Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-12-30 / 52. szám
ÚJ CELLULÓZGYÁR RUZOMBEROKBAN Ezerkitencszáznyolcvan jubileumi év a hazai papírgyártás történetében: száz évvel ezelőtt kezdték meg Ruzombernkbain az iparszerű papír- gyártást. E tényből azonban már sejteni lehet, hogy a papírgyárnak a Vág felső folyásánál bizonyos hagyományai is voltak abban az időben, s nemcsak az alapnyersanyag — a fa — közelsége indokolta az ipartelepítést. Valóban, már 170 évvel korábban, a 18. század elején is készült itt papír, persze kezdetleges, manufakturális módsze rekkel. Azóta sok változás következett be, és számos más helyen is hagyományai lettek a papírgyártásnak, sőt nem egy helyen a rendelkezésre álló gépek és gyártási technológia elavult, a végtermék előállítása olyannyira nem gazdaságos — például Martinban és Harmanecben —, hogy rövidesen leállítják ezeket az üzemeket. így aztán az igények áldandó növekedése mellett ezt a termeléskiesést is pótolni kell. A cellulóz- és papíripar további fejlesztését azonban mégis elsősoriban az indokolja, hogy a fa az egyetlen olyan nyersanyagunk, amelyből teljes mértékben önellátók tudunk lenni, sőt exportra is bőven jutna. Persze, nem a jelenlegi — és elsősorban a fejlődő országokra jellemző gazdasági módszerek szerint, azaz nem a fá't, hanem valamilyen nemesebb származékát kell a kü1 földnek felkínálni. Ilyen megfontolások végeredményeként született ,az elhatározás a cellulóz- és papírkombinát felépítéséről, amelynek első lépcsője lesz a már épülő cellulózgyár, ezt a jövő évtizedben a fahulladék hasznosítását célzó energetikai üzem, majd a papírgyár felépítése követné Ruzombe- rokban. SAJÁTOSSÁGOK A cellulózgyár felépítését megelőző döntések az Iparág jelenlegi helyzetének ismeretében történtek, elsődleges követelményként szem előtt tartva a korszerűséget. A technológia, amely szerint a cellulózt gyártani fogják, a világszínvonalat jelenti. Erre garancia a generálkivitelező — a kanadai H. A. SIMONS-cég — neve, amely eddig a világ számos országában 35 cellulóz- és papírgyárat épített fel a megrendelők megelége dettségére. Az építkezés sajátosságai közül legjelentősebb az, hogy a kivitelező a megállapodás szerint „kulcsra“ építi, ami lehetővé teszi a beruházások hazai „kísérőzörejeinek“ kiküszöbölését: nem kísért az elégtelen előkészületi munkák terhének réme; a kivitelezési tervek hibái és késedelme; a gyártási technológia tervezett paramétereinek el nem érése- stb. Jelentősen csökken a kivitelezési idő is, hiszen a vállalat kötelezte magát a kivitelezési tervvel az építési kapacitások és a technológia biztosítására, a termelési paraméterek mielőbbi elérésével együtt. Egyedülálló az építési költségek kiegyenlítéséinek módja is — a külföldi hiteleiket az átadás, illetve a termelés beindítása után a gyár termékével — a cellulózzal — kell törleszteni. Ez serkenti a kivitelezőt, hiszen a megállapodás szerint a próbaüzemelés 1981 negyedik negyedévében kezdődik, és még abban az évben 22 ezer tonna cellulózt kelt ki vinnünk a vállalat költségeinek törlesztésére. A gyártás teljes üzemeléssel 1982 ben imául be, és az évi 200 ezer tonna cellulózból 80 ezer tonna a törlesztést szolgálja. Előny az is, hogy az értékesítésre sincs gondunk, a kivitelező vállalat biztosítja. A külföldi gépsorok egyúttal, persze, azt is jelentik, hogy megnövekszik a pótalkatrészek beszerzését biztosító devizaágény, ennek csökkentését hazai pó tál kát részgyárt ássál szándékoznak a későbbiek során biztosítani, feltehetően Párkányban (Stúrovo). A kölcsönös megállapodások szerint a kivitelező fél kötelezi magát, hogy biztosítja a komplex építési munkálatokat, beleértve az építési terület berendezését a fő objektumok számára. Ezzel szemben a hazai fél szállítja az építőanyagot a kívánt mennyiségben és minőségben. A technológiai gépsorokat ugyancsak a kivitelező szállítja, kivéve azokat, amelyeket a Szovjetunióból kapunk. Ez utóbbiak szerelése is a mi feladatunk. A kivitelező gondoskodik a kezelőszemélyzet és a karbantartás szakembereinek betanításával. A hazai építők feladatai közé tartozott az építési terület előkészítése, a bontási munkálatok, a Vágón megépített ideiglenes híd, az ideiglenes utak megépítése. Az építkezés néhány számunkra — és kölcsönösen — előnyös oldaláról már szóltunk, de akad még néhány, amelyeknek egyéb vonatkozásai is vannak. Például a jelenlegi körülményekhez képest jelentős javulás á<H be. — A munkakörnyezet javítása mintegy másfél mililiárd korona megtakarítást jelent azzal szemben, ha a jelenleg még működő, elavult üzemekben keltene a munkakörnyezet javítását tartósan biztosítani -— tájékoztatott Vojtech Spilár mérnök, a SLOVCEPA-tröszt beruházási igazgatója. Tőle tudom azt is, hogy a jelenlegi termelési volumenhez viszonyított kétszeres növekedés ellenére — ubszolüt számokban kifejezve is — jelentősen csökkennek