Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-11-04 / 44. szám
VASÁRNAP 1979. november 4. A NAP kel — Kelet-Szlovákia: 6.25, nyugszik 16.12 Közép-Szlováfeia: 6.33, nyugszik 16.20 Nyugat-Szlovákia: 6.41, nyugszik 16.28 órakor A HOLD kel - 17.02, nyugszik 6.19 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük KAROLY nevű kedves olvasóinkat lB09-ben született Clro ALEGRIA BAZÁN perui regényíró, elbeszélS • 1944 ben ezen a napon a né- • met fasiszták felégették Uhrovec partizánfalat. AZ ÜJ SZŐ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Stúdió a kórházban Flórián Márta riportja Költözz hozzánk, nagyapa... Szarka István írása Természetvédelem — szovjet módra Gály Iván riportsorozatának első része Cdes kampány Kovács Elvira riportja Rekviem Katalinért Frantisek Skorunka elbeszélése Anglia két kongresszus után Gárdos Miklós cikkének első része Napjainkban a gazdasági vezetők az újítók hatékony közreműködésével olyan szervezési intézkedéseket és munka- módszereket dolgoznak ki a vállalatokban és üzemekben, melyek lehetővé teszik a jó gazdasági eredmények elérését az eddiginél kisebb energiaráfordítással. Lényegében ez a törekvés nem új keletű, hiszen az enerva?t Mindenekelőtt ezekben — és a többi mam- mutvállalatban — kell takarékoskodni! És egyáltalán hol, milyen módon tudnák ők csökkenteni háztartásukban az energiafogyasztást? Válaszoljunk a kérdésekre olyan példákkal, melyek gyakoriságuknál fogva már-már a tipikus- ság mezsgyéjét súrolják. A szám nem pontos, de közel áll a valósághoz: négymillió tévékészülék és ugyanannyi — legalábbis a bejelentő lapok szerint — a rádiók száma. Mi más, ha nem az elítélendő kényelemszeretet akadályozza meg egyes polgártársainkat ELFECSÉREL T KILOWATTOK gia soha nem hullott mannaként az égből, felkutatása, kitermelése mindig költséges volt és döntően meghatározta az üzem által gyártott termek árát. Mivel azonban az energiatermelés és beszerzés valaha olcsóbb volt, a mamái kisebb figyelmet szenteltek gazdaságos felhasználására. Ismert külső és objektív belső tényezők járultak hozzá, hogy igen becses lett számunkra az energia, ezért a takarékossági igények korántsem korlátozódhatnak csak a vállalatokra és üzemekre, hanem kiterjednek mindannyiunkra. Mit tehetek én? — teszik fel többen is a kérdést, hiszen nekik csak egy rádiójuk, tévékészülékük rezsójuk, villanyborotvájuk, hajszárítójuk, kávédnrálójuk van és a nagyszobában levő csilláron kívül minden helyiségben csak egy villanyégő szolgáltatja a világosságot. Mit fogyasztanak ezek mondjuk a Trineci, a Kelet- szlovákiai vagy a Vítko- vicei Vasműhöz viszonyítabban, hogy ne működtessék egyszerre mmd a kettőt. A rádió szorgalmasan tájékoztat a folyók vízállásáról, a tévében pedig labdarúgó-mérkőzést közvetítenek. Ki figyel ilyenkor arra, hogy találkozhatnak-e vagy nem a hajóvonták X vagy Y folyón? Ha valaki szóvá teszi: miért szól a rádió, ha a tévét is nézik, a válasz gyakran így hangzik: mi az, rosszak az idegeid? De hányszor leveszik a kávéfőzőt a gázrezsóról, a láng azonban tovább lobog és azonkívül, hogy pörgeti a gázórát, még az oxigént is elszívja a leve-, gőből. És a csillárok? Okvetlenül szüksáaes öthat vagy még több égőnek világítania? Nehéz e'hmni, hogy mindenütt leesett tűt vagy elgurult ötkoronást keresnek a bútorok alatt! A fűtőtestek külön fejezetet képeznek. Eskü alatt merem állítani, hogy sok helyen az új lakásba való beköltözés napján csavarták meg először — és utoljára — a szabályzó csapot. Lehet IDŐSZERŰ GONDOLATOK azután kora őszi kánikula, leolvadhat a Nap az égről, akkor se csavarják vissza. Helyette kitárják az ajtót, az ablakot