Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-21 / 3. szám
BUMM HEl AZDNHKK PROMT Egy nyilvános pártgyűlés aktivizáló hatása M eg kell tudnunk, hogy a községekben vagy üzemekben ml foglalkoztatja az embereket leginkább, milyen gondjaik és örömeik vannak, és mit helyeselnek. Az utóbbi időszakban ennek megállapítását tűzték ki a Banská Bystrica-i járási párt- bizottság dolgozói. A prievidzai kommunisták példáját követve, a Garam felső folyásánál is megszervezték a gottwaldi napok nevű nyilvános gyűléseket. A Banská Bystrica-i Tesla vállalatban tartott beszélgetés megmutatta, hogy az emberek túlnyomó többsége érdeklődést tanúsít a párt politikája iránt. A munkásokat, műszaki dolgozókat és a dolgozó nőket nem csupán az üzem, a műhely, hanem a város és a járás problémái is érdeklik. Tudni szeretnék, miért nincs elég férőhely az óvodákban, hogy a lakótelepek környéke miért rendezetlen. — Azért nincs elég óvodánk, mert nem minden üzem hajlandó óvodát építeni, mint a Tesla — magyarázta Jozef Biensky, a városi nemzeti bizottság elnöke. Arra a kérdésre, hogy a zöldségárusító mozgóüzlet miért inkább a hivatalok előtt s nem a nagyüzemek előtt áll meg, a város polgármestere sem tudott választ adni. Természetesen kérdésből volt elég: több mint százhúszat kaptak az egyes üzemi szakszervezeti bizottságok, funkcionáriusok és pártcsoportok. A Piesoki Gépgyárban a kérdésekre nem tudott válaszolni maga Zoltán Bocz, a járási pártbizottság titkára sem, ezért ültek az elnöki asztalnál további funkcionáriusok is, a jnb al- elnöke, a járási szakszervezeti tanács elnöke, a kórház igazgatója, a Csehszlovák Autófuvarozási Vállalat, a Jednota fogyasztási szövetkezet, az ügyészség és más intézmények képviselői. Az első kérdést a gépgyár vezetőségének tették fel. Milan Láni kommunista, hroneci vasöntő megkérdezte: — Miért hiánycikk évek óta az öntödei szerszám? Miért kell kerámiaipari és üvegipari nyersanyagokat a köztársaság másik csücskéből saját gépkocsijainkkal szállítani, amikor a szállítókkal gazdasági szerződést kötöttünk? Ök felelősek az anyagszállításért, vagy nem? Szeretném tudni, miért adjuk el az öntvényeket más üzemeknek, s ugyanakkor hasonló anyagokat, amelyeket mi is előállítunk, más partnerektől vásárolunk? L áni elvtárs fején találta a szöget. A most-obrnicei Északcsehországi Kerámiaüzemből a megrendelt 780 tonna zúzott bentonitból több mint 100 tonnát még nem szállítottak le. A Karlovy Vary—Sedlec-i partnereik az idei év első felében a 3000 tonnányi 0—36 méretű szemcsés kovaföldből addig még semmit sem szállítottak... És miért kell a piesoki gyárba Rumburkból, Varnsdorf- ból vagy Martinból hozni öntvényeket, noha ezeket a dolgozók saját üzemükben is előállíthatnák. Ivan Stubna mérnök, géptervező a járási nemzeti bizottság hosszadalmas ügyintézéséről szólt, ami a családi házak építkezési engedélyének kiadása során tapasztalható Valasská közelében. A járási nemzeti bizottságon azt mondják, hogy a csatornahálózat építésének jóváhagyása azért húzódik, mert az említett helyen nincs víz. — Ez azonban nem igaz, mert a közelben áll a régi víztároló. Van ott viz elegendő, azonkívül a vízvezeték építésében mi, a lakosság, az építkezők is segíthetnénk — javasolta a megoldást Stubna mérnök. Az is tény, hogy az emberek a Fel- ső-Garam vidékén sem utaznak