Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-08-19 / 33. szám
► B orgot nem kell (különösebben bemutatni, hiszen ahol a teniszt csak egy kicsit is ismerik, tudják, hogy „mesternégyest“ ért el Wimbledonban, világbajnoknak kiáltották ki, s így a fehér sportnak ' valóban koronázott királya. Minden nemzetközi torna dísze, a meghívások tucatját kapja és jogában áll .kiválogatni a számára legmegfelelőbbeket. A fizika törvényei szerint egyszerre több helyen ő sem lehet és játszhat, ám becsületére legyen mondva, sohasem kerüli a találkozás lehetőségét a világ többi legjobb teniszezőjével sem. Jellemzőbbet aligha tud mondani róla valaki, mint Roscoe Tanner, akivel idén Wimbledonban minden időik egyik legizgalmasabb és legszínvonalasabb férfi egyes döntőijét vívta: „Balszerencsém, hogy ilyen kiváló teniszező korszakában játszóim. Borg előtt, vagy netán az őt követő időben lehettem volna, vagy lehetnék wimbledoni győztes, így azonban csupán árnyéka lehetek.“ A DAVIS KUPA CÍMÉN Csehszlovákia férfi teniszválogatottja ezidén abban a szerencsés helyzetben volt, bogy a Davis Kupa küzdelmeibe csak az európai „B“ övezet elődöntőjében kellett (bekapcsolódnia. Párizsban nagyon sokáig emlékezetes küzdelemben 4:1 arányban győzött Franciaország együttese ellen. A győztes együttesben csupán Kodes képviselte a jelentősebb nemzetközi rutint, míg az egyesekben Lendl, a junior világbajnok és Smíd szerepelt. Nyugodtan állíthatjuk, hogy nagyon régen nem volt ilyen erős Davis Kupa csapatunk. Előnye, hogy kiváló a párosa is, a Smíd — Kodes kettős. A párizsi párviadallal párhuzamosan Bukarestben Románia és Svédország válogatottja küzdött az európai „B“ övezet döntőjébe jutásért. A svéd szakvezetők közül többen tartottak ettől a taBorg is olykor jelét adja örömének lálkozőtól, mert Nastase, a románok legjobbja már szaktanácsadói szerepet töltött be a svéd válogatottnál, s így nemcsak Borgot, hanem az egész élvonalbeli svéd tenisz legjobbjait ismerte. Ez azonban mit- sem segített a román legénységen. A nyitő találkozón Nastase csak üggyel bajjal győzött 7:9, 5:7, 7:5, 6:3, 6:3 arányban Simonsson ellen, utána Borg a várakozásnak megfelelően „lelőtte“ a pályáról Hara- daut (6:4, 6:0, 6:1), a párosban af Borg, Bengtsson kettős 7:5, 6:4, 6:3 arányban győzött a Nastase — Marcu duó eilten, míg a befejező napon Borg alig egy óra leforgása alatt 6:3, 6:0, 6:0 arányban „hengerelt“ Nastase ellen. A gyengébb egyesek találkozóját azután Haradau 6:3, 6:4, 6:3-ra nyerte Simonsson ellen. így alakult ki a svédek 3:2 arát yú győzelme, s vált valóra a csehszlovák tenisz szurkolóinak álma: Borgot Prágában láthatjuk! SZEPTEMBER KÖZEPÉN sokkal iimpozánsabb színteret is érdemelne. Éppen ma jutott kezünkbe egy fölöttéb érdekes teniszhlr. Ez áll benne: „A világ teniszstadionjai egyre nagyabbak lesznek. Az Egyesült Államck-beli Indiana- polisban 30 000 néző befogadására alkalmas lelátókat építenek a teniszpálya köré. Párizsban a Roland Gairros befogadóképességét 20 000-esre bővítik. Felújítják a római és a barcelónai teniszstadiont, mindkettő 15 000 néző számára biztosít helyet a lelátókon. “ Mi tagadás, Prágában még 30 000 hely is kevésnek bizonyulna a csehszlovák—svéd DK övezetdöntőre, ígérik, hogy kibővítik a jelenlegi lelátókat, de ez csak egy csepp az érdeklődés tengerében. Ha már ilyen jó Davis Kupa csapattal rendelkezünk, illene aránylag hamarjában összehozni valóban modern, nagy befogadóképességű teniszstadiont, amely élsportunk további fejlődését jelentős mértékben elősegítené. Prágában szeptember 14—16 1: '-ötti időben rendezik meg a tenisz Davis Ku- a európai „B“ övezetének döntőjét, s má: az elmondottakból kitűnik, hogy Csehszlovákia—Svédország találkozóra .kerül sor. A helyszín a renovált, de a modern igényeket kielégíteni aligha tudó stvanicei teniszpálya lesz, amelyet messze földön arról is ismernek, hogy közvetlen szomszédságában vasúti töltés van, olykor egymást érik a tolató szerelvények, s a mozdony- vezetők nem egyszer mintegy kényszerpihenőt tartanak, hogy potyanézőként szemtől szemben láthassák a találkozók egy parányi részét. Talán mondanunk sem kell, hogy a zónadöntő KERESSÜK A RECEPTET Feltehetően Prágában is Borg és Simonsson játsz- sza az egyest, bár lehet, hogy Boirg társa esetleg Svensson, vagy Lendl kortársa, Hjertquist is lehet. A svédek a párosban Borg mellé minden bizonnyal megint Bengtssont állítják. Ö is nagyon ismert. Adogatása. nak ereje megközelíti Tannerét, vagy hogy hazai p' r- val éljünk, Zedníkét. A