Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-11-11 / 45. szám

k TUDOMÁNY TECHNIKA / Az élenjáró elektronikai vi­lágcégek laboratóriumaiban egyre intenzívebben dolgoznak azon a feladaton, hogy lehe­tővé tegyék az emberi hang felhasználását a gépek és a kü­lönböző fizikai műveletek köz­vetlen irányításához, s a hang szintézise alapján a gépeket is beszélni tanítják. Ennek a munkának rendkívül nagy a távlati jelentősége, s ma még nehéz felmérni, hogy milyen lesz a végső eredménye. Az emberiséget már koráb­ban is foglalkoztatta az a gon dolat, hogy hangirányítású gé pékét szerkesszen, s a számi tástechnikai korszak beköszön tésével a tudósok és a techni kusok az egész világon azon kezdték törni a telket, hogy miként lehetne beszélni a szá mítógéppel, hogyan lehetne fel­jegyezni az elhangzott szava kát közvetlenül a számítógép memóriájába, különböző célok­ra kihasználva ezt a lehetősé­get. Ez a bonyolult probléma az integrált félvezető technika fejlődésével gyakorlatilag meg­oldódott, s 1970 után az embe­ri beszéd automatikus felisme résének rendszerei már nem számítottak csupán laboratóriu­mi különlegességeknek. Fel- használásuk nagyon hasznos­nak bizonyult számos területen, főleg a nagykereskedelmi rak­tárokban, repülőtereken, gyá rakban és irodákban. A RFNDS7ER LÉNYEGE Az emberi beszéd felismerő sőre szolgáló rendszer négy alapegységből áll: egy nyelvi előprocesszorból és egy nume­rikus processzorból, amelyek elemzik és azonosítják az el­hangzott szavakat, továbbá egy miniszámitógépből és egy fejre erősíthető mikrofonból. A fel­használási terület szükségletei­nek megfelelően ezt az alap- rendszert különböző periféri­kus berendezésekkel lehet ki­egészíteni, például képernyő­vel, távíróval, mechanikai rendszereket működtető kap­csoló-berendezésekkel stb. A beszéd pontos felismerésében a legnagyobb problémát az egyes személyek eltérő kiejté­se, beszédmódja jelenti. A rendszereket ezért úgy építik fel, hogy beszédfelismerő ké pességük az egyes adott sze­mélyekre vonatkozik. Hogyan tanítják meg a rend­szert a beszéd „megértésére"? Egy-egy rendszer szótárába csupán néhány tucat szó tar­tozik. Ezeket a hangosan kiej­tett emberi szavakat a rend­szer elemzi, elhelyezi a memó­riájába, hogy később azonosí­tás céljából felhasználhassa őket. A memóriába a kezelő személyzet több tagja is „beol­vashatja" a szavakat, s ezek egymástól elkülönítve raktáro­zódnak. A rendszert kezelő dol­gozó a műszak kezdetén egy­szerűen csak lenyomja az azo­nosítási számot jelző gombot, s a rendszer helyi memóriájába a központi memóriából máris bekerülnek az illető dolgozóval „betanult" adatok. Mint már« említettük, a rend­szer csupán néhány tucat szó, vagy egyszerű mondat, utasí­tás megjegyzésére képes, de ez rendszerint elég bizonyos gya­korlati feladatok végrehajtásá­hoz. Megtörténhet, hogy a ke­zelőnek megfázás következté­ben eltorzul a hangja, s a gép nem érti meg az utasítását. A gép ezt képernyőn közli a ke zelővel. Ilyenkor a kezelő be­mondja, hogy „törölve", mire a gép .törli a kapott „érthetet­len“ utasítást, s a kezelő meg ismétli a bemondást, de Jobban ügyel, hogy az ne térjen el a gép által betanult kiejtéstől, hanghordozástól. A kevés szó val dolgozó rendszereknél azonban ez nem szokott elő fordulni, ezek 100 százalékos megbízhatósággal működnek. ENGEDELMESKEDŐ DOBOZOK A beszédfelismerő rendsze­rek nagyon jól érvényesülnek a termékek minőségi ellenőr­zésénél. Fölős'egessé válik bármiféle