Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-06-03 / 22. szám
V TUDOMÁNY es TECHNIKA CSEHSZLOVÁK BERENDEZÉSEK A RÁKELLENES KÜZDELEMBEN A magfizikai kutatások utóbbi években elért eredményeit az energiatermelésen kívül egyre szélesebb területeken érvényesítik az ipar egyes ágazataiban, a mezőgazdaságban, a növénynemesítésben és az élelmiszerek tartósításánál, a geológiai és az archeológiái kutatásoknál, az orvostudományban, sőt még a bűnügyi vizsgálatoknál is. Az orvostudományban a magfizikai kutatás vívmányait részben a diagnózisoknál, részben pedig a rosszindulatú ' daganatok gyógykezelésére használják fel. Az utóbbi már régebbi keletű, hiszen az ún. curie-terápiát először 1901-ben alkalmazták Párizsban, a Marie és Pierre Curie által készített rádiumsó segítségével. Eleinte csak a rendkívül drága rádiumot használták sugárkezelésre. Ezt a ritkán előforduló fémet uránércekből nyerték. Jáchy- movban 1910-től kezdve évente két gramm rádiumot állítottak elő az „értéktelen“ meddőhányókból, 1 gramm rádium értéke a húszas évek elejére elérte a 175 ezer dollárt. A rádiumot egészen az ötvenes évekig gyártották és alkalmazták a sugárterápiában, amikor felváltották az atomreaktorokban lényegesen olcsóbban előállított mesterséges radionuklidok, elsősorban a kobalt-60. Civilizációs betegség? A sugárterápiának ma már bizonyítottan nagy jelentősége van a rákellenes küzdelemben. Ami magát a rákot illeti, az emberi test különböző tájain előforduló rosszindulatú daganatokat, valamint a leukémiát sokan a civilizációs betegségek közé sorolják, pedig ez csak részben állja meg a helyét. A rák évezredeken át szedte áldozatait, de csak a modern orvostudomány ismerte fel ezt a betegséget. A statisztikai kimutatások szerint a CSSZK területén 1977-ben ezer haláleset közül 259 volt rákos eredetű. A megelőző évszázadokból ilyen statisztikai kimutatásaink természetesen nincsenek, a rákkutatók azonban a legutóbbi évek és évtizedek adatai alapján is érdekes következtetésekre jutnak. A rákos megbetegedések egyes fajtái például erőteljesebben terjednek, mások pedig inkább visszavonulóban vannak. Mindez bizonyára összefügg az életstílussal és a környezeti feltételekkel, többek között a dohányzással, az italozással, a levegő szennyezettségével és a stresszes állapotokkal. Számos értékes tanulmány foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A rákot tehát csak olyan értelemben tekinthetjük civilizációs betegségnek, hogy az egészségtelen életmód és a környezeti feltételek romlása következtében erősödnek a betegséget kiváltó okok. A gyógyítás eszközei és feltételei Habár az orvostudomány még nem birkózott meg az emberiségnek ezzel a veszedelmes ellenségével, a rákkutatók egyöntetű véleménye szerint ez a betegség is eredményesen gyógyítható, ha idejében felismerik, s ha megfelelő terápiát alkalmaznak. Ebben jelenleg három módszer áll az orvosok rendelkezésére, éspedig a sebészet, a vegyi védekezés (citokémia), valamint a sugárterápia. Az utóbbival a fieské. Budéjovice-i kerületi kórház radioterápiai osztályán ismerkedtünk meg, ahol MUDr. Rudolf RubeS főorvos, a CSSZK föonkológusa részletesen beszámolt az osztály munkájáról és eredményeiről. MUDr. Rudolf Rubes immár 27 éve áll a három évtizede működő radioterápiai osztály élén. Eleinte a rádiumot és a röntgensugarakat is alkalmazták a gyógykezeléshez, majd 1961-ben üzembe helyezték a csehszlovák Cesioterax-1 műszert, amely radioaktív Cé- zium-137-et tartalmaz. Egy évvel később a Chisobalt kobaltágyút is munkába állították, mindkét berendezést a prágai Chirana vállalat gyártotta. 