Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-09-23 / 38. szám

ÚJ szó A szlovák nyelv oktatásának korszerűsítése a magyar tanítási nyelvű iskolákban H azánkban a hatodik ötéves terv éveiben és az azt követő idő­szakban jelentős oktatási programot valósítunk meg. Az oiktatási rendszer átszervezésében a szlovák szakos pe­dagógusok számára a legfontosabb kér­dés a szlovák nyelvnek és irodailom­nak, mint tantárgynak tartalmi átér­tékelése, az új tartalomnak legmegfe­lelőbb, tebát leghatékonyabb módsze­reknek a bevezetése a mindennapok pedagógiai gyakorlatába. A magyar ta­nítási nyelvű iskoláknak együk alapve­tő feladata olyan szintű szlovák nyelv- ismerettel felvértezni a tanulókat, hogy tanulmányaik befejezése után a nemzetiségi iskolákban szerzett ismere­teiket, tudásukat, társadalmi-gazdasági életünk 'bármely területén eredménye­sen alkalmazhassák. A szlovák nyelv tanításának jelenlegi színvonala és a rohamosan növekvő társadalmi elvárá­sok között 'ma még különbség van. A szlovák nyelv tanításával kapcso­latban legfelsőbb párt- és állami szer­veink határozatai is a színvonal állan­dó emelésére irányítják figyelmünket. A szlovák kormány határozata értelmé­ben az SZSZK Oktatási Minisztériuma még 1973-ban kidolgozta azoknak a pe­dagógiai-szervezési intézkedéseknek a rendszerét, melyek célja a szlovák nyelv tanítása hatékonyságának foko­zása a magyar tanítási nyelvű iskolák­ban. Az említett kormányhatározatból és a minisztérium által kiadott doku­mentumból eredően az eltelt időszak­ban jelentős változások történtek a szlovák nyelv oktatásában a magyar tanítási nyelvű iskolákban. Az iskoláskor előtti nevelésben a mi­nisztérium 1974-ben kísérleti jelleggel 54 óvodai osztályban — az 5—6 éves gyermekek korcsoportjában — bevezet­te a szlovák nyelv artikulációs bázi­sának kialakítását. Az egy évig tartó kísérletből leszűrt, egyértelműen pozi­tív tapasztalatok alapján 1977. szep­tember 1-től az összes magyar nevelési nyelvű óvoda legidősebb korcsoportú osztályaiban naponta 10—15 perces délutáni foglalkozásokon ismerkednek a gyerekek a szlovák nyelvvel. Az el­telt két év eredményei igazolják, hogy az 5—6 éves óvodások megkedvelték a szlovák nyelvű játékos foglalkozásokat. Szívesen énekelnek szlovák gyermek­dalokat, örömmel vesznek részt a kö­zös játékokban, melyek során szlovák mondókákkal, gyermekversekkel, a fel­tett kérdéseikre adott egyszerű vála­szaikkal bizonyítják, hogy szlovák nyelvből alapvevő ismereteket szerez­tek. Az önfeledt, játékos foglalkozások segítenek gyermekeinknek leküzdeni az idegen nyelven való 'beszédből ere­dő ösztönös félelmet, és jelentősen megkönnyítik a szlovák nyelv oktatá­sát a magyar tanítási nyelvű alapis­kola első osztályában is. Az óvónők túlnyomó többsége helyesen értelmezi a szlovák nyelv artikulációs bázisa ki­alakításának célját és feladatait is. Csak elvétve fordul elő, hogy a gyer­mekekkel szemben túlzott igényeket támasztanak, esetleg e feladatot meg­felelő szakmai felkészültség hiánya miatt nem végzik megfelelő szinten. E szélsőségek természetesen az ered­ményeség rovására mennek. Az alapiskolában a szlovák nyelv új tantervei is e tantárgy tanításának na gyobb hatékonyságát segítik elő. Ezt a célt szolgálja a szlovák nyelv heti óra­számának felemelése az alapiskola 1—4. osztályában heti 10,5-ről 13 órára. Az új tantervek lehetőséget nyújtana« a tanulóknak, hogy a szlovák nyelvel naponta gyakorolhassák, hiszen az elő­írt heti óraszámot az oktatási folya­matban kisebb időegységekre