Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-09 / 36. szám
A Mongóliába érkezőket megdöbbenti az a kontraszt, amiivei lépten- nyomon találkoznak. Korszerű Diiesel- szerelvények futnak az országban, miközben a vasúti pályatestek mentén méltóságfeljesen cammognak a fetonálihözott tevék hosszú karavánjai. Azon se lepődjünk meg, ha az első osztályú fővárosi szállodák mellett olykor még a lovak kikötésére alkalmas cölöpöket látunk, vagy a vasútállomásokon lovas váltóőrökkel találkozunk. A század elején eiz az ország még nem ismerte a pénzt. A gazdasága külterjes nomiád állattenyésztésen alapult. A háziállatok tartása biztosította a lakosság élelmét," ruházatát, posztó- és egyéb szükségletét. Egyetlen iparvállalata, kórháza sem volt. Az orvosi ellátást nem ismerték. Még a hivatalnokok illetményét is ezüstben és préselt teában fizették. Az országnak egy iskolája, 700 kolostora, 100 ezer lámája volt. A l^maista vallás tiltotta a hívőknek, hogy „zavarják a föld álmát“, s ezért Mongóliában nem termesztettek hasznos mezőgazdasági növényeiket. Az egyház fővesztéssel súlytotta az ásványi kin* esek kiaknázását, takarmánykésZlete- zést, sőt, az állandó lakőházaik építését is. Az ország — ahol déli irányban a legmesszebbre nyúlik az örök fagy birodalma, és ellenkezőleg, északon a legmesszebbre a sivatag világa — napjainkban is az érdeklődés középpontjában áll. Vad tevéket, prezse- valsäki lovakat, góbi medvéket csak Mongóliában találhatunk. Az ország könyvtárai egyedi mongol, tibeti és szanszkrit nyelvű kéz- iratcikat és könyveket őriznek. A világ minden részéből idelátogatnék a tudósok, hogy tanulmányozzák a buddhista filozófiát, a hindu—tibeti- mongol orvostudományt, a gyógyszertant, a csillagászatot és az asztrológiát. A külföldit elsősorban maga Mongólia sajátos arculata csábítja, hiszen ez az ország történelmi fejlődésében óriási ugrást tett: megkerülte a tőkés társadalmi rendszert, éis közvetlenül a szocializmusba lépett. Ennek az ugrásnak azonban semmi köze ahhoz az úgynevezett „nagy ugráshoz“, amelyet a szomszédos Kína kürtőit világgá. Mongóliában, mind gazdaságilag, mind politikailag megalapozott gyorsított átmenetet hajtottak végre a fejlődés alacsonyabb fokáról egy magasabbra. A mongolok gyakorlatilag biztosítják, hogy a „pásztorok országa“ is — helyesen megválasztott politikai irányvonal mellett — megvalósítja ezt az ugrást. Ma 130 ezar pásztor él Mongóliában, vagyis az ország lakosságának csaknem egytizede. A népi Mongólia tapasztalata jó bizonyíték arra, hogy a fejlődés nem kapitalista útja a legalkalmasabb út az évszázados elmaradottság’ felszámolásához. A HALHIN—GOL-I LECKE Mongóliában 1921 júliusában győzött a népi forradalom. Egy pásztor fiával, Szühe-Batorral az élén, a nép pártja került uralomra. Szuihe- Bátor 1921 novemberében Moszkvában találkozott Leninnel. A szovjet kormány len omlott azokról a különleges jogokról és privilégiumokról, amelyekkel a cári Oroszország rendelkezett, és az ország területén levő valamennyi tulajdonát a mongol népnek ajándékozta. Mongólia útja nem volt könnyű. A lámáik 1932-ban több helyütt lázadást szítottak. Engedelmességet és alázatosságot hirdetve, az ellenforradalmi elemek az imperialista hírszerző szolgálattal léptek kapcsolatba, és fegyvert fogtak. Áldozataiknak, párt- és állami funkcionáriusoknak, egyszerű aratóknak, parasztoknak, azoknak, akilk a néphatalmat támogatták, felmetszették a hasát. A japán militaristáik 1939 májusában betörtek a Mongol Népköztársaságba, és hadüzenet nélkül háborút indítottak az ország ellen. A Szovjetunió internacionalista kötelességéhez és a kölcsönös segítségről szőlő szerződéshez híven, nem hagyta magára a baráti országot. A Halhin-Gol folyón a szovjet és mongol csapatok súlyos csapást mértek a betolakodókra. A hadtörténelemiben most, első ízben alkalmazta a szovjet hadsereg az összpontosított harckocsitámadást. Itt kerültek bevetésre első ízben a szovjet rakétahordozőlk. A