Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-23 / 38. szám
A szabadalmazott találmányok, technológiai titkok (know-how-k) vagy a műszaki dokumentáció felhasználására szóló engedély, amelyet egy ország vagy vállalat a másiktól megvesz — a Iicenc. A Szovjetunióban, ahol a külkereskedelem állami monopólium, a licencvásárlással és -eladással a Licenzintorg Üssz-szövetségi Egyesülés foglalkozik. 1979. IX. 23. — Jelenleg az egyesülés „tarsolyában“ — magyarázza Borisz Kurakin, a Licenzintorg elnöke — mintegy 1500 olyan Iicenc található, amelyet ügyfeleinknek ajánlhatunk. Ezek gyakorlatilag a modern ipar valamennyi ágát felölelik, kezdve az orosz rozskenyér készítésének technológiájától egészen az olyan korszerű találmányokig, mint a fémszalag- hengerlés húzás útján. Körülbelül 400 export licenemegállapodást kötöttünk több mint 30 ország tucatnyi cégével. Sokan közülük a korszerű technológiák legnagyobb eladói közé tartoznak a világpiacon. Teljesen érthető, hogy a li- cencpiacon csakis a legújabb és leghatékonyabb találmányok kelnek el, azok, amelyek valóban nagy hasznot hoznak. Számos szovjet találmány járul hozzá a gazdaság fejlődéséhez és a természeti kincsek hatékonyabb kiaknázásához. Ez rendkívül fontos, ha azt vesszük figyelembe, hogy Európában és az észak- amerikai kontinensen különösen kiéleződött a kőolajválság. t A kőolajat számos kanadai ipartelepen ■például olajtartalmú homok kibányászá- sával termelik ki. A „jekete aranyat“ a homokból speciális berendezésekkel nyerik. Nem a normál, hanem a sűrű, további feldolgozásra alkalmatlan olajról van szó. Az ilyen módszer természetesen drágább, mint a kútfúrás, holott a kitermelés mélysége még a 800 métert sem lépi túl. De mit lehet tenni, ha nincs elegendő könnyű olaj, s a bitu- menkészletek csupán Atabaszk környékén meghaladják az észak-amerikai kontinens összes feltárt nyersolaj-lelőhelyét. A Szovjetunió európai részének északkeleti része is gazdag a bitumentartal- mú homokban, de ezt másként, hőaknás módszerrel dolgozzák fel, ez nem teszi szükségessé a kőzetfajták felszínre szállítását a. föld mélyéről. A bányákban fúrt lyuknyalábokban túlhevített gőz kering, felhígítva a sűrű olajat, és a keletkező vízréteg fellöki azt a felszínre. A „fekete arany“ aztán a szokásos módon kiválik. Ez az olajkinyerési eljárás számos külföldi társaság figyelmét felkeltette, így egy amerikai—kanadai konzorciumét is, amely Atabaszk bitumentartalmú homokjának feldolgozásával foglalkozik. A természeti források ésszerű kiaknázására irányuló törekvés a Texas Utilities amerikai céget is arra késztette, hogy a szén föld alatti elgázosításának szovjet eljárását, licencét alkalmazza. Felhasználása lehetővé teszi, hogy kis teljesítményű szénrétegekből olcsó gázhoz jussanak, amelyek kitermelése különben nem gazdaságos. A gázosított szenet a jövőben vegyipari nyersanyagként lehet hasznosítani. Ejtsünk szót még egy találmányról, amely iránt osztrák, kanadai, NSZK-beli és japán cégek, elektronikai szakemberek, optikusok, vegyészek is érdeklődtek. A fianitról, erről a mesterséges sokkristályról van szó, amelyet a „feltalálóról“, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája P. N. Lebegyeu Fizikai Intézetéről (FIÁN) neveztek el. Ez a gyémánt keménységű kristály ellenáll az agresszív hatásoknak, nem vezeti az elektromosságot. Csiszolás után semmivel sem marad el a víztiszta drágakövek mögött. A nemzetközi licenckereskedelem folyamatában a vevő és az' eladó sokkal bonyolultabb kapcsolatai alakulnak ki, mint korábban a szokásos termékek eladói és vásárlói között. Azzal is számolni kell, hogy a