Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-21 / 3. szám
ICEMVEK, TERVEK. 1EIETŰSEGEK 1979BEN Az elmúlt hetek egyik fő feladata — a mindennapi tennivalók végrehajtásán kívül — az értékelés és a tervezés volt. Értékeltük a sikereket és összegeztük azokat a feladatokat, amelyeknek megoldásában az eddiginél lényegesen tökéletesebb tervezésre, irányításra és végrehajtásra van szüks'g. Még szinte a fülünkben csengenek Gustáv Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának és köztársaságunk elnökének az új év első napján mondott szavai: „Ha jobban akarunk élni, jobban, felelősebben, ötletesebben kell dolgoznunk, hatékonyabban kell termelnünk. Ezt ismét nagy nyomatékkai hangsúlyozta pártunk Központi Bizottsága a múlt év márciusában és decemberében megtartott ülésén.“ A múlt esztendő közepén megkezdtük a 6. ötéves tervidőszak második „félidejének“ teljesítését. Tapasztalataink azt mutatják, hogy főleg azért volt döntő jelentőségű a tavalyi év, mert számos felgyülemlett kérdés megoldó-' sához kellett hozzálátnunk. Az elkövetkező években is megfelelő ütemben kell munkálkodnunk a problémák megoldásán. A CSSZSZK és ezen belül az SZSZK eredménye azt bizonyítják, hogy eredményesen folyik a CSKP XV. kongresz- szusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak teljesítése. Az anyagi termelés fejlesztése és az életszínvonal emelése folyamatos és dinamikus. Terveinkkel összhangban a 6. ötéves terv első három esztendejében az ipar egyes ágazatait kiemelt ütemben fejlesztettük. Az átlagosnál gyorsabban fejlődött a tüzelőanyag- és energetikai bázis, a gépipar, a vegyipar, a hazai nyersanyagot feldolgozó ágazatok mindegyike, és gyors ütemben valósítottuk meg a fő fejlesztési programokat. Hogy a fejlesztés sikeres volt, azt az is bizonyltja, hogy a tervezettnél több terméket gyártottunk a beruházások számára és az export igényeinek kielégítésére. Viszont ami a mikro- struktúra alakítását, a műszaki-gazdasági paraméterek fejlesztését és a minőséget illeti, a termelés számos esetben nem alkalmazkodott elég rugalmasan a bel- és külkereskedelem igényeihez. Fejlődésünk érdekében intenzívebbé tettük hazánk — és ezen belül az SZSZK — bekapcsolódását a KGST-n belüli nemzetközi munkamegosztásba. Ennek köszönhetjük, hogy az árucsere-forgalom tervét túlteljesítettük, és a külkereskedelem forgalma gyorsabban növekedett, mint a nemzeti jövedelem. Fogyatékosság azonban, hogy az Import gazdaságosságát nem tudtuk elég hatékonyan növelni. Az is gondot okoz, hogy a beruházások szerkezetének módosítása nem volt megfelelő ütemű. Számos fontos termelőegységet nem sikerült határidőre üzembe helyeznünk. Olyan fontos üzemekről van szó, amelyek jelentősen hozzájárulnak majd termelési bázisunk gyarapításához. A lemaradásért az építőipari szervezetek is felelősek, mert — noha teljesítményük gyorsan növekszik — összteljesítményüket tekintve nem dolgoznak a 6. ötéves terv igényeivel összhangban. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt és szubjektív tényezőkből eredően mezőgazdaságunk nem teljesíti a. 6. ötéves tervidőszak első 3 évének feladatait. Főleg a növénytermesztésben keletkezett lemaradás, de ez az állat- tenyésztésben is éreztette hatását. Külföldről kellett szemes takarmányt vásárolnunk, ezt azonban az üzemek nem elég gazdaságosan hasznosították. A lakosság élelmiszerigényének kielégítése érdekében a mezőgazdaság továbbra is sikeresen fejleszti az állattenyésztést, gyarapítja az állatállományt és növeli a termelékenységet, így megfelelő mennyiségű értékes élelmiszert juttat a belső piacra. Az utóbbi három év alatt pl. az évi átlagos tejhozam 2950 literre, a tojáshozam pedig 214 darabra emelkedett. A növénytermesztésben — a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozataival összhangban — a gabonatermelés fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A mezőgazdasági termelés ésszerűsítése és hatékonyabbá tétele érdekében a 6. ötéves tervidőszakban is folytattuk a vállalatok nagyobb egységekbe való összpontosítását, és így nagyobb mértékben fejlesztettük a gépesítést. Korszerű, és nagy teljesítményű traktorok, kombájnok és más gépek tízezreivel gyarapodott a mezőgazdasági gépállomány. A jövőben főleg a gépek gazdaságos kihasználására és karbantartására kell súlyt helyezni. Ez társadalmunk gazdagabbá tételének lényeges tényezője. A szocialista életmód kialakításának folyamata szorosan összefügg az emberek anyagi lehetőségének alakulásával. Nagy súlyt kell ezért helyeznünk a gazdaságfejlesztés intenzívebbé és hatékonyabbá tételére. Napjainkban is változatlanul érvényesek Klement Gott- wald szavai: „Ahogy ma dolgozunk, úgy fogunk holnap élni.