Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-05-27 / 21. szám
w MOTOROSOK A Bánovce nad Bebravou-i (topoféanyi járás) Tatra-válla- lat a Tatra-148 típusú teherautók exporttervét sikeresen teljesíti. A vállalat az idén csaknem 2500 teherautót exportál 12 országba, a mennyiség felét a Szovjetunióba. A fenti képen: Bedrich Horník (baloldalt) és Ivan Cukan a Tatra-148 kónuszos fogaskerék-tengelyeit készíti. A lenti képen a Tatra- 148-asok láthatók elszállítás előtt. A Tatra-148 S-l Arktik változatot a Szovjetunió több vidékén nehéz természeti és éghajlati viszonyok között is sikeresen használják. (Felvétel: VI. Andor — CSTK) Skoda autók ÖSSZESZERELÉSE — KÜLFÖLDÖN A Skoda kjcsikat — mint ismeretes — nem csak „egészében“ exponáljuk. A „Volksstimme“ című osztrák napilap tudósítója is megállapította, hogy a Skoda autók alkatrészei, szerelvényei, futóművei (gondos csomagolásban) a világ legtávolabbi országaiba — Costa Rica, Oj-Zéland, Indonézia, Írország stb. — is eljutnak, hogy ott összeszerelve leendő tulajdonosaik kedvenc gépjárművei lehessenek. A külföldi szerelés során a kiküldött csehszlovák szakemberek, szakmunkások minden segítséget megadnak; rendelkezésre bocsátják a szükséges műszaki rajzokat, dokumentációkat, és egyúttal gondoskodnak arról, hogy a gyári előírásokat, a hazai minőséget az összeszerelésnél is biztosítsák. A lap dicsérőleg állapítja meg, hogy a Skoda 105-ös, valamint a 120-as modellek nagyon gazdaságosan, nagy költségeket igénylő létesítmények beruházása nélkül szerelhetők össze, és erre a munkára a külföldi szerelők könnyen betaníthatok. NONSTOP HATÄR ÁTKELŐHELY — GYŐR MELLETT Győr közelében éjjel-nappal tart nyitva a vámosszabadi határátkelőhely. A magyar—csehszlovák közös határállomás közvetlenül a Duna-parton, a magyar oldalon van. Március végéig itt elsősorban a kisha tárforgalmat bonyolították le; miután 1978-ban ezen a helyen közel 1 millióan lépték át a csehszlovák—magyar határt — közöttük természetesen sok autósturista is —, a két ország illetékes hatóságai a nonstop nyitvatartás mellett döntöttek. SZILÁRD AKKU Lehet, hogy bealkonyul a folyadékos akkumulátornak? A Szilárdtestkutató Max Planck Kutatóintézet (NSZK) munka társai kísérleteik alapján a li- tiumniditet látják legalkalmasabbnak áramtárolók kifejlesztésére. Az új telep hétszer any- nyi áramot képes tárolni, mint az ólomakkumulátor, és élettartama is jóval hosszabb — a becslések szerint akár tíz év is lehet. 1979. V. 27. A KUPLUNGRÓL Nem csoda, hogy az autósok többsége le sem veszi bal lábát a kuplungról. Hiszen így tanulták, s így szokták meg. S ha azt mondjuk, hogy ez helytelen, aligha hiszik el, s ha elhiszik, akkor is csak igen nehezen tudnak leszokni róla. A szokás a második természetünk __ Ha dd emlékeztessük az olvasót most arra, hogy mire is kell a kuplung! A tengelykapcsoló (kuplung) — mint ismeretes — arra való, hogy a motort a sebességműtől és az autó erőátviteli szerkezetétől üzem közben elválassza, illetve azzal ismét összekapcsolja. E tevékenységre három esetben van szükségünk: indulásnál, sebességváltásnál és megállásnál. Csak ezekben az esetekben kell bal lábunkat a kuplungra helyezni. Egyébként nincs ott rá szükség, méghozzá több okból. Először: fennáll az a veszély, hogy a pedálra támasztott láb kárt okoz. Ugyanis a láb anélkül, hogy szándékosan nyomást gyakorolna a pedálra, önsúlyánál fogva valamelyest mégis benyomja. Többnyire annyira, amennyit a pedál holtjátéka lehetővé tesz. A holtjátékot követően azonban a pedálra nehezedő nyomás már a kiemelőcsapágyra hat, s így bizonyos súly nehezedik a csapágyra. Ez viszont a kuplung állandó igénybevételét okozza. Valóban hosszabb lett volna jó néhány kuplung élettartama, ha az autós nem pihentette volna a lábát rendszeresen a kuplungpedálon. Másodszor: aki lábát állandóan a kuplungon tartja, könnyen kísértésbe esik és túl gyakran, szükségtelenül korán és hosszan használja a