Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-11-11 / 45. szám
1179. XI. 11. N in Siállítóixalagok viszik ba a répát a gyárba Ha a tájra ráteríti sötét köpenyét az őszi éjszaka, alatta fokozatosan kihunynak a város meghitt esti fényei. Csak a cukorgyár szitál éjjel is vörös fényt az északi városrészek felé. Dunaszerdahely hatalmas cukorgyárában, a Juhocukorban, szeptember közepe és december vége között egy percre sem szünetel a munka. A mintegy száznapos, úgynevezett cukorrépakampány alatt a gyár éjjjel-nappal üzemel. Éjszaka messze világító rőt fényeivel, nappal, óriáskéménye tövében a legkorszerűbb tervezés alapján kivitelezett alumíniumlemez borítású üzemrészlegeivel, immár tíz éve büszkélkedik a város határában. FELVÄSÄRLÄS, RAKTÁROZÁS, FELDOLGOZÁS Környékén ezekben a napokban akkora a forgalom, akár egy nagyvárosban. Viszont csak kevés személygépkocsi, de annál több teherautó és traktor közlekedik errefelé. Szállítják a cukorrépaföldek termését a gyár udvarába. Három hídmérleg áll a bejárati kapu mögött. A szállítmány mérése csak percekig tart, s máris mehet a jármű a fogadógarathoz. A garat is gyorsan elnyeli a beléje szórt répát, de aki délfelé jön, annak várakoznia kell. Ekkor szinte mindennap annyi autó összefut, hogy nem győzik az átvételt. A gyár a répatermelő gazdaságokkal közösen határozta meg a répa szedésének és átadásának az ütemét. Ennek lényege, hogy csak annyit takarítsanak be, amennyit a gyár képes átvenni. A megállapodást a mezőgazdasági üzemek többé-kevésbé be is tartják. Viszont az is érthető, ha néha több répát küldenek, mert a betakarítást nem lehet sokáig elodázni, a gyár udvarán nagyobb biztonságban van, mint a földben. Persze, ha szakszerűen tárolják... A gyár környékén jó feltételeket teremtettek a tárolásra. Szemmértékkel mérve száz méternél is hosszabb prizmákba rakják a cukornak valót. A tárolásra nem alkalmas répafejek a nagy kiterjedésű, betonfalú „lerakat- ból“ rövidesen bekerülnek a gyárba. — Naponta mintegy négyezer tonna répát dolgozunk fel — tájékoztat Karol Huba, a cukorgyár igazgatója. sági üzemek előnyösen használnak fel takormányozásl célokra. A répa- szelet azonban 90 százalék vizet tartalmaz, s a víznek semmilyen tápértéke nincs. Azért indokolt a répaszelet szárítása, mert szárított állapotban tízszer annyi elszállítható belőle egy járművel. A szárítással ugyan növekszik a gyár energiafelhasználása, de nem olyan mértékben, mint amilyen mértékben a szállítási költségek csökkennek. A szárított répaszelet tápértéke felér az árpa tápértékével. Az is figyelemreméltó, hogy a szárító- részlegen a répakampány befejezése után lucernát és gabonát is száríthatnak, vagyis teljes mértékben kihasználhatják. A dunaszerdahelyi cukorgyár fontos helyet foglal el az élelmiszeripari létesítmények között, s nagyban hozzájárul a lakosság és a feldolgozó ipar cukorellátásához. — Sajnálatos tény azonban, hogy környezetszennyező hatása is van — mondotta az igazgató. Ezt a káros hatást mielőbb meg akarjuk szüntetni. Annál is inkább, mert Csallóköznek azon a pontján terül el, ahol jó minőségű ivóvíztartalékok vannak. 