Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-07-22 / 29. szám
A KERESKEDELEM IS IGÉNYLI AZ ÚJAT Új üzletek — korszerű árusítás • 281 millió korona kereskedelmi beruházásokra • Nagyobb teret az újító- és feltalálómozgalomnak A tudomány és technika szé les körű alkalmazása a népgazdaság ágazataiban egyike azoknak a járható utaknak, hogyan lehet a népgazdaság jelenlegi gazdasági, műszaki, technológiai és munkaerő-feltételei és -lehetőségei 'közepette 'biztosítani az egyes ágazatokra háruló követelmények és feladatok teljesítését. A tudományos-műszaki fejlődés döntő fontosságát államunk szocialista építésében már a CSKP XIV. kongresszusa hangsúlyozta. A tudományos- műszaki fejlesztés mindennapi munkában való érvényesítésének új, különös impulzust adtak a €SKP és az SZLKP 1974 májusi ülésein elfogadott határozatok. Ezekből 'kitűnt, hogy nem rövid kampányról van szó, hanem állandó, 'komoly feladatról, melynek célja, hogy a tudományt és a technikát teljes mértékben a szocialista építés szolgálatába állítsuk, hogy a tudományos-műszaki fejlesztésért 'folyó igyekezet mindennapi munkánk nélkülözhetetlen részévé váljék. A tudományos-műszaki fej lesztés 'és az anyagi-műszaki alap fontos része a kereske delmi szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésének. Ezáltal pedig közvetlenül befolyásolja a lakosság életszínvonalának emelkedését is. A kereskedelem azon alapvető te rületei közé, amelyekben meg kell nyilvánulnia a tudományos-műszaki fejlesztés hatásának, az anyagi-műszaki alapot, a komplex szocialista racionalizálást, a számítástechnikát, a fogyasztás struktúrájának, a termékek minőségének és felújításának, a dolgozók kezdeményezése és szakképzettsége növelésének területét tartjuk. Elemezzünk legalább néhá- nyat e területek közül, s vizsgáljuk meg közelebbről, milyen intézkedéseket foganatosít ezeken a kereskedelem. Az anyagi-műszaki 'alap a tudományosműszaki fejlesztés érvényesítésének legtágabb területe. A kereskedelem változó feltételeihez és tevékenységéhez az anyagiműszaki alapot is hl- ikalmassá kell tenni. A korszerű szervezési forrnák és a technika alkalmazása a kereskedelemben az elmúlt években a munkatermelékenység növekedését eredményezte. Jelentős relatív munkaerBmegtaka- rítást tett lehetővé a teljesítmények nagymértékű növekedése és a szolgáltatások javítását célzó állandó igyekezet mellett. Egyrészt a 'kereskedelem anyagi-műszaki alapjának fejlesztésére fordított beruhá zási eszközök részleges korlátozása, másrészt a 'kereskedelmi létesítmények építése prog resszívan ösztönözték, de lehetővé is 'tették az alapvető kereskedelmi kapacitások fokozottabb kihasználását. A nagy területű kiskereskedelmi egységek — melyeknek száma egyre nő — lehetővé tették az új, 'korszerű árusítási formák — önkiszolgálás, szabad áruvá lasztás — bevezetését. 1975 höz viszonyítva például 20 szá Zalákkal bővült az új eladási formákat alkalmazó eladótér, s ma az összüzlettér 50 százalékát képezi. A 6. ötéves terv végéig ez az arány 55 százalékra növekszik. Az új elárusí tási formák jelentősen növelik a kiskereskedelmi egységek értékesítő képességét, ugyanis az egy négyzetméternyi eladótérre számítolt forgalom 15 százalékkal nagyobb, mint a hagyományos módon árusító üzletekben. A nagykereskedelmi raktárakban a feladatokat a korszerű árumozgatási és -raktározási formák bevezetésére összpontosították. Az új technológiát