Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-09 / 36. szám
VASÁRNAP 1979. szeptember 9 A NAP kel — Kelet-Szlovákia: 6.02, nyugszik 19.02 Közép-Szlovákta: 6.10, nyugszik 19.10 Nyugat-Szlovákia: 6.18, nyugszik 19.18 órakor A HOLD kel — 21.04, nyugszik 9.43 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ADAM és MARTINA nevű kedves olvasóinkat ISM-ban «illatatt Frédéric LONGUET francia iapraas- ulonUta faaté. AZ ÜJ SZŐ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Adler Károly partizánparaitcsnok Július Bolfík cikke A „Sólyom” a szlovák hegyekben Makszim Rilszkij riportja Kinek kell az erdő kincse? Pólházy József Írása Az igen előtt az igen után Deák Teréz riportja Két a betű között Bodnár Gyula karcolata A Föld gömbölyű DuSan Mitnna elbeszélése Szinbáztüznézőben Kmeczkó Mihály Megkezdődött a színházi évad, a Magyar Területi Színház és Thália Színpadának társulata újra és hétről hétre buszba ül, hogy — ugye, így szoktuk mondani — vigye a kultúrát, művelje az embereket falvakban, városokban. Színházunk igyekszik is eleget tenni nemes feladatának, igyekszik mindenütt a lehető legjobb teljesítményt nyújtani. Hogy egyik-másik előadás kevésbé sikerül, nemcsak, vagy egyáltalán nem rajta múlik. Hanem — mondjuk ki kereken — a művelődési ház vezetőjén, a helyi kulturális életért felelős dolgozókon, akik nem teremtenek megfelelő feltételeket a színielőadásokhoz, sőt, eltűnnek, ha a színház megérkezik, és nincs, ki fogadja a társulatot, nincs, ki ajtót nyitna előtte, hogy legalább a díszleteket idejében fölállíthatnák. Megtörtént már olyan is, hogy nem tudtak hol öltözködni, mert az öltöző tele volt hangszerekkel; vagy: a színészek maguk mosták föl a színpadot; amelyen több előző renSzínház - hidegben dezvény nyoma ott volt; vagy: kutya futott a terembe előadás közben; vagy: az egyik előadásban derékig meztelenül kellett volna alakítani a szerepet, de a színész télikabátban lépett a színpadra, annyira hideg volt a teremben, részben azért, mert nem fűtötték, részben meg azért, mert a kitörött ablakon süvített be a szél. Poénnak sem rossz, hogy ezt az ablakot fél évvel később is ugyanúgy találta a társulat, amely — mindenek dacára — azért újAhhoz még senkinek sem kell alkoholistának lennie, hogy tudja, mit jelentenek egyes kocsmafogalmak — alkoholra „átszámítva". Itt vannak például a borszármazékok: kisfröccs, nagyfröccs, hosszúlépés... Nos, manapság az az érzésem, hogy a fogalmakat illetően némi „szemléletváltozásnak" lehettünk tanúi az elmúlt évtizedekben. Miről is van szó?! Még zsenge ifjúkoromban a borkedvelők ha nem bort itták, akkor kisfröccsöt, sőt egyszerűen csak fröccsöt kértek, s a kocsmárosnak pedig az eszébe se jutott mást kevernie, mint egy deci bort (körülbelül) jó egy deci szódával. Az italok eme válfajáról állította egyszer jelenlétemben egy „szakértő", hogy ettől csakis józanodni lehet. Persze a tizedik után is ugyanígy vélekedett, állítását azonban nem sikerült maradéktalanul bebizonyítania... Később a fröccs címén kizárólag a nagyfröccsöt értették a söntések fehér köpenyes szakemberei, ami ugyebár két deci bor FRÖCCS (körülbelül) egy deci szódával keverve, szemben a hosszúlépéssel, ami ennek éppen a fordítottja. Így aztán, ha valaki manapság kisfröccsöt kér, megeshet vele, hogy szinte „kinézik" a vendéglátóipari intézményből, s jó, hogy nem tanácsolják neki, menjen a takarékpénztárba, ha spórolni akar ... Pedig talán csak a szomját akarja oltani. Megesett már velem ra és újra elmegy, visz- szatér