bontják (például a 2. osztályban a heti óra­szám szlovák nyelvből 9 óra, a gyakor­latban a tanulók az adott tantárgyat 4 félórában plusz 1 egész tanítási órá­ban tanulják). Az Oktatási Minisztérium az alapis­kola felsőbb osztályaiban pedagógiai­szervezési utasításokat hozott a szak- kifejezések mindkét nyelven való rend­szeres tanítására, és 1977. szeptember 1-től bevezette az alapiskola 8. és 9. osztályában a természettudományi tan­tárgyak (matematika, fizika, kémia és biológia) egyes tematikus egységeinek szlovák nyelven való összefoglalását. Ezeknek az intézkedéseknek célja, hogy a tanulók a felsorolt tantárgyak­ból anyanyelvükön szerzett ismeretei­ket alkalmazni tudják szlovák nyelven is. Ugyanezt a célt szolgálja a gimná­ziumokban bevezetett szakkonverzáció. A nyelvtanítás hatékonyságának elő­segítése érdekében a minisztérium el­rendelte, hogy ezt a tantárgyat már az alapiskola 4. és 5. osztályában szlovák szakos pedagógus tanítsa. Amennyiben ez káderhiány miatt nem lehetséges, a szlovák nyelv tanításával a didaktikai és nyelvi szempontból legfelkészültebb pedagógust bízza .meg az iskola igaz­gatója. E rendeletet az alapiskolák túl­nyomó többségében megvalósították; nem sikerült azonban valóra váltani az osztatlan iskolákban. A kisiskolák pe­dagógusai számára viszont a legtöbb járásban a járási pedagógiai központok intenzív szlovák nyelvtanfolyamokat szerveztek. A magyar tanítási nyelvű iskolák szlovák nyelvet oktató pedagó­gusai szakképzettségének fokozatos és állandó emelése oktatásügyi szerveink egyik legfontosabb feladata. A minisz­térium e célt követve dolgozta ki a pedagógusok továbbképzésének rend­szerét és intézkedéseket tett, hogy a szlovák nyelvet szakképzett pedagógu­sok tanítsák. Ez a feladat időszerű, hi­szen néhány járás magyar tanítási nyelvű iskoláiban még mindig alacsony a szlovák nyelvszakosok száma. Az osz­tályok csoportokra osztása a szlovák nyelv óráin szintén olyan tényező, amely megköveteli a szlovák szakos pedagógusok számának emelését. Ezért az Oktatási Minisztérium módosította a Nyitrai Pedagógiai Karra és a bratisla- vai Komensky Egyetem bölcsészettudo­mányi karára felvehető tanulók szá­mát. E módosítás, eredményeként már 1977-ben és 1978-ban összesen 92 hall­gató végzett a nappali tagozaton, 39-en pedig a levelező tagozaton szereztek főiskolai, illetve egyetemi végzettséget, s ezáltal szakképesítést a szlovák nyelv tanítására a magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolákba.!. A két intézményben jelenleg a nappali tago­zaton 101, a levelező tagozaton 32 hall­gató készül szlovák szakos pedagógus­nak. Az elmondottakból következik, hogy 1977 és 1982 között a magyar tanítási nyelvű iskolák 264 új szak- képesített szlovák szakos pedagógus­sal számolhatnak. Ez a szám a járási nemzeti bizottságok oktatási osztályai­nak távlati tervei szerint kielégíti az Iskolák igényeit. A minisztérium — kiindulva abból az elvből, hogy s magyar tanítási nyelvű iskolákban a szlovák nyelv oktatása nem az anyanyelv tanításának módsze­rei, hanem lingvisztikái szempontból idegen nyelv által megkövetelt mód­szerek szerint történik — fokozott fi­gyelmet szentel az iskolák anyagi el­látottságának. A minisztérium a 7. öt­éves tervidőszak végéig fokozatosan minden magyar tanítási nyelvű iskolát nyelvi laboratóriummal lát el. 1978. augusztus 31-ig az alapiskolák 36,1 százalékában, a középiskoláknak pedig 65 százalékában volt nyelvi laborató­rium. A közeljövőben kiemelt feladat lesz e laboratóriumok