Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-02 / 35. szám
* TUDOMÁNY TECHNIKA FÜTŐ ATOMERŐMÜVEK Az atom energia-korszak kezdete óta a magreaktorok funkcióját (a kísérleteiket kivéve) azonosnak tekintették a „villa, mos erőmű“ funkcióval, tehát •lényegiLeg csak elektromos energia termelésére tartották alkalmasnak. OSak „mellékes“ tényező volt, ihogy a mag reaktorok egyben sokoldalúan alkalmazható hőenergíaforrások is. Ez vonatkozik mindenekelőtt a „forró“ reaktorokra, amelyek 1000 C° körüli hőmérséklettartományokban működnek. Az itt keletkező hő jól értékesíthető. Azonban az atomerőmű villamosenergia-termelő részlege is érdekes ebből a szempontból, ugyanis a turbináról 100—200 C° hőmérsékletű gőz vezethető el fűtési célokra; ez azonban a vi l .a mossnerg ia - te rm e lé s csökkentésével jár. A közelmúltban Franciaországban és a skandináv országokban olyan reaktortervek láttak napvilágot, amelyek speciálisan távfűtésre szolgáló me legví z-te nme lésé re, i 1 le t ve tengervíz sötalanítására alkal- maisak. Ilyen fejlesztések a Szovjetunióban is folynak. A gondolat önmagában nem új. Már 1973-ban Stockholm egyik elővárosában építettek egy nukleáris fűtőművet 55 MW bőteljesítménnyel. Ke let -Szi bé riá ba n 25 MW-os reaktorok évek óta szolgáltatnak távfűtésre használható hőit. A fűtőreaktorok fejlődése mégis eléggé vontatott az atomerőművekhez képest (amelyek nagysága és száma az elmúlt évtizedben erőteljesen növekedett). Mi lehet a magyarázata ennek? Ahhoz, hogy egy 1000 MW elektromos teljesítményű atomerőmű felépüljön, szükség van egy 3000 MW hőteljesítmé- nyü reaktorra (az atomerőművek hatásfoka alig több, mint 30%). A 3000 termikus MW azonban egy vagy két nagyságrenddel nagyobb teljesítmény, mint amekkorát a meglevő távfűtő hálózatok fűi tudnak venni. Az atomierőművek reaktorait azért méretezték ilyen nagyra, hogy versenyezhessenek a régebben még olcsó olajjal, ugyanis az atomerőmű nagyságának növekedésével az egy kW-ra eső beruházási költség erőteljesen csökken. LAKÓTELEPEK HÖELLÄTÄSA Az olajár emelkedése megváltoztatta a viszonyokat az atomenergia javára. Ma már egyes reaktor-gyártó cégek piacokat keresnek kis méretű, hő. termelő reaktoraik számára. Várható, hogy a piac a várható további olajáremeikedés miatt, illetve az olajkínálat csökkenése következtében egyre bővülni fog. Megemlíthetünk egy „Thermos“ elnevezésű francia, és egy svéd—finn cégek által közösen fejlesztett „Secure“ elnevezésű rendszert. Mindkét konstrukció kevéssé dúsított urán-oxidot használ tüzelőanyagként, hűtőközegként pedig könnyűvizet. Igaz, hogy ezek jellemzik az erőművekbrn használatos könnyűvizes reaktorokat is, azonban míg az utóbbiak 300 C°-os hőmérsékleten és 70—160 bar nyomással dolgoznak, addig a Thermos és a Secure 100 C°-ra és 10 barnái alacsonyabb nyomásra van tervezve. Ezek a feltételek nemcsak egyszerűbbé teszik a konstrukciót, hanem a biztonsági berendezések tekintetében ts bizonyos egyszerűsítéseket tesznek lehetővé. Az ilyen fűtő- reaktorokat a lakónegyedekhez közéi, sőt magúikban a lakónegyedekben is fel lehetne építeni, ezáltal éppen a távfűtő- vezetékhossz jelentős csökkenése következtében üzemük iigem gazdaságossá válik. A THERMOS-RENDSZER A Thormost 100 