papírmunka, a minő ségl ellenőr a munkájára össz­pontosíthatja a figyelmet, s az edenőrzés eredményeit be­mondja a számítógépbe, amely az adatokat feldolgozza és kiér­tékeli. Az Owens-Illinois Corp. cég például már 1973 óta használ ilyen rendszert a szí­nes képcsövek gyártási folya­matában. A beszédfelismerő rendszerek nagyon jó szolgála­tot tesznek minden olyan mun­kaműveletnél, amelyet a dol­gozónak meg kellene szakíta­nia, hogy a számítógépekbe ír­hassa az adatokat. Ezzel jelen­tős mértékben növelik a mun­ka termelékenységét. A beszédfelismerő rendszere­ket alkalmazó disztribúciós raktárak alkalmi látogatójának úgy tűnik, mintha itt varázs­lók irányítanák a forgalmat. A szállítószalagok kezelői szavak­ban adják ki az utasításokat, s a csomagok, a ládák és a do­bozok engedelmesen az adott irányba vándorolnak. Az elosz­tószalag kezelője egyik kezével megállítja az eléje érkező cso­magot, megnézi a rendeltetési helyét, s ha azt mondja, hogy „hármas, mehet", akkor a cso­mag automatikusan a hármas számú futószalagon folytatja az útját, ha pedig azt mondja, hogy „hatos, mehet", akkor a csomag a hatos futószalagra kerül. Ez az irányítási módszer nagyon jól bevált egyes repülő­tereken az utaspoggyász elosz­tásánál az egyes járatokra. A felhasználás további lehe tőségét a VNC [Voice Numeri­cal Control) rendszerek képe­zik. Ezek olyan dolgozók szá­mára is lehetővé teszik a prog ramvezérlésű gépek beállítását, akik nem értenek a programo­záshoz. A dolgozó csak be­mondja az utasító szavakat, a VNC rendszer ezeket lefordít­ja a program nyelvére, vagyis vezérlő programmá alakítja át. De ez még nem is minden. A dolgozó figyelemmel kísérheti utasításainak fokozatos teljesí­tését a rendszer képernyőién, amelv igazolja az utasítás he­lyességét, vagyis figyelmezteti a dolgozót, hogy helytelen utasí­tást adott. Az ebből származó előnyök szintén kézzelfogha­tóak. A dolgozónak nem jelent problémát a programozás bo­nyolult feladata, nem is kell megtanulnia ezt a mesterséget, több figyelmet szentelhet a raj­zok, a műszaki előírások tanul­mányozásának, a művelet gon­dos előkészítésének. A ROBOTOK IS HALLGATNAK A SZÖRA A fejlődés azonban gyors ütemben halad előre. Megje­lentek már a láthatáron az olyan beszédfelismerő rendsze­rek, amelyeknél nem kell be­táplálni a kezelőszemélyzet minden egyes tagjának a hang ját. Japánban a Kyotói Egyetem tudományos dolgozói olyan rendszert fejlesztettek ki, amely az egyes fonémák alap­ján elemzi és ismeri fel az em­beri beszédet, s memóriaegysé­ge százszor kisebb méretű. A felhasználási lehetőségek közül szapiításba veszik a szá­mítógépek adatainak a betáp­lálását, a postacsomagok osz­tályozását, a rokkantak jár­müveinek irányítását, valamint az ipari robotok vezérlését. A jövő intelligens ipari robotjá­nak nemcsak tapintási és látási érzéke lesz, hanem a hangra is reagálni fog. A beszédfelis­merés új automatikus rendsze rei bizonyára széles körben ér­vényesülnek majd a vállalatok komplex Irányításában, a pénz­intézetek munkájában, s azem béri tevékenység számos egyéb területén. A feltételezések sze­rint már 1985-ben sor kerülhet elterjedt alkalmazásukra. Az emberi hang szintézisében jelentős haladást értek el az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásánál. Közismertek pél- duál a vakok számára gyártott kalkulátorok, amelyek mester­séges hangon jelzik ki az eredményt. Az első ilyen jel­legű tömegcikknek számít a Texas Instruments amerikai cég