Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-12-23 / 51. szám
EGYMÁST SEGÍTVE HAL A KARÁCSONYI PIACRA Hideg szél fújt, sűrű eső esett a halastó környékén. A halászok áztak-fáz- tak a parton. A tó vizét néhány nappal ezelőtt leengedték, hogy könnyebben ki lóghassák a halakat. Az összezsugorodott felületű tó iszapos vizében már csak apró halak vergődtek a vízimadarak nagy örömére __ A gumicsizmás, gu mikabátos férfiak a másik tóhoz mentek. A Stupavai Állami Halgazdaság megközelítőleg 950 hektár vízfelületen gazdálkodik. Szlovákia valamennyi kerületében több halastó és víztároló tartozik a hatáskörébe. A vállalatnak összesen négy hal- és víziszárnyas tenyésztő gazdasága van. Mégpedig Stupaván, Klá§- torne pod Znievom és AlZbetin Dvor községekben, valamint Michalovcén. A stupavai gazdaság egyik fontos haltenyésztő telepe pedig a lévai (Levice) járás Kéty (Kvetná) községében van. Ide látogattunk el. A halászok még egyet szippantottak a cigarettájukból, majd eldobták, mert a halastavat a külvilággal összekötő dűlő- álon teherautó közeledett. Nagy vizes hordókkal és halászfelszereléssel volt megrakva. Alighogy megállt, a férfiak nekiálltak a szállítmány lerakásához. Miután mindent előkészítettek a halászás- hoz, vállukra vették a hálót, s az iszapos vízen keresztül átmentek a tó túlsó oldalára. A víz felszínét itt-ott ficánkoló ponty borzolta fel. <A férfiak csizmája térdig merült az iszapban. — Gyerünk, gyerünk, gyorsabban! — sürgette őket Mácsai Imre csoportvezető. Pedig a halászok láthatóan siettek, sürgetés nélkül is. Hajtotta őket a kíváncsiság. Vajon mennyi hal lesz ebben a 19 hektáros tóban? Mikus Tibor, Farkas Nándor, Madarász Lajos, Dáno Gyula, de az idénymunkások is, akik minden évben segítenek a halkifogás ide jén, megszokták, szeretik ezt a munkát. A Stupavai Állami Halgazdaságnak az idén fogyasztási célokra mintegy 460 tonna halat kell szállítaniuk. Ennek nagy részét a karácsonyi piacon értékesítik. Ekkor a legnagyobb a kereslet a halhús iránt. Persze, az említett meny- nyiség korántsem elegendő a karácsonyi „halkereslet“ kielégítéséhez, ezért Csehországból további 1130 tonna pontyot kapunk. A férfiak tószélességben széthúzzák a hálót, mely — amint haladnak — egyre nehezedik. A csizmák súlya is egyre nő, már alig bírják kihúzni az iszapos vízből. He nem lehet megállni, letörölni a verejtéket. A kör bezárul. A víz, mintha forrna a hálóban. A férfiak szeme felvillan a szép zsákmány láttán. Mentőkkel szedik ki a halakat a hálóból, s megkezdik az áru fajta és nagyság szerinti osztályozását. Ezután lemérik és a hordókba rakják a szállítmányt. A kétyi haltenyésztő telepet 1958-ban létesítették. Az öttagú halászcsoportnak 12 halastó van a gondjaira bízva, melyek összterülete 120 hektár. Az idei tervfeladatok alapján 350 métermázsa pontyivadékot kellett kitermelniök. A szakszerű gondoskodásnak, a helyes takarmányozási technológiának, a következetes fertőtlenítésnek köszönhetően most a tervtúlteljesítésről adhatnak számot. Húsz métermázsával szállítottak több halat a karácsonyi piacra, mint ameny- nyit a terv előirányzott. A haltenyésztő telepen libatenyésztéssel is foglalkoznak. E tekintetben is szavatolják a jó minőséget. A karácsonyi piacra a tervezett 270 métermázsa libahús helyett 330 métermázsát küldtek a piacra. Észre se vettük, s a hallal megtelt tehergépkocsi elindult a faluba. Itt van ugyanis a lerakat, s innét szállítják toVajon melyik ünnepi asztalra kerülnek ezek a szép pontyok? vább az üzletekbe az árut. Mi is követtük az autót. Velünk együtt érkezett meg a barti jBrutyf halastótól is a szállítmány. Ez utóbbi a kétyi farm legtermékenyebb halastava. Ezt az is bizonyítja, hogy bár a fogyasztásra szánt poQty