Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-02 / 35. szám
B ár szerény kereteik között Indult a televízió, a kezdeti bizonytalan lépéseiket rohamos fejlődés követte, mind a nézőszámot, mind a sugárzási időt tekintve. A hatvanas évek végén csaknem minden háztartásban volt legalább egy televízió. A műsoridő rohamos bővülés© az utóbbi évtizedben kissé lelassult, ennek ellenére világszerte a 'tévé műsoréhségét osak üggyel-bajjal tudják csillapítani. A képernyő könnyedén felszippantja az évi filmtermést, sőt a 'filmgyáraik ma már évi moziilfilmigyántásuik kát-há- romszorosánaik megfelelő mienmyisiégű produkciót készítenek bérmunkában a televízió számába. Ez azonban még mindig ikevés. A nézők megszokták, hogy mindennap, a főműsoridőben, egy, másfél őrás játékfilmet lássanak, sőt szívesen veszik a délutáni és az éjszakai filmvetítést is. A televízió egyre növekvő műsoréhsége teremtette meg az üj műfajt: a sorozatot. A műfaj meghonosítása során nem vállalt magára különösen nagy kockázatot a tv, hiszen évtizedek óta népszerűek voltak a rádiós sorozatok. Nagyjából biztosra mehetett, hogy a nézők köriében sikere lesz. Valóiban, a nézők a soro zatokat hamarosan megkedvel iák, a főszereplőket ismerősként látták viszont a képernyőn. Az első hat-, majd tizenkét részes szériák után kezdtek megjelenni az egyre 'hosszabb, több tucat részből álló regény- folyamcik, napjainkban már a százas sorozatok sem ritkák. Készülnek folytatásos filmek mind kortárs, mind klasszikus művekből. Érdekes és sajátos módon a kortérs alkotásokból készült sorozatok irodalmi alapanyaga ritkábban regény, gyakrabban már eleve forgatókönyvként íródik meg, sosem nyomtatják ki. Nagyon valószínű, hogy könyv alakban nem Is aratna különösebb sikert, kétséges, hogy kiállná-e az esztétikai választóvíz-próbát. A tárnia kimé rítheletlen: készülnek ügyvédés Ikereskedöíörtémetek, orvos- sztorik és ól történelmi sorozatok csakúgy, mint karriertörténetek és politikai krimik. Kő zös jellemzőjük, hogy valamennyi az örök konfliktusok és 'konfliktushelyzetek (szerelem, halál, féltékenység, magány, munka, emberi kapcsolatok) szinte tetszés szerint nyújtható láncolatából áll, a mindennapi élet banális motí- vumSzerű ismét léseiből táplálkozik. A sorozat általában olyan motívumckait ábrázol, amelyek megértéséhez és a velük kapcsolatos állásfoglaláshoz nem kell különösebb esztétikai és morális felkészültség, a mindennapi élet alap helyze'ei és gyakorlata alapján mindenki állást foglalhat a tör- téniteiklkel kapcsolatban. Lát szatíra az egymást követő résziek folyamán alakul ki a főhősök jeli eme, a valóságban azonban az alkotók Ikész sémákkal dolgoznak: a,z egyik oldalon az egyértelműen jó, becsületes lés tiszta jellemek foglalnak helyet, akik hosszú, de Végül is eredményes 'harcot folyttatnak a másik oldal egyértelműén rossz, csalárd, alávaló szereplőivel. Érdekes módon a sorozatok sikere csak nagyon lazán függ össze azok esztétikai színvonalával. Ennek oka minden valószínűség szerint a 'jel’lemáhrázoMIsban rejlik: a már a megjelenésük pillanatában kiismerhető és azonnal kategorizálható jellemek az azonosulás, illetve <az elítélés könnyű lehetőségéből adódó sikerélményben részesítik a nézőt. Kortárs szerző világirodalmi rangú alkotásának megfilmesítése sem mindig zavartalan. A mű alapkonfliktusa, a szereplők és a cselekmény váza természetesen megmarad — éneikül aligha írhatnák föl a szerző névét —, de a mű mondanivalója, mélyebb művészi tartalma legtöbbször elsikkad. Az ilyen jellegű fiilmfeldolgozás mintapéldája a néhány évvel ezelőtt sugárzott Hosszú, forró nyár című sorozat. Az alkotók annyira eltértek a faulkneri alapműtől, hogy hitelrontást, vagy hamisítási perre bőven rászolgáltak volna. Általában nem sokkal jobb a helyzet a klasszikusok esetében. Mozifilm készítése során a rövidre szabott műsoridő — maximum két-három óra — szükségszerűen rákényszeríti a feldolgozókat a tömörítésre, a válogatásra, önálló íilmnyelv alkalmazására, amely olykor futó képsorokkal tud elmondani százoldalnyi leírást. Szerencsés esetben sikerül filmsza tagra vinntt a mű hangulatát, a cselekmény tömörségét szigorúan szerkeztet! képsorok adják vissza: remekmű születik. A sorozatgyártóknak azonban JÖVEDELMEZŐ ÁLLÁS Tévéfilm Osztrovszkij drámájából !,úeltoltak, tnelőtártuk, egyhangú körmölé sek. Balok, vacsorák, üres fecsegéseik. A fér fiák könyökvedót koptatnak és hivatalnoikos kodnak; a nők almuirsszoknyót hordanak és biedermeier szalonban unatkozniuk. Zsn- dov, a szatirikus dráma főhőse befolyásos rokonok segítsége nélkül kíván ltoldngulili. Polina. a felesége embertelen körülmények kö zött keresi az erkölcsi tisztaságot. A Jövedelmező állas című Osztrovszkij dráma hősei a múlt században éltek, maga„...az