MW-os hőtel- ji&sátményre tervezték, de az a teljesítmény 150 MW-ig növelhető, 100 MW-os teljesítmény esetében, az átlagos franciaországi éghajlatot figyelembe vé. ve, a reaktor 50 000 Lakás hő- szükságieténok fedezésére alkalmas,- amire egyébként évente 40 000 t olajra volna szükség. A reaktor aktív része 1,5 m hosszúságú, 5 mm vastagságú „tüzelőanyag“ lemezeket tartalmaz. Négy azonos csőkeresztmetszeten 8,5 bac nyomáson vizet szivattyúznak át a reektormagcn, a víz eközben 130°-iról 139°-ra melegszik. Másodlagos körfolyamatok közbeiktatásával a víz kb. 120°-ra imé.egítl az üzemi vizet, .az effektiv fűtőközeget. Ért a hőmérséklettartományt ezért választották, hogy alka'mas legyen tengervíz sőtalmítására is. A Thermos szabályozása és kikapcsolása neu trónba fogó rudakkal történik, a rudakat a forróvizes reaktorokhoz hasonlóan alulról vezetik bo a reaktormagba. Közvetlenül a reaktor nagy nyomású tartálya falett egy 600 m3 űrtartalmú víztartály van elhelyezve, ez a vízmeny- ■nyistig elegendő ahhoz, hogy az üzemi hűtőrendszer meghibásodása esetén vagy bármely más előre nem látható üzemzavar felléptekor a reelktormagot víz. zel fedje be, és azt Lehűtse. Ily módon el lehet tekinteni az olyan komplikált „vész-hűtő rendszerek“ alkalmazásától, amelyeket az atomerőműveknél egyébként használni szoktak. A SECURE-RENDSZER Még a Thermos-rendszernéi is egyszerűbb a Secure-rend- szer. Az elnevezés tulajdonképpen rövidítés: „Safe and Environmentally Clean Urban Reactor" szavak kezdőbetűiből, ennék körülbelüli jelentése: „biztonságos és tiszta városi reaktor“. Ez a reaktor teljesen biztonságos, szabályozó rudak- ra egyáltalán nincs szükség, az előírt üz:mi körülményektől való bármely eltérés esetében önmagától .kikapcsol. Sem ehhez, sem pedig az utólagos lehűtéshez nincs szükség mozgó alkatrészekre, szivattyúikra, szelepekre. A biztonsági berendezés Lényege egy speciális búvárharang, ez alul csak részben nyitott, kupolába a'att szellőzőnyílások vannak és egy gáztartállyal van kapcsolatban. Alul helyezkedik el a reaktormag, melynek hűtővl. zét csöveken át a harangba vezetik, majd onnan ismét elszivattyúzzák. A harang egy 1000 m3 vizet tartalmazó tartályban függ, 7 bar nyomás alatt. Addig, amíg a hűtővíz előírt sebességgel áramlik a reaktor- magon keresztül, a harang felső részében elhelyezkedő gáz- párna megakadályozza a tartályvíz behatolását. Üzemzavar, pl. a szivattyúk meghibásodása esetében a hűtővíz nyomása növekszik, fölfelé áramlik, kiszorítja a gázpárnát úgy, hogy a tankból hideg víz hatol be a •harangba és elárasztja a reaktormagot. Minthcgy ez a víz nagy mennyiségű bőrt tartalmaz és a bőr erős neutron ab- szorbens („neutron-méreg“), a láncreakció megáll. A vízmennyiség elegendő ahhoz, hogy a kikapcsolás után a reaktor hőmérsékletét 25 órán keresztül 100 C° alatt tartsa. Ezután a hőt külön vízkörfolyamattal ikonvekciős úton egy kis hűtőtoronyhoz tehet elvezetni. Normális üzemben a reaktor teljesítményét úgy lehet szabályozni, hogy á hűtővízhez bórsavat adagolnak, vagy vonnak el belőle. Hosszabb időre való kikapcsolásra bőr tartalmú aoé.igöim bök használatosak, amelyeket, a torony kupolájából ejtenek a írealktormagba. (Műszaki Elet) A Skoda Plzeű termelésigazdasági