Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-06-24 / 25. szám
TECHNIKA TUDOMÁNYI ■MMIIgglgllllBBIIIggllllllBgial SI Az információs rendszerek II. AZ AGYAGTÄBLÄKKAL KEZDŐDÖTT . .. Szlovákia egyik legjelentősebb számítástechnikai központja a Szlovák Statisztikai Hivatalban működik. Az itt feldolgozott statisztikai adatok alapján főleg a nemzeti bizottságok és más érdekelt szervezetek számára nyújtanak szociális-gazdasági jellegű információkat. Igor Jakubiéek, Maximilián Havlfk csoportvezető és Daniela Koprdová, a számítási központ munkáját irányító szocialista munkabrigád tagjai pontos munkájukkal már az ezüstfokozatot is kiérdemelték (A CSTK felvétele) Az információ az ember számára hangok, jelek, számok, betűk, fizikai mennyiségek láncolataként, struktúrájaként jelenik meg. Amikor a korai társadalmak (törzsek, városállamok) stabilitása már kezdte jelentősen meghaladni az egyének életkorát, a beszéd, a száj- hagyomány elégtelenné vált a tapasztalati információk közvetítésére és tárolására. Megjelentek az agyagtáblák és az ékírás, a kötelek és a csomók, a pálcák és a rovásírás, majd a papirusz és a képírás, hogy aztán a föníciaiak és a görögök megalkossák mai írásunk alapját, a hangírást. Érdemes rá felfigyelni, hogy a kezdet kezdetén az írás és a számolás — mint az informá- cíórögzítés alapvető formái — egységet alkottak. A későbbi fejlődés folyamán aztán nemcsak szétváltak, hanem tovább szakosodtak, elméleti és gyakorlati irányban egyaránt. Az írásból így lett irodalom és nyilvántartás, a számolásból pedig matematika és számvitel. Az elméleti ág mintha mindkét irányban előnyben lenne: Arisztotelész megelőzte Guttenber- get, Euklidész Luca Paccíolit és Leibnitz matematikája is fölülmúlta a saját számológépét. Ugyanakkor a gyakorlati ág a termelés gyakorlatától is elmaradt; a nagyméretű ipari fejlődés mögött az adminisztráció fejlődése lényegesen — és bántőn — lassúbb. A számítógép megjelenését tehát törvényszerűnek mondhatjuk. A rendszer összetevői Ahogyan a számítógép integrálja az egyes korábbi elveket és eredményeket, az információs rendszerek problematikája is a korábban vázolt tárgykörök (rendszer, irányítás, információ) kölcsönhatásaként jelentkezik. Az egyes összetevők túlhangsúlyozásából aztán különböző irányok keletkeztek. Az angolszász országokban például információs rendszerként kezelnek minden számítógépes adatfeldolgozást. A szocialista országokban viszont megkülönböztetik az irányító- és az információs rendszereket. Az „információs rendszer“ és az „információrendszer“ nem egységes használata úgyszintén nemcsak terminológiai különbségeket rejt magában. Ahhoz, hogy ezekben a kérdésekben tisztán lássunk, visz- sza kell kanyarodnunk a rendszer meghatározásához. Az a meghatározás, hogy a rendszer az egymással kapcsolatban levő elemek totalitása, olyannyira általános, hogy már semmitmondóvá válik, illetve teljesen elkendőzi a valóság rendszereinek sajátosságait. Az ember nem egyszerűen sejtjei együttese: a sejtek szervekbe tömörülnek, s azok között új, sajátos kölcsönhatások keletkeznek. Célszerűbb tehát a rendszert komponensek (összetevők) együtteseként meghatározni. Ilyen értelemben aztán az információs rendszert minimálisan az emberek, gépek, információk összetevői alkotják. Az információ összetevőt tovább bonthatjuk például adatokra és algoritmusokra (módszerekre), az emberek és a gépek közötti viszony pedig többek Között az intézmény összetevőben valósul meg. így már érthetővé válik az információs rendszer és az információrendszer közötti különbség is: az előbbi az egész rendszert jelenti, míg az utóbbi csak az információk struktúráit összességét. Ez a felfogás irányt szab az „automatizált irányítási rendszer" és az „automatizált információs rendszer“ fogalmak (és koncepciók) közötti különbségek tisztázásához is. A gép-információ kapcsolatban a két rendszer azonos, hiszen az irányítás és az információ elválaszthatatlanok (kibernetika). Ha azonban az ember-információ viszonyban az ember döntő (döntést hozó) elemként szerepel, akkor lehetetlen automatizált rendszerről beszélni. A következtetés nyilvánvaló: társadalmilag véve minden automatizált rendszer csak az embernek alárendelt rendszerként képzelhető el. Az információ új csatornái Az információrendszer fogalma visszakapcsol az informá- cióíögzítés (írás és számolás) korábban vázolt folyamatára. A fejlődés vonalát átgondolva beláthatjuk, hogy a modern számítógépes információs rendszerek nem mások, mint a társadalmi tudat gépsített és dinamizált formái. Bonyolult és gyors ritmusú világunkban csak bonyolult és gyorsan megszerezhető információk segítségével tájékozódhatunk. Meg kell szoknunk, hegy az éltető információt a hagyományos interperszonális és könyvtári kapcsolatok helyett egyre inkább a számítógépes információs rendszerek közvetítik majd felénk. Ezzel kapcsolatban szükségessé válik az információ alapvető típusainak, funkcionális formáinak a felderítése is. Az ember számára például gyakorlatiig is célszerű a ténuszerű, a procedurális és az értékelő (normatív) információk megkülönböztetése (a fal fehér, állj a falhoz, a fal szép). Ugyanakkor arra is rá kell döbbennünk, hogy egyre kevesebb hasznát vesszük majd a valóságról közvetlenül szerzett megismerő információknak. A valóság már nem az ablakon jön be, hanem az információs csatornák hullámhosszain. Erre már példát is említhetünk: az űrhajós sem a saját szemével lát ki a vezérlőteremből. S még egy analógia: tudatunk az agyban székel, tehát egy olyan in- fcrmációs-irányító rendszerben (központban), melynek semmiféle közvetlen kapcsolata nincs a külvilággal. Befejezésül rá kell még mutatni a problematika két lényeges összefüggésére. Nyilvánvaló, hogy gyakorlatilag még egy kicsit messze vagyunk attól a kortól, amikor elektronizált otthonunkban majd valóban beéDÍ- tett csatornákon jön be a világ. A konkrét munka, a kezdeti sikeres alkalmazások és tapasztalatok után (üzemirányítás, űrrepülés, informatika, programrendszerek, dialógusnyelvek stb.) nem csupán idő- és beruházásigényes, de egész sor pszichikai és szociális korlátot is le kell majd rombolni. Az egyénnek meg kell tanulnia együttélni a logikusan viselkedő gépekkel, a társadalomnak pedig olyan információs rendszereket kell létrehoznia, amelyek hűen ábrázolják a valóságot, s amelyek nem uralkodnak az emberen, hanem szolgálják őt. A jövő embere és társadalma információs helyzeteinek és problémáinak a feltárása, leírása és megoldása pedig nyilvánvalóan az elmé'et időszerű és gvakorlati feladata. Az információs rendszerek elmélete csak most vaji kialakulóban, a gyakorlati munka mellett tehát sok munka vár még a teoretikusokra is. MÉSZÁROS LÁSZLÓ A lilinai Közép-szlovákiai Energetikai Művekben már 1977 októberétől üzemel egy Robotron EC 1040-es számítógép, amit főleg az áramfogyasztás számlázására, a könyvelési és a statisztikai nyilvántartás adatainak feldolgozására alkalmaznak. Az NDK-ban gyártott számítógépet egyúttal különböző műszaki számításokra (például a vezetékekben bekövetkező ellenállási veszteségek kiszámítására) is felhasználják. A felvételen Éva Stefaniková a számítógép memóriaegységét cseréli (A CSTK felvétele) A kibernetizálás útjai a csehszlovák népgazdaságban A népgazdaság irányítása egyre igényesebb feladatokat jelent, amelyek teljesítése nem nélkülözheti a pontos és idejében érkező információk hatalmas mennyiségének feldolgozását. Az automatizálás, a számítástechnika, a gazdaságimatematikai módszerek bevezetésével azonban ma már ez a probléma is megoldható. Csehszlovákiában az 5. ötéves tervidőszakban a számítás technikát főleg csak egyes részfeladatok elvégzésére alkalmazták, elsősorban a 'tervezés, az anyag- és az energiafogyasztás, a raktárgazdálkodás, az értékesítés, továbbá a bér- elszámolás, a káder- és személyzeti munka, a beruházások, az állóeszközök nyilvántartása, a javítások és a karbantartás, a szállítások és a műszaki fejlesztés területén. A 6. ötéves tervidőszakban az adatfeldolgozás már átfogóbb, komplexebb jelleggel kezdett érvényesülni, éspedig mind a vállalati, mind a vállalaton felüli irányítási rendszerekben, amit a 3. nemzedékhez tartozó számítógépek fokozatos bevezetése tett lehetővé. Ez az irányzat és szemlélet az automatizált irányítási rendszerek építéséhez vezetett. A számítástechnika és az automatizált irányítási rendszerek érvényesítését már a megelőző ötéves tervidőszakban több fontos kormányintézkedés támogatta, mint például a szövetségi kormány elnökségének 277/71-es, 137/72-es számú határozatai, továbbá a szövetségi kormány 340/72-es határozata, amelyek az egységes országos irányítási rendszer létrehozására, a számítástechnika bevezetésére és érvényesítésére vo natkoztak. E határozatok alapján számos intézkedés történt, a nép- gazdasági terv részeként például bevezették a számítástechnika fejlesztésének