Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-09-23 / 38. szám

A szabadalmazott találmányok, technológiai titkok (know-how-k) vagy a mű­szaki dokumentáció felhasználására szóló engedély, amelyet egy ország vagy vállalat a másiktól megvesz — a Iicenc. A Szovjetunióban, ahol a külkereske­delem állami monopólium, a licencvásárlással és -eladással a Licenzintorg Üssz-szövetségi Egyesülés foglalkozik. 1979. IX. 23. — Jelenleg az egyesülés „tarsolyában“ — magyarázza Borisz Kurakin, a Licen­zintorg elnöke — mintegy 1500 olyan Iicenc található, amelyet ügyfeleinknek ajánlhatunk. Ezek gyakorlatilag a mo­dern ipar valamennyi ágát felölelik, kezd­ve az orosz rozskenyér készítésének technológiájától egészen az olyan kor­szerű találmányokig, mint a fémszalag- hengerlés húzás útján. Körülbelül 400 export licenemegállapodást kötöttünk több mint 30 ország tucatnyi cégével. Sokan közülük a korszerű technológiák legnagyobb eladói közé tartoznak a vi­lágpiacon. Teljesen érthető, hogy a li- cencpiacon csakis a legújabb és legha­tékonyabb találmányok kelnek el, azok, amelyek valóban nagy hasznot hoznak. Számos szovjet találmány járul hozzá a gazdaság fejlődéséhez és a természeti kincsek hatékonyabb kiaknázásához. Ez rendkívül fontos, ha azt vesszük figye­lembe, hogy Európában és az észak- amerikai kontinensen különösen kiéle­ződött a kőolajválság. t A kőolajat számos kanadai ipartelepen ■például olajtartalmú homok kibányászá- sával termelik ki. A „jekete aranyat“ a homokból speciális berendezésekkel nyerik. Nem a normál, hanem a sűrű, további feldolgozásra alkalmatlan olaj­ról van szó. Az ilyen módszer természe­tesen drágább, mint a kútfúrás, holott a kitermelés mélysége még a 800 métert sem lépi túl. De mit lehet tenni, ha nincs elegendő könnyű olaj, s a bitu- menkészletek csupán Atabaszk környé­kén meghaladják az észak-amerikai kon­tinens összes feltárt nyersolaj-lelőhe­lyét. A Szovjetunió európai részének észak­keleti része is gazdag a bitumentartal- mú homokban, de ezt másként, hőaknás módszerrel dolgozzák fel, ez nem teszi szükségessé a kőzetfajták felszínre szál­lítását a. föld mélyéről. A bányákban fúrt lyuknyalábokban túlhevített gőz kering, felhígítva a sűrű olajat, és a keletkező vízréteg fellöki azt a felszínre. A „feke­te arany“ aztán a szokásos módon kivá­lik. Ez az olajkinyerési eljárás számos külföldi társaság figyelmét felkeltette, így egy amerikai—kanadai konzorciumét is, amely Atabaszk bitumentartalmú ho­mokjának feldolgozásával foglalkozik. A természeti források ésszerű kiakná­zására irányuló törekvés a Texas Utili­ties amerikai céget is arra késztette, hogy a szén föld alatti elgázosításának szovjet eljárását, licencét alkalmazza. Felhasználása lehetővé teszi, hogy kis teljesítményű szénrétegekből olcsó gáz­hoz jussanak, amelyek kitermelése kü­lönben nem gazdaságos. A gázosított szenet a jövőben vegyipari nyersanyag­ként lehet hasznosítani. Ejtsünk szót még egy találmányról, amely iránt osztrák, kanadai, NSZK-beli és japán cégek, elektronikai szakembe­rek, optikusok, vegyészek is érdeklőd­tek. A fianitról, erről a mesterséges sokkristályról van szó, amelyet a „fel­találóról“, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája P. N. Lebegyeu Fizikai Inté­zetéről (FIÁN) neveztek el. Ez a gyé­mánt keménységű kristály ellenáll az agresszív hatásoknak, nem vezeti az elektromosságot. Csiszolás után semmi­vel sem marad el a víztiszta drágakö­vek mögött. A nemzetközi licenckereskedelem fo­lyamatában a vevő és az' eladó sokkal bonyolultabb kapcsolatai alakulnak ki, mint korábban a szokásos termékek el­adói és vásárlói között. Azzal is szá­molni kell, hogy a