Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-02 / 35. szám
30 ÉV A SZOCIALISTA MEZŰGAZDASAG ÚTJÁN 1879. IX. 2. ,,A harmincadik évemet taposom a szövetkezetben“ - hangzott el beszélgetésünk elején a hetvenéves Béres Gyula szájából. Hamar megállapítottam, nem dicsekvésképpen mondta ezt, hanem megállapításként, tényállás leszö- gezéseképpen. ,.Amikor beléptem, nem gondoltam arra, hogy mindjárt elnöknek választanak meg. De valakinek el kellett vállalnia ezt a tisztséget - idézi az indulás idejét.- A huszonöt belépő között voltak pártoló tagok is. Tizenöten voltunk olyanok, akikre számítani lehetett a munkában. Aztán ötvenkettőben beléptek a gazdák is, egy kivételével valamennyien." A tágas falusi ház régies tornácán üldögélve elevenítjük fel a múltat. Béres elvtárs a nyári nap fényében kicsit hunyorog. Érkezésünk verte ki az álmot a szeméből. Kapuőr lévén, reggel telt le a szolgálata. Hazatérve ledőlt a priccsre egy kicsit szunyókálni. ,,Az az igazság, hogy minden kezdet nehéz, kétszeresen vonatkozott a közös gazdaságok indulására - szögezte le.- A mai fiatalok el sem tudják képzelni, milyen nehéz volt a falun egy teljesen új világ formálódását elindítani. Hiszen úgyszólván a semmiből kezdtük, s eleinte mi magunk sem tudtuk biztosan, hogyan fog sorsunk alakulni. A hitünk volt meg és a két kezünk, meg az akaratunk. Mert akkoriban sokszor volt szükség a nagy, erős akaratra... hiszen volt úgy, hogy nekem mint elnöknek három héten keresztül a tinókat kellett legeltetnem." Abafalán Czaban Bálint volt az 1950- ben megalakult közös gazdaság első elnöke. Kisebb-nagyobb megszakításokkal mintegy húsz éven keresztül viselte ezt a tisztséget. Legutóbb, az egyesült szövetkezetben brigádvezetó volt a gépesítésben. Egy évvel ezelőtt ment nyugdíjba. Maradt volna még, idős kora ellenére is, de a szíve nem engedte. Sok munkába, nagy erőfeszítésbe került, amíg az úttörők és a hozzájuk csatlakozók igyekezete, áldozatvállalása nyomán kialakult a ma, a falu új jelene. Nemcsak a gazdasági alapot kellett létrehozni, kiépíteni, hanem az emberek gondolkodásmódját is át kellett formálni... „Nem egyszerre született meg annak felismerése, tudata, hogy a közösből élünk, ez biztosítja számunkra a jelent és a holnapot - mondja Czaban elvtárs.- Hányszor volt úgy, hogy alig tudtuk összeszedni az embereket a munkára. Az asszonyok orvosi igazolással jöttek, hogy betegek. De a munka mégsem állt meg, s fokozatosan elértük azt, hogy az abafalai szövetkezet évtizedeken keresztül a járás legjobbjai közé tartozott.“ Felesége, a szövetkezet baromfí- • tenyészetének dolgozója közbeszól: „Elment reggel fél ötkor motorkerékpáron és éjfél után jött haza minden nap. Akkoriban nem volt olyan segítség az elnök munkájában, mint ma...“ „Szerencsére a rengeteg küszködés, áldozatvállalás már csak a múlt emléke, ma már sokszor hallomásból sem ismerik ezeknek az éveknek a történetét. Azért fordulhat elő olyan nézet, mint amilyen egy fiatal ajkáról nemrégen hangzott el egy gyűlésen: »Az eltelt harminc évben nem csináltak annyit, mint mink az utóbbi három év alatt!«“ Czaban elvtárs, aki a szövetkezet születésétől kezdve a közös gazdálkodás elórevitelének szentelte életét, aki jó munkájáért állami kitüntetést kapott, érezhető megbántódással a hangjában, említi ezt a kijelentést. Nyilván rosszul esett másoknak is, akik az elmúlt évtizedekben jóban-rosszban kitartottak a szövetkezet mellett. Igazuk van, mert az alapot ők rakták le, ők biztosították annak a valóban ígéretes fejlődésnek a feltételeit, amelyről az utóbbi évekre vonatkozóan Gyökér János szövetkezeti elnök és Cifrus Lajos, a pártszervezet elnöke tájékoztatott. Mindkét vezető tisztségviselő 1973 márciusában lépett mostani munkakörébe Akkoriban a három falu. Király (KráT), Abafala (Abovce) és Recske (Rieőka) szövetkezetének egyesüléséből létrejött. 1800 hektár területen gazdálkodó „Közös Munka Efsz" nem dicsekedhetett eredményeivel. Az új vezetés megválasztása a gazdálkodás helyzetének hathatós javítását célozta. Ami be is következett.- Mi volt az első teendő? Gyökér Jánosnak nem kell sokáig gondolkodnia a válaszon. „Az új vezetők igen megfontolt kiválasztása után első, fő feladatnak a munkafegyelem megszilárdítását tartottuk. Ez ugyanis meglehetősen laza volt minden szakaszon. Szemléltetésképpen megemGyökér János, a szövetkezet elnöke a kertészetben, a takarmányozórészle- gen, a tehenészetben már bronzjelvényes a szocialista munkabrigád, az idén már az ezüstjelvény várományosai. A mozgalom szélesedik, az idén a szőlészetben dolgozó kollektíva indított versenyt a megtisztelő címért. A javítórészleg szocialista munkabrigádját Ján Karola vezeti. Ilyen dologidőben hol is találhatnánk másutt, mint Cifrus Lajos, a szövetkezeti pártszervezet elnöke A KOR SZÍNVONALÁN liteném, hogy például a munkabeosztás után a traktorosok nem egyenesen a földekre mentek, hanem megálltak a kocsmánál. Sót az is előfordult, hogy a traktoros munka közben gondolt egyet, leállította a DT-t vagy más nagyteljesítményű gépet és elment iddogálni a kocsmába." Szigorú kézbe kellett fogni a dolgokat minden vonalon. A munkából hiányzók és a munkafegyelem más megsértőit fegyelmi úton haladéktalanul felelősségre vonta a szövetkezet vezetősége. Elegendő volt fél év, s a munkafegyelem alapvetően megjavult. Nagy gondot okozott a lokálpatrióta jelenségek megszüntetése is. A szövetkezeti tagok nagyon „a saját községükhöz húztak“, traktorral jártak haza Az irányítás nem egy központból történt. „Ezért volt sürgető a gazdasági központ kiépítése és az addig községenként elosztott parcellák összevonása, hogy a nagyobb földtáblákon jobban kihasználhassuk a gépeket." Míg az 1972-es gazdasági évet a szövetkezet másfél millió koronás hiánnyal zárta, 1973-ban már az egymillió koronát meghaladta a tiszta jövedelem. A Közös Munka Efsz a járás legjobb szövetkezetei közé sorakozott fel, s helyét szilárdan tartja. A következő egyesítés után - amikor Kövecses (Strkovec) és Sajókeszi (Kesovce) szövetkezete csatlakozott hozzájuk -, sem változott a gazdálkodás helyzete. Jelenleg két és fél ezer hektár földet, ebből 2048 hektár szántót művel a szövetkezet. Hat év óta a tervfeladatokat mindig túlteljesítették. 1979-re a teljesítményterv negyvennégymillió korona. „Az idei év nagyon nehéz lesz, de reméljük, hogy megfelelő szervezéssel és a tagság jó munkájával teljesítjük termelési és pénzügyi tervfeladatainkat- jelenti ki bizakodóan Gyökér János.- Még akkor is, ha a kalászosok hektárhozama nem érte el a tavalyi szintet." A bizakodás megalapozott. Erős. szilárd gazdaság a Közös Munka Efsz. Közel félezer állandó dolgozója előtt „kalapot lehet emelni" - amint az elnök hangsúlyozta, mert derekasan tudnak dolgozni, s jó munkaszervezéssel kiváló eredményeket érnek el. A munkához való jó viszonyukat tanúsítja egyebek között a szocialista munkabrigádok versenye. A javítórészlegen. a műhelyben, a szétszedett, javításra váró gépek között. A negyvenkilenc éves brigádvezetó gyerekkorában Kárpát-Ukrajnából települt át a Sajó mellé, szüleivel együtt.- Hogyan érzi itt magát?- A javítórészleg dolgozóinak a fele szlovák, fele magyar. De a kollektíva egységes, igen jó a megértés közöttünk.- Milyen céllal indították meg három évvel ezelőtt a szocialista munkabrigád címért a versenyt?- Mindenütt arról beszélgettek az emberek, hogy jobban kell dolgozni, mint eddig Nekünk is ez volt a szándékunk, gondoltuk, hogy ebben a verseny a segítségünkre lesz. Túlzás nélkül állíthatom, hogy így is volt. Az emberek érezték felelősségüket és igyekeztek helytállni minden tekintetben. Kötelezettségvállalásainkat is mindig teljesítjük. Ezt állapíthattuk meg az idei félévi értékeléskor is. Szemléltetésképpen említsük meg, milyen többletet vállaltak magukra a kilenctagú szocialista munkabrigád tagjai. Kötelezettségvállalásuk értelmében az idén nyolcvanezer koronával csökkentik az anyagi költségeket, tizennégyezer korona értékű tüzelő és üzemanyagot, valamint villanyáramot, hetvennégyezer korona értékű tartalékalkatrészt takarítanak meg, húszezer korona értékkel növelik a teljesítményeket, ezenkívül kétszáztiz órát dolgoznak társadalmi munkában. A fő szempont a gazdaságosság növelése, a nagyobb hatékonyság elérése. Erre, és általában munkájuk végzésére a közeljövőben még jobb lehetőségük nyílik. A szocialista brigád tagjai és a javítórészleg más dolgozói még az idén átköltöznek az elavult műhelyből az új, korszerűen berendezett központi javítóműhelybe. A korszerűsítést a termelés gazdaságosságának, jövedelmezőségének