élet megpróbáltatázaitél óvott tiszta lány“ (Máté Magda felvétele) tártát úMx'rl, gondolkodásmód jókból azonban azok is okulhatni.dk, okik jövőjüket ma is a rokon i baráti kapcsolni okra építik, okik ve röfónyos délid oben som látják a napot. A Kazán István rendezéséinm készült tévéfii lm női főszerepét Kánya Kata játssza, akit legutóbb a Küszöbök Emőkéjeként láthattunk. — Boldog vagyok, hogy a sok „Maca szerep“ után végre szélesebb érzelmi skálát járhatok tue — vallja. — Polina ugyanis az élőt mogprohá ltot á sa át ó i óvott hiszi a lány, akinek becsületes elképzelései vannak a világról és az esnlieri .kapcsolatokról; a körülmények hatására azonban mégis számító, ke gyeik n asszony válik hol öle. Először fordult ölő velem, hogy a felvételek közijén elsírtam magam, ment kiborított a figura magatartása. Az, hogy a tisztaságból hogyan lesz számi tás, a melegségből kegyetlenség; az hogy a férjét olyan megalkuvásra készteti, amelyre ő sosem lenne képes. Hogy az életútjuk to vábhrj is közös marad, eigy újabb regény témája lehetne. Lehet, győz majd benne a tisztaság, hiszen Polina mások hálósára lett kegyetlen. — A százéves mű konfliktusát ma is időszerűnek tartom. — Kétféle kapcsolatot tár fel az Író: Poli- náét, aki szerelemből ment férjhez és a nő- véréét, aki ravasz számításból mondta ki az igent. Egyik pór sem boldog, s ez elgondol koztotó, hiszen az emberi kapcsolatok mozgató rugói n*a is ugyanazok. — A színésznő szemével nézve milyennek találja Polinát? — Az a szerep, amely küszködést, gyötrődést hoz magával. A naivitás érzékeltetése ugyanis éppoly gondot jelentett, mint a kegyetlenség megjelenítése. — Polina élete kompromisszummal van tele. Kánya Katáé? — Bár tudnék kompromisszumot kötni! Megpróbáltam ... Egy ideig-óráíg ment, aztán minden kezdődött elölről. Talán ez lenne a felnőttség kritériuma? A „valamit valami ért“? Ésszel még meg tudnám tenni, de az érzelmeimmel soha! fg. szabóf kapóra jön a klasszikusok „ter- jengősságe“, sőt, nemegyszer még hálásak is lennének, ha a szerző az eredetinél háromszor nagyobb terjedelemben írta volna 'meg művét. Niincs szükség tömörítésre, a sorozat megengedi, hogy münden kis epizódot jót kidolgozzanak, szétírják, miivel a film néhány órájával szemben a sorozat ötvensZar-haitvanszoT nagyobb terjedelmébe ez belefér. Ennek következtében rétestésztaként nyúlik a cselekmény, ami szükségszerűen a ’fartalom és a művészi színvonal rovására megy. Felvetődik a kérdés, hogy a soroz» tikészítésnek szükségszerűen a színvonal valdja-e kárát. Erre egyértelmű nemmel lehet válaszolni, mivel nem egy pozitív példa igazolja, hogy lehet színvonalas sorozatot készíteni. Bár eredetileg filmszínházak számára készült, de szép példája a színvonalas sorozatnak az Os- car-dífas szovjet Háború és béke, a televíziós sorozatok közül az egész világon bemutatott Galswarthy-műwk alapján készült Forsyte Saga, valamint a nemzetközi sikert aratott Mik- száth-fe'.d-olgozás, a Fekete város. A soro zatikés z ítőknek mindeneiké! ötit tudatosítaniuk kell, hogy a tv-dramaturgia nemcsak illusztratív feldolgozást jelent, ha ni am a többkötetes klasszikus művek esetében a flilmdrama- turgiához hasonlóan kiválasztást és tömörítést is. Mert nem lehet és nem szabad egy sorozat értékéit és sikerét a sugárzott részek számával mérni. Hogy a jövőben egyre ritkábban forduljon elő az a helyzet, amikor a kevesebb több lett volna. OZOGANY ERNŐ Kameraközelfaen • A szovjet televízió húsz részből állé dokumentum- film-sorozatot sugároz Szovjet nők címmel. 9 Ausztráliában komolyan foglalkoznak az ún. képernyő-újság bevezetésével. A több országban már jó eredménnyel kipróbált műsortípus gazdái a lapkiadó vállalatok szeretnének lenni. © Üzbegisztán fővárosában, Taskentben 350 méter magas tévétorony építéséhez fogtak. A tervek úgy készültek, hogy a torony ellenálljon az ebben az övezetben oly gyakori földrengéseknek és erős szeleknek. Az 500 négyzetméter alapú tornyon 110 méter magasan kilátó épül. © 1980-ban megindul a színes adás Portugáliában is.. 0 Üj amerikai ötlet: reklámtombola. A tévénézők milliói között tombolaszelvényeket osztanak ki, s a nyertes szelvények száma hol a reklámműsorok előtt, hol közben, hol meg adás végén jelenik meg. Vagyis: a nézőket „rákényszerítik“ a reklámműsorok megtekintésére ... • Az újvidéki televízió az UNESCO-val együttműködve 13 részes sorozatot készít a fejlődő országok kulturális életéről. © A BBC új ötrészes sorozata az Üvöltő szelek című Emily Brontg-regény nyomán készült. B02ENA NEMCOVA ÉLETE FILMEN BoZena Némcová cseh írónő életéről szlovák tévé- film készül, melynek egyik szereplője Frantiiek Ve- lecky, aki az utóbbi időben több magyar filmben játszott (Miroslav Vodéra felvétele) 1»7«. IX. 2. ÚJ SZÓ
