás sem sokáig tartott. Rövidebb volt, mint a színházi próbaidőszak. Az eredmény viszont a legsikeresebb színházi előadást is felülmúlta, hiszen a hat külföldi díjat nyert alkotás a bolgár filmművészet újabb határkövét jelentette. A Villanegyed hamis értékek után kapaszkodó Sztefkáját és az Ivan Kondarev elveiért küzdő Krisztináját nem láttam, de megcsodáltam Ka- tinát (ez volt a film címe is), aki egy nagyvárosi építkezésen téglákat tisztított és vasruda- kat cipelt és együtt éreztem a Napszúrás Sznyezsájával is, aki egy ökológiai intézet tudományos munkatársaként harcolt az igazságért. Katja Paszkálévá a Kecskeszarvval került a filmtörténetbe, de az említett filmek is lehetőséget nyújtottak sokszínű tehetsége felmutatására. Sztárnak, csillogó alkatnak nem nevezhető, mégis feszültséggel, ragyogással telik meg, ha a felvevőgép elé lép. A műfaj sosem jelent akadályt számára. Megtört, bánatos vagy elkeseredett ugyanúgy tud lenni, mint vérbő, vibráló vagy életörömmel teli. Egyszer kispolgári feleség, máskor előkelő úri hölgy; ha a helyzet úgy kívánja, megalázkodik és tűr a végtelenségig, ha kell, robbanékony és állandó feszültségben él. Legközelebb a Csillagok a hajadban, könnycsepp a szemedben Jelizavetájaként láthatjuk viszont. G. SZABÓ LÁSZLÓ Csillagok a hajadban ^Ip Bemutatjuk Katja Paszkálévá bolgár színésznőt Élénk várakozás előzte meg Francis Ford Coppola művét. Nemcsak azért, mert az Oscar-díjas Keresztapa című filmjével világhírre tett szert; mert a Kurosawát és Bressont mesterének tekintő rendező Ikövetkező filmje — a Magánbeszélgetés — 1973-ban nagydijat nyert Cannes-ban; mert a félig olasz származású Coppoía előző nagy sikerű filmjein (köztüik a Keresztapa folly tatásán) meggazdagodva — elkerülve a miamrmitdéget — saját zsebéből teremtette elő a szükséges 35 millió dollárt az Apokalipszis mostra; mert a filmet négy évig készítették — nem éppen szerencsés körülmények között —, s 500 ezer méter (egyes becslések szerint: 800 ezer — ami 444 vetítési órának felel megl) nyersanyagot használt fel hozzá; mert ennyi cellulóz akár 20 film elkészítésére is elegendő volna. Hanem azért, mert a forróvérű Coppola szembenállása a — tatonként őrzött — vietnami agresz- sziőval régről isimért; Amerika Vietnam ügyében a legnagyobb és legteljesebb felelősséget vette magára; minden folyt a maga módján. Az erőszak nem szűnik meg az erőszak elkövetésével. Azok az emlberek, akik katonáikat 'küldtek Vietnamba, nem gondolták, hogy ennek öt év múlva rájuk nézve következményei lesznek, és mégis ez történt — véli. Jelenkori pokoljárásában az összkoimlfortos, luxus- háború ocsmányságait veszd szó szerint tűz alá, s ezzel együtt az érdekelt midliók közömbös lelkiismeretét, megbélyegezvén botrányba sodort nemzetét, hadseregének háborús bűneit. Joseph Conrad regényéből maga Coppola írta a forgatókönyvet, áthelyezvén a cselekményt Kongóból Vietnamba. Az amerikai titkosszolgálat egyik «kapitánya azt a megbízatást kapja, hogy a dzsungelháború -kellős közepén kutassa fel távoli rendeltetési helyén Kurtz ezredest. Feladata, hogy ártalmatlanná tegye a „megzavarodott“ tisztet, aki képtelen úrrá lenni gyilkos szenvedélyén. (A történet iróniája, -hogy a tábornok, aki utasítást adott a vérszomjas ezredes megfékezésére, ad ugyanakkor parancsot egy vietnami település megsemmisítésére.) A film első fele — megrendítő képsorokkal — arról a küzdelemről szól, hogy a kis egység keresztülvergődik a harcban ál-ló Vietnam földjén. A második rész Kurtz ezredes „birodalmában“ játszódik, ahol a tiszt zsarnokos kodva tartja uralma alatt a buddhista falu lakosságát, miközben harcászati feladatairól teljesen megfeledkezve, egyre inkább saját diktátori hajlamát éli ki. Beosztottjai átveszik felettesük gátlástalan módszereit, hiszen ők maguk is szenvedő alanyai e terrorizmusnak, s azon tombolják ki magú kait, akin tudják. Az Apokalipszis freskó-hűségű meg jelenítése minden tekintetben kifejezi címét: szürrealista vízió, sokk-jelenetekkel. A főszerepre Steve McQueen, Gene Hackman és Marlon Brando volt a fedőit. Coppola hónapokig vacilált: sztárokkal vagy sztárck nélkül készítse el a filmet? Brando végül vállalta az ezredes szerepét. A CIA-ügynűk alakítására Harvey Keitelt szerződtették. Három hétig gyakorlatoztak a Fü- löp-szigeteken, spártai— körülmények között... Keitel