tengelykapcsolót. Azokra a gépkocsivezetőkre gondólok, akik elvből minden fékezésnél kuplun- golnak, sőt kanyarvétel közben is benyomják a tengelykapcsolót, mert „azzal benzint lehet megtakarítani“, vagy mert az „kíméli“ a motort, stb., stb. Mindez éppen fordítva van. Lejtőn és kanyarban sose nyomjuk be a tengely- kapcsolót, mert a kocsit így sokkal nehezebb vezetni. Fékezésnél csak az utolsó pillanatban nyomjuk be a kuplung pedálját, mert előtte a motor „ingyen és bérmentve“, elhasználódás nélkül fékez, még kis sebesség esetén is. Azért, hogy ne essünk a felesleges kuplungolás kísértésébe, helyezzük el mindjárt bal lábunkat oldalt, a pedál mellett „pihenőállásba“ és csak az említett három esetben tegyük újra lábunkat — rövid ideig — a kuplungra. A teljesség kedvéért azonban megemlítünk még három esetet. Ezek mindenesetre ritka kivételek: — rögtön be kell nyomni a kuplungot, ha a kocsi farolni kezd, megcsúszik és villámgyors manőverezéssel kívánjuk ezt megakadályozni; — akkor is kuplungoljunk, ha defektünk van; — azonnali kuplungolás ajánlatos vészfékezésnél is, mert a szinte teljesen kinyújtott bal láb jó támasztékot ad, és így a szabadon maradó jobb lábbal a fékezést pontosabban lehet szabályozni. Egyébként maradjunk mindig az alapszabálynál: el a lábakkal a kuplungtól! Csak indulásnál, sebesség- váltásnál és megállásnál tegyük lábunkat a tengely- kapcsoló pedáljára. MOLNÁR OTTÓ (Folytatjuk) MIKOR KELL FIGYELMEZTETŐ HANGJELZÉST ADNI ? Gyakran vetődik fel a kérdés: használjon-e a járművezető figyelmeztető hangjelzést vagy ne. Minden autósnak megvan a maga módszere, tekintet nélkül a közúti közlekedés viszonylag szigorú szabályaira. Egyesek elvből soha nem dudálnak, mások gyakran, megint mások pedig kizárólag figyelmeztető fényjelzést alkalmaznak. Ez pedig nem mindegy, hiszen az ilyesmi bírósági tárgyaláshoz is vezethet. Idézzünk fel csak egy esetet. Lakott területen haladt a személyautó 45—50 km/óra sebességgel. Vezetője az út jobb oldalán két apró gyermeket vett észre. Az egyik hirtelen a gépjármű-elé rohant — a szakértő később kiszámította, hogy a távolság 14 méter lehetett — és a járművezető már nem tudta megakadályozni a szerencsétlenséget. A gyermek meghalt. Kezdetben leállították a bűnvádi eljárást. Később azonban fellebbeztek a legfelsőbb bírósághoz törvényszegés miatt, a legfelsőbb bíróság az alsóbb fokú ítéletet felülvizsgálta, vádat emelt a járművezető ellen és elítélte őt. Döntését így indokolta meg: a járművezető már mintegy 60 méteres távo.Ságból megpillantotta a gyermekeket; ekkor a gyermekek még a'l- tak, egymás kezét fogták, és az útra tekintgettek. Azt a gépjárművet nézegették, amely a szerencsétlenséget okozó gépkocsi előtt haladt. Nyilvánvaló, hogy a második járművet nem vették észre, mert amikor a gépkocsi már csak 14 méterre volt az álló gyermekektől, az egyik gyermek az úttestre futott. A járművezető helytelenül reagált erre a helyzetre, mert balra kanyarodott, hogy elkerülje a szerencsétlenséget. A vádlott azzal védekezett, hogy a gyermek a járműre szegezte szemét. Nyilván azt gondolta, hogy a gyermekek jól látják őt. A sebességet azonban nem csökkentette, amit a tanúkihallgatások is alátámasztottak. A helyzet megítélésekor a Legfelsőbb Bíróság a következőkből indult ki: A gépkocsivezetőnek tudatosítania kell, hogy a gyermekek, különösen az óvodás korú gyermekek magatartása eltér a felnőttekétől. A gyermekek nagyon gyakran nem tudják felmérni az őket fenyegető veszélyt és következményeit, nem képesek felbecsülni a távolságot és a sebességet, könnyelműek, és nem tudják felfogni a gyalogosokra háruló kötelességeket. Ezért a járművezető nem bízhat abban, hogy a kisgyermek megtartja a közúti közlekedés szabályait. Tehát a vezetőnek, has kisgyermek tartózkodik az úttesten vagy közvetlen közelében, gondolnia kell arra, hogy eléje futhat és jeleznie kell, hogy járművével közeledik, nehogy a gyermek a jármű elé