a tervezését, útmutatásokat adtak ki a technológiai folyamatok, a vállalatok, a középső irányító szervezetek és az ágazatok automatizált irányítási rendszereinek építésére, a főiskolákon megerősítették a számítás technikai szakoktatást, létrehozták az automatizált irányítási rendszer tanszékeit, az Irodai Gépek (kancelárske stroje) n. v., a Datasystém n. v. és a Tesla Számítástechnikai Közpon' keretében kiépítették a műszaki kezelés nemzeti szervezeteit (NOTO — Národné organizácie technickej obsluhy), s megfelelő módosításokat eszközöltek a tudományos-műszaki fejlesztés állami tervében. Több szakágazatban jól beváltak az automatizált irányítási rendszer bevezetésére alapított bizottságok, valamint az egyes tárcákon belül kiadott végrehajtási utasítások, amelyek az automatizált irányítás országos koncepcióját az adott ágazat szükségleteinek megfelelően bontották le. Az automatizált irányítási rendszerek építése már az 5. ötéves tervidőszakban elkezdődött. Lényegesebb előrehaladási sikerült elérni a vállalati irányítás területén (ASRP — Auto- maticky systém riadenia podnikov), ami abból adódik, hogy a tervezésben, az anyaggazdálkodásban, a bérelszámolásban, a pénzügyi gazdálkodásban és egyéb területeken érvényesített alrendszert aránylag könnyű egységes rendszerbe foglalni. Sor került továbbá az első lépésekre a technológiai folyamatok automatizált irányítási rendszerének bevezetésében (ASRTP — Automatizovan? systém riadenia technologickfch procesov). A hetvenes évek kezdetén a hazai számítástechnika műszaki alapiát többnyire a 2. nemzedékhez tartozó számítógépek képezték. amelyek nem voltak alkalmasak nagyobb területeket felölelő adatfeldolgozásra. Ebben az időben 3. nemzedékhez tartozó berendezéseket csak a tőkés államokból hoztunk ba, de mivel ezek is különböző típusúak voltak, az automatizált irányítási rendszerek fejlesztésére csak az Elektronikus Számítógépek Egységes Rendszeréhez tartozó berendezések kifej lesztése és szállítása után kerülhetett sor (JSEP — Jednotny systém elektronickych poőítacov). A 6. ötéves tervidőszak első évének végén a Csehszlovákiában működő számítógépek 23 százalékát már ilyen berendezések képezték. Csehszlovákiában az 'Egységes Rendszerhez tartozó berendezések közül az EC 1010-es (Magyarország), az EC 1021-es (Csehszlovákia), az EC 1030-as és az EC 1033-as (Szovjet unió), valamint az EC 1040-es (NDK) számítógépek érvényesülnek. Szlovákiában az első ilyen berendezést — egy EC 1030-as számítógépet — 1973-ban helyezték üzembe. Azóta leginkább elterjedt a hazai gyártmányú, a Cakovícei Ipari Automatizációs Művekben készített EC 1021-es számítógép. A Datasystém nemzeti vállalat, amely az SZSZK területén a műszaki kezelés nemzeti szervezeteként működik, 1978 októberében adta át Az Egységes Rendszerhez tartozó századik számítógépet a smolenicei Chemolak vállalatban, egy EC 1010-es számítógépet, a magyarországi Videoton gyártmányát, amely már huszonnyolcadik volt a maga nemében Szlovákia területén. Az Egységes Rendszer számítógép-családjának “legerősebb“ tagja a drezdai Robotron vállalatban gyártott EC 1040-es számítógép, melynek negyvenedik példányát Csehszlovákiá ban ez év május közepén helyezték üzembe Bratislavában, a Csehszlovák Nemzeti Bank Duna-utcai új épületében. Mivel itt már egy másik EC 1040-es gép is működött, jelenleg itt van Szlovákia legnagyobb számítástechnikai központja. A két gép belső tárolóinak kapacitása 2 millió bit. A számítástechnikai berendezések fejlesztésének jelenlegi irányzatai szorosan összefüggnek a felhasználási területek követelményeivel. Ez újabb feladatokat jelent a számítógépek kiegészítő, főleg programozó berendezéseinek fejlesztésében és gyártásában. Ez a feladat már az 1973-as állami tudományos-műszaki tervben is szerepelt, s az ez irányú fejlesztés eredményeit a MARS és az ISRT programrendszereket ma már több mint 200 gépipari és egyéb szervezetben alkalmazzák. „A kibernetizálás érvényesítése a csehszlovák népgazdaságban“ című hosszú távú fejlesztési program szerint az automatizált irányítási rendszerek bevezetésére irányuló munkák volumene ötévenként megkétszereződik. Ez a program a feladatok egész komplexumát felöleli, az Egységes Rendszer 3,5. nemzedékhez tartozó számítógépeinek fejlesztésétől, műszaki ellátottságuk növelésétől kezdve a felhasználási típusprogramok kidolgozásáig és a számítástechnikai szakemberek képzéséig. l-ail 1979. VI. 24 e ÚJ szú