kényelmesen. Nincs elég autóbusz, a meglevők üzemzavar miatt gyakran kiesnek a forgalomból. Az emberek joggal elégedetlenek. A közlekedés hátterét azonban aligha ismeri valaki olyan jól, mint Ján Krnáé, a Csehszlovák Autófuvarozó Vállalat Banská Bystrica-i üzemének diszpécsere. — Az igazság az, hogy burgonya- szedés idején, amikor a brigádtagok százait szállítottuk a földekre, naponta 30, sőt 40 autóbuszt ki kellett vonnunk a forgalomból. Ám a burgonya sem maradhatott kint a határban. Emellett a járás üzemeinek és vállalatainak 130 autóbusza van, amelyek évente csak néhányszor gördülnek ki a garázsból, amikor társasutazásra viszik a dolgozókat. Ezek közül néhány évente csak 3—4 ezer kilométert tesz meg, az autófuvarozó vállalat buszai pedig 40 000 kilométert — mondta KrnáC elvtárs. Ez tehát a személy- szállítás problémájának háttere. T öbb kérdés hangzott el a tüzelőanyag-ellátást illetően is. Miért kapnak a háztartások a hegyes vidéken kevesebb szenet, mint a déli járásokban, holott a hegyvidékeken a tél sokkal tovább tart? A válasz egyszerű és meggyőző volt: „A hegyekben élő emberek az erdőkből is szerezhetnek tüzelőt, délen azonban nincsenek erdők. A jó tűzifa gyakran ott korhad az erdőben.“ A további kérdéseken Presperin elvtárs, a jnb alel- nöke is elgondolkodott: A déli járások magántermesztői miért adják olyan drágán a zöldséget a hegyvidéken élő embereknek? Meddig tart még az égető alkatrészhiány a gépkocsiiparban? Ki ellenőrzi a Mototechna vállalatok, valamint az üzleteket áruval ellátó más vállalatokat? Miért nincs nagyobb választék gyermekruhából? Miért hiányos a nyilvántartás a hegyekben épített vikendházakról? Miért nem ismeri el betegnek az orvos azt az embert, akinek nincs magas láza? Az orvosok és az egészség- ügyi dolgozók rendes fizetést kapnak. Miért fogadnak el még mindig hálapénzt? A Garam felső vidékén élő falusi asszony kérdésén sokan mosolyogtak. Azt kérdezte, miért nem szállítanak községükbe több sárgarépát. Neki ugyan van kertje, de minek bajlódjon a zöldségtermesztéssel, ha ma már mindenütt gépek dolgoznak. Természetes, hogy a több mint 170 kérdésre nem lehetett külön-külön választ adni. Arra a kérdésre azonban, hogy az üzemi étteremben miért kell feleslegesen hosszú ideig sorban állni az ételért, Rudolf Buéko vállalati igazgató nyíltan válaszolt: — Tény, hogy ott is rengeteg időt veszítünk, ami aztán a terv teljesítésekor hiányzik. Az üzemi szakszervezeti bizottság és a részlegbizalmiak segítségével igyekeznek változtatni a helyzeten. — S Bucko elvtárs a fentieket még a következővel toldotta meg: — Ezek a nyílt párbeszédek jó barométerül szolgálnak a vállalat vezetősége és a járásban dolgozó valamennyi elvtárs számára is. E zeken a gyűléseken az elvtársak áttekintést nyernek at egyes részlegek és munkahelyek irányításáról. A szőkébb kollektívában az emberek hamarabb elmondják a nyílt, bíráló szavakat, nem csupán a különböző fogyatékosságokról, hanem saját vezetőikről is. A kérdéseket névtelenül is feltehették, a műhelyekben erre külön levélszekrényeket állítottak fel. A járási szervek képviselői az ilyen nyilvános gyűlésekről teleírt jegyzetfüzetekkel távoznak. Az érdekes javaslatokat, a bírálatot és a kérdéseket nem csak feljegyzik, mert az kevés lenne. Megerősítette ezt faroslav Petrus, a Banská Bystrica-i járási pártbizottság