rohanjon. Ilyenkor a járművezető figyelmeztető hangjelzést is köteles alkalmazni. A Legfelsőbb Bíróság a továbbiakban megállapította, hogy az apró gyermekek felsorolt tulajdonságai miatt azt az esetet, amikor kisgyermek tartózkodik az úttesten vagy közvetlen közelében, közvetlen baleseti veszélynek kell tekinteni. Ezért ilyen esetekben lakott területen is helyénvaló a figyelmeztető hangjelzés használata, különösen akkor, ha a gyerekek magatartásukkal nem teszik nyilvánvalóvá, hogy tudnak a közeledő járműről és nyilvánvaló, hogy veszély fenyegetheti őket, ha a jármű elé rohannak. Mindig fokozottan kell törődni a gyermekekkel, mégpedig a A'le paragrafus értelmében, amely kimondja, hogy figyelemmel kell kísérni azokat a személyeket, akik koruknál fogva veszélyeztethetik a közúti forgalom biztonságosságát és folyamatosságát, vagy pedig saját biztonságukat. A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében ennek a fokozott figyelemnek a lelassításban, a sebességnek a fenyegető veszélyhez való alkalmazásában kell megnyilvánulnia. Tehát alapvető kötelesség a sebesség csökkentése és szükség esetén a megállás. A figyelmeztető hangjelzés felhívja a figyelmet a gépjármű jelenlétére, és ezzel azt eredményezheti, hogy a gyermek a közlekedési viszonyokhoz alkalmazkodik. Mit is olvashatunk a közlekedési szabályokban a figyelmeztető hangjelzés használatáról? A 23. § 1. bekezdése kimondja: „A járművezetőnek figyelmeztető hangjelzést lakott területen belül csak akkor szabad adnia, ha fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges; lakott területen kívül a megelőzendő járművezető figyelmeztetésére is szabad hangjelzést adni.“ Nem kell tehát félni a hangjelzés használatától, ha gyermekeket kell figyelmeztetnünk — ez volt a helyzet az ismertetett esetben is. A gyermekek az úttesten csaknem mindig veszélyt jelentenek. Lakott területen kívül már akkor is lehet hangjelzést adni, ha előzni akarunk. Sok járművezető ezt fényjelzéssel adja a másik tudtára. Erről az említett rendelkezés második bekezdése intézkedik, amely kimondja, hogy a gépjármű és a villamos vezetője figyelmeztető hangjelzés helyett figyelmeztető fényjelzést is adhat. Előzés esetén lakott területen belül is szabad „fénykürtöt“ használni. Jól tudjuk, mennyire fontos az, hogy az előzésről tudomása legyen annak, akit előzünk. Vannak olyan országok, ahol csak akkor szabad előzni, ha az előzött jármű vezetője tudtunkra adja, hogy tud az előzésről. Nálunk ez nincs, de itt is figyelmeztetni kellene a másik jármű vezetőjét, hogy ne érje kellemetlen meglepetés. Persze, azt is tudatosítani kell, hogy a figyelmeztető jelzéseket valóban csak szükség esetén szabad használni. Ma már jól tudjuk, hogy gyermekek közelsége esetén veszély állt fent, és a jelzés használásának elmulasztását a bíróság nemtörődömségként értékelheti. Ne felejtsük azonban el, hogy nem elég csak hang- vagy fényjelzést adni — a sebességet is csökkenteni kell, mert nem biztos, hogy az általunk várt magatartás bekövetkezik. Főként akkor nem, ha „partnerünk“ gyermek. A figyelmeztető hangjelzést nem szabad túlbecsülni. Ismerek egy járművezetőt, aki dombon lakik, a folyó és a domb között kanyargó út vezet, mégpedig annyira szűk, hogy két személyautó nem fér el egymás mellett rajta. A vezető nagy teljesítményű járművével mindig 60 km/óra sebességnél gyorsabban hajt. Érzi, hogy ebből baleset lehet, ezért állandóan dudál. Csak azért, hogy biztonságérzetbe ringassa magát. A figyelmeztető hangjelzés nem univerzális eszköz. Figyelmeztet a veszélyre, de a veszélyt elhárítani nem tudja. Ezért a közlekedési szabályokkal összhangban kell alkalmaznunk, nem kell benne száz százalékban bíznunk, de mindig kell használni, ha ennek értelme van. S mivel az idei esztendő nemzetközi gyermekév, gondoljunk néha arra, hogy a figyelmeztető hangjelzés alkalmazásával gyermekéleteket menthetünk meg. 17 Judr. KAREL FRIML kandidátus (Svét motorú)