1971-ben Helyezték üzembe a betatront, az első csehszlovák radioterápiai gyorsítót, amely Ostrov nad Ohfíban készült el az Uránipari Fejlesztési Vállalat Gépesítő és Automatizáló Üzeme, valamint a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Plazmafizikai Kutatóintézete dolgozóinak szoros együttműködése alapján. Az 1977—78-as években további korszerűsítésre került sor, az említett berendezéseket felváltották a Cesioterax 3N és a Chisobalt 2N műszerek, s rövidesen sor kerül az Ostron 19 betatron főjavítására is, amihez felhasználják a Plazmafizikai Kutatóintézet legújabb kutatási eredményeit. A radioterápiai osztály műszaki felszereléséhez természetesen a Csehszlovák Atomenergetikai Bizottság is nagy segítséget nyújtott, amely sokoldalúan támogatja a magfizikai kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítását a legkülönbözőbb területeken. Idejében kell elkezdeni Az eltelt 30 év alatt több mint húszezer beteget kezeltek az osztályon, s az elért eredmények összhangban vannak az élenjáró hazai és külföldi onkológiai intézetek nyilvánosságra hozott eredményeivel. A rosszindulatú daganatok többsége sikeresen gyógyítható, ha a betegséget idejében, a kezdeti stádiumban felismerik, amikor még hatásos lehet a Jiff Sabatka technikus és Jarmila Petrová laboráns „Bevetésre“ készítik elő a Chirana vállalatban készített Chisobalt 2N kobaltágyút a Ceské Budéjovice-i kerületi kórház radioterápiai osztályín (A CSTK felvétele) sugárkezelés. Ez elsősorban a páciensek magatartásától függ. A kórházhoz tartozó járásokban például a nőknek csupán 40 százaléka jár szűrővizsgálatra, máshol ennél is rosszabb az arány. A sugárterápia lényege az, hogy a radioaktív forrásból származó sugarak a beteg sejteket elpusztítják, s így a környező egészséges sejtek eredményesebben védekezhetnek a terjedő daganattal szemben. Nagy szerepet játszik ebben az a tapasztalat is, hogy a beteg sejtek érzékenyebbek a sugárkezelésre, az egészségesek viszont károsodás nélkül is elviselnek bizonyos mennyiségű adagokat. Mivel a sugárforrást vastag falú árnyékoló, rendszerint ólomburokkal veszik körül, amely csupán egyetlen nyíláson enged ki egy vékony, irányítható sugárnyalábot, így a besugárzást a megtámadott szövet sejtjeire lehet összpontosítani. Mivel különböző jellegű, mélységű, s különböző mértékben fejlett daganatok kezeléséről van szó, ezért esetenként nagyon fontos az optimális mértékű adagolás előzetes meghatározása. A műszerek választéka A megkülönböztetett adagolást elsősorban az teszi lehetővé, hogy az osztályon különböző típusú berendezésekkel rendelkeznek, amelyek eltérő intenzitású és különböző mélységben ható sugarakat bocsátanak ki. Ezekről a berendezésekről Cvetan Cvetkov mérnök, fizikus nyújtott tájékoztatást. A Cesioterax 3N sugárágyú például a bőrben és a bőr alatt néhány centiméter mélyen keletkező daganatok, valamint a nem daganatos jellegű betegségek gyógyítására szolgál. Ez a műszer 38 mmX 50 mm méretű radioaktív Cé- zium-137-et tartalmaz, aktivitása 2400 curie, energiája 0,66 MeV, felezési ideje 33 év. Felezési idő alatt azt az időtartamot értjük, amely alatt a radioaktív izotóp aktivitása a felére csökken. Az izotóp 35— 50 cm távolságra van a bőr felületétől. Az egész berendezés ára körülbelül félmillió korona, az izotóp 75 ezer koronába