“ Az új évben ezért fordítsunk megkülönböztetett figyelmet a rendelkezésünkre álló eszközök hasznosítására, új értékek létrehozása érdekében. Igaz, tevékenységünk fő irányát az állami terv szabja meg, de a termelésben a dolgozók aktivitása és ikezdeményez'se is meghatározó tényező. Fogyatékosságok vannak még a hatékonyság fejlesztésében. Ma már semmiképpen sem elégedhetünk meg a terv mennyiségi szempontból való teljesítésével, hanem a gazdaságosságot és a minőséget is szüntelenül szem előtt kell tartanunk. Nem könnyűek az 1979-es esztendő feladatai sem. A CSKP KB 12. plénuma jóváhagyta az ez évi népgazdaság- fejlesztési tervet, amely összhangban van a 6. ötéves tervvel. Az idén a lemaradás behozására is nagy gondot kell fordítanunk. Az 1979-es terv és az 1980-as tervezési irányelvek értelmében az ipari termelést évente 6,3 százalékkal növeljük, tehát megtartjuk az eddigi fejlesztési ütemet. Az árualapokba irányuló szállításokat 5,8 százalékkal, az export- szállításokat pedig 4,7 százalékkal növeljük, míg az fpítőanyag-termelés üteme 6,5 százalékkal növekszik. Nagy súlyt helyezünk az ipari termelés szerkezeti módosítására is. 1978-ban pl. a gépipar adta az ipari termelés 25,5 százalékát. 1980-ra ezt a részarányt 27,2 százalékra kell növelni. Martinban gyorsabb üteművé fejlesztjük a traktorgyártást, Bánovce nad Bebravou- ban és Cadcán pedig a tehergépkocsi- gyártást. A tlmacei energetikai gépgyár fokozza a szeparátor- és kondenzátorgyártást, Banská Bystricán pedig jelentősen fejlesztjük a miniszámítógépgyártást, mégpedig a KGST-n belüli szakosítás keretében. A vegyiparban fontos feladatnak tekintjük az importált kőolaj feldolgozásának, értékesítésének tökéletesítését. 1979-ben itt a termelés 7,7 százalékkal emelkedik. A műszálgyártást 1979-ben 11 száazlékkal, 1980-ban pedig 18,3 százalékkal növeljük. A faanyag és a kerámiaipari nyersanyag hasznosítását is lényegesen színvonalasabbá kívánjuk tenni. Azzal, hogy átépítjük a üilinai cellulózgyárat, a fahulladék hasznosításának mértékét 63,3 százalékról (1978) 66,7 százalékra emeljük (1979). Az építőipar feladatai is lényegesen fokozódnak. A beruházásokon végrehajtandó feladatok 8,3 százalékkal növekednek. Bratislava területén ez a növekedés 14,6 százalékos lesz, a pénzben kifejezett feladatnövekmény 3,9 milliárd korona. A terv értelmében 1979-ben az SZSZK-ban 45 ezer lakást kell a komplex lakásépítés keretében befejezni. Rendkívül fontos népgazdasági ágazatnak tekintjük a mezőgazdaságot. Hogy falusi dolgozóink teljesíthessék feladataikat, az ipar — egyebek között — 3 százalékkal növeli a szövetkezetekbe, állami gazdaságokba irányuló műtrágyaszállítást. 1979-ben 213,6 ezer hektárt, 1980-ban pedig már 224 ezer hektárt fogunk öntözni ^Szlovákiában. Ezen kívül 39 ezer hektár lecsa- polásával is számolunk. A szarvasmarha-állomány 10 ezerrel, a sertésállomány pedig 130 ezerrel gyarapszik, így még több kiváló élelmiszer kerülhet dolgozóink asztalára. A közlekedési-szállítási feladatok legnagyobb részét a vasútnak kell megvalósítania. A vasút ebben az évben több mint 67 millió tonna termeléshez szükséges árut szállít. A terv legösszetettebb, de ugyanakkor legigényesebb része továbbra is a beruházásfejlesztés. Erre a CSKP KB 12. ülésén is rámutattak. Az elnökségi jelentésben többek között elhangzott, hogy „bár ezen a területen számos jelentős eredményt könyvelhettünk már el, a beruházások jelenlegi helyzetével nem lehetünk elégedettek. Főleg azért nem, mert a beruházások kivitelezése jelentősen eltér a tervezett szerkezettől. Nem sokat értünk el a beruházásokra fordított eszközök hatékonyságának fokozásában. Számos példa hozható fel annak bizonyítására, hogy »csúsznak« a kivitelezési határidők, ezáltal az új létesítmények üzembe helyezésének tervezett időpontjai is.