a régi színhelyekre, megtartja az előadást, sokszor ugyanolyan rossz, elkedvtelení- tő körülmények között, mint korábban. Mert végül is: neki első a közönség, a gondolatokat, élményeket áhító színházszerető közönség. „Legalább" ezért a közönségért végezné becsülettel munkáját a művelődési ház vezetője is, vagy a helyi kulturális életért felelős dolgozók. „Legalább" a közönségre lennének tekintettel, érte tennének, teremtenének megfelelő körülményeket a színházi előadásokhoz (is) — ami egyébként kutya kötelességük —, ha már magához a színházhoz nincs semmiféle, pozitívnak mondható viszonyuk. Igen, a közönségért, hogy minél tisztábban, teljesebben, zökkenők nélkül kapja a színház által közvetített gondolatokat, élményeket. viszont az is, hogy — eléggé meggondolatlanul — nagyfröccsöt kértem, minekután a falusi kiskocsma tagbaszakadt felszolgálónője letett elém egy söröskorsót, némileg borszínű folyadékkal... — De asszonyom, én nagyfröccsöt kértem ... — próbáltam helyreigazítani a kegyes eljárást. — No, és?! Nem elég nagy?! — Sőt, túlságosan is ... — mondtam jóval halkabban, és további érvelésem meg sem várva, a „hölgyemény" tovalibegett. Ott, akkor, nem értettem, miért akarják egyesek, hogy a vendég többet igyon, mint amennyit szeretne. Lehet, hogy túlságosan naiv vagyok?! IDŐSZERŰ GONDOLATOK A tüzelőanyaggal és energiával való gazdálkodásban, valamint a termelés energia- igényességének alakulásában döntő fordulatot kell elérni. Az előzetes számítások szerint 1981—85-ben lényegesen nagyobb megtakarítást kell elérnünk, mint ebben az ötéves tervidőszakban. Az elsődleges energia- források egy főre eső fogyasztása nálunk 7 tonna, ami jelentősen több, mint az NSZK- ban, Japánban, Franciaországban, Svédországban, Ausztriában, az NDK-ban, a Szovjetunióban és Lengyelországban. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben bizonyos pozitív változást figyelhettünk meg a tüzelőanyag- és energiagazdálkodásban, nem lehetünk elégedettek az elért eredményekkel. A termékszerkezet megváltoztatásával, az új technológia bevezetésével, a tudományos- műszaki haladás érvényesítésével elért megtakarítás részaránya még mindig alacsony. Ha továbbra is ilyen ütemben haladnánk, nem érnénk el a kitűzött célokat. Ezért sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenni ezen a téren. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége feladatul kapta mindennemű tüzelőanyag és energia racionális felhasználása programjának kidolgozását. A program tervezete már elkészült, konkrétan tartalmazza a tüzelőanyagok és az energia gazdaságosabb felhasználásának módjait. A program szerint minden ágazatban folytatni kell a tüzelőanyag és energia felhasználásának racionalizálását. Sok üzemben olyan berendezések működnek, amelyek energiaigényességük szempontjából nem gazdaságosak. A program ezzel kapcsolatban olyan intézkedéseket javasolt, amelyek 1985-ben 2 millió tonna köszénegyenérték megtakarítását eredményeznék 1980-hoz viszonyítva. Bonyolultabb feladat az elavult technológiák okozta nagy tüzelőanyag- és energiafogyasztás csökkentése. A program azonban ezen a téren is több intézkedést javasol. További megtakarításokat érhetünk el az acélfogyasztás csökkentésével. A program szerint jelentős megtakarítások érhetők el a lakásépítésben és az üzemanyagok felhasználásában. Az utóbbi elsősorban a közlekedésre vonatkozik. Több millió tonna tüzelőanyagot vesztünk azáltal, hogy nem használjuk ki a másodlagos energiaforrásokat, elsősorban a