vezető titkára is: — Az új módon szervezett nyilvános pártgyűlések valóban megbízható tükörképet nyújtanak az üzemekben, az üzletekben, az egységes földművesszövetkezetekben, a közszolgáltatásban, az irányításban uralkodó helyzetről, a járás tömegpolitikai és nevelési munkájáról. A járási pártbizottságon nagy figyelemmel kísérjük a bíráló megjegyzéseket, a kérdéseket és a reagálásokat. Minden héten ellenőrizzük a panaszok intézését. Ragaszkodunk ahhoz, hogy az egyes irányító szervek a problémákra azonnal reagáljanak és a dolog fontosságának tudatában megoldáshoz vezető intézkedéseket tegyenek. Ugyanakkor ragaszkodunk ahhoz is, hogy minden kérdésre választ és magyarázatot adjanak. Mert itt a dolgozóknak a pártba vetett bizalmáról van szó, és ezt nagyon értékes politikai tőkének tartjuk. Valóban, az emberek a CSKP politikájába vetett bizalmáról van szó. És ezt csakis úgy szerezhetjük meg, ha közelebbről ismerjük az emberek életét, nehézségeiket és problémáikat. A Banská Bystrica-i járási pártbizottságon az elvtársak e cél elérésére bevált módszert találtak. BÁTORI JÁNOS pártoktatás hatékonysága nagymértékben függ annak politikai-szervezési előkészítésétől, valamint a rendszeres ellenőrzéstől. A Gombai (Hubice) Állami Gazdaság pártalapszervezetének kommunistái levonták a tanulságokat az elmúlt évben észlelt fogyatékosságokból, s jól felkészülten kezdték az új pártoktatási évet. A több mint 150 tagot számláló üzemi pártszervezet elnökével, Brányik György elvtárssal arról beszélgettünk, miként készültek fel, s mennyiben befolyásolja a pártoktatás a dolgozók munkakezdeményezésének és aktivitásának kibontakozását a termelési feladatok teljesítése terén. — Üzemi pártszervezetünk nyolc alapszervezetet foglal magába, melyek közül hét a termelésben, egy pedig a gazdaság igazgatóságán fejt ki tevékenységet — mondja Brányik elvtárs. — A pártoktatás szervezésekor aprólékosan elemeztük az elmúlt év eredményeit, s elsődleges célként jeleltük meg hatékonyságának javítását, az előadások és a viták színvonalának emelését. Tekintettel arra, hogy tagságunk döntő többsége a termelésben dolgozik, a pártoktatás súlypontját az alapfokú körökre helyeztük, melyekből nyolc kezdte el munkáját, egy csoport számára pedig középfokú oktatást szerveztünk. Céltudatos káderkiválasztással sikerült kialakítanunk egy 12 tagú, politikailag és szakmailag jól képzett előadótestületet. Elsősorban olyan elvtársakat soroltunk az előadótestületbe, akik a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének, vagy a kerületi pártiskola ab- szolvensei. A jövőben elsősorban az előadók módszertani felkészültségén kívánunk javítani oly módon, hogy beosztjuk őket az SZLKP járási bizottsága mellett működő Politikai Nevelés Háza által szervezett továbbképző tanfolyamokra, ahol főleg módszertani képzésben részesülnek. — Milyen szervezési intézkedéseket foganatosítottak? — Mindenekelőtt gondosan elvégeztük a kommunisták besorolását a pártoktatás egyes fokozataiba. Az idén 26 pártonkívülit soroltunk be a pártoktatásba, elsősorban olyanokat, akik munkahelyükön élenjárnak a feladatok teljesítésében, bekapcsolódnak a szocialista versenymozgalomba, aktív tevékenységet fejtenek ki a SZISZ-ben és más tömegszervezetekben, s azzal számolunk, hogy a jövőben tagjelöltek lesznek. Minden oktatási csoport