Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-10-07 / 40. szám
jesítmányek elérésére voltak képe sek. Más szavakkal: a spartakiád a csúcsok felé vezető ugródeszkának is teikinthető. Eberhard Rösch, három spartakiád döntő egykori résztvevőbe, kétszeres világbajnok biatlonváltó erőssége, joggal állapította meg: „A spartakiád versenyeken szerzett élményeimet semmi sem tudja feledtetni velem. Ezeken megtanulja a fiatal sportoló, hogyan kell küzdeni. A spartakiád edzettségre, kitartásra és tántoríthatatlan akaratra nevel. Ezek az erények segítettek sportpályafutásom során és ezután sem leszek hűtlen a spartakiád szelleméhez ...“ A sportsikerekhez vezető út talán egyetlen országban sem annyira kiműveit, mint éppen az NDK-ban, talán sehol sem vonják be annyira az ország lakosságát a sportolásba, mint éppen az NDK-ban. Évente számos akcióra kerül sor. Ezek egy része már tekintélyes múlttal rendelkezik, mások viszont csak nemrégen kezdődtek. A „Mit tudtál“ atlétikai háromtusa: versenyei egész éven át tartanak, a döntőre viszont mindig egy megadott helyen, összevontan kerül sor. A sportújságírók kezdeményezésére alaAz NDK sok sikert megért 4x100 méteres női válótja (CSTK és archív-felv.) tali bajnokságok, az asztaliteniszezőktől kezdve a kerékpározókig, minden életkorban és minden korosztálynak és minden évszakban. A nagy számok törvénye ugyanis természetesen a sportra is érvényes: minél többen sportolnak, annál fejlettebb a sportélet, annál több az esély, hogy a százezrek között több száz kiemelkedő képességű fiatal tűnik fel. És persze, az NDK-ban oly népszerű mondás mindenkire érvényes: Sei fitt! — Légy egészséges! Az NDK-ban kezdettől fogva különös gondot fordítottak a gyermek- és ifjúsági sport megszervezésére, a fiatalok foglalkoztatására. Ennek bizonyítékaként már 1950 -februárjában ifjúsági törvényt bocsátottak ki. Ebben az állami szervek kötelességévé tették, hogy „előmozdítsák az NDK demokratikus sportmozgalmának további fejlődését, valamint a testi és szellemi szempontból egészséges ifjú nemzedék felnevelését.“ Az 1964-ben életbe lépett ifjúsági törvényt imár a hatvanas évek magasabb fejlettségi fokának figyelembe vételével állították össze. A törvény pontosan körvonalazta a fiatal nemzedék jogát a sport és a testnevelés terén. Igyekeztek az iskolai sportot is hatásosabbá tenni. A gondos elemzésből ugyanis kiderült, hogy a mintegy nyolcvan percig tartó és elavult módszerekkel vezetett testnevelési órákon egy-egy tanuló mindössze kilenc percig végzett igazi mozgást. Adott volt a következtetés: alapvetően meg kell változtatni a sportoktatás tartalmát és formáját. Így ismerkedtek meg a tanulók a körkörös edzéssel, vagy az egyik gyakorlatformáről a másikra történő megállás nélküli áttéréssel. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy egy-egy testnevelési órán a fiatalokat a korábbinál sokkal jobban meg lehetett terhelni. Nem újdonság, hogy egyedül a kötelező iskolai sportoktatás keretében nem lehet megoldani a feladatokat. Az új elgondolást Manfred Ewald, a Német Torna és Sport- szövetség (DTSB) elnöke a harmadik ifjúsági törvény nyilvános vitája alkalmából 1974-ben így foglalta ösz- sze: „A testnevelés és a sport az ifjúság életének szerves része. Ezért minden fiatalnak kötelessége, hogy rendszeres sporttevékenységgel segítse elő szocialista személyiségének fejlődését, erősítését. A tanulók, a kult a „Rajt — bronzzal“; ez is több- próba-rendszer, melynek során minél több résztvevőinek el kell érnie legalább a harmadik, azaz a bronz érmet jelentő teljesítményfokozatot. A sorozat lényege, hogy semmiféle foglalkozási, életkori megkötöttség nincs. Legutóbb például a szovjet katonák versenyeztek s az 50 életévükön túljutott gyári munkások. „Kergesd a bajnokot!“ — cím hallatán nem a sportok királynőjének mondott atlétikára, hanem a kajakkenura kell gondolni. Itt is a megcsodált „nagyok“ részvételével folynak az események. Esztendőkkel korábban azért honosították meg, hogy az akkor bizony gyengécske sportágat fellendítsék. Nos, az NDK legjobbjai azóta már az 1976-os olim pián és a legutóbbi világbajnokságokon bizonyítottak. A sorozatot azonban mégsem tüntették el a verseny- naptárból, mert ennek keretében is tehetségekre figyelhetnek fel a szakemberek. Az ilyen népszerűsítő versenyek egyik felfedezettje volt Rüdiger Hein. Montreal 1000 méteres számának kajakbajnoka most már példakép. Ahogy őt egykor a válogatott versenyzők vonzották, úgy most ő jelent vonzerőt a mai gyerekeknek. A „Ki kit győz le?