egységben 1985 lg több mint húsz WER 440 típusú atomreaktort gyártanak a hozzájuk tartozó turbógépsorokkal együtt. Az Energetikai Gépgyárban már teljes üzemben folyik a reaktorköpenyek gyártása, jelenleg négy reaktor készítése van folyamatban, amelyek közül az elsőt még ebben az évben leszállítják a magyarországi Paksi Atomerőmű építéséhez. A reaktorcsarnok portólda- ru járói ilyen látvány nyí lik a reaktorköpenyek egyes darabjaira A CSTK felvétele Hegesztés szabályozása mágneses térrel A hegesztési varrat megbízhatósága, formája és méretei a hegesztési folyamat számtalan technológiai vonásától függenek. A szakemberek tadják, milyen jellemzőkkel kell rendelkeznie egy hegesztésnek, hogy a szerkezet időálló legyen. De hogyan lehet előre megadott tulajdonságokkal jellemezhető hegesztési varratokat készítem? Az Ukrajnában működő Paton hegesztési kutatóintézetben megállapították, hogy az ívhegesztésnél a kialakítandó varrat formája szabályozható. E hegesztési módnál a fémet megolvasztó térben saját váltóáramú elektromágneses erőtér képződik. Ismeretes, hogy e terek úgynevezett „futó“ összetevője (ez a komponens az aszinkron motorok forgó mágneses teréhez hasonlóan mozog a térben) lényegesen befolyásolja a megolvasztott fémnek a varrat mentén való elhelyezkedését. A varratképződés feltételeit éppen a fém elhelyezkedése hatá rozza meg. A szovjet kutatók logikusan feltételezték tehát, hogy egy addicionális „futó“ mágneses mezőt jól fel lehet használni a fémnek a varrat mentén történő mozgatására és a hegesztési folyamat ezen keresztül való szabályozására. A laboratóriumi kísérletek igazolták ezt az elképzelést. E kutatások soréin kimutatták, hogy megfelelő térerősség esetén hegesztés közben a fém a külső mágneses tér irányától függően a varrat mentén előre-hátra mozgatható. E vezérlő mágneses tér különösen ferde felületek vagy hengeres testek összehegesztésénél bizonyulhat hasznosnak, mivel a mágneses tér nem engedi, hogy a fémolvadék a ferde lejtőn lefolyjon. TECHNIKA A biomágnesesség kimutatása Miár sóikat 'hallottunk a bioáramolkról, az ideg- és agyitevá- keny Ságét kísérő viOaimos jelenségekről!. Most S. Williamson egy rendkívül érzékeny módszert dolgozott Iki az agy mág nes'es terének a kimutatására és tiamullimányozására. A korábbi hasonló vizsgálatok fő nehézségiét a mágneses árnyékolás a Ikül ő zavaró 'hatások kiküszöbölése, jelentette. Wil'líamson- nak .nincs szüksége árnyékolásra, az ő eszköze csialk nagyon köztt'li források hatására érzékeny. A szupnaveze'iős fit van tunriií tierfe renoia-ikészűl ék, amellyel W'ilioairason dolgozik, képes a FöT.d mágneses térerősségének a tízül Xlicimod résziét is érzékelni. A készülék lelke egy jo- sephison-átmeoat (Brian josephson 1962-ben fedezte fel a. róla elnevezett hatást, amely szeret a szupravezető körbe iktatott igen rövid normál állapotú vezető mean szakítja meg a szupra vezetés foly'onosságát.), amelynek állandó áramerősség mellet ml!' tocitfi feszül tségváiltozáisai jelzik a mágneses tér válto- záoa't. Ez az elvben egyszerű mérés számot tud adni arról, hogyan változik az agy mágneses tere — és természetesen az azt íétreilioaő 'áramok — példáull egy látási érzet követ kezűében. Mások a szív- és ilzomravékanységiat