Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-11-18 / 46. szám
TUDOMÁNY .............................es TECHN IKA építőanyagok tegnap es ma A háború utáni években a nagy beruházási leiadatok teljesítésével összefüggésben az építőanyagok gyártása is gyors ütemben fejlődött. Az 1948-as államosítás óta ez a termelés több mint tizenegyszeresére, a szakágazat egy dolgozójára számított munkatermelékenység pedig kilencszeresére nőtt. E kiemelkedő eredmények elérésében nagy szerepe vol a kutatási és fejlesztési alapnak is, amely döntő mértékben elősegítette az építkezési munkák fokozottabb iparosítását. Az építőanyagok gyártásában továbbra is alapvető jelentőségük lesz a hagyományos anyagoknak, amilyen a cement, a mész, a beton, a tégla, a kőagyag és a kő. Az épületek kívánt tulajdonságainak elérésében növekvő mértékben érvényesülnek a szálas anorganikus szigetelőanyagok, borítólapok, a gipsztermékek, valamint a makromolekuláris típusú szerves anyagok, a po- livinilklorid, a polivinil-acetát, a műkaucsuk és más vegyületek. Az építési munkák fő kötőanyaga a cement, melyből Csehszlovákiában 1980-ban csaknem 11 millió tonnát fognak gyártani. A cementgyártás műszaki fejlesztésének fő irányzata az tlőkalci- nálás elterjesztése, ami jelentős mértékben csökkenti az energiaszükségletet. A mészgyártás a háború óta eltelt évtizedekben nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is sokat fejlődött. Azelőtt szinte kizárólagosan csak darabos égetett meszet gyártottak, ma viszont az őrölt és a porráoltott mésznek nagy jelentősége van az építési munkák gépesítésében. A mész nemcsak az építőipar fontos alapanyaga, hanem a vegyiparban, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, valamint a kohászatban is nélkülözhetetlen, sőt az utóbbi időben a kénes füstök szűrésének is fő alapanyaga az energetikában. Az őrölt és porráoltott mész részaránya 1980- ban Csehszlovákiában körülbelül 65 százalékra növekszik, míg a darabos égetett szén aránya mintegy 31 százalékra csökken. ELÖREGYÄRTOTT ELEMEK A beton pozitív tulajdonságai, gyári előállításának lehetősége alapján új szakágazat fejlődőt! ki T- az előregyártott elemek készítése. Ez a szakágazat 1948-ban még nem létezett. Az első körüreges födémpallókat 1952-ben kezdték gyártani, s az1 ötvenes évek közepére már kialakultak az ipari gyártás első koncepciói, elkészültek a központi betonkeverők, a beton terítésének, vibráltatásának, az előregyártott elemek készítésénél alkalmazott egyéb műveletek berendezései. Húsz évvel ezelőtt ez a fejlődés a panelgyártás hatalmas termelési alapjának létrehozásához vezetett, amely nélkül a mai építőipart el sem tudnánk képzelni. Ám ez a szakágazat is új irányokban fejlődik tovább, a mun-, katermelékenység növelése céljából fokozatosan bevezetik az „épületek ipari gyártását“, pontosabban mondva a térelemek ipari gyártását, ami újabb minőségi ugrást jelent az építőipari termelés fejlődésében. Komplett és szállítható térelemek gyártásáról van szó, amelyekből az építkezési helyen csupán összerakják az épületet az előkészített alapra. Műszaki szempontból nem jelent problémát a terjedelmesebb, például a 7,2x14,4 m méretű térelemek gyártása sem, ebben inkább a szállítás körülményei jelentenek akadályt. GÄZBETON ELEMEK A hatvanas évek végén az autoklávos gázbeton gyártása is elterjedt nálunk, amely ma már az építőipar egyik fontos anyaggyártó szakágazatát képezi. Gázbetonnak nevezzük az olyan könnyűbeton-készítményeket, amelyek különböző keverékek hidrogénes duzzasztásával készülnek. A hidrogén magában a keverékben jön létre, a jelenlevő alumíniumpor és a mész, esetleg a cement közötti vegyi reakció következtében; a keverék megszilárdulása és feldarabolása után az anyagot autoklávban keményítik. Jelenleg 2,7 millió m3 gázbetont gyártunk évente, ami egy lakosra számítva a legtöbb a világon. A gyártás kezdeti szakaszában főleg csák kéziblokkokat termeltek. A közeljövőben azonban a gázbetongyárak termelésének nagyobb hányadát a nagyméretű épületelemek gyártása fogja képezni. TÉGLAGYÁRI TERMÉKEK A tégla az emberiség legősibb mesterségesen gyártott építkezési anyaga, hiszen már időszámításunk előtt hétezer évvel is készítették. Államunk területén körülbelül 1800 évvel ezelőtt, a