Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-10-21 / 42. szám
ÚJ szú p KORÁNNAL ísmtm Minden forradalom reményeket kelt. Olyan re menyeket, hogy az élet jobbra fordul. Iránban is így volt. Sajnos, azt kell írnunk, hogy ifolt. Az Iránból érkező hírek alapján ítélve, a reménysé get nyugtalanság és aggodalom, bizonytalanság és kiábrándultság váltotta fel. Azt remélték, hogy a forradalom stabilizálja az ország gazdasági fejlődését, megjavítja a dolgozó tömegek helyzetét; sőt, a teológus-közgazdászok azt ígérték, hogy az „isteni harmónia gazdasága“ jön létre. Ma pedig Irán munkaképes lakosságának kö rülbelül egynegyede munkanélküli. Az Infláció gyorsul. Az ipari beruházás ás a lakásépítkezés gyakorlatilag megszűnt. A termelés volumene jelentősen csökkent. Egyes iparágak államosítása csak még jobban felduzzasztottá a bürokratikus gépezetet. Az olaj egyelőre segít ugyan, a gazdasági zűrzavar azonban tovább fokozódik. Azt remélték, hogy a forradalom gyökeresen demokratizálja a politikai életet, szólás- és gyülekezési szabadságot teremt. Ma pedig betiltották mindazokat a kiadványokat, amelyek a hivatalos teológiai doktrínától különböző nézeteket vallottak. „Kommunistavadászat“ ürügyén üldözik mindazokat, akik a haladó társadalmi reformok s azon jelszavak valóra váltása mellett szállnak síkra, amelyek zászlaja alatt a tömegek rohamra indultak a sah rendszere ellen. Azt remélték, hogy a forradalom biztosítja majd az országban élő nemzeti kisebbségek jogainak, sajátosságainak és érdekeinek tiszteletben tartását. Manapság pedig Kurdisztánban folytatódik a testvérgyilkos háború. A többi népes etnikai csoport megnyilvánulatkozásait is elfojtják. Árulónak bélyegzik azokat, akik egyenjogúságot és autonómiát követelnek, büntetéssel sújtják őket, s vallási fanatizmusra bujtogatják ellenük a síiták tömegeit. A forradalom természetesen bonyolult, sőt gyakran fájdalmasan nehéz folyamat. A társadalom elgennyesedett sebeinek gyógyításához idő szükséges. Hibák és kudarcok sem lehetetlenek. Ez Iránra is érvényes. Az események alakulásának vizsgálata során azonban óhatatlanul az a benyomásunk támad, hogy itt nem csak egyes hibákról, téves lépésekről van szó. A jelenlegi Irán szellemi és politikai légköré nek érzékeltetésére néhány részletet idézek azoknak állásfoglalásaiból, akik a forradalom révén a hatalom élére kerültek. Khomeini ajatollah például az egyik nagy vallási ünnepen mondott beszédében kijelentette: „A mohamedán világ nagy, s meg kell mutatnia erejét. Mi kis iszlám közösséggel kezdtük el a felkelést, és legyőztük a szuperhatalmakat. A világ kormányai kötelesek tudomásul venni, hogy az iszlám legyőzhetetlen. Az iszlámnak és a korán tanításának a világ minden országában győznie kell.“ Néhány nappal később, egy másik ünnepen, pedig ezt mondta: „Az iszlám vérben szüKurd harcos, kezében gyermeke és fegyvere, amint feleségét bevásárolni kíséri Szanandadzs város utcáján (Telefoto: CSTK) letett és növekedett. Az iszlám hirdetői egyik kezükben mindenkor a koránt tartották, hogy irányítsák a népet, másik kezükben pedig a kard volt, hogy leszámoljanak a bűnözőkkel, az árulókkal, az összeesküvőkkel és mindazokkal, akik az iszlám uralmával szembeszálltak. A múlt esztendőben ezen a napon vért ontottunk és áldozatokat hoztunk, s most Kurdisztánban ugyanilyen napokat éltünk át. Mi azonban nem félünk a vértől, sem az áldozatoktól. Az iszlám a vér vallása, és aki az iszlámért hal meg, szent halállal hal. Csak az árulók féljenek a haláltól. Az iszlámért elesett a katonák, a forradalom őrzői, és örökké élnek.“ Montazeri ajatollah abból az alkalomból tartott beszédet, hogy az iráni központi bankban külön folyószámlát nyitottak, amelyek a mohamedán felszabadító mozgalmak támogatását célzó pénzadományok fizethetők be. Ezzel kapcsolatban, Afganisztánról beszélve, az ajatollah megállapí tóttá: „Azt látjuk, hogy a szuperhatalmak, bár je lentős politikai ellentétek vannak közöttük, egyet len közös tömböt alkotnak az elnyomott népek ellen, és katonai-politikai, továbbá kulturális blokáddal sújtják a nélkülözőket.