c' r zlovák tenisz Davis Kupa-csapat szakvezetői ara nem számítanak, hogy Borgot az egyesben Lendl, vagy Smíd legyőzi, csupán azt várják, hogy nagy erőbevetésre kényszeríti egyikük az első naLendl, a junior teni&z^világbajnoJc pon, s feltehetően kevesebb ereje marad a másnapi egyesre. Bolardt edző és társai szerint éppen a páros lehet döntő, hiszen a várakozás szerint Lendlnek és Smídnek is le keltene győznie a gyengébb svédet. Persze azért itt sem árt az óvatosság. A svédek a teniszsportban sem tartoznak azok közé, akik szinte játék nélkül feladják a nem azonos súlycsoportúnak látszó küzdelmet. A párosban a bukaresti példa alapján az várható, hogy Bengtsson bomba- adogatásai közül sok lesz az ász, s amit vissza is tud adni az adogatást fogadó csehszlovák teniszező, nem okozhat fejfájást, megoldhatatlan problémát Borg nak. A svédek világhírűsége ugyanis rendkívül sokoldalú játékos. Ezt bizonyítja az a statisztika is, amely a wimbledoni döntő folyamán készült a Borg — Tanner találkozón. Adogatásból Borg „csak“ 13 pontot gyűjtött, míg Tanner 39-et. „Asz“ adogatása a svédnek 4, az amerikainak 17 volt. Röptéből Borg 5, Tanner 33 pontot szerzett, de alapütésböi a svéd 43 esetben az amerikai csak 18-ban tudott pontot gyűjteni, ejtésiből Borg 8, Tanner 7, átemelésből mindkettő 1—1 pontot ért el. Mindez arra vall, hogy Borg szinte halálosan biztos, nagyon keveset hibáz, neim gyengébb a fonákja, mint a tenyerese, az előbbit szinte hajdani ausztrál módra kétkezesen is üti. A fej fölötti játéka is egészen elsőrangú. Futni úgy tud, mint a hajdani svéd távfutó kiválóság, Hägg. S mindehhez hozzá kell tennünk, hogy Borg ellenfele a balkezes Tanner volt, s ő tudvalevőleg nem szívesen játszik ellenkező alapállású teniszezőkkel. Ám ha mégis ilyenbe ütközik, ajkad bőven megoldás a szenvtelen svéd tárházában. ELÖNY-E A SALAK? Amint már említettük, Borgnak a 23 éves tenisz- királynak szemmelláthatő gyengéje nincs. Arról sincs tudomásunk, hogy kimondottan Irtózna a különböző borítású teniszpályáktól. Tudásához mérten játszik a füves, a salakos, Vagy a műanyagborítású pályán. Biztosan nem lesz számára idegen a prágai salak sem. A mi Davis Kupa csapatunk tagjai közül Lendl és Smíd lényegesen otthonosabban mozog ia salakpályán (a műanyagborításún is), mint a füvesen. Ez utóbbin legnagyobb tapasztalata Kodesnek van, hiszen az ő rendelkezésére ( s önzetlenségéből kifolyólag társaiéra is) saját füves pályája áll. Rutin terén csak Kodes veheti fel úgy ahogy a küzdelmet Borggal, a fiatal titánok, Lendl és Smíd viszont egyelőre még nagyon sokat tanulhatnak tőle. * * * Csemegét kap a prágai teniszfesztivál közönsége, de a tv nézők is. Borgot látni spoirtélvezet a javából. Nagyon találóan jegyezte meg róla a wimbledoni döntő során a kommentátor, hogy egyetlen ember nyugodt ebben az óriási tenisz-katlanban, s az Borg. Nem mosolygott, nőm vonaglott a szája, nem gesztikulált, nem tiltakozott, csak játszott. A teniszt mindennél jobban szereli és érte .sok mindent feláldozott már. A fehér sport megszállotja és minden időik legnagyobb, legsokoldalúbb játékosa. A legtöbb esetben valóban boldog az az ellenfele, akinek legalább egy játszmát sikerül tőle elvennie. Ez Párizsban, Franciaország nemzetközi teniszbajnokságán Smídnek sikerült. Hogy ugyanez slkerül-e Prágában Smídnek, vagy Lendlnek, elválik. Sokkal többet jelentene, ba a párosban Borgnak és társának kellene gratulálnia a Smld—Kodes kettős sikere után. Persze a valószínűség latolgatásában som árt az óvatosság. Keresnivaló elsősorban mégis itt mutatkozik. Abban nem kételkedünk, hogy szeptember közepén, az említett prágai fehér napokban nemcsak Borg áll a tenisz rajongói érdeklődésének előterében. ZALA JÖZSEF ■■■MftHaH ő üsző Indái- 46 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava. Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gaz dasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava. Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme. Bratislava. PRÓBANYOMÁS. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jiráskovó 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közü letek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava. Vojanského nábrezie 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési dija — o vasárnapi szómmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS — Ústredná expedíció o dovoz tloöe. 884 19 Bratislava, Gottwoldovo nómestie 6. A SÚTI regisztrációs számo 5/2 V r 1BU9C9MH A Smid—Kodéi ke<ttfis (CSTK-I elvételei)