licenceladó, átadva az ipari tulajdonjogot, saját magának teremt versenytársat a vevőjével. Ez a szempont időnként zavart okoz a keres­kedelmi kérdések eldöntésében. Hollandiában a ' múlt év májusában nemzetközi vitát rendeztek a következő témában: „Az ipari tulajdonjog, a li­cenceladó és -vevő közötti verseny“. Bo­risz Kurakin szovjet képviselő hangsú­lyozta, hogy a kereskedelmi tulajdonjog megtartásának a „licenceladó és -vevő együttműködésének“ elvén kell alapul­nia. E vélemény mellett szól a Licenzin­torg sokéves bevált tapasztalata a kül­földi partnereket illetően. A gyakorlat bizonyítja, hogy a jóaka­rat, az objektív tényezők figyelembevéte­le, a vevő és az eladó hajlandósága egymás érdekeinek megértésére és köl­csönösen elfogc.dható alapon történő ki­elégítésére je'entős mértékben kiszélesí­tik a kereskedelmi együttműködés lehe­tőségeit. így, a kohók párologtató hűé- sére szolgáló bonyolult konstrukció szovjet licencét nemcsak kohászati üzemeknek, de a berendezést gyártó társaságoknak is eladták. Közös megegyezés alapján ezek a cé­gek szovjet technológia alapján építhe­tik a kohókat Olaszországban és Belgi­umban. A szükséges felszerelések egy ré­szét szintén a Szovjetunió szállítja ne­kik. Ezt a licencet ma már 14 ország, kö­zöttük az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, az NDK, Csehszlovákiá, Magyarország, Hollandia, Spanyolország kohászati ipara hasznosítja. A módszert mind a Szovjetunióban, mind külföldön tovább tökéletesítették, de az elv vál­tozatlan maradt. A vízellátás e zárt rend­szere nemcsak leegyszerűsíti a technoló­giai folyamatot, miközben jelentős gaz­dasági előnyökkel jár, de elősegíti a környező folyók, tavak tisztaságának megőrzését is. A jóakarat és a kölcsönös megértésre való törekvés a nemzetközi kooperáció különböző formáit hozzák létre. A Gil­demeister uni Co. nyugatnémet céggel is szerszámgépmodelleket fejlesztettek ki. Japánban a szakemberek az izoprén- kinyerés szovjet—francia licencének megvalósításán dolgoznak. Mind jelentő­sebbé válik a kutatóorvosok és farma­kológusok közös munkája is. A gyakorlat is bebizonyította, csak a különböző országok szakembereinek egyesített erőfeszítéseivel lehet legyőz­ni a rákot, sikerrel felvenni a harcot olyan eljterjedt betegséggel, mint példá­ul a szív-érrendszeri megbetegedések. Néhány éve a Dupont amerikai társaság megvette a szovjet etmozin készítményt. Ez a gyógyszer a Szovjetunió Orvostudo­mányi Akadémiájának Farmakológiai In­tézetében készült az aritmiában szenve­dő szívbetegek részére. A philadelphiai egyetemen (Pennsylvania állam) foly­tatott vizsgálatok igazolták a gyógyszer jó hírnevét. '• Egy másik amerikai céggel, a Bristol Mayers-szel a karminomicun eladásáról kötöttek szerződést. Ez az új készítmény több rosszindulatú daganat gyógyítására is szolgái, és a Szovjetunióban széles körben felhasználják. A gyógyszert a szovjet Orvostudományi Akadémia új an­tibiotikumok kutatásával foglalkozó össz-szövetségi tudományos kutatóinté­zetben dolgozták ki. A ncnanchlazinnak, a szív ischaemiás megbetegedése ellen készített gyógyszernek a gyártási jogát nemrégiben kapta meg az angol I. C. I. cég. Korábban hasonló megállapodást kötöttek az American Home Products és a japán Funai céggel. Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi Iicenc- kereskedelem elősegíti a kiemelkedő ta­lálmányok és a korszerű ipari technoló­gia egészen széles körű elterjedését. Ez , a nemzetközi gazdasági együttműködés és kölcsönös megértés továbbfejlesztését is szolgálja. . (A VNYESNYAJA TORflOjVJA című lap nyomán) i “9 emberiség előtt ma sok olyan Mfc globális probléma ífli, ame­lyeket a társadalmi rendre való te­kintet nélkül csak a népek közös erőfeszítésével és összefogásával le hat megoldaná. Az egyik legfontosabb ilyen prob­léma egy új világháború elhárítása. Ha figyelembe vesszük, hogy a nuk­leáris ráké ta fegyverek, vegyi és egyéb tömegpusztító fegyverfajták már eddig felhalmozott készletei is óriásiak, elmondhatjuk, hogy az új világháború elhárítása a civilizáció további fejlődésének elengedhetetlen e’.őf'Ei’.tétsie. Az egész emberiség érdeke száz milliók létfenntartási feltételeinek a biztosítása. Az Utóbbi háromnegyed évszázad, vagyis gyakoríaíiiOag egy emberöltő alatt a föld lakossága 1,6 mi'llíárdról 4,1 milliárdra nőit; a század végéig további 1,5—2 mflíttárddal nőhet. E tekintetben, elsőrendű fontosságúvá válik az emberiség energia-, nyers­anyag- és élelmiszertermelő pot-cn- ciá'jánaik gyors fejlesztése. Az ezzel kapcsolatos feladatok nagyságát a következő adatok érző keltetik: a világ energiafogyasztású 1900-tői' 1977-ig 12-szEresre nő t; a század végéig tovább! két-bárora:zo­szülnie az energiagazdálkodás egész ' szerkezetének távlatilag elkerülhe­tetlen radikális átalakítására, az olyan, gyakorlatilag .kimeríthetetlen erőforrások felhasználására, mint a termonukleáris szintézis energiája és a napenergia. A mezőgazdaság gépesítése, villa mosítása és kemizáiása, a széles kö rű talajjavítás, a biológia és különö­sen a genetika által elért eredmé­nyek együttesen reális alapot nyúj­tanak, hogy nagymértékben növeked­jék a gabona és más növények ter­melése, fejlődjön az állat tenyésztés, s az egész emberiség számára megol­dódjon az élelmiszer probléma­Nagy lehetőségeket kínál a világ­óceán ásványi és biológiai készletei­nek kiaknázása. A tengerekből már 1977-bsa mintegy 450 millió tonna olajat termeltek ki. A század végéig a tengerekből kitermelhető olaj meny- nyisége •— a legújabb kutatások sze rínt — évi 2 milliárd tonnára növe­kedhet. Az óceán készletei lényege­sen javíthatják az emberiség élelmi-’ szsrrriárjegét is. Nagy 1 etetővé Eík rejlenek a vi­lágűr népgazdasági hasznosításában, az éghajlat céltudatos befolyásolásá­ban, a természet kincseinek ésszerű kiaknázásában. Korunk parancsa: Atfogö nemzetközi EGYÜTTMŰKÖDÉST! ros növekedéssel számclhütu k. A vi­lágon az utóbbi 25—30 év folyamán annyi nyersanyagot használtak fel, mint az emberiség egész történelme folyamán. A prognózisok szerint a vi­lág ipart termelése a század végéig 2,5—3-szorC'sra nőhet, ami számottevő ny er sanyag-f elhasználást eredményez majd. Sokoldalú erőfeszítést igényel az élelmiszerprobléma megoldása, hi­szen a XX. század folyamán a me­zőgazdasági termelés 2,2-szeresre, a világ lakossága pedig 2,6-szorosra nőit. Földünk lfJkcssága a század vé­géig — mint már említettük — je­lentősen tovább növekszik, pedig már ma is krónikus éhezés az osztályré­sze mintegy fálmilltárd emberinek, s több mint eigyműlliárd ember elégte­lenül táplálkozik. Egyes burzsoá tudósok ezekre a té­nyekre furcsán reagálnak: azt han­goztatják, hegy az emberiséig zsákut­cába került, és ideje „befagyaszta­ni“ a gazdasági fejlettség miatt szint­jét. A marxista—i'.en-lnls'te tudomány­nak irtás az álláspontja: a világ la­kosságát ellátni minden szükségessel vailótan nem könnyű, mégis megold­ható feladat. M,i a helyzet például az energia- termelés terén? A tőkés világiban a hetvenes évek közepére különösen feszült helyzet alakult ki. Ennek oka azonban nem a tenmész-stais energia- források általános kimerő'őse, ha­nem az, hogy az utóbbi évtizedek fo­lyamán az energiaforrások sok fajtá­ja körül megkülönböztetett előnyben részesíte'té'k az ólakat (fogyasztása csupán 1950-től 1977-ig hatszorosára nőtt). Pedig