Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-12-09 / 49. szám
TECHNIKA A RICO 79 kiállításon láthattuk TUDOMÁNY ................................................................................ijppf ..............................MS A Nővé Mesto nad Váhom-i Gépesítő és Automatizáló Kutatóintézetben (VUMA) kifejlesztett MS 002 B4A négyorsós csavarbehúzó gép egyszerre több dolgozó munkáját helyettesíti. A gép különböző csavarozott alkatrészek, például áramelosztó dobozok nagy sorozatban történő gyártásánál érvényesül. A csavarok adagolása a behúzó egységbe automatizált. A gép készítői a megrendelő igényei szerint állítják be a csavarhúzó egységeket, amelyek közvetlenül a munkahelyen is szabályozhatók. A kutatóintézetben hatorsós csavarhúzó gépek is készülnek. A SZOVJET ATOMENERGETIKA KÉT SZAKASZA A krompachyi Szlovák Elektrotechnikai Müvek (SEZ) többorsós fúró és menetvágó gépe főleg az áramközvetítő egységek, dugók, konnektorok és kapcsolók belső fémalkatrészeinek megmunkálására szolgál. A gép függőleges tengelyén egy 12 helyzetbe állítható munkaasztal forog, amelyre automatikus berendezés adagolja a megmunkálandó alkatrészeket. Az asztal peremével szemben elhelyezett megmunkáló orsók különböző szintre állíthatók. A különböző rendeltetésű szerszámok — fúrók, köszörűk, menetvágók, hornyo- zók stb. — a technológiai folyamat szükségletei szerint cserélhetők. Az automatikusan működő géppel különböző méretű menetek vághatók az előre kifúrt lyukakba, M 2,5-től M 6-ig terjedő tartományban. A gép nagy teljesítménye nagy munkaerő-megtakarítást eredményez a felhasználónak Az UZB — BOOT ultrahangos teztilhegesztő gépet a trenüíni Ruhaipari Gépesítő Intézet (ÜMOV) dolgozói fejlesztették ki. A gép 60 százaléknál több szintetikus anyagot tartalmazó szövetek, kötött és nem szőtt anyagok hegesztésére szolgál. Különösen alkalmas gomblyukak készítésére, mandzsetták, zsebek szegélyezésére. Az egyes műveletek különböző alakú, cserélhető szerszámokkal végezhetők. Egy ultrahangos teztilhegesztő gép bevezetése kétműszakos alkalmazásnál 30—60 ezer koronás megtakarítást eredményezhet a ruhaipari vállalatnak Makrai Miklós felvételei Szakértők véleménye szerint a modern ipar fejlesztése megközelítőleg hétévenként megkettőzött energetikai kapacitásokat igényel. Könnyű kiszámítani, hogy ebben az esetben 70 év múlva az emberiségnek ezerszer több villamos energiára lesz szüksége, mint jelenleg. Érthető, hogy ehhez nem lesz elég semmilyen szén, kőolaj és földgázkészlet. Mihez vezetne ilyen hatalmas mennyiségű fűtőanyag elégetése, ha már ma a környezet feltartóztathatatlan szennyeződéséről beszélnek. Egyre világosabb az is, hogy századunkban, amikor már nyersanyagforrásoktól független és igen „tiszta“ atomerőművek működnek, a vegyipar számára rendkívül értékes olaj és földgáz barbár megsemmisítése szinte merényletnek számit. A Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség véleménye szerint az évszázad végére az atomerőművek alkotják a világ energetikai kapacitásának több mint felét, ami meghaladja majd a 3 millió megawattot (jelenleg körülbelül 80 ezer megawatt). A Szovjetunió sem akar kívülálló lenni ebben a versenyben, de a jövő atom- energetikai paramétereit tervszerű megközelítéssel határozza meg. Mint ez az 1974. évi műszakitudományos állami díj odaítéléséből Ismeretes, a Szovjetunióban létrehozták a közepes teljesítményű atomerőművekben alkalmazásra kerülő „víz-víz“ reaktorsorozat első tagját. A kiterjedt szovjet atomerőműhálózat első részének kialakítását 1980—1989-re tervezik (hat év múlva ezen atomerőművek összteljesítménye eléri a 30 ezer megawattot). Elsősorban az uráli Belojarszkban működő lassú neutronos, de nagy egységnyi teljesítményű reaktortípusok építéséről és továbbfejlesztéséről van sző. Itt az állami díjas reaktorhoz hasonló energiatermelő egységeket állítanak üzembe. A második szakaszban a gyors neutronokkal működő és egyben nukleáris üzemanyagot újratermelő reaktorok elterjesztését irányozták elő. A Kasz- pi-tengernél, Sevcsenkőban már üzemel egy gyors neutronos reaktorral működő erőmű, amely teljes megbízhatóságról és biztonságról tett tanúbizonyságot. A gyors neutronos reaktorok tömeges alkalmazása azonban még a jövőé. Ugyanakkor tömegével készülnek a szovjet atomenergetika fejlesztésének első szakaszára jellemző reaktorok. Nemrég közölte a sajtó, hogy a leningrádi atomerőmű első blokkja elérte a tervezett 1 millió kilowattos teljesítményét és az ország európai részén egész sor ilyen erőművet