alkalmazó raktártér az 1975-ös 40,7 százalékról 1978-ra 45 százalékra bővült. Az új technika alkalmazása terén még mindig vannak hiányosságok, de ennek ellenére a tervezett feladatok teljesítésében jelentős sikereket értünk el. Az állami terv évente átlag 270 tehergépkocsi vásárlására nyújt módot. A valóságban évente körülbelül 300-at vásárolunk. Mennyiségileg tehát a tervet túllépjük, de nagy gondot okoz az 5 és többtonnás gépkocsik beszerzése. A termelékenységet, a munka ésszerűsítését és a fogyasztók védelmét szolgáló importgépek és -berendezések vásárlási tervét állandóan 100 százalékra telje sítjük. A legnagyobb tételt az áruházak klimatizációs berendezései képezik. 1976—78-ban többek között 3 burgonyacso- magoló-gépsort, komplett rizs- csomagoló-gépsort, kávépörkölő- és csomagológépeket, az órajavító műhelyek számára különböző gépeket és műszereket, nagy mennyiségű vendéglátóipari és szállodai felszerelést, különféle számítás- technikai berendezéseket stb. importáltunk. A szocialista or szágokból is hoztunk be gépi berendezéseket a kereskedelem számára: Bulgáriából fő leg anyagmozgatási gépeket — 350 emelővillás targoncát — vásároltunk, Magyarországból pedig korszerű hűtő- és fagyasztóberendezéseket az élelmiszerüzletek számára. Hazai gyártmányú termékekből nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni az igényeket, például pénztári gépekből, DESTA emelővillás targoncákból, bizonyos vendéglátóipari berendezésekből. Mindent meg; teszünk azonban, hogy az említett hiányosságokat a lehető legnagyobb mértékben kiküszöböljük. A kereskedelem anyagi-mű szaki alapját 1979—80-ban is döntő mértékben az építkezési beruházások által fejlesztjük, melyek nemcsak a kereskedelem fejlesztésének fő pillérei, hanem az egész népgazdaságénak is. Az állami terv 1979-re 281 millió korona beruházást irányoz elő, azzal a kitétellel, hogy előnyben kell részesíteni az idén befejezésre tervezett építkezéseket. Az építkezések kivitelezése azonban azt mutatja, hegy nincsenek megteremtve a feltételek néhány, a 2 millió korona költségvetést megha'adó építkezés folyamatos végzésére és 'befejezésére. El kell mondani, hogy az építkezési beruházások a belkeres kedelem terén nem tartoznak a kiemelt építkezések közé. Annak ellenére sem. hogy több esetben a 60 millió korona költségvetést meghaladó, s a kereskedelmi hálózat fejlesztése szempontjából rendkívül jelentős akciókról van szó. Ez a tény kedvezőtlenül befolyásolja a kereskedelem építkezési beruházásainak megvalósítását. Az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma a 6. ötéves terv folyamán először alkalmazta a típusterveké'; a Trier áruházak, bevásárlóközpontok és néhány kisebb kereskedelmi egység építésénél. A CSSZK Kereskedelmi Minisztériumával együttműködve gondoskodunk a kis-' kereskedelmi építkezések, nagykereskedelmi raktárak és szállodák típusterveinek kidolgozásáról, a korszerű építési technológia alkalmazásával. A tudományos-műszaki fej-' lesztés jóváhagyott programjá ban nagy teret kapnak a beruházás és a műszáki fejlesztés feladatai is. A tudományos-műszaki fejlesztés jelentőségének növeléséhez hozzájárul a komplex szocialista racionalizálás is mint a kereskedelem gazdasági fejlesztése hatékonysága és minősége növelésének egyik eszköze. A komplex szocialista racionalizálás az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma keretében jelenleg a