licenceladó, átadva az ipari tulajdonjogot, saját magának teremt versenytársat a vevőjével. Ez a szempont időnként zavart okoz a kereskedelmi kérdések eldöntésében. Hollandiában a ' múlt év májusában nemzetközi vitát rendeztek a következő témában: „Az ipari tulajdonjog, a licenceladó és -vevő közötti verseny“. Borisz Kurakin szovjet képviselő hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi tulajdonjog megtartásának a „licenceladó és -vevő együttműködésének“ elvén kell alapulnia. E vélemény mellett szól a Licenzintorg sokéves bevált tapasztalata a külföldi partnereket illetően. A gyakorlat bizonyítja, hogy a jóakarat, az objektív tényezők figyelembevétele, a vevő és az eladó hajlandósága egymás érdekeinek megértésére és kölcsönösen elfogc.dható alapon történő kielégítésére je'entős mértékben kiszélesítik a kereskedelmi együttműködés lehetőségeit. így, a kohók párologtató hűé- sére szolgáló bonyolult konstrukció szovjet licencét nemcsak kohászati üzemeknek, de a berendezést gyártó társaságoknak is eladták. Közös megegyezés alapján ezek a cégek szovjet technológia alapján építhetik a kohókat Olaszországban és Belgiumban. A szükséges felszerelések egy részét szintén a Szovjetunió szállítja nekik. Ezt a licencet ma már 14 ország, közöttük az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, az NDK, Csehszlovákiá, Magyarország, Hollandia, Spanyolország kohászati ipara hasznosítja. A módszert mind a Szovjetunióban, mind külföldön tovább tökéletesítették, de az elv változatlan maradt. A vízellátás e zárt rendszere nemcsak leegyszerűsíti a technológiai folyamatot, miközben jelentős gazdasági előnyökkel jár, de elősegíti a környező folyók, tavak tisztaságának megőrzését is. A jóakarat és a kölcsönös megértésre való törekvés a nemzetközi kooperáció különböző formáit hozzák létre. A Gildemeister uni Co. nyugatnémet céggel is szerszámgépmodelleket fejlesztettek ki. Japánban a szakemberek az izoprén- kinyerés szovjet—francia licencének megvalósításán dolgoznak. Mind jelentősebbé válik a kutatóorvosok és farmakológusok közös munkája is. A gyakorlat is bebizonyította, csak a különböző országok szakembereinek egyesített erőfeszítéseivel lehet legyőzni a rákot, sikerrel felvenni a harcot olyan eljterjedt betegséggel, mint például a szív-érrendszeri megbetegedések. Néhány éve a Dupont amerikai társaság megvette a szovjet etmozin készítményt. Ez a gyógyszer a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának Farmakológiai Intézetében készült az aritmiában szenvedő szívbetegek részére. A philadelphiai egyetemen (Pennsylvania állam) folytatott vizsgálatok igazolták a gyógyszer jó hírnevét. '• Egy másik amerikai céggel, a Bristol Mayers-szel a karminomicun eladásáról kötöttek szerződést. Ez az új készítmény több rosszindulatú daganat gyógyítására is szolgái, és a Szovjetunióban széles körben felhasználják. A gyógyszert a szovjet Orvostudományi Akadémia új antibiotikumok kutatásával foglalkozó össz-szövetségi tudományos kutatóintézetben dolgozták ki. A ncnanchlazinnak, a szív ischaemiás megbetegedése ellen készített gyógyszernek a gyártási jogát nemrégiben kapta meg az angol I. C. I. cég. Korábban hasonló megállapodást kötöttek az American Home Products és a japán Funai céggel. Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi Iicenc- kereskedelem elősegíti a kiemelkedő találmányok és a korszerű ipari technológia egészen széles körű elterjedését. Ez , a nemzetközi gazdasági együttműködés és kölcsönös megértés továbbfejlesztését is szolgálja. . (A VNYESNYAJA TORflOjVJA című lap nyomán) i “9 emberiség előtt ma sok olyan Mfc globális probléma ífli, amelyeket a társadalmi rendre való tekintet nélkül csak a népek közös erőfeszítésével és összefogásával le hat megoldaná. Az egyik legfontosabb ilyen probléma egy új világháború elhárítása. Ha figyelembe vesszük, hogy a nukleáris ráké ta fegyverek, vegyi és egyéb tömegpusztító fegyverfajták már eddig felhalmozott készletei is óriásiak, elmondhatjuk, hogy az új világháború elhárítása a civilizáció további fejlődésének elengedhetetlen e’.őf'Ei’.tétsie. Az egész emberiség érdeke száz milliók létfenntartási feltételeinek a biztosítása. Az Utóbbi háromnegyed évszázad, vagyis gyakoríaíiiOag egy emberöltő alatt a föld lakossága 1,6 mi'llíárdról 4,1 milliárdra nőit; a század végéig további 1,5—2 mflíttárddal nőhet. E tekintetben, elsőrendű fontosságúvá válik az emberiség energia-, nyersanyag- és élelmiszertermelő pot-cn- ciá'jánaik gyors fejlesztése. Az ezzel kapcsolatos feladatok nagyságát a következő adatok érző keltetik: a világ energiafogyasztású 1900-tői' 1977-ig 12-szEresre nő t; a század végéig tovább! két-bárora:zoszülnie az energiagazdálkodás egész ' szerkezetének távlatilag elkerülhetetlen radikális átalakítására, az olyan, gyakorlatilag .kimeríthetetlen erőforrások felhasználására, mint a termonukleáris szintézis energiája és a napenergia. A mezőgazdaság gépesítése, villa mosítása és kemizáiása, a széles kö rű talajjavítás, a biológia és különösen a genetika által elért eredmények együttesen reális alapot nyújtanak, hogy nagymértékben növekedjék a gabona és más növények termelése, fejlődjön az állat tenyésztés, s az egész emberiség számára megoldódjon az élelmiszer problémaNagy lehetőségeket kínál a világóceán ásványi és biológiai készleteinek kiaknázása. A tengerekből már 1977-bsa mintegy 450 millió tonna olajat termeltek ki. A század végéig a tengerekből kitermelhető olaj meny- nyisége •— a legújabb kutatások sze rínt — évi 2 milliárd tonnára növekedhet. Az óceán készletei lényegesen javíthatják az emberiség élelmi-’ szsrrriárjegét is. Nagy 1 etetővé Eík rejlenek a világűr népgazdasági hasznosításában, az éghajlat céltudatos befolyásolásában, a természet kincseinek ésszerű kiaknázásában. Korunk parancsa: Atfogö nemzetközi EGYÜTTMŰKÖDÉST! ros növekedéssel számclhütu k. A világon az utóbbi 25—30 év folyamán annyi nyersanyagot használtak fel, mint az emberiség egész történelme folyamán. A prognózisok szerint a világ ipart termelése a század végéig 2,5—3-szorC'sra nőhet, ami számottevő ny er sanyag-f elhasználást eredményez majd. Sokoldalú erőfeszítést igényel az élelmiszerprobléma megoldása, hiszen a XX. század folyamán a mezőgazdasági termelés 2,2-szeresre, a világ lakossága pedig 2,6-szorosra nőit. Földünk lfJkcssága a század végéig — mint már említettük — jelentősen tovább növekszik, pedig már ma is krónikus éhezés az osztályrésze mintegy fálmilltárd emberinek, s több mint eigyműlliárd ember elégtelenül táplálkozik. Egyes burzsoá tudósok ezekre a tényekre furcsán reagálnak: azt hangoztatják, hegy az emberiséig zsákutcába került, és ideje „befagyasztani“ a gazdasági fejlettség miatt szintjét. A marxista—i'.en-lnls'te tudománynak irtás az álláspontja: a világ lakosságát ellátni minden szükségessel vailótan nem könnyű, mégis megoldható feladat. M,i a helyzet például az energia- termelés terén? A tőkés világiban a hetvenes évek közepére különösen feszült helyzet alakult ki. Ennek oka azonban nem a tenmész-stais energia- források általános kimerő'őse, hanem az, hogy az utóbbi évtizedek folyamán az energiaforrások sok fajtája körül megkülönböztetett előnyben részesíte'té'k az ólakat (fogyasztása csupán 1950-től 