az olaj : ránya az ásva nyi energiaforrások általános készle­teit tekintve, viszonylag kicsiny. To­vábbi ck az, hegy a világ nem szo- ciatiis'ia részében termelt olaj 73 szá­zaléka a fejlődő országokban kerül felszínre, viszont 75 százalékát az iparilag fejlett tőkésországok fo­gyasztják. Ráiidúsul az államok e két csoportja közti gazdasági kapcsold tok tört-épül m i leg úgy alakultak, hogy a fejlődő országok kiáitóan egyenlőt­len helyzetben voltak, a tőkés társa Ságok alacsony monopcláron vásárol­ták tőlük az olajat. Végezetül a mosdani nehézségek egyik oka ' az olajmono póliumok spekulációs tevé­kenysége is. Nyilvánvaló, hogy a következő év­tizedekben ki kell aknázni az új olaj- és föld-gázmezőket, igazságosabb gazdasági kapcsolatokat kell kialakí­tani e két üzemanyagfajta termelői és fogyasztó: között. Viszont még okikor is jelentkezik az a parancsoló szűk segle:, hegy nagyobb mértékben busz nálják fel a kőszenet, valamint egyeli energiaforrásokat, és meggyorsítják az atomerőművek építését. Az is nyilvánvaló, hogy az emberiség olyan időszakba lépett, amikor fői kell ké­Alihoz, hogy mi’ndez valóra vál­jék, békére van szükség, további ha­ladást kell elérni az emberiség szo­ciális, gazdasági, tudontó-nyos-techn-i- katt, kul turál is fejlődésében, s eilen - gsdhetebien a széles körű nemzetkö­zi összefogás, .együttműködés. A Szovjetunió nagymértékben hoz­zájárul az emberiség teomattőcTÖineik fejlesztéséhez. A Szovjetunió a törté- ne'cim'ben elsőnek hatolt be a világ­űrbe, felépítette) az első atomerőmű­vet. A szó szoros écretméten egyete­mes jelentőségűek azeik a tapasztala­tok, amelyeket a Szovjetunió a gaz­daság tervszerű megszervezésében szerzett. A Szovjetunió aktívem küzd azért, hegy minden ország ikotttökltív erőfeszítéseket tegyen a legfontosabb gazdasági jellegű, globális problémák megoldására. A Szovjetunió nöivekvö részvétele, a nemzetközi munkameg­osztást un, -a szocialista országok gazdasági integrációja és a KGST te­vékenysége, a Szovjetunió és a veze­tő tőkésországok számos hosszú le­járatú és tudományos-technikai együttműködési egyezménye, meigany- nyi fontos tényezője -a nemzetközi gazdasági kapcsolatok síabllizálásá- n;.k és konstruktív fsj-lesztés&neik. A jelenkori emberiség legidősze­rűbb globális gondjai közé tartozik az ember és a környezet közti kapcsola­tok problémája, a bolygó ökológiai egyensúlyának fenntartása. Létszii.k . ágtetté válik a tudómé nycs-teohnlikai haladás olyan káros következményettnek elhárítása, mini amilyen a légkör oxigén térfal mának esetleges csökkenése, a Nap halált okozó ibolyántúli sugárzásából a födi elect védő ózon övezet károso­dása, bolygónk vízháztartásának és a viláigk!imának a rosszabbodása. A Szovjetunió jó példát mutat a környezet problémáinak megoldásá­ban azzal, hogy kihásznál!}a a terme­lési «sziköztik társa da-lmii tulajdoná­nak és a központi tervezésnek az elő­nyeit. Da az effajta kérdések megol­dásához valamennyi orázág céltudatos eröfeszíiétetia van szükség. Összefoglalva a globális problémák jellegét és nagyságát, az emibs-riség- ir k — ba a jövőben el akarja kerül­ni a még nagyobb nehézségeket — már ma gondolkodnia kell azok meg­oldásán. Nem -Engedhetjük meg ma­gunknak, hegy a gazdasági és a tu dománycs-technikai potenciál óriási hányadát a fegyverkezési versenyre pazaroljuk. Biztosítani kell, hogy a világ valairnny: országa — köztük különböző társadalmi rendszerű or széliek — közös erővel munkái kódja nak o problémák megoldásán, biztosi- tan' kell a szí'cs körű nemzetközi együttműködés fejlődését. Ez korunk parancsa. NYIKOLAJ INOZEMCEV, akadémikus. (Moszkvai PRAVDA)

Next

/
Thumbnails
Contents