“ Az 1979-es évre szóló beruházásfejlesztési terv ezért világosan meghatározza, hogy növelni kell a beruházási folyamat során felhasznált állóeszközök hatékonyságát. A terv tartalmazza a kivitelezési kapacitásoknak a társadalom szempontjából legfontosabb beruházásokra történő összpontosítását. Az 1979-re szóló tervfeladatok és a terv 1980-as évi irányelveinek lebontásakor lényegesen nagyobb figyelmet kell szentelni az építkezések befejezésének. Ebben az évben negyven kiemelt építkezést kell befejezni, amelyekre összesen 5,1 milliárd korona költségvetési összeget fordítunk. Üzembe helyezésükkel újabb termelőegységekkel gyarapodik a selyem- és vágott- szál-gyártás, továbbá a szállítószalagok, a nem fehérített cellulóz gyártása, 5,9 millió méterrel több pamutszövetet, kétmillió 810 ezer darabbal több felső- ruházati cikket és 300 ezer darabbal több kötöttárut gyártunk. Az élelmiszeripar szintén új termelőegységekkel bővül. Az energiatermelő ipar további 425 megawatt teljesítményű kapacitással gazdagodik, a kohóipar pedig az acélcsövek és acélszerkezetek gyártását növelheti az idén átadásra kerülő új termelőrészlegekben. Az idfei terv alapvető tétele közös célunk megvalósítására, a lakosság életszínvonalának további emelésére vonatkozik. E cél elérése a termelőerők további fejlődésétől és egész gazdaságunk hatékonyságától függ. Az Idei- terv és a jövő évi tervelőirányzat az iparban és az építőiparban egyaránt a munkatermelékenység növelésével számol. Az iparban például a munkatermelékenység az 1976 —1978-as évi 67 százalékról 1979-ben 73 százalékra növekedik. E feladatok megvalósítása megköveteli, hogy lényegesen jobban használjuk ki az iparban és az építőiparban az új berendezéseket, csökkentsék az anyag-, nyersanyag- és energiaszükségletet. Az életszínvonal fejlesztésére vonatkozó terv a lakosság személyi fogyasztásának 4,1 százalékos, pénzbevételeinek 5 százalékos növekedésével számol, ugyanakkor további 29 ezer személy részére teremtünk munkaalkalmat. Dolgozóink több mint 74 millió koronát költhetnek áruvásárlásra. A terv számol azzal is, hogy a lakosság az élelmiszernél több ipari terméket vásárol majd. A lakosság folyamatos ellátása érdekében növeljék a belkereskedelem áruellátását, főleg a gyermekruházati cikkek, a lakástextil, a textíliákból készült lábbelik, a kiegészítő bútorok és néhány gépipari termék gyártásával. A helyi gazdálkodási vállalatok és az ipari szövetkezetek által nyújtott szolgáltatások bővítésével jobban kielégítjük a lakosság ilyen irányú igényeit. Fejlesztjük például a gépko csijavító műhelyek hálózatát. A CSKP KB múlt év végén lezajlott 12. ülése az idei tervfeladatokkal egyidejűleg megvitatta az 1980-as évi terv előkészítésének irányelveit is. Mindkettő fokozott igényeket támaszt a hatékonyság növelésével szemben. Ezért a feladatok teljesítése valamennyi pártszerv és -szervezet támogatását és az állami, illetve gazdasági szervek következetes szervező munkáját követeli meg. Az idén és a jövő évben minden erőnket a 6. ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok megvalósítására kell összpontosítanunk, hogy megfelelő alapot teremtsünk a 7. ötéves tervidőszak nagyobb arányú feladatai teljesítéséhez. Ahhoz, hogy ezt az elhatározásunkat valóra tudjuk váltani, vagyis, hogy tovább szilárdíthassuk anyagiműszaki bázisunkat, fejleszthessük népgazdaságunkat, a szükséges előfeltételeken kívül még egy erős fegyverünk van: valamennyi dolgozónk lelkesedése, aktivitása. PAVOL HOVORKA A Ruiomberoki V. I. Lenin Pamutfeldolgozó Vállalat dolgozói sikeresen valósítják meg gyártmányfejlesztési programjukat. A múlt évben 20 féle pamutszövetet készítettek elő idei gyártásra. Ezen a részlegen filmnyomással készülnek a szebbnél szebb mintázatú kelmék (Felvétel: CSTK — V. Gabco) A Trstenái Nehézgépipari Művekben (Dóin? Kubín-i járás) készülnek többek között az ismert LKT 80-as erdei traktorok. A vállalat a múlt évben jelentősen túlszárnyalta termelési feladatait, s kiváló eredményeket értek el az anyagi költségek és a selejtes termékek csökkentése terén is (Felvétel: CSTK — V. Gabco)