számára kidolgoztuk a pontos tantervet, melyet időben szétküldtünk az egyes csoportvezetőknek és előadóknak. Az üzemi pártbizottság megfelelő könyvtárral rendelkezik, mely nagy segítséget nyújt egyrészt előadóinknak a felkészülésben, másrészt a hallgatóknak. Nagyon termékeny kapcsolatot tartunk fenn a Slovenská kniha n. v. dunaszerdahelyi (Dunajská Stredaj ki- rendeltségével, mely rendszeresen megküldi számunkra a szükséges publikációkat. Előadóink foSikereink NÖVEKSZIK A PARTOKTATÁS HATÉKONYSÁGA # AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT ÖSSZEKAPCSOLÁSA lyamatosan részt vesznek a Politikai Nevelés Háza által szervezett előkészítő előadásokon, a szemináriumok vezetését pedig sokoldalúan képzett, tapasztalt elvtársakra bíztuk. Alapszervezeteink kéthavonként foglalkoznak majd a pártoktatás ellenőrzésével és értékelésével. Célunk az, hogy a pártoktatás anyagát egybekapcsoljuk a gyakorlattal, a termeléssel. E célból főleg a szemináriumok és beszélgetések alkalmából — összehasonlításként — szemléltetésül felhasználjuk a helyi jellegű dokumentumokat, gazdaságunk konkrét eredményeit, ugyanakkor bíráló igényességgel mutatunk rá a fogyatékosságokra, s azok eltávolításának módjaira. A beszélgetések vezetését olyan elvtársakra bíztuk, akik jól ismerik eredményeinket, s a kommunisták figyelmét a legfontosabb tennivalókra irányítják. A pártoktatásnak nem kis érdeme van dolgozóink munkakezdeményezésének és aktivitásának ösztönzésében. A kommunisták eredményesen kamatoztatják ismereteiket a Szocialista módon dolgozni; szocialista módon élni jelszó gyakorlati megvalósításában. A szocialista kötelezettségvállalási és versenymozgalom élén a szocialista munkabrigádok állnak, melyekből 12 fejt ki eredményes munkát. A Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére összesen 1 millió 910 ezer korona értékű felajánlást tettek, melyek az anyag- és enegiata- karékosságra, a koncentrált takarmányokkal való gazdálkodás ésszerűsítésére, a tervfeladatok teljesítésére irányulnak. Kilenc hónap elteltével vállalásukat 2 millió 449 ezer koronával lépték túl. A beszélgetések keretében a legtöbb hozzászóló saját munkaterületéről számol be, amelyek során hangsúlyt kap a gazdaságos és a jó minőségű termelés. Az Állami Gazdaság csallóközcsütörtöki /Stvrtok na Ostrove) baromfitelepén dolgozó szocialista munkabrigád Vízent Klára vezetésével a vállalt 960 métermázsa koncentrált takarmány helyett 1455 métermázsát takarított meg. A hízósertéseknél Szabó Lajos szocialista munkabrigádja jó munkaszervezéssel és tudományosan kidolgozott takarmányozással napi 0,65 kg súlygyarapodást ért el. Az újvárosi részlegen a Száraz László vezette szocialista munkabrigád a tejtermelésben az év kilenc hónapjában közel 13 liter napi fejési átlagot értek el. A pártoktatás keretében rendszeresen foglalkoznak az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekkel. Figyelmüket elsősorban a termelési eredmények fokozására, a gazdaságos és ésszerű termelési eljárások alkalmazására fordítják. A pártoktatás résztvevői a tömegpolitikai munka keretében a pártcnkivülieket a CSKP XV. kongresszusa határozatainak következetes teljesítésére ösztönzi. Jelenleg megkülönböztetett figyelmet fordítanak az energia- és tüzelőanyag-takarékosságra," valamint tervfeladataik teljesítésére. SVINGER ISTVÁN