előállításához általában három évre van szükség, itt két év alatt elérik a halak kívánt súlyt. De a többi tóban is jó a súlygyarapodás. A 10 hektáros bé- nyi (Bíhaj halastóból 180 métermázsa pontyot és 20 métermázsa halivadékot, a 9 hektáros nagysallói (Tekovské Lu- zany) tóból 46 métermázsa halivadékot, a 3 hektáros búcsi (Búé) halastóból pedig 16 métermázsa halivadékot fogtak ki. 41 am Hogy tele legyen a háló, ezért egész érben dolgozni kell (A szerző felvételei) Mint a farm vezetőjétől megtudtam, egyes halastavakból majd csak tavasz- szal, húsvét táján fogják ki a halat, akkor Is nagy keletje van a halhúsnak. Ugyancsak tavasszal halásszák ki a Kéty II 12 hektáros halastavat, amelyben pontyivadékot tenyésztenek. Előzetes számítások szerint tavaszra 20 métermázsa lesz benne. Ezekkel az egyenként 350 grammos halakkal telepítik be a bényi és a Kéty I halastót, hogy a jövő évi karácsonyi piacra is elegendő árut szállíthassanak. IOZEF SLUKA Szőcs Erzsébet, az oroszvári (Rusovce) Duna Efsz dolgozója, fejőnő. S az is ide kívánkozik, mindjárt az elejére, hogy Oroszvár Bratislava egyik elővárosa. Ezeknek az alapvető adatoknak a birtokában bizonyára sokan megkérdezik, hogy a nagyváros közelében élő asszony miért választotta éppen ezt a szakmát? Erre, és még számos kérdésre munkahelyén kaptuk meg a választ. Miközben egyik tehénről levette, s a másikra rátette a fejőgépet, elmondta, hogy sohasem volt ismeretlen számára az állatok körüli munka. Szülei ligetfalusi (Petrzalka) házának udvarában sokféle jószágot tartottak. Viszont abban, hogy végül is idejött dolgozni, a harmadik fiúk megszületése is közrejátszott. A meggyarapodott család — érthetően — saját otthonban szeretett volna élni. Itt kaptak rá ígéretet: „Ha jól dolgoznak, egy éven belül megkapják a lakást.“ S kaptak. A férj, Szőcs Vilmos, etető. Amíg mi a feleségével beszélgetünk, függővasúton hordja az állatok elé a takarmányt. Miután széthordja a silót, a répaszeletet, a melaszt, az abrakot, ő is csatlakozik hozzánk. — A huszonnyolc, fekete-fe- hértarka jól tejelő tehenet közösen gondozzuk — mondja. A jó termelési eredmények tehát mindkettőjük érdeme. Munkakedvük bőségesen kamatozik. Eladható termékben, számukra pedig a jövedelemben. De ami ennél is fontosabb, kamatozik megbecsülésben. Amikor a szövetkezet egyik vezetőjétől azt kérdeztem, kik a szövetkezet élenjáró dolgozói, a Szőcs házaspárt az elsők között említette. Pedig az emberben dolgozik egy másfajta belső ösztön is: „fogd a könnyebbik végét“. S ők is megtehetnék. A szövetkezet állattenyésztési szakaszára nehéz munkaerőt szerezni. Emiatt talán elnézőbbek lennének a vezetők, ha „lazítanának“, csak- el ne menjenek ... — Az az elvünk, hogy ezzel nem szabad visszaélni — mondja Szőcsné, amikor a férj visszamegy, hogy folytassa a takarmányozást. Annál inkább is még jobbá akarjuk tenni, amit csinálunk, mert a szövetkezet fontos szerepet játszik a főváros alapvető élelmiszerekkel — közöttük tejjel — való ellátásában. Rátarti, önérzetes ember szavai ezek, amiért külön elismerést, dicséretet, tiszteletet érdemel. S azért a literekben mérhető teljesítményért is, amit ebben az évben is nyújtott. Ugyanis idei tervfeladatát — mely 135 680 liter tej kitermelését írta elő — november végéig teljesítette. Ez azt jelenti, hogy az év végéig vagy tízezer liter tejjel fej többet a tervezettnél. S ez nem kevés. A munkát, amit ő is végez, több százezer ember minősíti nap, mint nap. S nem mindegy számára, hogy hogyan. Ez ad erőt, biztatást a hajnali keléshez, az év minden napján. Ezért dolgozik becsületesen férjével együtt, egymásrautalva, egymást segítve — közösen. KOVÁCS ELVIRA 1979. XII. 23. ttJSZÓ Nam k önnyű a hálót cipelni az iszapos vízben