és fűtik az utcát. Hányszor vagyunk tanúi annak, hogy a porszívógép éles hangja mellett hangszalagjai maximális megerőltetésével beszéli meg a háziasszony a szomszéd feleségével: mit főz ebédre, hogyan csinálja a rakottburgonyát, mi mindent vásárolt a piacon. Az a szegény motor pedig pörög és ráadásul az amúgy is nagy zajszintét növeli.' Hányszor feledkeznek el a fürdés előtt bekapcsolt elektromos légmelegítőről vagy a hősugárzóról, melyet talán nem is kellett volna bekapcsolni, mert az amúgy is kellemes melegben csak -kényeztetjük véle magunkat. Mit tehet tehát a kisember? Mindenekelőtt nézzen jól körül a saját házatáján, és legyen fegyelmezettebb, ugyanis egy 30 ezer lakosú város naponta feleslegesen elfogyasztott kilowattjai fedeznék egy ipari létesítmény egy vagy két műszakjának a' viVamos- áram vagy hőenerg’a- szükségletét. A feleslegesen elfogyasztott áramot, gázt hasznos termelőmunka végzésére lehetne fordítani. Valljuk csak be — az önkritika hasznunkra lehet —, hogy rendkívül éberek vagyunk, ha műszaki okokból nem fűtenek, vagy megszakad az áramszolgáltatás. Ilyenkor „válogatott jelzőkkel* illetjük az illetékeseket, de valahogy szórakozott ak, figyelmetlenek vagyunk, ha égve feledjük a fürdőszobában vagy az éléskamrában a 60 wattos égőt. Pedig ezekből a cseppekből is tenger lesz, mely ha tovább „árad“, veszélyeztetheti a zavartalan téli energiaellátást. A világtörténelem egyetlen eseményének sem voltak olyan mély, hosszú távon ható következményei az emberiség számára, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak. Az Októberi Forradalom korunk arculatát meghatározó nemzetközi következményei közül a legfontosabb a szocialista világ- rendszer létrejötte és fejlődése. Volt idő, amikor az Októberi Forradalom győzelmétől és az embermilliók gondolkodására gyakorolt hatalmas befolyásától megrémült burzsoázia a világ valamennyi forradalmi eseményében „Moszkva kezét“ próbálta keresni. Ma már aligha akad valaki, aki hisz ezekben a dajkamesékben. A forradalmak minden egyes adott ország belső fejlődésének eredményeként, népük akaratából keletkeznek és győznek. Mindennek eredményeként a világszocializmus gyakorlata bővült és gazdagodott. A szocialista útra lépett valamennyi ország bizonyos vonatkozásokban a maga módján, sajátszerűen oldotta meg a szocialista államiságnak, a szocialista ipar fejlesztésének, a parasztság szövetkezetekbe történő tömörítésének, a néptömegek eszmei átneve- lésének problémáit. Ugyanakkor, mint az élet is bizonyítja, fennmaradnak és továbbra is érvényesek a szocialista forradalom és a szocialista építés általános, alapvető, szükségszerű vonásai. A világszocializmus fejlődésének tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk: — A forradalom fő kérdése továbbra is a hatalom kérdése marad. Vagy az egész dolgozó néppel szövetkezett munkásosztály hatalma, vagy a burzsoázia hatalma. Harmadik lehetőség nincs. — A szocializmusra való áttérés csak akkor lehetséges, ha a munkásosztály és szövetségesei magukhoz ragadva az igazi poltikai hatalmat, a tőkések és más kizsák mányalók társadalmi, gazdasági uralmának felszámolására használják fel azt. — A szocializmus győzelme akkor lehetséges, ha a munkásosztály és élcsapata, a kommunisták, .képesek lelkesíteni és tömöríteni a dolgozó tömegeket az új társadalom felépítéséért, a gazdaság és a tár sadaimi viszonyok szocialista átalakításáért vívott harcra. Ez p szocializmus mai fejlődésének csu pán néhány tanulsága. Forradalmunk kö rülményeinek valamennyi sajátosságával együtt ismételten megerősítik Október ta pasztalatának nagy nemzetközi jelentőségét. Ismételten megerősítik Vlagyimir Iljics Lenin szavainak mélységes igazságát: „Az orosz minta a világ minden országának mutat egyet-mást, méghozzá igen lényege set, elkerülhetetlen- és nem is távoli jövő féből.