Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-11-11 / 45. szám

\ A gyakorlott kismamák is nagyra értékelik az r ismeretterjesztő filmeket (Folytatás az 1. oldalról) A kisfilm és az azt követő többi ezúttal csak a vágsellyei rendelőin­tézet várótermeinek tévékészülékei­ben látható. A közvetítő stúdió ugyan­is nem Bratislavában vagy Prágában, hanem alig pár száz méterrel távo­labb, a kórház munkásszállásának át­alakított helyiségeiben van. — Hazánkban, sőt a KGST-országok közül is elsőként a mi kórházunkban alkalmazták az ipari tévéadást az egészségügyi nevelés és felvilágosítás célfaira — tájékoztat Anton Patek mérnök, a stúdió vezetője. — Hatvan­két színes tévékészüléket szereltünk fel a várótermekben, a kórházi osztá­lyok társalgóiban, a szülészeten pedig minden szobában. 1978 májusában su­gároztuk az első intézeti adást, s az­óta havonta 84 óra a tiszta adás­időnk. A várótermekben naponta kilencven percen keresztül nézhetnek a kezelés­re várók különböző ismeretterjesztő rövidfilmeket: például a káros szoká­sokról, az egyes betegségek — infark­tus, cukorbaj, hólyaggyulladás — tü netelről, megelőzésének mikéntjéről, az életkörnyezetről, a helyes életmód­ról, táplálkozásról stb. — Ezek a filmek általában 3—4 percesek, a leghosszabb is csupán 15 percig tart. Röviden, velősen foglalják össze az alapvető tudnivalókat. A vá­rótermekben reggel fél kilenctől tízig tart az adás, akkor fordulnak meg ott ugyanis a legtöbben. A kórház belgyógyászati, sebészeti és gyneko- lógiai osztályára szintén naponta egy órát sugárzunk, ide már az egyes té­mákat kimerítőbben ismertető filme­ket. Itt van idejük a betegeknek ezt is végignézni. A szülészeti osztály szobáiba pedig speciális, a kismamák számára készült filmeket adunk na­ponta kétszer rendszeresen, 3—4 na­ponként ismételve a ciklusokat. Az intézeti tévéadás lehetőséget nyújt továbbá a kórház dolgozóinak, főleg az egészségügyi középkáderek­nek a továbbképzésére, a korház orvo­sai rövid előadások keretében szól­hatnak a betegekhez. — Az ipari adás lehetőségeit eddig még csak részben merítettük ki. A kezdeti nehézségeket lassan már ma­gunk mögött tudjuk, rövidesen egy dramaturggal gyarapszik az eddig há­romfős stábunk, s tovább tökéletesít­hetjük munkánkat. Beszélgetéseket tervezünk például a kórház orvosai­val időszerű témákról, a gyermekvá­rótermekben pedig diafilmek vetíté­sét — avat be a terveikbe Patek mér­nök. A szülészeten nyugalmas a.délelőtt. A szobában, ahová köpenybe és pa­pucsba beöltözve benyitunk, három fiatal anyuka pihen. Mindhárman má­sodik gyermeküknek adtak életet, van tehát tapasztalatuk a gyermekgondo­zásban, mégis egybehangzóan nagyra értékelik az értékes tanácsokat adó filmeket. — Nagy érdeklődéssel várjuk min­den nap az adási, meri sokat tehet tanulni a filmekből — mondja Simsik Mária, az egyik boldog anyuka. — Amit esetleg már tudtunk, azt felele­venítjük, hiszen két év alatt is ki­zökken az ember a csecsemőgondo­zásból. A látottakat aztán megbeszél­jük egymással és a nővérekkel is. — A kismamákat azelőtt sem en­gedtük haza a legalapvetőbb tudni- va’ók nélkül — magyarázz > Elena Mészárosává, az osztály főnővére. — A szolgálatos nővér minden este dia- poz’tívokkol. illusztrálva magyarázta el a kismamáknak a csecsemőgondo­zás alapjait, babán mutattuk be pél­dául a fürdetést. Ez azonban időigé­„... elengedhetetlennek tartjuk az alaposabb, körültekintőbb egészség- nevelést“ nyes munka volt, mégsem olyan ha­tásos, mint ezek a filmek. Nagyon megkönnyíti a munkánkat, hogy elég megnyomni a tévékészülék gombját, s a kismamák máris tanulhatnak. De nemcsak csecsemőgondozást, hanem