Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-23 / 38. szám
Ünnepre készül a Duikla alatti svidníki járás lakossága. Hazánk dolgozóival együtt jelentőségéhez méltóan alkar megemlékezni a duklai harcok közelgő 35. évfordulója alkalmából azokról az eseményekről, melyeik elválaszthatatlanul összefüggnek hazánk felszabadulásával, illetve ennek kezdetét jelentették. A közel harminckilencezer lakost számláló svidníki járásban 1945 előtt jelentősebb ipari üzem nem működött. Ma pedig a strop- kowi TESLA telefongyár 2300, a TATRA üzem 300, a svidníki Ná- lepka Kapitány Ruhagyár 1700 és a néhány éve üzembe helyezett legfiatalabb ipari létesítmény, az Élelmiszeripari Gépgyár köíel ötszáz embert foglalkoztat. A járás ipari termelésének értéke évente meghaladja a 495 millió koronát. Mindezt — mint jelentős haladást érzékeltető tényt — azért soroltam fel, mert az említett üzemek létesítése előtt, konkrétan 1945 és 1970 között közel 17 200 ember ment ebből 'a járásból máshová dolgozni. Ma már sokkal kedvezőbb a helyzet, az utóbbi években igen sok női munkaerő is elhelyezkedhetett. Szükségessé vált egy olyan üzem létesítése a svidníki járásban, ahol a korábban kényszerből máshová utazgató dolgozók, általában férfiak, szintén megfelelő . munkára találnak. Így született meg az Élelmiszeripari Gépgyár felépítésének gondolata. A SvidnJkből a Duikla felé vezető út mentéin fekvő gyár igazgatójával, Anton Kolik mérnökkel beszélgettünk a fiatal üzem jelenéről és jövőjéről. — Üzemünk valóban a legfiatalabb ipari létesítmény a svidníki járásban — tájékoztatott az igazgató. — Igaz, 1972-ben a volt gép- és traktorállomás, illetve a mező- gazdasági felvásárló vállalat régi épületeit átalakítva, megkezdtük néhány húsfeldolgozó gép gyártását. De eléggé kezdetleges módon. A jelenlegi üzemben aztán korszerűbb feltételek közepette kezdtük Anton Kotik mérnök el a húsiparban használatos gépek sorozatgyártását. Az új üz:m míó'.'a termel? — 1976 májusától. Abban az évben üzemünk árutermelésének értéke alig tizenkét millió koronát tett ki, jelenleg kilencvenegy millió korona. Az év elejétől sikeresen teljesítjük a tervet. Több mint 56 millió korona értékű húsfeldolgozó gépet értékesítettünk. A Szovjetunióba, az NDK-ba, a Magyar Népköztársaságba és a Lengyel Népköztársaságiba 11 millió korona értéket meghaladó gépet szállítottunk. Főleg a 'húskombinátokban, illetve a konzervgyárakban, élelmiszerfagyasztó üzemekben használatos, összesen ötvenöt típusú gép, ezek nagyjavításához szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozunk. Átlagosan négyszáznyolcvan ember dolgozik üzemiünkben, átlagéle.koruik 28 év. 1985-ig dolgozóink létszáma további ötszázzal növekszik, s árutermelésünk értéke — a távlati terv szerint — meghaladja majd a 140 millió koronát. — Ezt azt jelenti, hogy újabb szakemberekről, illőivé nevelésükről már most gondoskodni kell. — Már el is kezdődött, illetve állandóan folyamatban van a szakemberek képzése — jegyezte meg az igazgató. — Sajnos, nem saját szakmunkásképző iskolában, mert nekünk ilyen nincs. Talán, ha addig felépül a 300 férőhelyes iskolánk, az 1981/82-es tanévet már saját intézményünkben nyithatjuk meg. A szükséges szakembereket számunkra a Kelet-szlovákiai Vasműben, a kassai és más gépgyárban nevelik. Ez kényszermegoldás, de nagy segítség. — Egy fontos dologról, a termékek minőségéről miég nem beszéltünk ... — Nem gyártunk selejtet — jelentette ki Kötik mérnök. — Ezt bizonyíthatja az a tény, hogy a rossz termékek aránya 0,05 százalék. Ez nem sok. Reklamációkról is csak elvétve kell tárgya.l- nunk. Például a Szovjetunióból, ahová a legtöbb gépet exportáljuk — egyetlen panasz sem érkezett. Mi ennek ellenére nem vagyunk elégedettek. Hogy miért? Mert taz eddiginél még jobb minőségű, korszerűbb gépeket is gyárthatnánk. Igaz a jelenleg gyártott termékeink értékesítésével nincs problémánk, de túlnyomó részük ma már nem sorolható a legkorszerűbbek közé. Nem rajtunk múlik a termékszerkezet-újítás. Várjuk az új terveket, rajzokat, javaslatokat, ugyanis nincs saját fejlesztési részlegünk. A minőség és hatékonyság fokozásának fogalmát szeretnénk mi is gyakorlattá változtatni. Szükségesnek tartjuk többek között, hogy a KGST-tag- erszágok közöt t az eddiginél sokkal rugalmasabban érvényesítsék a termelési szakosítást. A mi ágazatunkban se gyártson mindenki mindent. Ez a követelmény üzemünkre is