gazdasági feladatok hatékony teljesítésének döntő és állandó munka- módszere. így fokozatosan, az irányítás minden fokán, az irányító és szervező munka részévé, a tartalékok felhasználásának eszközévé válik a kereskedelmi vállalatok újratermelési folyamatában. A kereskedelmi tárca keretében a komplex szocialista racionalizálást úgy értelmezzük, mint a munkafeltételek javításának, az elárusí- tás kultúrája növelésének részét, amely végeredményben a dolgozókat az irányításban való aktív és alkotó részvételre ösztönzi. Hangsúlyoznunk kell, hogy a belkereskedelemben a komplex szocialista racionalizálást főleg a kereskedelmi szolgáltatások színvonalának állandó javítására, a közszük ségleti cikkek választékának bővítésére, az anyagmozgatás korszerűsítésére stb. irányítjuk. A tudományos-műszaki fejlesztéstől és a komplex szocialista racionalizálástól elválaszt hatatlan az újító- és feltaláló mozgalom, a dolgozók alkotó kezdeményezése — a szociális ta munkaverseny. Ezek eredménye számos eredeti technikai, technológiai és szeróezési újítás, amellyel nagy összegeket és jelentős munkaidőt takarítottunk meg. Az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma a CSKP KB 11. ülése határozatainak és a 6. ötéves terv feladatainak megfelelően gondos kodik e mozgalom kellő félté teleinek megteremtéséről, s arról, hogy a kereskedelem gaz dasági és társadalmi szervei fokozottabban gondoskodjanak az újítómozgalom fejlesztésé ről, hogy a kereskedelem gaz- tékű hozzájárulásáról, a tudó mányos-műszaki fejlesztéshez. Az újítómozgalom fejlesztése érdekében az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma a Kereskedelmi Dolgozók Szakszer vezeti Szövetsége Szlovákiai Bizottságával karöltve számos intézkedést foganatosított, me lyek a gyakorlatban a mozgalom mennyiségi és főleg minőségi változását eredményez ték. A 6. ötéves terv feladatai nak teljesítése során az újítási javaslatokat és a találmányokat főleg új gépek, műszaki eljárások létrehozására, a tér mékek minőségének javítására összpontosították. Arra törekedtek, hegy a találmányok száma évente 2—2,5 százalék kai, az újítási javaslatoké 5—6 százalékkal, alkalmazásuk tár sadalmi értéke pedig 6—7 százalékkal növekedjen. A tudományosműszaki fej lesztés távlatai dpitimista feleletet adnak arra a kérdésre, milyenek népgazdaságunk fej lesztésének további feltételei, hogyan oldhatók meg a nyers anyag- és energiagondok. a munkaerőhiány, hogyan bizto sítható az életszínvonal továb bi emelése^ E távlatok megvalósítása megköveteli a keres kedelem irányítási folyamatának oly tökéletesítését, hogy a tudományos-műszaki haladás az irányítás alaptényezőjévé váljon, s a gazdasági és társadalmi gyakorlatban egyre szélesebb körben alkalmazzuk a tudomány- és a technika vívmányait. A tudományos műszaki fejlesztés ezen irányelveinek teljesítése lehetővé teszi a kereskedelmi szolgáltatások színvo halának emelését, s ez a szocialista kereskedelem dolgozóinak fő célja. SOMOGYI LÁSZLÓ, az SZSZK kereskedelmi miniszterhelyettese A vásárlók jobban kedvelik a szabad áruválasztást (Gyökeres György felvétele) 1979. [I. 22. 