tanítási segédeszköze, amely a 7—12 éves gyerekeket mintegy 200 kiemelt szó helyes kiejtésére tanítja. A beépített reproduktorral működő műszer mesterséges hangon közli a véletlenül kiválasztott szót, amit a tanulónak le kell írnia, vagyis írógép segítségével a képernyőre kell vinnie. Helyes válasz esetében a gép hango­san megdicséri a tanulót, s a dicséret a képernyőn írásban is megjelenik. Helytelen vá­lasznál a gép újabb próbálko­zásra serkenti a tanulót. Mind- den tíz feladat elvégzése után a gép összegezi az eredményt és közli az elkövetett hibák számát. A gép más játékos ta­nulási módszerekre is felhasz­nálható. Félvezető memóriájá­ban több mint 100 000 tranzisz­tor van elhelyezve, s a szókin­cse cserélhető memóriaelemek hozzáadásával növelhető. Mé­rete 255x155x38 mm, súlya 0,45 kg. A Texas Instruments cég ide­gen nyelvek tanulására is fej­leszt ki hasonló gépeket. Felté­telezik, hogy a legközelebbi 10 éven belül 20 000 szóval dolgo­zó berendezéseket is fognak gyártani, s ezeket mesterséges hang ejti majd ki, egyszer fo­lyamatosan, egyszer pedig tag­lalva. A műhang a matematikai ta­nítási segédeszközöknél Is ér­vényesülni fog, s már a közel­jövőben pótolni fogja a figyel­meztető és tiltó fényjelzéseket is, például a gépkocsikban, a repülőgépeken és máshol. Mi­vel ebben az irányban a fejlő­désnek még csak a kezdeténél tartunk, nem lehet kizárni an­nak a lehetőségét sem, hogy hangosan beszélő elektronikus fordítógépek is lesznek, ame­lyek az egyik nyelvből a má­sikba ültetik át az adott szö­veget. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az emberi hang elemzésé­vel, az automatikus beszédfel­ismeréssel kapcsolatos mun­káknak csak a fejlett félveze­tő technológiák /«alapján van gyakorlati jelentőségük. TECHNICKf TfDENlK SZÓFOGADÓ GÉPEK SZÁMÍTÓGÉPES HANGLEMEZGYÁRTÁS A Clevelandi Szimfonikus Zenekar tagjai éppen befejezték egy Bach-mű felvételét és a visszajátszó-szobába tódultak, hogy érté­keljék munkájukat. Az indítógomb lenyomásakor felcsendülő hang szinte természetellenesen tiszta és éles volt. Még a zongora­pedál lenyomásának és a kotta lapozásának a hangja is tisztán kivehető volt, pontosan az hallatszott, ami a színpadon történt. A zenekari felvétel ugyanis új számítógépes eljárással, ún. digitális rögzítéssel készült. Ez a módszer a hanglemezgyárosok szerint rövidesen forradalmasítja majd ezt az ipart. Az új eljárás mind a magas, mind a mély hangokat gyakorlatilag torzításmen­tesen adja vissza. A most kapható lemezek azonban még drágák, mert csak né­hány kisvállalat gyártja őket, mint pl. az ohiói Telearc és a kali­forniai Orinda. Hagyományos úton , a felvételt mágnesszalagra veszik fel. A rögzítés után ún. „mesterszalagot“ készítenek a stúdióban, vagyis a felvételt addig alakítják, csiszolják, amíg a művészek és a mérnökök eléggé hűnek tekintik a hangot. Az így vágott szalagot viszik át arra a matricára, amelyről a vinil anyagú le­mezeket sajtolják. Maga a. mágnesszalag azonban tökéletlenül reprodukálja a hanghullámokat, és amikor az elektronikus impul­zusokat visszaalakítják erősítők és hangszórók útján, erősen torzulhat a hangminőség, s a szalag sziszegése és sebességinga­dozásai is hozzájárulnak a hangminőség romlásához. A digitális rögzítés mentes ezektől a buktatóktól. A számítógép minden egyes hangimpulzust mikrofon vagy felvevőfej útján érzékel, hozzárendel egy számszerű értéket, éspedig úgy, hogy minden egyes hangeffektust ezernyi apró részre