Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-12-16 / 50. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1979. XII. 16. VASÄRNAP BRATISLAVA XII. ÉVFOLYAM 50* SZÁM Ara 1 KORONA I > f ilvánvaló, hogy — mint minden más szakmának — a külke­reskedelmi tevékenységnek is vannak fogásai, „tikai“, ame­lyeket a hazai termékek eladásával, a számunkra szükséges kül­földi gyártmányok vásárlásával foglalkozóknak el kell sajátítaniuk, mert csupán ezek birtokában tudnak az országra nézve előnyösen dolgozni. A külkereskedelem ábécéjének azonban van egy alapté­tele, amellyel — úgy véljük — minden érdekelt tisztában van. Ez az alaptétel valahogy így hangzik: jobbért — többet. Vajon van-e az országban olyan ember, aki ne lenne érdekelt a külkereskedelmi eredményekben? Aligha. Érdekelt a csecsemő, az iskolásgyerek, a nyugdíjas, mert számukra a társadalom a gaz­dasági eredmények arányában nyújthat anyagi lehetőségeket, java­kat. A legnagyobb mértékben és a legközvetlenebbül a termelésben és a kutatásban dolgozók érdekeltek, ök azok, akik közvetlenül Is befolyásolják, hogy az országból milyen minőségű termék kerül a világpiac vérkeringésébe. Ebben a vérkeringésben pedig csupán azok a termékek életképesek, amelyek műszaki és egyéb paraméte­rei elérik a világszínvonalat. A kevésbé jó vagy éppen silány minő­ségű termékek ma már eladhatatlanok. A világszínvonal mércéje ugyan rohamosan emelkedik, de szá­munkra sem elérhetetlen. Ezt azok a termékek is bizonyítják, amelyek gyártásában évek, sőt évtizedek óta az élvonalban tudtunk JOBBÉI Rí 10 IBIT maradni — világviszonylatban is. Néhány gépipari termékünk hosz- szú ideje öregbíti hazánk hírnevét a világpiacon, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a gyártója a műszaki fejlesztésében sem maradt el, és a szállítási határidők megtartásában is mindig pon­tos, megbízható félnek számít. Jobb minőségű terméknek a bel- és a külkereskedelemben egy­aránt az számít, amelynek műszaki paraméterei magas színvonalúak, üzemeltetési szempontból megbízható, megfelel az esztétikai köve­telményeknek stb. Az ilyen színvonalú termékért a vásárló szívesen fizet többet, hiszen számára is megéri a befektetés. A vásárló — képletesen szólva — ma már megfizeti a műszaki fejlesztés költsé geit, mégis a jelentős kutatási-fejlesztési bázisunkat korántsem használjuk ki megfelelő mértékben. A lemaradás pedig a külkeres­kedelmi mércében nagyon is érezteti hatását. A gépipari termékeket forgalmazó külkereskedelmi vállalatok például tavaly csupán 90 százalékra teljesítették exporttervüket. Ehhez részben az is hozzá­járult, hogy a külföldi partner kívánságainak nem tudunk minden esetben eleget tenni. Pedig sokszor a külföldi vásárló cég képviselője csupán kisebb módosításokat szeretne végrehajtani. A merev hoz­záállás eredménye, hogy nem tőlünk veszi meg az árut, hanem másutt keres gyártót. Vajon mi az oka annak, hogy nem tudunk gyorsabb ütemben ha­ladni a minőség javítása, a műszaki fejlesztés terén? Szép dolog például a hagyománytisztelet, de csak ott, ahol ez nem kerékkötője a haladásnak. Ha például egy személygépkocsi gyártója görcsösen ragaszkodik bizonyos formabeli és műszaki megoldásokhoz, nem akarván figyelembe venni az új ismereteket, követelményeket, az minden bizonnyal alulmarad a világpiacon. Hazánkban az exportra gyártott termékek döntő részét a gépipari termékek képezik. Kimagasló eredményeket tehát elsősorban ebben a népgazdasági ágazatban kell elérnünk. Nagy lehetőségek rejlenek többek között a numerikus vezérlésű megmunkáló gépek gyártásá­ban, mert ezek mindenütt keresettek, tehát könnyebben és jó áron is értékesíthetők. Tény, hogy ezek kifejlesztése és a gyártásukhoz szükséges feltételek megteremtése jelentős anyagi költségeket is felemészt, de rövid időn belül megtérülő költségek ezek. Ha már a numerikus vezérlésű megmunkáló gépeknél tartunk, meg kell mondani, hogy fejlesztésük és gyártásuk terén a hetedik ötéves tervidőszakban nagyon jelentős feladatok várnak a kutatókra és termelőkre egyaránt. A távlati tervek szerint ugyanis 1985-ben a megmunkáló gépek 30, 1990-ben pedig már közel 50 százalékát numerikus vezérlésű gépek kell hogy képezzék. Ha ehhez hozzá­tesszük, hogy ma ezek részaránya csupán 2,5 százalékot tesz ki a megmunkáló gépek kategóriájában, akkor láthatjuk: e téren is je­lentős a pótolnivalónk. Most, amikor az év utolsó napjai állanak előttünk, amikor minden percet kihasználnak a termelők, a szállítók, a külkereskedelmi vál­lalatok a tervfeladatok lehető legjobb teljesítésére, amikor országos viszonylatban is a jövő évi feladatok rögzítése áll a figyelem kö­zéppontjában, a minőség követelménye fokozott mértékben előtérbe kerül. Abban a vállalatban, ahol ezt a követelményt az év minden napján szem előtt tartották, ott a tervteljesítéssel sincsenek nagyobb gondok. A magas műszaki színvonalú, jó minőségű termék elju­tott — a terv szerint — rendeltetési helyére, s gyártója az^év vé­gén a jobbért többet kapott, s így a társadalomnak is többet juttat­hat. A pozitív példán mindazok elgondolkodhatnak, akikre egyelőre a rosszabbért kevesebbet, vagy éppen a selejtért semmit képlet ér­vényes. pAkozdi gertrüd A chrastavai Elitex vállalat dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 82. év­fordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a textilipari gépek évi kiviteli tervét határidő előtt teljesítik. Szavukat megtartották, feladataiknak már december elején eleget tettek. A képen: Vladimir Klein és Miroslav Gomolák munka közben Vállalatuk megalapításának 140., és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszte­letére a TFineci NOSZF Vasmű dolgozói felajánlották, hogy az év végéig 14 000 tonna kokszot gyártanak terven felül. A felajánlás teljesítéséhez hozzájárul az, hogy határ­idő előtt elvégezték a 12-es számú kokszgyártó részleg első blokkjának javítását. A képen: Ondfej Besvina az 1-es számú blokknál munka közben (A CSTK felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents