Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-02 / 35. szám
Még hosszas töprengés után sem találtam jellemzőbb címet a városra — Mostra, amely hazánk legjelentősebb szénlelőhelyének, az Észak-csehországi Barnaszánmedencánek a központja. Mire leírtam, akkorra az is az eszembe jutott, hogy bármennyire is jellemző, mégis, csak részben igaz. Mert ugyebár, ha szénről meg városról beszélünk, a kettő mindenképpen elválaszthatatlan, de a szénre épült város esetében egy másik kérdés merül fel: melyik város?! Pontosabban: melyik Most, a régi vagy az új?! Így aztán a válasz már teljesen egyértelmű lehet: a régi. Egyúttal az is egyértelművé válik, hogy a jellemzés 'már csak rövid ideig maradhat az, ami; addig, amíg a régi város megvan. Vagyis nem sokáig. De helyette már ott van az új Most, arra viszont már nem érvényes a cím. Alóla már korábban kibányásztak a szenet. 100 MILLIÖ TONNA ' Ez az írás egyáltalán nem akar valamiféle „nekrológ“ lenni egy város romjai fölött. Nem lenne igazságos. A felszabadulás utáni fejlődés alapja a szénbányászat fejlesztése volt. Ez magával vonta a város fejlődését is. így az egykori város lassan elnéptelenedett. Ez a folyamat különösen az utóbbi néhány évben gyorsult meg, párhuzamosan az új város növekedésével. Ma már alig néhány épületet laknak, néhány kisebb üzem működik még, és itt áll az Észak-csehországi Barnaszén medence bányaüzemei vezérigazgatóságának épülete is. Az elhagyott épületek?! Egyelőre még nem bontják a hagyományos módon. Azonban törés, zúzás, egyszóval a pusztítás jelei is megfigyelhetők az egykori lakóházakon, középületeken. Aki nagyon ismerte a régi Mostot, azzal megeshet* hogy néhány filmről — amelyen ádáz utcai harcok folynak, történelmi kérdéseket eldöntendő — visszaköszönnek majd neki az egykori város jellegzetes épületei. Persze, minden nem lesz az enyészeté, például a város régi műemlék temploma, hogy fennmaradjon, 800 métert „vándorolt“ eredeti helyéről a maira. A város átváltozásának közvetlen Oka a szén. A régi város alatt mintegy 100 millió tonna szén rejlik, közvetlenül a földfelszín közelében. Néhány helyen már 3—6 méter mélységben kezdődik a szSn- réteg, de a legnagyobb mélység sem több 18—20 méternél, ahol feltűnik a szén ere. A szénréteg vastagsága pedig 30 méter körül van, minősége sem akármilyen — 3200 kilokalória hő keletkezik, ha ennek a szénnek egy kilogrammja elég. MÉRFÖLDKÖVEK Hazánk eme legjelentősebb szénlelőhelyén már a XV. század elején is bányásztak szenet, ahogy ezt egykori dokumentumok bizonyítják. A szénbányászat igazi virágzása azonban a XIX. században, az ipari forradalom eredményeként következett be. A szénréteg elhelyezkedése lehetővé tette, hogy a külszíni fejtés már a múlt században is ismert lett, mégis a szén kézzel való fejtése volt a jellemző még a München előtti köztársaság idején is. Népeink történelmében jelentős helyet foglalnak Séta Most újvárosában ► el az észak-csehországi bányászok forradalmi megmozdulásai. Az 1932-es nagy mosti sztrájk a világ- gazdasági válság idejének egyik legjelentősebb politikai megmozdulása volt világviszonylatban is. A bányavidék hihetetlenül gyors fejlődésnek indult a felszabadulás után. 1945-ben mindössze három szénfejtő nagygépe és egyetlen tömedékelő- gépe volt a körzetnek. Erre az évre esik a fejlődésben is döntő jelentőségű államosítás, megkezdődhetett a körzetben a tervszerű szocialista bányaművelés. 