érvényes. A beszélgetés után végigjártuk az üzem munkahelyeit, s mindenütt fiatal emberekkel találkoztunk. Meggyőződhettünk arról is, hogy a fiatal üzemben még igazán sokat kell tenni azért, hogy minden úgy menjen, amit azt a társadalmi érdekek megkövetelik. K. G. Pavol Ryzmek szerelés közben (án Simán a húskeverőgépsort ellenőrzi (Felvételek: J. Onofrej) K anyargós úton haladunk a sobotíStei (se- nicai járás) Samuel Jurkovié Efsz központja felé. Láncszerűen egybefüződő dombok övezik a völgyet. A megkapó, vadregényes táj szemlélése közben útiiársaimmal együtt azt mérlegeljük, hogy vajon a szövetkezet az adott lehetőségek szerint fejleszti-e az állattenyésztést. Ügy véljük, sok a legelő, legeltethetik rajta a szarvasmarhákat. Amikor ezzel kapcsolatos kérdéseinket a megérkezés után feltesz- szük Ján Tomaniéeknek, az efsz elnökének, felkészül ten válaszolja: — Évek óta mindent megteszünk a legelők minél jobb kihasználásáért. Ahol lehet, még öntözzük is. Milan Ételekkel, a szövetkezet alelnökéve! együtt elénk rakják azokat a jegyzőkönyveket, amelyek bizonyítják, hogy alaposan és idejében megvitatták Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 13. ülésének határozatát a termelés növelésére, és a gazdaság továbbfejlesztésére. Mozgósító jellegű határozatokat hoztak, amelyeknek egy részét máris teljesítették. Minden határozat konkrét és névre szóló. OLCSÓN ÉS GYORSAN A LEHETŐSÉGEKNEK MEGFELELŐEN FEJLESZTIK az Állattenyésztést — Ilyen módon kizártuk a „mellébeszélés" lehetőségeit — mondta az elnök. — Mi nem a szószátyárkodás, hanem a tettek alapján értékeljük a vezetőket és a beosztottakat. A munka mércéje, hogy az egyes szakaszokon miként valósulnak meg a határozatok, és mennyivel növekedik a termelés. Elmondják, hogy a növénytermesztés dolgozói jó! gondozzák, és megfelelő mennyiségű tápanyaggal látják el a legelőket. Az állat- tenyésztés vezetői pedig megszervezték a szakaszos legeltetést. Idán már ötszáz növendékállat és tehén legeltetésére teremtettek lehetőséget. A tervek szerint jövőre már legalább hétszáz darab szarvasmarhát hajtanak ki a legelőre. Az eddigi számítások szerint így olcsóbban több tejet termelnek. A legelőre kijáró tehenek napi átlagos tejhozama — még az ősz kezdetén is — átlagosan tíz liter. Ha a tejtermelésben továbbra is tartani tudják ezt a szintet, terven felül az év végéig mintegy háromszázezer liter tejet adhatnak el. Az állattenyésztésben dolgozók bekapcsolódnak a „száz tehéntől száz borjút" országos versenybe is. Közülük a legmegfelelőbbeket to- vábbtenyésztésre választják ki, mert a tehénállomány felfrissítéséhez minden évben sok üszőre van szükség. A távlati tervek szerint ugyanis — lehetőségeiket kihasználva — ezerkétszáz tehenet akarnak tartani. A két vezetőtől alig győzzük hallgatni a sok elképzelést, tervezgetést. A kisebb hozamú réteken már az új évben háromezer juhot tartanak. A juhtenyésztés fejlesztése azonban nem könnyű feladat. A hagyományos módszerekkel a fiatalok nem akarnak dolgozni. Ezért a szövetkezet megvásárolta a Movis Juhtenyésztő Kísérleti Gazdaság egyik korszerű juhakolját, amely azonban nem nyerte el a vezetőség tetszését. Ezért a hozzáértő szakemberek és a bacsó felülvizsgálta az egyes berendezéseket, és alapos tanulmányozás után úgy döntöttek, hogy átalakítják a juhakolt. A döntést tett követte, kidobták belőle a rostokat, mert a szomszédos mezőgazdasági üzemek tapasztalatai szerint ezeken tönkremegy a pecsenyebárányok és a juhok lába. Az elkészített kiegészítő tervrajzok alapján olcsóbban és gyorsabban ütemben építették az akolt. A gazdaságosság figyelembe vételével biztosítanak elegendő férőhelyet a sertéseknek is. Az építőcsoport a malacok részére olyan épületet ad át hamarosan rendeltetésének, amelybe többszintes ketrecekben nevelik az állatokat. A vezetők számítása szerint legalább ötven mázsa hússal többet adhatnak el, mint az idén. A szövetkezetben működő pártalapszervezet alaposan megvitatta a párt 13. ülésének határozatát, és megismertette azt a párton kívüli dolgozókkal is a nyilvános pártgyűléseken és a termelési értekezleteken. A sok hasznos javaslat felhasználásával sikerült eredményesen fejleszteni az állattenyésztést, és lehetőségeket biztosítani a több sertés-, szarvasmarha- és juhhús termelésére. A szövetkezet vezetősége kiváló szervező munkával irányítja a dolgozókat a lehető leghatékonyabb munka végzésére. BÁLLÁ JÓZSEF