hatékony műkö­dését szolgáló programok kidolgozása, melyek elősegítik a szlovák nyelv ta­nításának magasabb szintre emelését. Az iskolákban végzett szakfelügyelet arról tanúskodik, hogy a szlovák sza kos pedagógusok túlnyomó többsége di­daktikai szempontból ésszerűen alkal­mazza a meglevő modern segédeszkö zöket. Az ellenőrzések azonban arra is rámutatnak, hogy pedagógusaink kö­zött még mindig vannak, akik kimon- - dottan hagyományos, már-már elavult módszerekkel tanítják a szlovák nyel­vet. ■ 7 Oktatási Minisztérium által ki- nL dolgozott pedagógiai-szervezési intézkedések rendszerének realizálása, valamint c tantárgy tartalmi korszerű­sítése vitathatatlanul pozitívan hat a tanulók szlovák nyelvtudásának fej­lesztésére. Az elért biztató eredmények azonban függenek a nyelvi környezet­től, melyben a tanulók élnek, függe­nek a pedagógusok lelkiismeretes mun­kájától, a járási nemzeti bizottságok oktatási osztályának irányító, fel­ügyelő, módszertani útmutató tevé­kenységének színvonalától is. A szak- felügyelet egyértelműen igazolja, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák al­sóbb osztályaiban tett intézkedések eredményeképpen érezhetően javul a tanulók beszédkészsége szlovák nyelv­ből. Ez a javulás a legnagyobb mér­tékben azoknak a pedagógusoknak kö szűnhető, akik munkájukban követke zetesen alkalmazzák a hatékony mód­szereket és munkaformákat, akik a pe dagógiai gyakorlatban átgondoltan használják a modern didaktikai segéd­eszközöket, feladatlapokat, képes szó­tárakat stb. Akik a múlt gyakorlatától eltérően a tanulók beszédkészségét mindig konkrét beszédhelyzetekben fejlesztik, a szlovák nyelv óráit nem tördelik külön társalgási, nyelvtani és fogalmazási órákra, hanem minden ta­nítási órán következetesen érvényesítik az összes összetevő magas fokú integ­rációját. Eredményesen csak az dolgo­zik, aki végérvényesen szakított az ide­jétmúlt, csekély sikerrel járó nyelvtan- központú félfogással, és az új tarta­lomnak megfelelő új módszerekkel ta­nítja a szlovák nyelvet. E módszerek megismerésében, gyakorlati alkalmazá­suk megtanulásában pedagógusainknak segítséget nyújtanak a járási pedagó­giai központok, melyek lehetővé te­szik számukra, hogy bemutató órákon vegyenek részt és tapasztalatcsérét folytassanak. Az alapiskola felsőbb osztályaiban is fokozatosan javul a tanulóik nyelvtudá­sa. Ezen a szinten viszont jelentős el­térések mutatkoznak az egyes járások, sőt az egyes iskolák között is. A fel­sőbb osztályokban — ahol a szlovák nyelv tanításának új koncepciója még nem érvényesül — a tanulók megfele­lő szintű nyelvtani ismeretekkel ren­delkeznek, ám a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások során elméleti nyelv­tani ismereteiket nem tudják mindig kellően kamatoztatni. A természettu­dományi tantárgyak szakkifejezéseit ^öbb iskolában a tanulók csak elszige­telten ismerik, nehézségeik támadnak, amikor ezeket a gyakorlatban alkal­mazniuk kell. A szakkifejezések két­nyelvű tanításában a pedagógusok sem alkalmaznak egységes módszertani el­járásokat, ezáltal az 'igényesség terén is jelentős eltérések mutatkoznak. A magyar tanítási nyelvű gimnáziu­mokban és szakközépiskolákban egyre fokozottabb figyelmet szentelnek a szakterminolőgia kétnyelvű tanításának és a természettudományok anyagrészeit felölelő szakkonverzációnak. Elenged­hetetlen követelmény azonban, hogy a szakkonverzációt minden iskolában az adott tantárgy szakos tanára oktassa. A középiskolák pedagógusai aránylag nehezen váltják fel a