1947-ben több mint 15 és fél millió tonna szenet fejtettek. Észaik-Csehország bányáiban egy évvel később már több mint egymillió 100 ezer tonnával szárnyalták túl ezt a mennyiséget. További nagygépeik kezdték meg a termelést, és a hazai nehézipar termelési programjában ezek gyártását a kiemelt feladatok közé sorolták. így aztán 1960-ban már 39 millió 600 ezer tonna szenet adtak az észak-csehországi bányászok a népgazdaságnak, 1965-ben már majdnem 10 millió tonnával termeltek ennél többet, ez idén pedig már 68 millió tonna szenet ír elő a népgazdasági terv. Öriásgépek egész sora dolgozik. Például az Unicovi Gépgyár KU—80-as. kotrógépe, amely 12 ezer ember keze munkáját helyettesíti, pedig csak kilenc (9!) ember kell az irányításához. Hossza 145 méter, magassága 52 méter, súlya négyezer tonna. így hát nem csoda, ha meglehetősen „lomhának“ tűnik: mindössze 2 métert halad óránként, teljesítménye azonban ugyanannyi idő alatt hat ezen köbméter ... EMBEREK A SZÉN KÖRÜL — Nagymami, nagymami! — gügyög a gyerek — magyarul — a gyerekkocsiban, Most főutcáján. Ösztönösen lelassítom lépteim. A nagymami túlzottan nem figyel, egy fiatalasz- szonnyal beszélget, aki a hét végén jött vissza rokoni látogatásról a Csallóközből. Ez a kis közjáték is bizonyítja, hogy a bányavidék az ország minden tájáról vonzott ide embereket. Az ok: kereseti- és munkalehetőségek, de persze korántsem könnyű munka árán. A bányászsors manapság sem ikön.y- nyű. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy már négy év óta hétköznap, ünnepnap megállás nélkül dolgoznak. A bányavidék központja jelenleg még nem tudja nyújtani azokat a lehetőségeket, amelyeket a város és a szénbányák vezetősége nyújtani szeretne. Egészen pontosan már nem, és még nem; a régi Most már nem, az új még nem. A városi könyvtár könyvei például jelenleg még egy iskolában vannak; a múzeumi tárgyaik ládáikban; a régi színház helyett még nem épült fel az új. A legnagyobb gondot a lakáskérdés Okozza. Nem mintha nem nőne a város szinte szemlátomást, csakhogy a lebontásra ítélt házak lakóinak is kell a lakás, így jelenleg több mint kétezer lakáskérvény vár elintézésre. Persze, Most és környéke nemcsak a szenet jelenti az ország számára. Az ország legkisebb kerületéből származik a hazai teljes energiatermelés 37 százaléka, az üvegipari termékek 60 százalékát is Észak-Csehországban termelik, a gépipari össztermelés 11 százalékát is ez a kerület szolgáltatja. Az alapot azonban a szén szolgáltatja, az a szén, amelyet itt a világ egyik legnagyobb külszíni barna- szénlelőhelyén bányásznak. A fentiekből az is kitűnhet, hogy gyakran nem mindennapi erőfeszítés mellett, nem a legideálisabb körülmények között. Éppen ezért a bányászokról véleményt mondani csak kellő tisztelettel illik. mészáros jAnos A KU-800-as óriáskotrógép részlete (Gyökeres György ▼ felvételei) 1179. IX. 2. N C/3 • \ ’„'...dk* I? ^ X í f| i ■ . *sí 2? Mi 3 t 1 m fin3& 'tw"r’'t'4$ ipl tmmb wd&Bk \ §É Wk ■ w. . ** m m < ? ^ i ?% ~ t Ti \ I I I !®8 %^;<íTC,e k .4?r 'i£*~ $*> -» *«k ■ ,;^ilSK. - \ \-4sSKmmBBMm&« ^jj g^ ^ ^ Szénfejtéshez készülődnek az óváros alatt