növelése céljából fontos feladatnak tartják a Közös Munka Egységes Földmúvesz- szövetkezetben. Az e célt szolgáló beruházásokra régebben nem fordítottak kellő gondot, ezért most fokozott erőfeszítéssel kell a régebbi hiányt is pótolni, az új követelményeknek is eleget tenni. Az idén is több mint tízmillió koronát fordítanak beruházásokra. Most folyik a recskei gazdasági udvarban egy Bios-tipusú sertéshizlalda és anyasertésól építése Négyszáz kocát összpontosítanak itt. hogy biztosítsák az évi tízezres kapacitású hizlalda számára a sertésutánpótlást. A szarvasmarha-tenyésztésben az év elején fejezték be egy Aranykalász-típusú istálló építését nyolcszáz növendékállat részére. A tömegtakarmányokban az önellátás eléréséhez járul majd hozzá a lenártfalai (Lenartovce) szövetkezettel együttműködésben épülő takarmányszárító, melyet terv szerint még az idén üzembe helyeznek. Gyökér János elnök a hasznosság fokozása terén markáns példaként említi meg, hogy míg a Bios-típusú új sertéshizlaldában nem egészen négy kiló abraktakarmány felhasználásával napi ötvenhét dekás súlygyarapodást érnek el, addig a régi ólakban tartott állatoknál négy és fél kiló takarmány felhasználásával csak negyvenöt-negyvenhét deka a súlygyarapodás. A termelés hasznosságának fokozása az egyik cél, a korszerűsítés másik, nem kevésbé fontos követelménye a munka- körülmények, a munkafeltételek javítása. „Fiatalok csakis akkor jönnek dolgozni az állattenyésztésbe, ha gépesítéssel megfelelő munkafeltételeket teremtünk" - vallja Gyökér János elnök. A gazdaság kétezres szarvasmarhaállományából hatszázharminc a tehén. Tavaly háromezer liter volt a tehenen- kénti évi fejési átlag, az idén néhány literrel jobb. A szövetkezetben akkor jövedelmező a tejtermelés, ha a tehenen- kénti évi átlag meghaladja a háromezer litert. A korszerűsítéssel, az állatgondozás színvonalának emelésével ezt a célt követik. Utat és példát mutat ezen a téren Jozef Benőura nyolctagú szocialista munkabrigádja. Másfél évtizeddel ezelőtt épült istállóban száztizenhét tehéntől tavaly állatonként négyezer literen felüli évi átlagot értek el. A brigád tagjai erre az évre harminchatezer korona értékű kötelezettséget vállaltak, egyebek között százhuszonöt mázsa abraktakarmány megtakarítását tűzték ki célul. Felajánlásukat a tejtermelésben is túlteljesítik. Példás munkájukért az idén valószínűleg megkapják a szocialista munkabrigádok ezüst jelvényét. A kertészetben Papp Géza vezeti a húsztagú szocialista munkabrigádot. A vezető a hatvanhatodik évét tapossa, de külseje, munkabírása alapján korából tiz-tizenkét évet nyugodtan letagadhatna. A szövetkezet megalakulásától a kertészetet vezeti. Kertészetük szabadföldi, fóliájuk nincs. Az időjárás hatásának jobban ki vannak téve, mint másutt. A tervet azonban rendszeresen túlteljesítik, ami a termékeny földön kívül a kertészeti dolgozók jó munkáját dicséri. Tavaly 883 000 korona bevételt irányzott elő a terv, a valóság 1 340 000 lett. Az idén a hét hektár paprika meg a négy hektár paradicsom jó termést ígér, tiszta, gyommentes a föld. Sok munkát igényel a vetemények rendben tartása. Azonkívül - mint most is -, a dohányosoknak is segítenek a kertészbrigád tagjai. Papp Géza szavai szerint: „Nálunk munkaidőben nem beszél a nyolc óra. Ha kell, tizenkét-tizennnégy órát is itt vannak." A felesége is a kertészetben dolgozik. Idén májusban, kiváló munkájáért miniszteri kitüntetést kapott. A Közös Munka Efsz tagjainak átlagos életkora negyven éven aluli. Elég sok a fiatal dolgozó, a harminc éven aluliak száma meghaladja a hetvenet. A kor színvonalának megfelelő termelés kétségkívül megalapozza az utánpótlást. Míg 1973-ban egy főiskolai végzettségű szakember dolgozott a szövetkezetben, ma a vezetők között hét diplomás van, a többi vezető pedig mezőgazdasági szakiskolát végzett és nagy gyakorlati tapasztalatot szerzett. Megfiatalodott, az utóbbi időben létszámban gyarapodott a pártszervezet is. A nyolcvanhárom párttag és a hét tagjelölt, valamint az ifjúsági szövetség alapszervezetének negyvenöt tagja példamutatásával, áldozatos helytállásával mozgósítja a többi dolgozót is az egyre jobb eredmények elérésére. Hogy a Közös Munka Efsz továbbra is a legjobbak között legyen. GÁL LÁSZLÓ