kísérő mágneses tér- változások kimutatásán 'fáradoznak. Ez utóbbi iaz eleiktro kardiográfja szensocoás kiegészítője .lehet. Will iaimoon a módazer különös előnyeként emalti tkd, hogy a 'biomágneses mérés lokalizálja a fórrá t. Így arra is mód nyíl ik, hogy kövessük útján az idegen Végigfutó jelet és meg határozzuk annak sebességéit. További előny, hogy a mérést a test 'érintése’ nélkül leket végrehajtani. (A1P NEWS RELEASE) A szívinfarktus korai felismerése A legújabb amerikai vizsgálatok szerint sek esetben egy rövid ideig tartó átvilágítás segítségével felismerhető a fenyegető szívinfarktus — jelentette be Frank M. Sones, clevelandi szívspecialista a szívkoszorúér-betegségek Frankfurtban tartott harmadik szimpozionja alkalmából rendezett sajtóértekezleten. A kongresszuson kereken 250 európai, egyesült államokbeli, valamint kanadai orvos és tudós vett részt. Egy korszerű képerősítő eljárás segítségéve] Sones mintegy 500, ötven és hatvan év közötti szívbeteget világított át, és a betegek 84 százalékánál mészlerakődást fedezett fel a koszorúerekben. A tudós ebből arra következtetett, hogy a mész- lerakódás minden valószínűség szerint a szívkoszorúerek későbbi elzáródását idézi elő, ami azután szívinfarktust okozhat. Minthogy az általa alkalmazott szíwilágítás csak néhány másodpercig tart, és véleménye szerint nem veszélyes a páciensekre, Sones elképzelhetőnek tartja, hogy módszerét rövid időn belül nemcsak az Egyesült Államokban fogják alkalmazni a szívinfarktus korai felismerésére. Eddig különleges katétereket alkalmaztak a szívkoszorúereik szűkülésének felismerésére A katéterek kontrasztanyagot fecskendeztek a szívbe, és ezáltal a röntgen képernyőjén láthatóvá válnak a rendellenességek. (TECHNIKA) A szívinfarktus és a testmozgás A sífutók és a maratonit-utélk véréiben 'lényegesen több lipo protean van, minit az iátlagilakosságében, és ezekről a lipopro- teineikről isimért, hogy védelmet nyújtanak a szívizomlinfarlktus ©Man. Az amerikai kardiológusok szövetségének ‘legutóbbi közgyűlésén arról számoltak te, hogy sífutók vérében nagy mennyiségű védő ilípoproteint találtak. Összesen 59 maraton- futó iés 85 sífutó véré: elemezték és hasonlítottak össze 74 viszonylag keveset mozgó ember vérével. A futók véréiben jóval több liipoproteiint találtak, mint a főként ülő foglalkozást űző és keveset mozgó emberek vérében, és ez a nagy lipopro- teinszínit; nem függött össze a táplálkozás mértékével és módjával. (DELTA) Hógazdálkodás Japánban Érdekes eljárást dolgoztak ki a Yamagatai Egyetemen (Észak-Japán) az épületek klimatizáiására hó, illetve hóié segítségével. Megállapították, hogy a föld alatti tartályokba gyűjtött hóié a japán Honsu sziget hóban gazdag északi részén nyáron át 10—14 C fok hőmérsékletű marad és így al kalmas az épületek hűtésére. A tetőkre szivattyúzott víz 28 C fokra melegszik fel. Nagy ciszternákba visszavezetve hőmérséklete nem hűl 20 C fok alá. A téli hónapokban ezt a vizet fel lehet használni a tetők gyeikran veszélyes hóterhé- nek leolvasztására és egyidejűleg az épület melegítésére. A japán vasutat is érdekli az eljárás, mert esetlég alkalmas lehet fontos vonalszakaszok hómentesen való tartására. (WELT DER TECHNIK) 1>79. IX. 2. 16