“ (Részlet Leonyid Brezsnyev elvtársnak a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére Moszkvában rendezett együt: tes ünnepi ülésen elmondott beszé dóból) IlLiMM Életútja nem volt olyan „romantikus", mint az idősebb pedagógusnemzedéké. Neki már nem kellett nélkülöznie, hogy tanulhasson, s nem kellett egy állást hetvened magával megpályáznia, hogy hivatásának élhessen. Üt ja egyenesen ívelt felfelé az elemi iskola padjaiból a Bratislavai Pedagógiai Gimnáziumon át a tanítói katedráig. (Húsz évvel ezelőtt 1959. szeptemberében szülőfalumban, Muzslán, vagy ahogy a környékbeliek nevezik, kis Moszkvában kezdtem pályámat. Tele optimizmussal, lelkesedéssel, tenniakarással. Tanítottam s a pedagógiai gimnáziumban tanultak szellemében kollégáimmal sokrétű társadalmi munkát végeztem: kézbe vettük a helyi könyvtár irányítását, szerveztük a falu kulturális életét. Az utat, amelyen két évtizede indult el, nem nehezítették zökkenők. (Tizenhat év után Muzslá- ról Párkányba helyeztek, négy éve tehát itt tanítok. Ebben a tanévben a harmadik osztályosokat neveHivatásom: a nevelés lem. Igen, nevelem, mert a nevelést mindennél fontosabbnak tartom. Talán úgy is mondhatnám, hogy igazából a nevelést tartom hivatásomnak. Ezért is maradtam hű az ifjúsági mozgalomhoz: a pionírszer vezet járási tanácsának tagjaként működöm. Jól érzem magam a gyerekek között.) Pályakezdése óta mindig az alsó tagozaton tanít. Ennek kétségtelenül van előnye, de hátránya is. (Ha hátrányon az elszür- külést vagy a fáradtságot értjük, határozottan nemet kell mondanom. Aki ugyanis ezt a pályát választotta, annak nem szabad elfáradnia. Egyébként is az első osztályosokat rendszerint az ötödik, az utóbbi években pedig a negyedik osztályig „viszem“. És most, hogy már negyedik éve az új oktatási tervezet szerint tanítunk, mi pedagógusok is merőben újjal kerülünk szembe. Oj tantervek, új tankönyvek, új segédeszközök. A gyerekek szeretik az új matematikát. Logikus gondolkodásra és kézikönyv kellene a pedagógusoknak. ) Iskola, család és sokrétű politikai-társadalmi munka. (Míg Muzslán laktunk, éveken át számos tisztséget töltöttem be: a hnb képviselője voltam, aktívan dolgoztam a nőszövetség és a szakszervezet választmányában. És pályakezdésem óta tagja vagyok a pártnak. A nagyapám és az édesapám is régi párttag. Az utóbbi években a járási pártbizottság oktatójaként tevékenykedem, a párkányi gyermekotthonban és a szálkái alapiskolában tartok előadásokat. Elfoglalt vagyok, sok időt fordítok ugyanis arra, hogy alaposan felkészüljek a tanítási órákra. A gondjaimat azonban nem viszem magammal az iskolába, a gyerekek lelkesedése, sugárzó tekintete ad erőt további munkámhoz.) Az idei pedagógusnap kitüntetettjeinek névsorában őt is ott találjuk. Csicsdy Alajosáé, vagy ahogyan egykori diáktársai ismerik, Pathó Aranka, a Párkányi (Stúro- vo j Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanítónője a Példás pedagógus megtisztelő címet kapta. TŰLGYESSY MARIA 1979. XI. 4. ÚJ SZÚ he lyes ítélőképességre szoktatja őket. Jónak tartom a szlovák nyelv tantervét is,' bár számomra nem egészen új, hiszen én már tíz évvel ezelőtt is a beszédre helyeztem a hangsúlyt, a nyelvtanközpontú módszert nem tartottam célszerűnek, ezért nem alkalmaztam. Egyébként az alsó tagozat egyes osztályainak tantervé és tananyaga szervesen épül egymásra. Az utóbbi egy-két évben szemléltető és segédeszközökben nincs hiány, azonban több módszertani