vaskohászatban, a vegyiparban, a távolsági gázvezetékek kompresszorállomásain stb. Jobban kell kihasználni a huliadékanyagok elégetésével keletkező energiaforrásokat is. (Lubomír Strougalnak a havírovi bányásznapi ünnepségen mondott beszédéből) KLlimiM A színész különféleképpen fejezi Ikt magát: mimikával, testének mozgásával, beszéddel, tánccal, éneikkel, gesztiilkuláriióval. Egyik kifejezési módot sem szabad eltúloznia, Mindegyiket ott és akikor kell alkalmaznia, a miikor épp szükség van rá. Ez színházi törvényszerűség, amelyben elsősorban a közönség a törvénykező. Die ki a törvénykező a színházon belüli eseményeiknél, történéseiknél? Nyilván a társulat. És a társulat tagjai nem mondtak rossz szót reá. Miért mondtak volna? Hiszen (közkedvelt ő, akiin tud, segít, akiket tud, színészként, emberként egyaránt támogat. Színészként, emberként... Elválasztható-e ez a kettő. Egyesék szerint (igen, hiszen más a színpadi élet, és más a színészkedés az életben. Fazekas Imre, Kiváló munkáért kitüntetett színművészünk nyilván többször tapasztalta, hogy az életben jóval többen színészkednek, mint ahány színészünk az országban van. Tapasztalnia realista színjátszás jegyében fogant színház művésze, ahol ember és színész, színész és ember egyenértékű. Nem tudom azt leírni, hogy általam látott szerepeit a sorsával formálta, mert a lényegekig nem lismerem a sorsát, azt viszont tudom, hogy szerepeinek hitelességéért mindig becsületesen megdolgozott. S azon a területen is, ahol a hitelesség a tények, eszmék, beteljesülések elengedhetetlen féltéHATNI, FORMÁLNI ■kellett, hiszen ez előfeltétele volt annak, hogy szerepeit, amelyekben a színész- kedő jelleműeknek állít tükröt, ragyogóra formálja. És ezt csak küldetéstudattal lehat elérni. Olyan küldetéstudattal, amely a látványos sikerek és győzelmek helyett megelégszik az araszoló, de biztos sikerrel. Ha úgy tetszik, a biztos alkotói eredménnyel, a hatékony emberformálással. Színészi, emberi feladat ez is, s ő e kettőt nem tudja, nem is akarja szétválasztani, hiszen a szocialista realizmus, a tele: a pártmunkában. Fazekas Imre huszonegy éve párttag, s immáron tizedik éve a Magyar Területi Színház páriái apszervezeté nck elnöke. Pártelnökként sincsenek túlhajszolt lelkende- zései, ekként is a türelmes, szorgalmat igénylő araszoló munka híve. A közeljövőben lesz hatvanesztendős, és a színpadon is, az életben is még mindig kulcsfigurákat alakít. Ha a szereposztás úgy hozza, hogy mégsem, akkor epizód f ig ura j ábó 1 igyekszk megteremteni a darab egyik fontos ‘kulcsemberét. Nemegyszer sikerrel. Mert 5 nem adja föl soha, semmiért. Tudja jól, cselekedetek és szavaik alakítják mindnyájunk közérzetét, és az emberhez, a színházhoz, a fölnevelő tájhoz, a szocialista hazához és a kommunista eszmékhez fűződő k a pcs o la t u nknak ug yancsak hatniuk kell cselekedeteinkre, szavainkra. Hogy ez a kölcsönhatás termiekéiny lehessen és állandó, semmit sem szabad föladni elveinkből, mii több, minden feladatot, a pártelnökit, a művészeti tanácsban és egyéb szervezetekben, bizottságokban reá háru'lókat, és a színészi leckéket is azzal a tudattal -kell elvégezni, amellyel esténként színpadra áll: hatni, formálni akarok. Még akikor is, ha ez olykor sziszifuszi küzdelemnek tűnik. Még akkor is, ha nincs minden este vastaps. Mert valahol, valamiben otthon lenni," ez életünk értelme— sugallják a MATESZ egyik élenjáró, országszerte ismert népszerű művészünk. Fazekas Imre mindennapi tettei. SZIGETI LÁSZLÓ 1171. IX. 9. A A