visszaadja szerepét, az őt helyettesítő Martin Sheen szívrohamot kap. Ezzel még nem szakad vége -a sors gáncsoskodásainak: az Olga nevű tájfun az összes díszletet tönkreteszi, kis híján a vállalkozási is, hiszen eredménye a költségvetés megduplázódása. Végül is a film nem szűkölködik látványosságban: az egyik jelenetnél, hogy a napalm pusztító hatását kellő hasonlósággal utánozzák, 15 ezer liter 'benzint robbantottak feil. Vagy a Wagner zenéjével aláfestett hatalmas helikoptercsatát már most a filmtörténet emlékezetes pillanatai közé soro-lj'á.k a kritikusok. Végre-valahára a főszereplőt is kiválasztották, de nincs benne sok 'köszönet: Brando 142 kilós és kopaszra van nyírva. Mire a felvételek végére érnek, Coppola összes pénze elúszott, eladta repülőgépét, elzálogosította a házát is. De hitét nem veszítette el. így nyilatkozott: Még sosem sikerült olyan filmet csinálnom, amelyik átalakítaná azt, aki nézi, de ez a célom! Alkotása elnyerte a cannes-i film- fesztivál nagydíját, az Arany Pálmát, s versenyen kívül bemutatták az augusztusban megrendezett XI. moszkvai nemzetközi filmfesztiválon is. A nagyszabású alkotást eddig New York, Los Angeles és Toronto közönsége láthatta. A moszkvai bemutatón maga a rendező, Francis Ford Coppola is részt vett. (pm) Filmújdonságok Moszkvából Nyikita Mihalkov A sze relem rabjai és az Etűdök qépvongorára után fiatat kora ellenére a vezető rendezők sorába emelkedett. A művész, aki ezt megelőzően Csehov drámáját választotta ihletőüi, az Öt estében Vo- logyim színdarabjának tol mácsolására — powtosab bah: sajátos interpretálásé ra —• vállalkozott. A cselekmény az ötvenes évek első felében játszódik. Iljln (megszemélyesítője: Sztanyíszlav Ljubsín) bemegy egy házba, ahol a háború előtt lakott. Egy középkorú asszony fogadja (Tamara Vaszlljevna szerepét Lúd milla Gurcsenko játssza) Beszélgetni kezdenek, s ha maroson kiderül, hogy egv^ más „lelki hullámhosszára“ hangolódtak... Az öt estéhez hasonló komaradrámj a Néhány interjú magánügyben. A grúz ifim az idei össz-szövetségi fesztiválon nogydijat kapott, rendezője nő: Lana Gogoberidze. A Szojiko Csiaureli főszereplésével készült dráma a köz- és magánélet konfliktusairól szól. A kitűnő új ságírónő már már elveszti lába alól a talajt, mert férje fokozatosan eltávolodik tőle. Gogoberidze nem ad receptet a megoldásra (s ez mindenképpen rokonszenves alkotói magatartás), viszont hitelesen ábrázolja a kapcsolatok pszichológiáját és mozaikszerű életképet is megnagadőak. A Bumfordi című Rogo ou/fi libben egy önmagát maradéktalanul megvalósító, faluról a fővárosba került fiatalember drámai és humoros pillanatokban egy aránt gazdag küzdelme elevenedik meg. A Ljubasa eredeti variáció a régi témára. A honvédő háború idején a falusi gyermeklány. anyja halála és .apja bevo nulása után egyszál maga gondoskodik kistestvéreiről. Muratov néhány epizódban költői magasságokba emeli az érzelmes történetet. Ugyancsak a fasizmus ellen folytatott küzdelemnek állít emléket a Különleges rendeltetésű egység JLiszen- ko munkája), amelyben egy veszélyes katonai okoló iz galmas részleteit láthatjuk. Még egy „harcos film“: a Keresd a szelet. Ebben a - polgárháború déluráli frontjain dúló csaták jelentik a látvány és a fordulatok forrását, l.jubomudrov «mind végig jó tempót diktál, a 'kiállítás nagyon mozgalmas és kitűnőek a színészi alakítások is (főszereplők: Pavel Kadocsnyikov, felena Prok- lova. Lev Prigurtou, Mihail Kononov — valiameninylen régi ismerőseink). Folytatódnak a szovjet film és az orosz irodalom találkozásai. Puskin bűbájos mesevilága kel életre az Őszi harangok képsorain: Gorikkert a színpempás tato ló elkészítésére a halott cárkisasszonyról és a hét daliáról szóló verses mű inspirálta. Szaltikov történelmű 'témát dolgozott fel. A femeljan Pugacsov (cum szerepben: fevgenyif Matve- jevj II. Katalin Oroszországénak hóselt és konfliktusait varázsolja a vászonra — középpontban a legendás figura vakmerő vállakózáséval és a felkelés bukásával. Jó hír a ka landfi Írnek 'kedvelőinek: a fambuj rossz szelleme egy expedíció egzotikus élményeit jeleníti meg (többek között egy medvevodászatot). A rende zó: Bunyejev. A felsorol ásunktoan sze napló új szovjet filmek 1980 ban jelennek meg mozija tnkban. jv. j.f lt7S. IX. 9. COPPOLA APOKALIPSZISE film a mtflami kábáméi