szovjet és mongol csapatok hősies harca eredményeképpen Zsukov tábornok parancsnoksága alatt fa'ki később a Szovjetunió marsallja lett — a szerk.l a japán seregek jelentős részét 1939. augusztus 31-én bekerítették és megsemmisítették. A háború éveiben Mongólia dolgozói lehetőségeikhez képest segítséget nyújtottak a szovjet hadseregnek a hitleristák ellen folytatott harcában: élelmet, bekecseket, nemez- csizmákat és lovakat szállítottak ... MEGISMÉTLÖDIK-E A TÖRTÉNELEM? Az rgrésszor arculata nem változik. Ugyanazokon az utakon, amelyeken negyven évvel ezelőtt kíséreltek mag betörni a japán militaristák, na^iairlkban a maói'rta ügynökök nró,bálnáik behatolni Mongólia területé-e. A kínai vezetők nem egv ízben nyíltan hangoztatták szándékukat. hogy a Mongol Néoköztársasá- got Kínához akarják csatolni. Az „elfoglalt területekéről külön térkének készüli tóik. amelyeken Mongóliát, miiot Kínáról elszakított te-ii Irtat türiekk fel. Egv 1976-ban Pekingijén megjelent könyvben a következőket olvashatjuk: ..Góbiitól északra, kfVrő M öngól !a vidéke ősi ki mi terület. mivel ott egykor kínai nomád állattenyésztők éltek.“ Mongólia határai mentén a kínai fél katonai objektumokat épít. jelentő-: létszámú csá na tokát áí'lomá- coztat. hadgvakorliatckat tart, provokációikat szervez. Nem ártana, ha a maóista stratégák errliékeznének, miiven sorsra iu- totti-iy azok, akik a mongol terület éorégére és szuverenitására törtek. A Mongol Népköztársaság kérésére és a Szovjetunióval kötött barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapján a köztársaság védelme érdekében szovjet csapatok tartózkodnak az országban. A mongol hadsereggel vállvetve biztonságosan védelmezik a népi Mongólia határait. AZ ÜJ ÉPÍTKEZÉSEK orszAga A KGST tagországai között, területét tekintve, Mongólia a maga 1,5 millió négyzetkilométerével a Szovjetunió után a második helyet foglalja el. Összesen másfél millió ember él Itt. Az ilyen alacsony népsűrűség — egy négyzetkilométerre egy ''lakos 'jut — természetesen megnehezíti a köztársaság fejlesztését, ám egészben véve nem jelenthet akadályt az ország előrehaladásában. Az öregeik még emlékeznek a mongolok utolsó egyházi és világi uralkodójára — de ma már nem tudják elképzelni az életet televízió nélkül. Unokáik főiskolán képezik magukat. A Mongol Népiköztársaság első felső- oktatási intézménye, egyeteme a Szovjetunió segítségével nyílt meg 1942-ben. S bár javában folyt a háború, méghozzá iszonyúan nehéz háború, a Szovjetunió építőket és tudósokat küldött Mongóliába. Napjainkban mongol tudósok a Moszkva környéki Dubnában az Egyesült Magkutató Intézetben védik disszertációjukat; közeleg az idő, amikor szovjet űrhajón elindul az első mongol kozmonauta. Ulánbátorban Magfizikai Kutató Laboratórium működik. A Góbi-‘sivatagban pedig hatalmas, betonalapon álló fényképezőgépeiket állítottak fel. — Már nyolc éve fényképezzük a Föld mesterséges bolygóit — mondja egy Patai mongol. Mongólia 1962-ben lépett be a KGST-ibe. A testvéri országok közreműködésével számos nagy iparvállalat épült: a Szovjetunió segítségével két erőmű, az egyik Ulánbátorban, a mási'k Darhanban, Csehszlovákia egy cementgyár, Lengyelország pedig a szillkáttéglagyár felépítésével segéd keztek. I „A Szovjetunió akadályozza Mongóliában a fontosabb iparágaik, a többi között a közszükségleti cikkek gyártásának fejlesztésiét“ — ezekkel a szavakkal kommentálták a fenti eseményeket Kínában (?!) Pedig a kínai vezetőknek is nyilván tudomására jutott, hogy az Ulánbátort könnyűipari .kombiinát, vagyis a legjelentősebb könnyűipari vállalat szovjet segítséggel épült fal. Jelenleg töhb ezer ember dolgozik a kombinát kilenc üzemében és gyárában. A jurtákhoz szükséges nemezt, gyapjúszövetet, lábbelit, bőrt és különféle árucikkeiket készítenek ezekben az üzemeikben. Az NDK térítésmentesen épített fel Ulánbátorban egy szőnyeggyárat. Danhanban Bulgária segítségével készült el a szőrmegyár, amelynek termékei iránt nagy az érdeklődés a Világ számos országában. Mongólia új Ipari központjában, Érdemeiében egy új szőnyegigyár építéséhez kezdett. Ehhez is a Szovjetunió nyújt kellő segítséget. 