1982-ben szennyvíztisztító berendezést helyezünk üzembe, aminek építése 50 millió korona ráfordítást igényel. A berendezést egy budapesti tervezőintézet tervei alapján építjük meg. Ha elkészül, mentesülünk az évi 3,5 millió korona — környezetszennyezésért kiszabott — bírság fizetése alól. Azután — mint ahogy a dunaszerdahelyi cukor fogyasztásának már most sincs — ugyanúgy a gyártásának sem lesz mellékíze. KOVÁCS ELVIRA A répakampány végéig összesen 363 ezer tonna nyersanyagból állítunk elő cukrot. A dunaszerdahelyi és a komáromi (Komárno) járás valamennyi mező- gazdasági üzemének cukorrépatermése itt kerül feldolgozásra. De az érsekújvári (Nővé Zámky), a Bratis- lava-vidéki és a galántai járásból is érkeznek ide répaszállítmányok. Nyersanyagból az idén nincs hiány. A dunaszerdahelyi járásban például előreláthatólag több mint négyszáz mázsa termést takarítanak be egy hektárról. A gyár pedig szervezetten készült fel a feldolgozási idényre. Határidőre befejezték a karbantartást és a felújítási munkákat. Szeptember 20-a óta pedig folyamatosan termel a gyár. A GYÁRTÁSVEZETŐ KÍSÉRETÉBEN Földes Tibor mérnök, az üzem gyártásvezetője felajánlotta, megmutatja, hogyan lesz a sáros répából hófehér cukor. A lerakatnál kezdtük a körsétát. A répafejeket innét vízzel telt csatornákon szállítják a szivaty- tyúhoz, melyek beviszik a gyárba. Mi is követtük a répa útját. Gulliver érezhette magát így Öriás- országban, mint én a cukorgyár falai között. Titokzatos rendeltetésű berendezések, gépezetek, mélyről jövő dübörgések, mint egy ismeretlen hatalmas élőlény lélegzése, mozgása ... Cukorgyárról lévén szó, mielőtt beléptem, valami nagy fehérségre gondoltam, fehér köpenyes dolgozókra. S ehelyett többnyire mezítelen felsőtestű férfiak sürőgtek-forogtak a sárga meg szürke berendezések között. Az emberek kicsinyeknek tűntek a berendezések méreteihez képest, mégis az ő akaratuk érvényesül, ők határozzák meg azok tevékenységét. Az igazgató előzetes tájékoztatása szerint mintegy 680 embert foglalkoztatnak a cukorgyártási idény alatt. Ebből 350 a saját dolgozójuk, a többiek nyugdíjasok, háztartásbeliek, társadalmi munkások. Az itteni munka a nagy melegtől eltekintve nem igényel különösebb erőfeszítést. Inkább jó hozzáállást, a berendezések kezelése pedig szakértelmet. Az automatizált berendezéseken először tisztára mossák, majd felszeAz üzletekbe kilós csomagokban szállítják a kristály- cukrot Nyersanyagból az idén nincs hiány (A CSTK felvételei) letelik a répafejeket. A répaszeletből vízzel kilúgozzák a cukrot. Az így nyert diffúzióslét mésztej és széndioxid hozzáadásával megtisztítják a szennyeződéstől, ami által híg lé keletkezik. Ezt lepárlóan besűrítik, s így lesz a híg léből tömény lé. A híg lének 14 százalék a cukortartalma, a betöményítetté pedig már 60— 65 százaléknyi cukrot tartalmaz. Ebből főzik a sárga színű nyerscukrot, amit újra oldva rafinálni, finomítani kell. Az így nyert cukor már hófehér. EGY HASZNOS ÉS EGY KÁROS MELLÉKTERMÉK A hófehér szemcsés végterméket hosszú szállítószalagon juttatják a cukorsilóba. Két ilyen siló magasodik a cukorgyár udvarán, egyben 15 ezer tonna cukor tárolható. Szerettem volna megnézni, mennyi cukor gyűlt már össze a silóban, de kísérőm elmagyarázta, hogy oda nem lehet bemenni, a raktáros is csak végszükség esetén megy be. Az, hogy mennyi benne a cukor, s hogyan „viselkedik“ odabenn, az leolvasható a műszerekről, amelyek fénypontjai ezúttal is azt jelezték, hogy minden rendben... A cukorgyár a közelmúltban új üzemrészleggel bővült. Amikor ott jártunk, örömmel értesültünk róla, hogy a látogatásunkat követő napokban átadják a nagy teljesítményű NDK-gyártmányú cukorrépaszeletszárítót. A cukorrépaszelet a cukorgyártás mellékterméke, melyet a mezőgazdaTízéves a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) cukorgyár