bont fel. A szá­mítógép tárolja, majd lehívja a számokat, és pontosan ugyan­úgy alakítja őket vissza, ahogy felvette és így adja rá a mester- szalagra, amelyet nem kell tovább „alakítani". Az ilyen módszerrel készült lemezeket hibridnek hívják, mert valójában a hagyományos és a digitális technológia kombináció­jával készülnek. Ma már több cég digitális rögzítőberendezéseket is gyárt. A 3-M vállalat kifejlesztett egy prototípust, amelyet több vállalat megvásárolt, s a japán Sony is rátért a gyártásra. A Soundsttaam Inc. hordozható berendezést fejlesztett ki, s ezzel készítették a piacon levő lemezeik jelentős részét. Műszaki Elet SZÁMÍTÓGÉP TERVEZI A SZÁMÍTÓGEPET Az elektronikus számítógépek minszki tudományos kutatóinté zetében szovjet és bolgár szakemberek új elektronikus számító­gépet hoztak létre. Az ESZR-1035-ös számítógép tudományos-mű­szaki, közgazdasági, információs-logikai és egyéb feladatok széles körének megoldására szolgál. A komputer sikeresen kiállta a pró­bát, és sorozatgyártását Minszkben, az Ordzsonikidze gyárban már meg is szervezték. A számítógép a KGST-tagállamok tudósai és szakemberei által kifejlesztett egységes rendszerbe tartozik. Napjainkban a népgazdaságirányítás tökéletesítésének egyik fő iránya az automatizált irányítási rendszernek (AIR) alkalmazása. A kezdeti időkben az AIR-t különféle típusú és belső szerkezetű elektronikus számítógépekkel látták el. Ez az AIR-nak az egysé­ges rendszerbe való bekötésekor nehézségeket okozott, mivel a gépek különféle nyelven „beszéltek“, és külön „tolmácsra“ volt szükség. Ez további anyagi és munkaráfordítással járt. Az a körülmény, hogy a gépek különböző típusokba tartoztak, meg­nehezítette a matematikai programok már kialakított alapjának felhasználását. Az ESZR családba tartozó gépeknél a technikai eszközök szab­ványosításának magas szintjét érték el, ezek a gépek univerzáli­sak és ezért gazdaságosak. A szocialista országok konstruktőreinek és tudósainak közös erőfeszítései lehetővé tették a párhuzamos munka kizárását, az új elektronikus számítógép-sorozat tervezésének és gyártásának meggyorsítását. Most fejlesztik ki a soron következő, nagyobb teljesítményű gépet, amely óriási információáradat feldolgozására alkalmas. A hozzá szükséges dokumentáció jelentős részének előkészítését az ESZR-1035 komputerre bízták. így tehát a gép részt vesz egy másik gép tervezésében. (Technika) Mozgékony robot Rendkívül pontosan utánozza az Unimation Inc. új „Puma“ robotja az emberi mozdulatokat a törzshajlítástól a vállforgatá- sig, a könyökhajlatástól a csukló, a kéz mozgatásáig. Természe­tesen mindig azokat a mozdulatokat végzi el, amelyeket paran­csolnak, illetve beprogramoznak neki. Az egykarú, konzolra állított, elektromos vezérlésű kisrobot munkatere valamivel nagyobb, mint amekkorát egy-egy helyben levő ember el tud érni. A 3,5 kg hordképességü berendezés könnyű és rendkívül pontos szerelési munkák végzésére alkalmas. A moz­dulatokat tanuló eljárással programozzák be, digitális elektro­nika segítségével. M. E. A Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár csőhengerdé- jéban csehszlovák gyártmányé EC-1021-es számítógép segitségével irányítják a termelést, amely növeli a gyártási műveletek haté­konyságát, jelentős anyag- és munkaerő-megtakarítást eredmé­nyez. A számítógép a KGST-országok egységes számítógéprend­szeréhez tartozik CSTK felvétele 1979. XI. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents