Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-05-27 / 21. szám

SZENK SÁNDOR: A HIÚ BOKA ÉS A SANTA VARJÚ Hasztalan kóborult a róka naphosszat az erdőben, még egy fia egerei sem fogott. Már szinte szédelgett az éhségtől, amikor az egyik fa tetején meg­pillantotta a sánta varjút. — Hé, féllábú — kiáltotta oda neki —, fent is olyan jó meleg van, mint itt a bokor tö­vében? — Nincs már nyár — vála­szolta rekedten a varjú, s szo­rosabbra tekerte nyakán a sá­lat. — Gyere le hozzám — ra- vaszkodott a róka —, meglátod, egyszeriben meleged lesz. — Te is reszketsz, reszketsz — borzolta meg tollát a varjú s huss, fölröppent. No, megállj, gondolta magá­ban, túljárok én még a te esze den. S azzal továbbindult vala­mi harapnivaló után. Lassan a csillagok is feljöt­tek az égre, de bizony a róka csak az éhkoppot nyelte. Már arra gondolt nagy keserűségé­ben, hogy besurran a fácános­ba, s akár az élete kockáztatá­sával is szerez magának egy kis finom pecsenyének valót. Ügy is tett. Odalopakodott az erdő bekerített részéhez, megkereste a drótkerítésben a szakadást, s megpróbált bejutni a résen. Az áml Csakhogy va­laki csapdát állított a nyílás­hoz, s így róka mellső lábával egyenesen abba tenyereit. — Aúúúl — üvöltött fel fáj­dalmasan, s nagyot rántott a beszorul lábán. A vonítást a vadőr is meghallotta. Kapta a puskáját, hogy emberségre ta­nítsa a tolvajt, de bizony már csak a nyomát üthette. Másnap ismét találkozott a róka a sánta varjúval. De most már nem nevezte féllábúnak a szerencsétlent. — Veled meg mi történt? — szánta meg a varjú a három lá­bon bicegő rókát. — Látod, kedves barátom — jajgatott ravaszul a róka —, most már egy girhes kutya is könnyen elbánhatna velem. S az egész erdőben nem akad senki, aki bekötözné fájó sebe­met. Hitt is a varjú meg nem is a Gyakran kérdezik: Nálatok mi újság? Most erre a kérdés­re válaszolva írom tudósításo­mat a jókai (Jelka) alapiskolá­ból. A faliújságot most nem új­ságokból, folyóiratokból kivá­gott képek díszítik, hanem az iskola legjobb rajzolóinak leg­sikeresebb alkotásai, és mind­egyik rajz a tűzzel való helyes bánásmódra figyelmeztet. A ta­nulmányi verseny legutóbbi ér­tékelésének eredményét is meg­tudhatjuk a faliújságról: az al­só tagozat osztályai közül a IV/B, a felső tagozat, osztályai közül a VI/B áll az élen. Ér­dekes hír a faliújságról: a vas­gyűjtésben dicséretre méltó tel­jesítményt értek el a IV/B, V/A, V/B, VI/A, VI/B osztályok tanu­lói. Aki tudja, hogy csak az az osztály kaphat dicséretet, mely­nek mindegyik tanulója leg­alább 50 kg hulladékvasat ösz- szegyűjt egy hónap alatt, ön­kéntelenül is kimondja a hír elolvasása után: Ez igen! Egyébként a textil- és papír­gyűjtési verseny eredményét is megtudhatjuk a faliújságról: győztes a VI/A osztály, máso­dik helyezett a V1I/B, harma­dik helyezett a VII1/B. Mi újság még? Beneveztünk a járási futóversenybe. Iskolán­róka szavának, de mégiscsak le­szállt a fáról. A róka sem volt ám rest. Ugrott egy nagyot, s a sánta varjút kíméletlenül nya­kon csípte. — Kár, kár, hogy egyetlen szavad is elhittem — siránko­zott a varjú kétségbeesetten. — Most látom csak, hogy nem is fáj a lábad. — Ravasznak ravasz vagyok — kiáltotta el magát harago­san a róka —, de azért hazug­nak senki se nevezzen. Az illusztrációt F U L ö P ÉVA készítette — Elhiszem, ha látom — mondta a varjú, s igyekezett ki­szabadulni a róka szorításából. — Hát jó! Akkor nézd meg a lábamat! — egyezett bele a hiú róka, és egy pillanatra szaba­don engedte a varjút. Egyéb sem kellett annak, nagy sebesen szárnyra kapott, s meg sem állt a legmagasabb fa tetejéig. Ejnye, ejnye, oldalgott el a róka három lábon bicegve, azt még csak elviselném valaho­gyan, hogy az ember túljárt az eszemen, de hogy egy madár is, méghozzá egy sánta varjú ilyen rútul rászedett, az már sehogy sem megy a fejembe, morfondírozott magában. Akármilyen ravasz volt is, nem tudta, hogy a hiúság az ész legnagyobb ellensége. kát Molnár Ferenc, Érsek Ist­ván, Ravasz József, Poisovics Zoltán, Letusek Gyula, Kiss Éva, Kürti Erzsébet és Horváth Ró­bert képviselték. Többen közü­lük helyezést is értek el, de a legsikeresebb versenyző Letu­sek Gyula hatodik osztályos ta­nuló volt, aki 600 méteres tá­von elsőként ért célba. Beneveztünk a Galántán meg­rendezett, járási, kispályás lab­darúgó-bajnokságba. Csapatunk tagjai Márton Zoltán, Molnár Ferenc, Szabó Gyula, Görföl László, Érsek István, Ravasz Jó­zsef voltak. Legyőzték a felső- sz'eli (Horné Saliby) a tallósi (Tomasikovo) alapiskola csa­patát, így bekerültek a döntő­be. Jól játszottak ott is, hiszen a vágsellyel (Sala) csapatot megelőzve, a seredi csapat mö­gött, az előkelő második he­lyen végeztek. Jól sikerült a pionírkarnevál is. A szikrák, a pionírok sok­sok jelmezt készítettek erre az alkalomra. Külön zsűri foglal­kozott a jelmezek értékelésével, és ítélete szerint Bohony Ka­talin jelmeze volt a legsikerül­tebb. Kati indián lánynak öl­tözött. Egyébként a jelmezek viselői mindannyian ajándékot kaptak. Feliinger Károly Nálunk ez az újság OLIMPIKON A szerző felvétele A felvételen látható Csi­szár Andrea és Sztanko Gyula a rimaszombati (Ri- mavská Sobota) magyar ta­nítási nyelvű alapiskola végzős növendékei. Mind­ketten beneveztek a kémiai és a fizika tantárgyi olim­pia versenyébe. A kémiai olimpia járási versenyét And­rea nyerte meg, Gyuri má­sodik lett. Pár héttel ké­sőbb a kerületi fordulón And­rea ismételten győzött, Gyuri a 11. helyre került. A fizikai olimpia járási ver­senyén Andrea a második, Gyuri a harmadik helyen végzett. Borzi László Három tantárgyi olimpiára is benevezett Tímár János, a fegy- verneki (Zbrojníky) alapisko­la kilencedikes tanulója. Az iijú vegyészek kerületi olim­piáján is sikerrel szerepelt, a matematikusok és a fizikusok járási olimpiájának viszont egy aránt ő volt a győztese. Gaál Gyula és felesége, a matemati­ka-fizika szakos, pedagógus há­zaspár készítette fel ezekre a versenyekre. Drenka Zsuzsanna A pionírhét alkalmával ün nepélyes csapatsorakozót tar­tottak a bősi (Gabéikovo) alap­iskola pionírjai, melyre Bölcs Veronika csapatvezető meghívta Csicsai Ottó elvtársat, a hnb elnökét is. Csapatsorakozó után díszmenetben vonultak fel a hősök