kerül. A Chisobalt 2N kobaltágyú izotópja 2 cm X 2 cm méretű, aktivitása 6400 curie, energiája 1,25 MeV, felezési ideje 5,3 év. Ennél a műszernél a bőrfelület 60—80 cm távolságra lehet a sugárforrástól. A kobaltágyút a test mélyebb rétegeiben keletkező daganatok gyógyítására használják. Az egész berendezés ára 1 millió 96 ezer korona, maga az izotóp 480 000 koronába kerül. Az előbbi két berendezést egészíti ki az Ostron 19 betatron, amely körpályán gyorsított elektronokkal hat a beteg testrészre. A készülék maximális sugárzási energiája 19 MeV, ami szükség szerint szabályozható. Alapjában véve kétféle eljárást alkalmaznak ezzel a készülékkel, éspedig közvetlen elektronbesugárzást, kevésbé mélyen fekvő daganatok gyógyítására pedig a fékezett X sugárzást. Mindkét sugárzás kíméli az egészséges sejteket. Az említett csehszlovák radioterápiai berendezések azonban sajnos csupán prototípusok. A velük dolgozó orvosok és műszaki személyzet egyöntetű véleménye szerint felveszik a versenyt a legismertebb világcégek által készített, lényegesen drágább berendezésekkel, ezért nagyon hasznos lenne a sorozatgyártásuk bevezetése, ami lehetővé tenné a radioterápiai osztályok hálózatának további kiszélesítését. MAKRAI MIKLÚS E gészségi állapotunk kivizsgálásánál az orvosok ma már többnyire nem nélkülözhetik a röntgenfelvételeket. A ttidöszűrés, a szervi bántalmak, valamint a csont- sérülések kivizsgálása ezzel a készülékkel történik. Csehszlovákiában egy év alatt több mint 15 millió röntgenfelvétel készül, s ez évente kb. 10 százalékkal emelkedik. Noha ez az eredmény az egészségügyi gondoskodás színvonalának gyors fejlődését tükrözi, a röntgensugarak gyakori alkalmazása, vagy nagyobb adagolásuk káros a szervezetre. Kihasználásuk lehetőségei tehát korlátozottak. Ennek a ténynek a tudatában fejlesztették ki a modfanyi Chirana műszaki fejlesztési osztályának dolgozói a brnói nemzetközi vásáron 1977-ben aranyéremmel kitüntetett RK 12 típusú ún. spotfilm-kamerát. Michal Rohácek mérnök, az osztály vezetője vívmányuk előnyeit hangsúlyozva elmondja, hogy a röntgenkészüléken egy másodperc alatt csupán egyetlen felvétel készíthető. A szív és véredényrendszer kivizsgálásánál azonban a szervezet működéséről a lehető legrövidebb időközökben készült számos fotóra van szükség. — Ha a spotfilm-kamerát a fényerősítővel együtt a röntgenkészülékre kapcsoljuk nagy segítségükre vannak at orvosoknak, ugyanakkor azonban az orvosok gyakorlati tapasztalatai alapján tovább tökéletesítik termékeiket. Kétségtelen, hogy ez az együttműködés a fokozott munkakedvben is megnyilvánul. Ennek köszönhető például a brnói nemzetközi vásáron ugyancsak aranyéremmel ki tüntetett Chiratix filmváltó és az RVS 30 típusú röntgenfal. valamint a ZOX 193 és a ZOX 273 típusú fényerősítők és több más készülék elkészülte. — Mivel foglalkozunk jelenleg? — ismétli meg kérdésemet Rohácek mérnök. — Három közös állami feladat megoldásában veszünk részt, huszonnégy feladatot pedig önállóan kell megoldanunk — hangzik a válasz. Az eredmények természetesen ezen a téren is a kutatóintézetekkel és a szakemberekkel való szoros kapcsolatunkat feltételezik — hivatkozik a mérnök a Chira- nával együttműködő vállalatokra és intézményekre, amelyek között szerepel a prágai Tesla Vákuumelektronikai Kutatóin lézet, a béchovicei Erősáramú Elektrotechnikai Kutatóintézet, a Cseh Műszaki Főiskola Elekt rotechnikai Kara, valamint a brnói Egészségügyi Technikai