Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-08-26 / 34. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1979. AUGUSZTUS 26. VASÁRNAP BRATISLAVA XII. ÉVFOLYAM 34. SZÁM Ara 1 KORONA A szocialista Csehszlovákia népe a napokban emlékezik meg a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójáról. A harcosok ezreinek személyes emlékei fűződnek ehhez a történelmi eseményhez, és mi mindnyájan nagy forradalmi tettként tartjuk számon, amely hosszú időre befolyásolta nemzeteink legújabb kori történelmét. Gondolatainkban felidézzük azokat a feledhetetlen pillanatokat, amikor a felkelő Szlovákiában, á náci hadsereg hátában a harcoló nép jelképeiként együtt lobogott a szabad Csehszlovákia zászlaja és a vörös zászló. Hálával és szeretettel emlékezünk a partizánok és a felkelő katonák hősiességére, ugyanúgy a harcolókat segítő nők, öregek és fiatalok derekas helytállására. Csodálattal emlékezünk azokra a tettekre, amelyeket az emberek akkor természetes kötelességüknek tartottak. Ezért ma mély tisztelettel adózunk az öntudatos munkásosztálynak, a forradalmi népnek, mint a Felkelés igazi hősének. Mély tisztelet illeti a kommunista pártot, amely az illegalitás súlyos feltételei közepette megnyerte és széles antifasiszta frontba tömörítette a hazafias ‘erőket, felkészítette a népet a fegyveres harcra, a Felkelés agya és szíve volt. Mélységes tisztelettel és forró hálával gondolunk a Szovjetunióra, amely- lyel teljes mértékben összekapcsolódott nemzeti felszabadító küzdelmünk. A FE1KELES HAGYATÉKA: Gyökeres György felvétele BECSÜLETTEL TELJESÍTSÜK MAI FELADATAINKAT Irta: JUZEF LENÁRT, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára A nagy szovjet nép és dicső hadserege verte le a fasiszta hadsereget és vívta ki a mi szabadságunkat is. Példája reménnyel töltötte el, serkentette és lelkesítette nemzeteinket a fasizmus elleni aktív harcra. A Szovjetuniótól kapott politikai, anyagi és erkölcsi segítség döntő hatással volt a Felkelés előkészítésére és kibontakozására. A Szovjetunió fennkölt felszabadító szerepe lehetővé tette Csehszlovákia népének a nemzeti felszabadító harc sikeres betetőzését. A munkásosztály, a dolgozó nép forradalmi feladata, a kommunista párt vezető szerepe és a Szovjetunió történelmi elhivatottsága azok a tényezők — amint azt Gustáv Husák elvtárs megírta —, amelyeket mindig szem előtt kell tartanunk, amikor a Felkelésről, értelméről és örökéről szólunk. A mostani jubileum is arra serkent bennünket, hogy felidézzük a Felkelés alapvető gondolatait, ezekkel egybevessük tevékenységünket, hogy mindenekelőtt az ifjú nemzedék merítsen tanulságot és erőt belőlük. ★ ★ ★ Nemzeteink történelmét a nemzeti szabadságért és a szociális igazságért vívott harc tölti ki. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása, a csehek és a szlovákok közös államának létrehozása nagy előrehaladást jelentett a csehszlovák nép nemzeti életében, a szlovákok számára pedig nemzeti létük megmentését jelentette. Kialakultak a munkásosztály, a dolgozók szociális felszabadításáért folyó harc kibontakoztatásának feltételei. Történelmi tény marad azonban, hogy az uralkodó csehszlovák burzsoázia húszéves hatalma időszakában képtelennek bizonyult a cseh és ia szlovák nemzet alapvető problémáinak megoldására. A burzsoázia osztályszempontú, kizsákmányoló politikája nemzeteinket nemcsak mély gazdasági és szociális válságba, hanem nemzeti katasztrófába is sodorta. Az egyik oldalon az uralkodó burzsoá körök csehszlovakista politikája, a másik oldalon pedig a reakciós rudák-politika kedvezőtlenül hatott Szlovákia fejlődésére, megbontották nemzeteink kapcsolatait, meggyengítették az állam összetartó erejét, egységét. A csehszlovák burzsoázia önző osztálypolitikája és nyugati szövetségeseinek árulása végül is Münchenhez, az állam szétveréséhez, a megszálláshoz vezette Csehszlovákiát. Az élet azt mutatta és mutatja, hogy ha nemzeteink meg akarták oldani lét- fontosságú problémáikat, akkor új szociális vezetőre volt szükségük. Ez csakis a marxista—leninista párt vezette forradalmi munkásosztály lehetett. Igen sürgetően nyilvánult ez meg a gazdasági válság éveiben, kiváltképpen pedig abban az időben, amikor a hitleri Németország veszélyeztette a köztársaságot. A csehszlovákiai kommunisták akkor a nép nemzeti és demokratikus jogainak legkövetkezetesebb védelmezőiként léptek fel. A kommunista párt érvényre juttatta a fasizmus ellen, a köztársaság megvédésére irányuló össznépi harc múlhatatlan szükségszerűségét. München idején a kommunista párt volt az egyetlen politikai erő, amely nem kapitulált, hanem hűségesen és odaadóan a néppel tartott, az állami önállóság elvesztése után pedig rettenthetetlenül'emelte magasra a nemzeti és demokratikus szabadság zászlaját. A CSKP vezetősége akkor kijelentette: „A nemzet színe előtt kijelentjük, hogy rettenthetetlenül a nemzeti ellenállás első soraiban akarunk küzdeni a teljes szabadságért és önállóságért.“ Az volt a cél, hogy a csehszlovák államot új, népi alapokon újítsák meg, mint nemzeti és szociális szempontból igazságos, haladó, külpolitikájában biztonságos irányzatot követő köztársaságot. E program megvalósításának útja volt a megszállók elleni harcban a nép legszélesebb rétegeinek, az összes hazafias erőnek a részvétele, a nácizmussal szembeni ellenállás eszméjének erősítése, szabotázsakciók végrehajtása, az ellenállási küzdelem illegális hálózatának építése, partizánosztagok létesítése, a nemzeti fegyveres felkelés. Ez a kommunisták vezette népi áramlat képezte a nemzeti felszabadító küzdelem fő erejét, aminek következtében mellékvágányon találta magát a münchenizmus- sal és a Csehszlovákia megújításával kapcsolatban konzervatív állásfoglalással teaches, valamint a nem hazardí- rozás taktikáját, a külső felszabadítás passzív kivárását hirdető burzsoá ellenállás. Csehszlovákia Kommunista Pártja annak tudatában szervezte és fejlesztette a nemzetek nagy antifasiszta küzdelmének — melynek fő ereje a IFolytatás a 3. oldalon.j