emléktáblájához, melyet kegyelettel megkoszorúztak. Csicsay Aliz Mindenki dicséri, példás Hangversenyt adtak Gyű gyön (Dudince), a Rubin Szálló vendégeinek, betegeinek az Ipolysági (Sahy) zeneisko'a nö­vendékei. Fellépett az énekkar is, melyet Kiss Ferenc igazgató elvtárs vezényelt. A hangver­seny, a fellépés nagy tetszés­re talált mind a vendégek, mint a betegek körében. Gyurkovics Éva MÉLTÓ MÓDON Móricz Zsigmond életművére emlékezve és em­lékeztetve tanulták be a dióspatonyi (Orech. l’otöíi) alapiskola színjátszói a „Légy jó mind­halálig“ című színdarabot. Bemutatásával máso­dik helyezést értele el a járási versenyben. Ko­vács Mihály hetedik osztályos tanuló, a fősze­replő nagy sikert aratott, de a többi szereplő, Gálffy Adél, Tánczns Csaba, Mátis Andrea, Ku- csera Sándor, Andrásik Miroslav is sok tapsot kapott. Sztraka Aliz HAGYOMÁNYÁPOLÁS JELESRE A kalászi (Klasov) alapiskola pionírjai Gyurica Margit tanítónő (a felvételen középen) vezetésé­vel népművészeti csoportot és citerazenekart szerveztek. Műsorukban felelevenítik a régi szo­kásokat, a fonást, a kukoricamorzsolást, tollfosz- tást, a lerázást. A járási versenyen első díjat nyertek. Most arra készülnek, hogy a Garamke- lecsényben (llmnské Klafiany) megrendezendő kerületi versenyen is bemutassák műsorukat. Rcudás Lajcsiié A szerző felvétele TÖRD A FEJED ! Rejtvényünkben Dénes György: Szeresd a köny­vet című verséből idézünk két sort. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk el­ső része (a nyíl irányában foly­tatva). 8. Fiúnév. 9. Üt — ola­szul. 10. Römi fele. 11. A. R. K. 12. Gyötrő fájdalom. 13. Mi­nisztérium kezdete. 14. Görög betűi 15. Évszak. 16. Jelenté­keny kiterjedésű. 17. Ádám, Elek. 19. Összehasonlítási mér­ték. 20. Véd. 21. Azonos más­salhangzók. 22. G. E. K. 23. Ha­tározói igenév képzője. 24. Be­cézett női név. 25. Moll jellegű hangsor. 26. Élet. 27. És — latinul. 28. Talál. 29. Mázolj. 30. Ódon. FÜGGŐLEGES: 1. A kén vegy- jele. 2. Nulla. 3. Lengyel vá­ros. 4. Határozói rag. 5. Vá­gány. 6. Igen — oroszul. 7. Né­velővel az elején énekes madár. 8. Rejtvényünk második része (a nyíl irányában folytatva). 9. Rejtvényünk befejező része. 12. Kívánt. 13. Ifjúsági regényíró, az utolsó négyzetben keresztne­vének kezdőbetűjével. 15. Ma­gyarországi város. 16. Vissza: alacsonyabban levő helyen. 18. Állatok etetésére való épít­mény. 23. Recept. 25. Azonos magánhangzók. 26. Ipari nö­vény. 28. Olló közepe. 29. Kis Éva névjele. L. L. Beküldendő a vízszintes 1., va­lamint a függőleges 8., 9. szá­mú sorok megfejtése. 1 2 3 4 5 6 7 K 8 I9 h 11 TT 14 15 r 17 18 IS 2C i 21 J 22 24 J 25 27 J r L ho A május 13-án megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Hóvirág, kék ibolya, tavaszi hérics. — 196 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalom­ban részesülnek a következők: Katona Attila, 4. oszt., Agcsernő (Cierna nad Tisou), Farkas Dá­niel, 5. oszt. Nagyhind (Veiké Chyndice), Zuba András, 2. oszt.. Csata (Üata), Pál Roland, 4. oszt., Zalaba, Hortolányi Szilvia, 5. oszt., Nemesbori (Bory). V­1979. V. 27. 18

Next

/
Thumbnails
Contents