hagyományos módszereket modern, hatékony, a be­szédkészséget eredményesebben fej­lesztő módszerekkel. Éppen ezért kü­lön pozitívan kell. értékelni azokat a pedagógusokat, akik a kitaposott útról már letértek, és a szlovák nyelv taní­tásában rendszeresen alkalmazzák a csoportos foglalkozásokat, a programo­zott nyelvoktatást stb. A szlovák nyelv új koncepció szerint folyó tanítása az alapiskola alsóbb és a kijelölt iskolák kísérleti felsőbb osz­tályaiban igazolja azt a megállapítást, hogy a múlt nyelvtanközpcntú tanítá­sával való szakítás egyértelműen pozi­tív eredményeket hozott. A sikerek mögött azonban ma is és a jövőben is a lelkiismeretes, a mindig újat és job­bat akaró pedagógus áll, akinek szív­ügye az iskolájában zajló munka, aki pedagógus az iskola falain kívül is. FIBI SÁNDOR, az SZSZK Oktatási Minisztériuma nemzetiségi osztályának munkatársa 1979. IX. 23. 11 A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közös könyvkiadá­si egyezményének keretében számos mű jelenik meg a Madách, illetve magyarországi kiadók gon­dozásában. Ezeket a müveket megvásárolhatjuk itteni könyvesboltokban is, megtalálhatjuk könyv­tárakban Is. Ugyanennek az egyezménynek a ke­retében szlovák kiadók (Stovensky spisovatef, Tátrán, Obzor, Smena, Mladé letá stb.) gondozá­sában napvilágot látott szlovák nyelvű irodalom jut át Magyarországra, az ottani szlovák nemzeti­ség ilyen irányú érdeklődésének, igényének a ki­elégítésére. A nemzetiségi alapkönyvtári hálózatok koordinációs központja a budapesti Állami Gorkij Könyvtár, amely 1979. január 1-től, az elméleti- módszertani irányítás mellett, átvette a Nemzeti­ségi 01 Könyvek állománygyarapítási "tanácsadó szerkesztését. „A kiadvány négy anyanyelvi soro­zata ... ismerteti a Könyvértékesitö Vállalathoz beérkezett, a hazai nemzetiségek nyelvén megje­lent műveket. A jüzetsorozat annotációi és recen­ziói elsősorban a könyvek tartalmi összefoglalá­sára törekednek, esetenként azonban rámutatnak az adott műalkotás irodalmi értékére s az anya­nyelvi nemzeti kultúrában elfoglalt helyére és je­lentőségére. Arra törekszünk, hogy ... általános áttekintést nyújtsunk a szomszédos szocialista or­SZLOVÁK KÖNYVEK MAGYARORSZÁGON szágok anyanyelvi könyvi érméséről, nemzeti iro­dalmáról“ — olvassuk a füzetszerű tanácsadó ez évi első, szlovák nyelvű kiadványokról tájékozta­tó számában, melyhez Számla-Megrendelőjegyzék Is tartozik — a könyvtárak számára sorrendben közli a művek eredeti címét, a szerzők és a kia­dók nevét, valamint az egységárat. A tanácsadó elég bő választékot kínál a ma­gyarországi szlovák olvasónak, nem csak a szép- irodalom területéről. Hadd érzékeltessük ezt né­hány könyveim magyar megfelelőjének a kiemelé­sével. Maximilian Jacta Híres francia bűnperek; Horst Ihling Így gondozd a Wartburgodat!; Anna Marienková A tej és tejtermékekből készült éte­lek; Irena Pisútová Népi szobrászat napjaink Szlo­vákiájában; Ján Stevcek Esztétika és irodalom; Csinglz Ajtmatov Fehér hajó; William Faulkner Vad pálmák; Mária Janőová Nagyanya meséi; Mikszáth Kálmán A fekete foqat; Andrej Plávka A legkedvesebb verseim; Ján SimcnoviC A város; Tomasi Di Lampedusa Párduc stb. A szám előszava röviden azzal is foglalkozik, hogyan kell és lehet színvonalasabbá, tervszerűb­bé tenni a nemzetiségi könyvtári állomány gya­rapítását, egyebek között kéri a hálózati közpon­tok munkatársait, hogy észrevételeikkel, javasla­taikkal forduljanak a Nemzetiségi Űj Könyvek szerkesztőségéhez. —bor mm amm

Next

/
Thumbnails
Contents