a környezetet negatívan befolyásoló tényezők, csökken a Vág szennyezettsége. A kombinát felépülése után lehetővé válik a faanyag teljes mértékű kihasználása, ami napjainkban még nem lehetséges. Az itteni gyártási technológia egyszersmind energiatakarékos gyártási mód is lesz — a cellulóz grafikai papírrá történő közvetlen feldolgozása folytán. A legjelentősebb szempontok egyike, hogy az építkezés — a külföldi kivitelező ellenére — nem devlzaigényes, hiszen az építési költségeket a cellulózzal törlesztjük, ami számunkra garancia, hogy a partner mindent elkövet azért, hogy időben befejezze az építkezést a paraméterek betartásával. így az új gyár produkciója mintegy 8 évig számunkra csak a nem gazdaságos üzemek leállításával keletkező kiesést pótolja, de a hitel visszafizetése után csaknem duplájára növekszik a termelés. Még egy biztosítéka van az időbeni átadásnak: a szerződésben megállapított 51 hónapos átadási határidővel szembeni egy hét késés 50 ezer dollárjába kerülne a SIMONS-cégnek. Persze, a szerződésben szerepel az is, hogy 36 hónap eltelte után megkezdik a próbaüzemelést. A gazdaságossághoz nem fér kétség: a cellulóz világpiaci ára tonnánként mintegy 4—5 ezer korona, s ez nagyjából tízszerese a fa árának. Ennek az árnak meg 3—4-szerese a papír tonnáiéinak ára — jelenleg. A jövő évtized végére elkészülő papírgyár 100 ezer tonna sajtópapírt és 50 ezer tonna csomagolópapírt gyárt. Igazán gazdaságos fafeldolgozásról tehát majd a faipari kombinát teljes elkészülése után beszélhetünk. Szükség is lesz rá, hiszen az egész beruházás tervezett ára mintegy 13 milliárd koronát tesz ki . . . HELYZETJELENTES Ezerkilencszázhetvenkilenc elsejéig 726 millió koronáit fektettek be az ún. 1. A-szakasz — azaz a termelő objektumok — építésébe. -A nem termelő objektumok — pl. lakóépületek, munkás- szállások — építésére (1. B-szakasz) eddig az ideig mintegy 15 milliót fordítottak. Június 16-án egy komplex szocialista kötelezettségvállalást fogadtak el a hazat társkivitele- zők a határidők megtartásának biztosítására. A generálkivitelező ösztönzője — egyebek között — a már több ízben hangoztatott pótdíj, a hazaiakat célprémium ösztönzi. A kivitelezők részére épített lakásegységek már elkészültek, a munkásszállások közvetlenül a befejezés előtt állnak. Az ideiglenes Vág-ihíd, a kábelek és a kezdeti kisebb mértékű terhelés céljaira elkészült, 1980-ban épül fel a másik. Az ún. I. A. szakasz részét képezi a Vág medrének 4—5 kilométeres szakaszon történő „áthelyezése“. Pillanatnyilag mintegy ezer dolgozó vesz részt az építkezésben, az 1980-as óv közepétől fokozatosain az év végéig mintegy kétezerre gyarapodik a számuk. Nemcsak az építési munka folyik, gépi berendezések Is érkeznek, például a devizaszükséglet csökkentését célzó szovjet berendezések, amelyek szerelését februárban kezdik meg a kassai (Kosice) Nehézipari Gépgyár dolgozói. Mindez azonban kevés lenne a mielőbbi folyamatos és zavarmentes üzemelés eléréséhez. Már most Is azon munkálkodik a SLOVCEPA „vezérkara“, hogy a Jelenlegi és az új technológia közötti átmenetet zavarmentesen megoldja. Ennek érdekében a (legfontosabb szakmában dolgozók betanítását igyekeznek megoldani, a kivitelező vállalattal közösen — a szerződések értelmében. A betanítás különböző módon történik: a vállalat ún. gyakorló üzemében; közvetlenül a termelésben, például a Szovjetunióban és Lengyelországban; de a vranovi üzemegységben is lesznek majd dolgozók ilyen céllal. A távlatilag fejlődőképes dolgozókat kiválasztják, elküldik betanulásra, vagy közvetenül a gépsorok szerelési munkálataira. Persze, ez nem egysizerü dolog, hiszem ezek a dolgozók jelenleg a termelésben dolgoznak, a távozásukkal bekövetkező termeléskiesés pótlása sem kis gond. GONDOK A gondok azonban korántsem csak az . építésben gyökereznek. Kétezer ember jelenléte mindenütt ellátási gondokat — ezekből eredő feladatokat szül, s igényes politikai-szervezési munka is egyúttal biztosítani a megfelelő színvonalú elszállásolást, étkezést, egészségügyi és egyéb szociális szolgáltatást. A kanadai cégnek a kezdetben csak mintegy 50 alkalmazottja volt itt. Némelyek családostól érkeznek, s itt tartózkodnak mintegy 3—4 évig. Ez a 3—4 év olyan idő, amely alatt tartós benyomásokat lehet szerezni az itteni viszonyokról, és senkinek sem lehet közömbös, hogy 50 ember milyen élményekkel távozik (nem beszélve a jugoszláv vendégmunkásokról, akikből már ebben az évben is mintegy hatszáz tartózkodott itt, és számuk tovább növekszik). Mindebből következik, hogy egy nagyberuházás építése nemcsak építési — munkaszervezési feladatokat ró az illetékesekre. Önmagunk tekintélyének építésére is gondolni keli. . .. S nemcsak a látszat kedvéért! mészáros iänos Vagonok aorai a tervezettnél korábban elkészült faraktár épülete előtt Szerelők a cellulózgyár készáruraktéra épületének helyén (Foto: CSTKj