Kutatóintézet. A nemzetközi megállapodásul: alapján a KGST keretében álA CHIRANA az egészségügy szolgálatában Kumpletl röntgenkészülék, a ZOX típusú beépített fényerősítővel és a RVS 30 típusú röntgenfallal — mondja — akkor az másodpercenként 12 — a szokásoknál sokkal élesebb, 10 cm átmérőjű képet készít. Emellett a pánciens szervezetének megfelelően automatikusan szabályozza a sugárzás intenzitását, amely sokkal kisebb — az eddiginél alig 3—20 százalékára becsülhető adagokban éri a szervezetet. A kamera további előnye a munkaigényesség csökkenése és az anyagmegtakarítás. A készüléket ugyanis kizárólag hazai nyersanyagokból és alkatrészekből állítják elő, csupán a filmeket hozzák be az NDK- ból. Igaz ugyan, hogy ez a néhány évvel ezelőtt kifejlesztett módszer nem teljesen új keletű. A Hradec Králové-i egyetemi kórházban használt amerikai kamera hasonló elveken alapszik. — Eleinte szó volt róla, hogy megvásároljuk a szabadalmat — mondja vendéglátóm —, de borsos ára miatt és mert az alkatrészeket is kénytelenek lettünk volna behozni, még 1973-ban elhatároztuk, hogy magunk látunk munkához. És nem bántuk meg! Kezdetben ugyanis a kamera jelenlegi teljesítményének a felével számoltunk. Ma már azonban azt is tudjuk, hogy tulajdonságai bizonyos tekintetben az amerikai készülékét is felülmúlják. Ehhez járul a tény, hogy fejlesztése során öt új találmánynyal gazdálkodtunk — utal a mérnök munkatársai lelkesedésére. A Chirana szakemberei tehát lnndóan növelik az egészség- ügyi technika kivitele és behozatala, valamint a műszerek kölcsönös kiegészítését lehetővé tevő szakosítást és kooperációt. így például a Szovjetunió speciális röntgenkészülékeket, tüdőszűrő berendezéseket stb. szállít hazánknak, tőlünk viszont főleg ZOX típusú fényerősítőket vesz át. De mert a Chirana a nagy meny- nyiségű megrendelésnek egymaga képtelen lenne eleget tenni, a szovjet igényeket a hazai és más szocialista országok ' vállalataival kooperálva elégíti ki. A Lengyelországba exportált fényerősítőkért, a Chiralux készülékekért és a röntgenlámpákért többek közt Tablix F típusú röntgenasztalokat, S 15 típusú állványokat, magasfeszültségű generátorokat és a Chiralux készülékhez használt autótranszformátoro kát hozunk be. Az NDK-ba fényerősítőket, RK 12 típusú kamerákat szállítunk, hogy értük a berlini Studiotechnik cég televíziós kamerával ellátott röntgenberendezéseit és( magasfeszültségű kábeleket importáljunk. A budapesti Medicor vállalat érdeklődésének eleget téve a Chirana háromfotós filmváltók előállítására is szakosította, termelését. Ezekért főleg mennyezetállványokat és optikai cikkeket hoz be. Rohácek mérnök sokat beszélhetne arról is, hogy menynyi bonyodalmat jelent áttérni a klasszikus elektrotechnikáról a félvezetők technikájára. Ezt csak az érti meg, aki tudja, hogy a Chirana ma 160-nál is több fajta terméke közt, a vákuumtechnikától kezdve a laboratóriumi és analitikus mérlegek, valamint a fogorvosi készülékek és műszerek mellett a daganatokat besugárzással gyógykezelő öttonnás kobaltágyúkat is megtaláljuk. A technológiai berendezések ki- fejlesztése és előállítása úgyszintén az elavult részlegekben termelő, korszerűsítésre váró üzem feladatai közé tartozik. Tagadhatatlan, hogy ilyen körülmények közt nem könnyű lépést tartaniuk a fejlődéssel a világban. De helytállnak, igyekezetüket siker koronázza. Ezt bizonyítja a termékeik iránti hazai és külföldi rendkívüli érdeklődés. 1979. VI. 3. N m