például a női betegségekről, az anti- koncepció módjairól is. Az adások megkezdését követő öt héten felmérést készítettek az osztá­lyon. Kérdőívek alapján mérték fel.a kismamák csecsemőgondozási ismere­teit és kézügyességét, mielőtt végig­nézték és miután látták a filmeket. — A kérdőíveket továbbítottuk a kerületi egészségnevelési intézetbe. A kiértékelés pontos eredményeit nem közölték ugyan velünk, én azonban átnéztem az összes kérdőívet, s szá­mítások nélkül is lemérhettem, hogy a másodikat sokkal jobb eredménnyel töltötte ki minden anyuka, mint az elsőt — mondja a főnővér. Hasonlóan vélekedett Vladimír Kre- kule doktor, a szülészeti-gynekológiai osztály főorvosa, a kórház igazgató­helyettese is. — A galántai kórház elkészülte után még több lehetőséget remélünk az anyukák nevelésére, mert akkor módunkban lesz meghosszabbítani a kórházi tartózkodásukat. jelenleg 3—4 napot töltenek itt a szülés után. Akkor majd több ismeretterjesztő fil­met — a legfontosabbakat pedig két­szer is — megnézhetnek. Ami pedig az ipari televízió egészségnevelésbeni alkalmazását illeti, haladó, korszerű, az egészségügy rohamos fejlődésének megfelelő út ez. A gyors fejlődés a gyakorlatban csak a páciensekkel együttműködve érvényesíthető sikere­sen. Az együttműködéshez azonban a pácienseknek is ismeretekre van szükségük. Egészségügyi ismeretekre. Éppen ezért elengedhetetlennek tart­juk az alaposabb, körültekintőbb egészségnevelést. Az eredmények biztatóak A Vágsellyén alkalmazott kísérlet szakágazati állami feladat, melyet dr, Peter Kliment, a Bratislavai Egészségnevelési Intézet munkatársa és kollektívája dolgozott ki részlete­sen. Elsősorban arra voltunk kíván­csiak, miért esett a választásuk éppen a vágsellyei kórházra. — Több ok is indokolta a döntést. A kórházban megfelelő feltételek vol­tak a javasolt tévéadás alkalmazásá­ra, mivel a körzetébe 41 000 lakos tartozik, s adott a lehetőség figye­lemmel kísérni a nevelés hatását. A kórház ezt megelőzően is szép ered­ményeket ért el az egészségnevelés terén. Ráadásul az igazgató, dr. Karol Bitter szívügyének tekinti ezt a fon­tos területet, s szívesen ráállt az együttműködésre, a kísérletezésre. (Azért, hogy az intézeti tévéhálózat gyorsan elkészült, elsősorban a kór­ház karbantartóit illeti dicséret, akik lelkesen, jól elvégezték a tulajdon­képpen nem is a szakmájukba vágó szerelési munkákat.) Mit mutat az eddigi értékelés? — Elmondhatjuk, hogy az ismeret- terjesztésnek, a nevelésnek ezt a módját kedvezően fogadták a pácien­sek — mondja Kliment doktor. — Az adás megkezdését követő első két hé­ten a helyszínen mértük fel a kísérlet hatását. Később kérdőíveket és didak­tikai teszteket alkalmaztunk. A kér­dőíves felmérés eredményeiből kivi­láglik, hogy a betegek érdeklődéssel figyelik a tévéadásokat, s döntő több­ségük meg is jegyzi a látottakat. Az is kiderült, hogy az idősebbek jobban érdeklődnek az egészségügyi progra­mok iránt. A negyven év körüli kor­osztályból pedig a nők követik figyel­mesebben, mint a férfiak. * * * 1979. A kísérlet érdeklődést váltott ki a baráti országok szakemberei körében is. Magyarországról és a Szovjetunió­ból már meg is tekintették az intézeti tévéadást. A kórház dolgozói büsz­kék rá. hogy őket bízták meg e fon­tos, sokakat érintő feladat gyakorlati kipróbálásával. Igyekeznek a járatlan úton eredményesen haladni. Gyűjtö­getik a tapasztalatokat, hogy köz­kinccsé tegyék azokat. FLORIAN marta XI. 11. A legtöbb filmet a Prágai és a Bratislavai Egészségnevelési Intézetből kapják (Gyökeres György felvételei) .......elég megnyomni a tévékészülék go mbját...“

Next

/
Thumbnails
Contents