9 MILLIOMOS LETT Július közlekedésbiztonsági hónap Az autóbuszból kiszálló gépkocsi vezetőt nem fogadta zeneszó, csak néhány munkatársa köszöntötte abból az 'alkalomból, hogy milliomos lett. Félreértés ne essék, Félix Gábris nem a sportkán nyert, hanem évek hosszú során gyűjtögette ezt a milliót. Azóta, hogy a Nyugat-szlovákiai Autófuvarozási Vállalat érsekújvári (Nővé Zámky) üzemében dolgozik, ennyi kilométert tett meg baleset nélkül. — A gépkocsivezetői jogosítványt tényleges katonaként szereztem meg — ismerteti pályafutásának kezdetét. — Ott nemcsak a vezetésre, hanem a karbantartásra is nagy gondot fordítottunk. így, amikor leszereltem, és a Ziar nad Hronom-i Alumíniumkombinát építésén Tatra 111-es típusú tehergépkocsit kaptam, bár kezdőnek számítottam, megbirkóztam a nehézségekkel. Naponta tizenkét órát is dolgoztunk, de arra ügyeltünk, hogy a gépkocsi műszaki állapota mindig kifogástalan legyen. Amikor az 'építőipari vállalat a Kelet-szlovákiai Vasmű 'építéséhez vonult fel, ő is velük tartott. Ki tudná megmondani, hány köbméter földet, kavicsot fuvarozott kocsijával e hatalmas építkezésen. Közben tanult is. Letette a darukezelő vizsgát, géplakatos tanfolyamot végzett. Aztán 1963-ban hazajött Mojzesovóra, s a jelenlegi munkahelyén folytatta gépjárművezetői pályafutását. — Az előző munkahelyemen baleset nélkül mintegy 350 000 kilométert tettem meg. Az ezt igazoló papír elkallódott, így ezt nem számították be — mondja egy kicsit boszszúsan. — Bízom abban, hogy a nyugdíjazásomig hátralevő tizenegy év alatt még egy félmillióval „gaz dagabb“ leszek. Több mint tizenhárom évig itt is tehergépkocsival járt. A komjáti (Komjatlce) 'homokbányából Nyitrá- ra, Zvolenba és a járás különböző helyeire fuvarozott, ha a szükség úgy kívánta, néha négyöt órát aludt csupán. Ez akkor fordult elő, amikor az autó elromlott 'és váltótársával a javításán dolgoztak. így ment ez egészen 1976-ig, amikor az üzem vezetősége azt javasolta, üljön autó buszra. Azóta az Érsekújvár — Sura- ny — Mojzesovo vonalon közlekedik. Reggel négy órakor kel, este hét óra felé fejezi be a munkát. Naponta ötször teszi meg ezt az utat, összesen 316 kilométert, s főleg nyáron szombaton- és vasárnaponként kirándulókat visz az ország különböző tájaira. — Hogy eddig baleset nélkül köz lekedtem, annak több magyarázata is van. Igen sokat segít az évi üzemi továbbképzés. Nálunk ugyanis az a szokás, amíg a tanfolyam után a gépjárművezető nem tette le a vizsgát, nem ülhet kocsira. A másik dolog, hogy amíg a jármű nincs rendben, nem megyek ki az üzemből — az országúton sohasem kockáztatok, óvatosan közlekedem, különösen ak kor, ha rosszak a feltételek. Inkább kések néhány percet, de biztonságo san célba érek és az utasaim is. Szereti foglalkozását, féltő gonddal vigyáz a reá bízott járműre, amelyen eddig nagyobb javítás nélkül 260 000 kilométert tett meg, de amint mondja, amíg az generálj'aví- tásba kerül, megteszi vele az 500 000 kilométert. S ez bizony már szép teljesítménynek számít, de ha egyszer Gábris elvtárs erre törekszik, minden bizonnyal így is lesz. Ez a vélemé nyük az üzem vezetőinek is. — Ha van szabad időm, a kertben dolgozom, vagy mint vadász a ha tárt járom. Néha az unokámat is ma gammái viszem. A feleségem gyak ran felveti, hogy vegyünk egy sze mély gépkocsit, de nekem nincs hozzá nagy kedvem. Elég egész héten a volán mellett ülni. Ha majd a fiam megszerzi a hajtási jogosítványt, ak kor lehet róla szó — fejezi be a be szélgetést. Órájára tekint. Nemsokára indulnia kell, hogy a munkásokat idejében hazavigye. Körüljárja az autóbuszt, majd beül a volánhoz. Elindul, hogy tovább gyűjtse a ‘baleset nélkül meg tett kilométereket. NÉMETH JÁNOS