Római Birodalom terjeszkedése idején kezdődött a tégla gyártása. Az évszázadok folyamán a téglagyártás gazdag hagyományokra tett szert, s ezek alapján a téglaipari termékek az újkori építőanyagok között is megőrizték szilárd helyüket. Hasonló helyzetet tapasztalhatunk minden iparilag fejlett államban. A második világháború óta a téglagyártás műszaki színvonala sokáig stagnált, itthon és külföldön is olyan nézetek kerekedtek felül, hogy a tégla alkalmatlan a progresszív építőipar számára. Gyökeres változásra csak 1963 után került sor, amikor a párt- és állami szervek határozata alapján a téglagyárak szakágazati társulásba tömörültek, s a termelés műszaki színvonalát európai csúcsszintre ejnelték. Az utóbbi 15 év alatt elért eredmények azt bizonyítják, hogy ezek helyes intézkedések voltak. A több mint 21000 dolgozót foglalkoztató szakágazat mintegy 50 százalékkal növelte a termelés volumenét. A korszerű technológiai folyamatok bevezetésével, a gépesítéssel és az automatizálással a téglagyárak arculata teljesen megváltozott. SZIGETELŐ ANYAGOK Az építőanyagok között rendkívül fontos szerepük van a hőszigetelő anyagoknak, főleg az ásványgyapotból készült termékeknek, amelyek kiváló hő- és hangszigetelő képességük következtében igen elterjedtek. Gyártásukhoz hazai nyersanyag áll rendelkezésre, ipari feldolgozásuk nagyon sokoldalú, ami aránylag alacsony árának is köszönhető. Az ásványgyapot alapú szigetelőanyagok fejlesztése részben az üvegszálak, részben pedig a kőzetszálak felhasználására irányult, s számos nagyon hasznos anyag keletkezését eredményezte. A fenolformaldehides gyantával kötött üvegszálas termékek közül megemlíthetjük az Itaver ásványgyapot matracot, amely 12 és 24 kg/m3 térfogatsúlyban kapható, valamint ennek Itaver 12 nevű, alumíniumfóliával aláragasztott változatát. Az említett készítmények a hő- és hangszigetelő anyagok között a csúcstermékek közé tartoznak. Ugyanebbe a csoportba tartoznak az üvegszálszövetek, az üvegszálmatracok, a csőszigetelésnél használt ásványgyapot zsinórok és szalagok. A másik csoportba a kőzetszálakból készített szigetelő anyagokat sorolhatjuk, ahová úgyszintén különböző szalagok, matracok és lemezek tartoznak. Megemlíthetjük az Ipari felhasználásra kifejlesztett Rezistex szigetelő anyagot, amely 1300 C° hőmérsékletet is elvisel. EGYÉB KÉSZÍTMÉNYEK Az építőanyaggyártás fontos ágazata a kerámiaipar, ahová a különböző csempék, keramit- lapok, kőanyag burkolólapok és hőálló készítmények gyártása tartozik. E szakágazat fontos terméke az expandált perlit is, amelyből különböző rendeltetésű anyagok készülnek. Ez az anyag nagyon alkalmas hőszigetelő lapok és téglák gyártására, s nagy mértékben terjed az előre elkészített perlithabarcsok forgalmazása is belső vakolásra, melynek alapanyaga expandált perlit és gipsz. Az utóbbi évtizedben a kőipar is sokat fejlődött. A kőipar újabb termékei közül megemlíthetjük a konglomerált lapokat, amelyek gyártásához kötőanyagként a műgyantákat is felhasználják. A hagyományos azbesztcement termékek, a tetőfedő és burkolóanyagok, csövek és idomok mellett növekvő szerepet játszanak a modifikált, könnyített azbesztcement lapok, amelyek építészeti felhasználása tűzvédelmi szempontból jelentős. Teljesség kedvéért megemlíthetjük a gipsztermékeket is. Az utóbbi években bevezették például a Promonta közfalelemek gyártását, amelyek hornyolt éle pontos összeillesztést tesz lehetővé, s kiváló minőségű felülete nem igényel vakolást. Ide sorolhatjuk a gipszkarton lemezeket is, amelyek főleg a faépítmények belső burkolására alkalmasak. A gázbetonelemek a térelemes technológiában is érvényesülni fognak. Ennek egyik példáját a felvonógépházak fülkéinek készítésénél tapasztalhattuk a többemeletes lakóházak számára; korábban ezeket a fülkéket kézi falazással építették. A Chlumőanyi Gázbetongvárban kifejlesztették a vasalt gázbetonelemekből készített fülkék gyártási technológiáját. A cementgyártáshoz hasonlóan a gázbetongyárban is fokozatosan bevezetik a termelési folyamatok számítógépes irányítását. Ez a felsorolás azonban távolról sem merítette ki az építőiparban használatos új anyagok egész választékát. Az építőanyagok gyártása együtt fejlődik az építőiparra háruló új feladatokkal, s korszerűség