“ Ilyen beszédeket mondanak. Senki sem vonhatja kétségbe azt a pozitív szerepet, amelyet az iráni papság a sahellenes forradalomban játszott. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy az iráni papságnak joga van megvédeni saját vallási értékelt és az ország politikai életében részt venni. De nyilvánvalóan kétségeket kelthet az, vajon az állam teokratikus koncepciója segítséget nyújt-e majd Iránnak ahhoz, hogy modern és virágzó országgá váljon. Előttem nyilvánvaló, hogy a vallási fanatizmus szítása, a kommunistaellenes hisztéria nem válik az iráni nép hasznára, miként az a törekvés sem, hogy megtévesztő képet nyújtsanak egy baráti ország politikájáról és szándékairól. De az is nyilvánvaló előttem, hogy ma már felbomlott azoknak a politikai mozgalmaknak, erőknek és csoportoknak a koalizációja, amely annak idején a forradalom győzelmét szavatolta. Az ideiglenes kormány — amely nem rendelkezik hatalommal és ezt nem is kívánja — gyakorlatilag megbénult. Bazargan második lemondási kísérlete a Teherán és Qum közti feszültséget igazolja. A baloldali erők elnyomása automatikusan erősíti a jobboldalt, kedvező alapot hoz létre a külső nyomáshoz azok számára, akik továbbra is a volt uralkodó sorsa miatt hullatnak könnyeket. Mindez bizonytalanná teszi, konfliktusokkal és meglepetésekkel terhessé változtatja az ország belső helyzetét. ALEKSZANDR BOVIN (Ny egyel ja) 1979. X. 21. A geológusok előtt már régen Ismeretes, hogy a hatodik kontinens mélyén a vasérctől a színesfémig, a kőszéntől az aranyon keresztül egészen a gyémántig számtalan ásványkincs rejtőzik, fis vajon van-e olaj? Az északi területek fizikai és •műszaki problémáit kutató moszkvai intézet tudósai szerint az Antarkti- szon folytatott kutatások kőolaj- és földgázlelóhelyek feltárását is eredményezhetik. Meghatározták ezeknek az energiahordozóknak a legvalőszí-, nűbb előfordulási helyeit is. Min alapulnak ezek a feltételezések? Ismeretes, hogy a szénhidrogének kialakulásának és felhalmozódásának folyamatában nagy szerepet játszanak a fagyott földrétegek, a felszíni fagyott takaró és a vulkanikus tevékenység. Ez volt a helyzet Eurázsia északi területein. Miért ne tételezhetnénk fel, hogy ugyanezek a tényezők elősegíthették a hatodik kontinensen is a kőolaj és a földgáz kialakulását? Az Antarktiszon hatalmas vulkanikus övezetet fedeztek fel, ami azt jelenti, hogy a földrész széntartalmú rétegei hosszú időn keresztül szeizmikus folyamatok hatásának voltak kitéve. Bizonyított tény, hogy a szén- hidrogének kialakulását több százszorosán meggyorsítja a hő — más szóval a vulkánkitörésekkor jelentkező hőhatás — és a rezgés — azaz a földrengés. Ha figyelembe veszszük, hogy néhány millió évvel ezelőtt az Antarktisz sűrű növényzettel borított meleg kontinens volt, akkor a szénhidrogének kialakulása és lerakodása szempontjából minden feltételt adottnak tekinthetünk. .Sőt, mi több, hozzávetőleg 25 millió évvel ezelőtt az örök fagy jégtakaróval vonta be a Déli-sarkot. Az Antarktisz jégpáncéljának vastagodásával az alsó rétegek hőmérséklete fokozatosan emelkedni kezdett, és ezáltal bizonyos olvadási folyamat indult meg. A jégtakaró ebben az esetben a Jó meleg bunda szerepét töltötte be. Az alsó rétegekben megolvadt víz a jégtömeg óriási nyomása alatt fokozatosan a kontinens partjai felé szorult, és mintegy átmosta ezeket a rétegeket. A szakemberek véleménye szerint a kőolajkutatásokaf ezért az Antarktisz part menti szakaszain célszerű megkezdeni. Beigazolódnak-e a szovjet tudósok előrejelzései? Erre csak a jövő ad majd választ. VIKTOR SZERGEIEV (Szocialistyicseszka ja Indusztrija) KŐOLAJ AZ ANTARKTISZON ? Teherán lakosainak százai köszöntötték hazatérésekor Khomeini ajatollahot (fekete turbánban balra fent) (Telefoto: CSTK) t ____ ___ ______ _____________