építenek. Ügynevezett egykörös erőművek ezek, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag a gőz fejlesztéséhez szükséges teljes vízmennyiség zárt rendszerben (reaktorSOK MUNKÁJA VAN A MIKROSZONDÁNAK A Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészeti Karának Analitikai tanszékén különböző tudományos intézetek számára végeznek anyagelemző munkákat az öt éve üzembe helyezett elektronikus mikro- analizátor, az ún. mikroszonda segítségével. Üjabban már jó néhány üzem is kérte egy-egy anyag megvizsgálását, hiszen a szerkezeti tulajdonságok ismerete nagyon fontos a tetemes károkat okozó üzemzavarok, balesetek megelőzésénél. Egyelőre^ ez az egyetlen ilyen berendezés egész Szlovákiában, s kezelője )án Lokaj mérnök véleménye szerint máshol is szükség lesz ilyen mikroszonda létesítésére, főleg az elektronika számára fontos speciális fémek, a félvezetők és a kerámiai anyagok, valamint a vegyipari berendezések alapanyagainak vizsgálatánál. Oláh Gyula felvétele Az Imperial Chemical Industries (ICI), Nagy-Britannia vegyi mammutváilalata Északkelet-Angliában, Bil- iinghamben olyan üzamet épít, amely a Methylophilus methylotorpus navű egysejtű baktériumnak metán táptalajon való elssaporítáaa révén egyszerű fehérjéket gyárt. Az üzem, amelynek alapanyaga az északi-tengeri szénhidrogénmezők földgáza, ez év végére készül el, s évi 50—75 ezer tonna szárított, szemcsés fehérjesűrítményt, kereskedelmi nevén Pruteent készít A gyártási eljárásban az erjesztőbe levegőt, vizet, ammóniát és egy kávés szervetlen táplálóanyagot juttatnak. A tervezőknek sikerült olyan technológiát Metánbál fehérje kidolgozniuk, amelyhez nincs szükség mechanikus keverőre, a levegő ugyanis, azonkívül, hogy a tenyészetet lélegezteti, egyúttal keveri is a közeget. Az elszaporodott baktériumok feldolgozásából kapott késztermék értékét növeli, hogy bőven vannak benne olyan nélkülözhetetlen ami- nosavak, mint a lizin és a metionin. A nagyon szigorú vizsgálatok szerint a Pru- teanben nincs nyomnk a baktériumok tenyésztéséhez használt anyagoknak. Az elmúlt öt évben végzett kísérleti takarmányozás során mintegy 200 000 állatot több mint 500 tonna Pruteennel etettek. A tapasztalatok alapján a gyár úgy ítéli meg: terméke al- sősorban arra alkalmas, hogy része legyen borjúk és szárnyasok táplálékának. (London Próss Service) —turbinakondenzátor—reaktor) cirkulál. A vizet soha nem vezetik a csatornába, így kizárják a környezetszennyeződés lehetőségét. A kezelőszemélyzetet is többszörös biztonsági rendszer óvja a véletlentől. Ez a rendszer annyira tökéletes, hogy képes a reaktor leállítása nélkül újabb üzemanyagot helyezni bele, vagy távirányítású mechanizmusok segítségével más szerelési munkákat is elvégezni. Az állam által az atomenergetikával szemben támasztott legfontosabb követelmény továbbra is az ember és a környezet teljes biztonsága marad. (Technika) SZÉN CSŐVEZETÉKBEN Szerte a világon behatóan kutatják a darabos termékek, elsősorban a szén csővezetékes szállításának lehetőségeit — sok lelőhely ugyanis olyan távol van a felhasználóktól, hogy a szállítási költségek gazdaságtalanná teszik a szénva- gyon kitermelését. A leggazdaságosabb módszernek a termékek konténeres szállítása ígérkezik, vízzel teli túlnyomásos csővezetékekben. A konténerek ugyanis a vízzel teli csőben a felhajtóerő révén elvesztik súlyuk egy részét, sokkal kevesebb energia szükséges a mozgatásukhoz. Legújabban szovjet mérnökök a túlnyomás nélküli csővezetékes szállítás lehetőségeivel kísérleteznek. Ennek nagy előnye lenne, hogy a nyomásálló acélcsövek helyett vasbetonból, műanyagból vagy más olcsó anyagból kialakított csővezetéket is építhetnének. Az 1—3 kilométer hosszú konténer-vonatot szállítószalagra erősítenék, amely óránkénti 12—20 kilométeres sebességgel mozgatná a szállítmányt a vízzel teli csőben. A szerelvények 50—100 méteres távolságban követnék egymást és önműködően kerülnének át egyik szállítószalagról a másikra. A négyszögletes vagy tetszés szerinti alakú, 1,5—1,6 négyetméter keresztmetszetű csővezetékben 56— 110 millió tonnányi terméket szállíthatnának évente. A legnagyobb vonalak átbocsátó képessége akár a félmilliárd tonnát is elérhetné évente. Ha két csatornát alakítanának ki egymás mellett, a visszafelé haladó szállítószalagok az üres konténereket ellenkező irányba vihetnék. Ezt az olcsó üzemű szállítási rendszert már több országban szabadalmaztatták, például az Egyesült- Államokban, Japánban, Angliában és Kanadában. ( Delta ) 1979. XII. 9.