szempontjából lépést tart az igényekkel. Ha a szükségleteket mennyiségi szempontból néhány vonatkozásban egyelőre nem tudja teljes mértékben kielégíteni — ez a termelési kapacitások hiányával függ össze. LUBOMtR LEJSEK A brnói Epítőanyagipari Kutatóintézetben kifejlesztett Ezalit C azbesztcement burkolólap rugalmas, nem törékeny, előnyösen alkalmazható acél- és faszerkezetek tűzálló szigeteléséhez A korszerűsítés úttörői az építőiparban Takarékosabban gazdálkodni a tüzelőanyagokkal és a'z ener giával, növelni a munka termelékenységét, új termékeket fejleszteni és gyártani... ezekre a szükségletekre gondolnak a brnói Építőanyagipari Kutatóintézetben is, melynek 380 dolgozója dr. Ing. Josef Hradsiky igazgató vezetésével figyelemre méltó eredményeiket ér el. A kutatóintézet országos hatáskörű, s a nemzetközi szocialista integráció keretében a cementgyártás technológiájával kapcsola tos kutatási feladatokat koordinálja. Foglalkoznak továbbá a szí likát alapanyagú szigetelőanyagok fejlesztésével, a hulladék anyagok hasznosításának a problémájával, a termelési folyamatok ésszerűsítésével. Az építőanyagok fejlesztésével foglalkozó brnói kutatók az intézet 32 éves fennállása alatt számos jelentős eredményt értek el a haladás szolgálatában. Az Építők Napja alkalmából minden évben elnyerik az országos verseny valamelyik érmét. Az utóbbi évek egyik ezüstéremét a komplett gázbeton falelemek gyártási technológiájának kifejlesztéséért kapták, ami nagy segítséget Jelentett a lakótelepi járulékos beruházások kivitelezésénél. Az új típusú elemek gyártásánál két és félszeresére nőtt a munka termelékenysége. Hasonlóan értékelték a cementgyári nyersanyag homogenizáló berendezését, melynek kifejlesztésével egy 388 000 márka értékű NSZK-bli berendezés behozatalát pótolták. Ugyancsak ezüstéremben részesítették az intézetet az Ezalit C burkolólap kifejlesztéséért is, amely 774 000 devizakorona értékű import- megtakarítást eredményezett. Az egyik bronzérem a kerámia- iparban és a téglagyártásban alkalmazott új technológiai eljá rásnak köszönhető, amivel ebben a termelési szakágazatban 62 dolgozót takarítottak meg. Az intézet dolgozói az idén jogosan örülnek annak az aranyéremnek, amelyet a csőszigetelő szalagtekercsek gyártásának és alkalmazásának bevezetéséért kaptak, ami jelenleg 24 millió Uevizakorona értékű behozatalt helyettesített. Ennek a hőszigetelő eljárásnak energiatakarékossági szempontból is nagy a jelentősége. Az idei Építők Napja alkalmából két díszoklevélben is részesült az intézet, az egyiket egy mészkőelemző berendezés, a másikat pedig egy radiometrikus szintjelző berendezés kifejlesztéséért. Az előbbi devizamegtakarítást jelentett, az utóbbi pedig a cementgyárak teljesítményét növelte 1715 tonna átszámított tüzelőanyag megtakarítása mellett. A kutatóintézet dolgozói jelentős segítséget nyújtottak a gázbetongyártás technológiai problémáinak megoldásához a tfebo- vicei, a hyskovi és a brnói, valamint a szlovákiai üzemekben. Szorosan együttműködnek továbbá a Mokrál Cementgyárral az új termékek gyártásának előkészítésében, valamint a Keramo projekt tervező intézettel, a brnói Gustav Kliment Téglagyárakkal, s más vállalatokkal. A kutatás hatékonysága aránylag magas. Minden kutatásra fordított 1 korona értékű befektetés körülbelül 3,16—3,45 korona gazdasági hasznot eredményez. Célul tűzték a technológiai folyamatok irányításának komplex automatizálását is, amivel az egész ágazatban évente 36 000 tonna átszámított tüzelőanyagot és 1700 dolgozót takaríthatnak meg. A Prerovi Gépgyárral együttműködve új technológiai folyamatot dolgoznak ki a cementgyári klinker gyártására, amely nálunk 7 technológiai gépsoron alkalmazva 34 millió koronát és 800 dolgozót takarít meg, s emellett a gépipari kivitel is bővülhet. További feladatuk az ásványgyapotból készített hőálló szigetelőanyagok újabb típusainak kifejlesztése az ipar számára, valamint a szénpernye maximális mértékű felhasználásának előkészítése a téglagyártásban. A brnói Építőanyagipari Kutatóintézet dolgozói szorgalmas munkájukkal döntő mértékben elősegítik az építőipar korszerűsítését, s elért eredményeik azt bizonyítják, hogy többre törekednek, mint amennyi a kötelességük. VÁCLAV BÁNOVSKt 1973. XI. 10.