1978 végén {az ottani holdnaptár szerint ez a juhok événeik számít) üzembe helyeztek egy szovjet—mongol ércdúsító kombinátot, illetve annak első üzemegységét. Az egykori pásztorok ma már jártasak a korszerű technikátam is. (A BAJKÁL című lap cikkei nyomán) DINAMIKUSAN FEJLŐDŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS TÖBB CSEHSZLOVÁK GÉP ÉS BERENDEZÉS BULGÁRIÁNAK # OJ LEHETŐSÉGEK AZ ÁRUFORGALOM NÖVELÉSÉRE 1*7*. IX. 9. Az utóbbi években a bolgár—csehszlovák gazdasági együttműködés dinamikusan fejlődött. Ennek kifejezője az állandóan növekvő kereskedelmi áruforgalom, amely jelentős részét a kész termékek hányada képezi. Ily módon a két fél bővebben kielégítheti szükségleteit és könnyebben megoldhatja a gazdasági fejlődéssel kapcsolatos feladatokat. Míg 1948-ban (amikor George Dimitrov és Element Gottwald az első barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést aláírta, az áruforgalom értéke 191 millió koronát tett ki, 1979-ben már 420 millió rubelre növekedett, és ebből 251,8 millió volt a gépek és gépi berendezések értéke. Világossá vált, hogy az áruforgalom további dinamikus növekedése csakis a gépek és berendezések részarányának a növekedése mellett lehetséges. Ez az alapja az 1976— 1980-as hosszú távú megállapodásnak, amelynek értelmében az áruforgalom 52 százalékkal növekszik majd az előző ötéves tervidőszakhoz képest, ami túlnyomórészt a termelési szakosításnak és kooperációnak, valamint a gépgyártás növekedési ütemének köszönhető. Ezt a növekvő tendenciát tükrözi az 1979. április 18-án aláírt jegyzőkönyv, amelynek értelmében Bulgária és Csehszlovákia külkereskedelmi forgalma eléri a 461,6 millió rubel értéket. Ez 28,3 millióval több, mint a hosszú távú megállapodásban ugyanerre az időszakra előirányzott összeg. A plovdlvt vásáron sok látogatót vonzottak a Mo- tokov, a Strojimport, a Centrolex, a Strojexport és más csehszlovák külkereskedelmi vállalatok kiállított terméket. Sokan szakmai szempontból érdeklődtek a csehszlovák gépek és gépi berendezések tulajdonságai iránt, tudniillik a Bulgáriába irányuló csehszlovák exportnak a zömét az útépítő-, textil- és mezőgazdasági gépek, teherautók, elektrotechnikai gyártmányok és automaták alkotják. Bolgár gyárak és üzemek látogatásakor nem ritka a különböző berendezéseken a MADE in CZECHOSLOVAKIA felirat, de sokkal értékesebb azoknak az embereknek az elismerése, akik ezeket használják. Bulgáriában is nagy erőfeszítéseiket tesznek, hogy a csehszlovák fél méltó partnerei legyenek. Az utóbbi években jelentősen növekedett a berendezések aránya a Csehszlovákiába Irányuló kivitelben: targoncáik, telferek, szerszámgépek stb. A prágai metró építésekor bolgár márványt használtak az állomások borításához. Az utóbbi években a bolgár—csehszlovák kapcsolatokra jellemző volt, hogy nemcsak az áruforgalom ment jelentős strukturális változásokon ét, hanem kitűnő eredményeket értek el a kooperáció és spe- cializáció területén is. A termékek a kölcsönös áruforgalom egyharmad részét teszik ki. így a csehszlovák segítséggel felépített SKODA—MADARA-gyár 1978 végéig 12 260 teherautót és egyéb terméket állított elő. Ezeknek egy részét Csehszlovákiába szállították. „Véleményünk szerint az adott orientáció perspektivikus és folytatnunk kell nemcsak bolgár—csehszlovák viszonylatban, hanem az egész szocialista közös- s'gben“ — mondotta Lubomír Strougal Sztanko To- dorov bolgár miniszterelnök csehszlovákiai látogatásakor. Ezen a találkozón a két miniszterelnök nagy figyelmet fordított a két ország közötti gazdasági együttműködésre, és újabb lépéseket helyezett kilátásba a kooperáció és specializáció továbbfejlesztése, a népgazdasági tervek összehangolása, a szocialista gazdasági integráció elmélyítése érdekében. SZRETENOV BOTJO Ulánbátor köxpontja