“ már a labdarúgásra vonatkozik. A labdarúgó szövetséggel karöltve tartott mérkőzéssorozat 1978-ban 1800 csapatot és több mint 20 ezer játékost mozgatott meg. Az első díj egy mérkőzés! A tornagyőztes csapat jutalma, hogy az NDK mindenkori ifjúsági válogatott jával játszhat. A legnépszerűbb sorozat azonban kétségkívül a „Legerősebb fiatal“ elnevezésű többpróba. Egyszerűen a tizen- és huszonévesek kondíciójának, fizikai erejének mérésére -szolgál. Több gyakorlatból -kell mindenkinek vizsgáznia: függeszkedés, fekvőtámasz, guggolás súllyal és így tovább A címre nem tíz-, hanem százezrek jelentik be igényüket. A közé-pisko- lásck éppúgy, mint a szakmunkástanulók vagy a tengerészeinél szolgálók. Az elmondottak után csodálkozhatunk-e azon, hogy a Német Demokratikus Köztársaság sportnagyhatalom? Hogy 1956 óta 92 arany-, 94 ezüst- és 86 bronzéremmel tértek haza versenyzői az olimpiákról? Hogy a legutóbbi olimpián a nemzeteik pontversenyében már megelőzte az Egyesült Államokat? A fejlődés törvényszerű, a tervszerűen irányított testnevelési mozgalom eredménye-. Erich Ho- necker, az NSZEP főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke nemrégen levélben köszöntötte a 30 évei DTSB-t, és a többi között ezt írta“ „Dolgozóinkat örömmel és büszke séggel töltik el sportolóink kiváló eredményei, a haza javára nyújtott nagyszerű teljesítményeik.“ Az NDK sportsikereit a szocialista tábor sikerei is. De amíg valakiből bajnok lesz, hosszú utat kell meg tennie. Ez az út talán egyetlen országban sem annyira kiművelt, mint éppen a Német Demokratikus Köztársaságban. E héten ünnepli fennállásának 30. esztendejét a Német Demokratikus Köztársaság. Az eltelt három évtized alatt óriásit nőtt az NDK nemzetközi tekintélye, s ehhez a -maguk módján a sportolók is hozzájárultak. Wolfgang Behrendtől, az 1956-os melbourne-i olimpia harmatsúlyú bajnokától, az NDK első olimpiai bajnokától Karin Balzeren, Ingrid Krämeren, Wolfgang Nordwigon, Manfred Wolken, Roland Matthesen, Renata St edieren, Udo Beyeren, Kornélia Enderen át egészen Marita Ko- chig hosszú a sor, az olimpiai, európai és világelsők, a csúcstartók és a kiemelkedő egyéniségeik névsora. A Berlinben, Lipcsében, Erfurtban, Drezdában, Rostockban évről évre felnövő és hihetetlenül gyorsan a világ élvonalába kerülő újabbnál újabb tehetségek mellett azonban — vagy mindezzel együtt — legalább olyan érdekes és tanulságos a tömegek sportja, az ország egész testedzési kultúrája. Kötelező úszóoktatás gyermek- és Ifjúsági sparta-kiádok, munkahelyi testnevelés, lakótelepi, gyári, hivaA gyermek- és ifjúsági spartakiád- mozgalc-m ezzel megújult... A társadalmi erők segítségével igyekeztek megnyerni a fiatalságot a rendszeres sportolásnak. A legjobbakat aztán kiválogatták és állandó foglalkozást biztosítottak számukra. A versenyeken résztvevők száima állandóan növekedett a falvakban, a városokban és a kerületekben megrendezett selejtezőkön át a kétévenként lebonyolított döntő küzdelmeikig, s ezzel egy- időben az eredmények is határozott javulást mutattak. így egyre növekedett a spartakiád versenyeken feltűnt és későbbi olimpiai vagy világbajnokként sok sikert aratott versenyzők száma. A sparta- kiádmozgalom tulajdonképpen a te hetségek ugródeszkája. A mozgalom soha nem volt öncélú versenyforma, a fiatalok sportbeli fejlődésének végállomása. A fiatalok versenyeit az élmezőny felé vezető út közbeeső állomásának tekintették, egy olyan magaslatnak, ahonnan felemelkedve a legtehetségesebbek világra szóló telTOMI VINCE szakmunkás tanulók és az egyetemi , hallgatók sokoldalú testi képzését csak a sportoktatás és az önkéntes sporttevékenység egységes folyamatában lehet -megvalósítani. Első ízben iktatjuk törvénybe- a gyermek és ifjúsági spartakiád versenyeit, s a mozgalim-at céltudatosan támogatni fogjuk.“ Udo Beyer a montreali olimpián bizonyult legjobbnak a férfi súlyldkés- ben Ax NDK első olimpiai bajnoka. Wollgang Behrendt, aki 1956-ban Mel bourne-ben szerzett aranyérmet ti ÍJ sző Inda:: 40 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Robay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého TO. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532 20. szerkesztőségi titkárság 550 18, sportrovat: 505 29, gaz dosági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdovállalota — Pravda. 02 es Nyomdaüzeme Bratislava. PRÓBANYOMÁS. Magánszemélyek o következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava. Jirásková 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közu letek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábrezie 15/11., telefon: 551 83. 544 51. Az Új Szó előfizetési díja — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden poétái kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS — Üstrednó expedíció o dovoz tloce. 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nómestie 6. A SÜT! regisztrációs szómo 57 , wmm mmvírem