1977-ig hatszorosára nőtt). Pedig az olaj : ránya az ásva nyi energiaforrások általános készleteit tekintve, viszonylag kicsiny. További ck az, hegy a világ nem szo- ciatiis'ia részében termelt olaj 73 százaléka a fejlődő országokban kerül felszínre, viszont 75 százalékát az iparilag fejlett tőkésországok fogyasztják. Ráiidúsul az államok e két csoportja közti gazdasági kapcsold tok tört-épül m i leg úgy alakultak, hogy a fejlődő országok kiáitóan egyenlőtlen helyzetben voltak, a tőkés társa Ságok alacsony monopcláron vásárolták tőlük az olajat. Végezetül a mosdani nehézségek egyik oka ' az olajmono póliumok spekulációs tevékenysége is. Nyilvánvaló, hogy a következő évtizedekben ki kell aknázni az új olaj- és föld-gázmezőket, igazságosabb gazdasági kapcsolatokat kell kialakítani e két üzemanyagfajta termelői és fogyasztó: között. Viszont még okikor is jelentkezik az a parancsoló szűk segle:, hegy nagyobb mértékben busz nálják fel a kőszenet, valamint egyeli energiaforrásokat, és meggyorsítják az atomerőművek építését. Az is nyilvánvaló, hogy az emberiség olyan időszakba lépett, amikor fői kell kéAlihoz, hogy mi’ndez valóra váljék, békére van szükség, további haladást kell elérni az emberiség szociális, gazdasági, tudontó-nyos-techn-i- katt, kul turál is fejlődésében, s eilen - gsdhetebien a széles körű nemzetközi összefogás, .együttműködés. A Szovjetunió nagymértékben hozzájárul az emberiség teomattőcTÖineik fejlesztéséhez. A Szovjetunió a törté- ne'cim'ben elsőnek hatolt be a világűrbe, felépítette) az első atomerőművet. A szó szoros écretméten egyetemes jelentőségűek azeik a tapasztalatok, amelyeket a Szovjetunió a gazdaság tervszerű megszervezésében szerzett. A Szovjetunió aktívem küzd azért, hegy minden ország ikotttökltív erőfeszítéseket tegyen a legfontosabb gazdasági jellegű, globális problémák megoldására. A Szovjetunió nöivekvö részvétele, a nemzetközi munkamegosztást un, -a szocialista országok gazdasági integrációja és a KGST tevékenysége, a Szovjetunió és a vezető tőkésországok számos hosszú lejáratú és tudományos-technikai együttműködési egyezménye, meigany- nyi fontos tényezője -a nemzetközi gazdasági kapcsolatok síabllizálásá- n;.k és konstruktív fsj-lesztés&neik. A jelenkori emberiség legidőszerűbb globális gondjai közé tartozik az ember és a környezet közti kapcsolatok problémája, a bolygó ökológiai egyensúlyának fenntartása. Létszii.k . ágtetté válik a tudómé nycs-teohnlikai haladás olyan káros következményettnek elhárítása, mini amilyen a légkör oxigén térfal mának esetleges csökkenése, a Nap halált okozó ibolyántúli sugárzásából a födi elect védő ózon övezet károsodása, bolygónk vízháztartásának és a viláigk!imának a rosszabbodása. A Szovjetunió jó példát mutat a környezet problémáinak megoldásában azzal, hogy kihásznál!}a a termelési «sziköztik társa da-lmii tulajdonának és a központi tervezésnek az előnyeit. Da az effajta kérdések megoldásához valamennyi orázág céltudatos eröfeszíiétetia van szükség. Összefoglalva a globális problémák jellegét és nagyságát, az emibs-riség- ir k — ba a jövőben el akarja kerülni a még nagyobb nehézségeket — már ma gondolkodnia kell azok megoldásán. Nem -Engedhetjük meg magunknak, hegy a gazdasági és a tu dománycs-technikai potenciál óriási hányadát a fegyverkezési versenyre pazaroljuk. Biztosítani kell, hogy a világ valairnny: országa — köztük különböző társadalmi rendszerű or széliek — közös erővel munkái kódja nak o problémák megoldásán, biztosi- tan' kell a szí'cs körű nemzetközi együttműködés fejlődését. Ez korunk parancsa. NYIKOLAJ INOZEMCEV, akadémikus. (Moszkvai PRAVDA)