Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-05-27 / 21. szám
TECHNIKA TUDOMÁNY VtZTÁROZÓS ERŐMÜVEK ÉPfTÉSE LENGYELORSZÁGBAN A víztározás erőművek a villamos energia legalkalmasabb és leghatékonyabb forrásai közé tartoznak. Építésüknek az egész világon nagy figyelmet szentelnek. Az NDK-ban Mar- kersbachban jelenleg fejeznek be egy ilyen 1050 MW-os erőművet, amely európai viszonylatban is az élvonalba tartozik. Nálunk hasonló víztározós erőmű épül a Fekete-Vágón, s nemsokára elkezdik a Dlouhé Stráne-i erőmű építését is a Jeseniky hegységben. Lengyelországban jelenleg három víztározós erőmű épül, s további négynek az építését készítik elő. Ezek mind nagy teljesítményű erőművek lesznek, a Sobel erőmű lesz a legnagyobb a Dunajec mellett, 3000 megawattos teljesítménynyel. Minden víztározós erőműhöz két tározóra van szükség. Az alsót mélyebben fekvő völgyben létesítik, általában völgyzáró gát építésével egy kisebb- nagyobb folyó medrében, a felsőt pedig valamilyen fennsíkon építik meg, figyelembe véve a domborzati viszonyok adta lehetőségeket, bár ez az adott geológiai feltételek miatt mindig problémával jár. Fennáll annak a veszélye, hogy a víz utat talál magának és elszivárog, megszökik a tározóból. A lengyelek a víztározós erőmüvek építésénél lehetőleg úgy választják ki a helyet, hogy az alsó tározót valamilyen természetes tó, vagy már régebben megépített völgyzáró gát kéÉdesvízgyártás — fordított ozmózissal Algériában épül a világ egyik legnagyobb olyan üzeme, amely fordított ozmózissal naponta 46 000 köbméter édesvizet gyárt majd tengervízből. A fordított ozmózis az egyik legfontosabb élettani jelenség kapcsán ismeretes törvényszerűséget hasznosítja — ipari célra. A jelenség lényege az, hogy ha egy félig áteresztő fal vagy hártya, (membrán) elválaszt egymástól két teret, amelyek egyikében tiszta oldószer (pl. tiszta víz), a másikban pedig oldat (pl. sejtfolyadék, sós oldat vagy egyszerűen tengervíz) van, akkor az oldószer molekulái átáramlanak a félig áteresztő hártya falán a töményebb oldatba. Ezt nevezzük ozmózisnak: azt a nyomást pedig, amellyel az oldószer (pl. a víz) molekulái a membránon áthatolnak, ozmotikus nyomásnak. A fordított ozmózis ezzel szemben az, ha egy félig áteresztő fallal határolt oldatra — pl. tengervízre — az ozmotikus nyomásnál nagyobb nyomást gyakorolunk, s.így a vízmolekulákat átkényszerítjük a membránon. Ezáltal tiszta vizet nyerünk, miközben az eredeti oldat egyre töményebbé válik. Ezt a fordított ozmózist alkalmazzák az algériai üzemben. A félig áteresztő membránnak igen ellenállónak kell lennie, ezért poliamid (nylon) rostokból sajtolják. A „vízgyárat“ 1979 folyamán helyezik üzembe. (Chemische Industrie) pezze. Ez olcsóbbá, gazdaságosabbá teszi az egész beruházást. A Zarnowiecben épülő erőmű alsó tározója például természetes tó, a Porabka-Zar-i erőműnél pedig a második világháború előtt épített porab- kai gátat használják ki a Sole folyón. Az utóbbi építése már jelentősen előrehaladt, a felső víztárolót már kimélyítették, jelenleg a fenék és az oldalak szigetelése okozza a legnagyobb gondot. A felső víztároló szigetelése bonyolult műszaki problémát jelent, a szigetelő köpeny ugyanis nagy megterhelésnek van kitéve a vízszint állandó emelkedése és csökkenése miatt, ami az itteni szélsőséges éghajlati viszonyok között különösen veszélyes. Világszerte már gyakran előfordult, hogy az ilyen tározók szigetelésének a meghibásodása komoly következményekkel járt. A felső víztárolók szigetelésének problémájával a lengyel és a csehszlovák szakemberek behatóan foglalkoznak. VilágviAhhoz, hogy az élet feltételeit későbbi időkre is megőrizzük, mindent meg kell ismernünk, ami a vízzel kapcsolatos, s ezeket az ismereteinket azonnal fel is ikell használnunk. Az atmoszférában lezajló jelenségeket utólag jól ismerjük, meg tudjuk állapítani az esőzéseket, vagy a szárazságokat kiváltó okokat, sok mindenre azonban még mindig nem tudunk magyarázatot adni, ezért az időjárás előrejelzései is eléggé megbízhatatlanok. Jelenlegi ismereteink tehát eléggé szerények, hiányoznak a vízkészletekre, a csapadékviszonyokra és egyéb hasonló tényezőkre vonatkozó pontos adatok, értesülések. Ez a fogyatékosság komoly problémákat jelent Lengyelország szerény vízkészleteinek optimális kihasználásában, ezért az illetékes szervek úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy átfogó, nagy vízgazdálkodási információs rendszert. Ez a további zavartalan vízellátás szempontjából éppoly fontos, mint a víztározók, gátak, csatornák építése, a folyók szabályozása, valamint csaknem 200 víztisztító berendezés építése a Visztula mentén, amelyek 24 óra alatt több millió köbméter vizet regenerálhatnak. szonylatban a legelterjedtebbek a bitumenes betonszigetelések. Nálunk a Slovnaftban előállított kőolajbitumen felhasználása jön számításba, ennek ki- fejlesztése a vállalat tudományos-kutatási alapjának a feladata. A lengyelek a Shell cégtől vásárolták a bitument, s a Motor Columbus svájci céggel is kapcsolatba léptek, amely az ajánlott keverékeket kipróbálja és véleményezi, s gépi berendezéseket kölcsönöz a szigetelőréteg lerakásához. A bitumenes betonszigetelést ii jövőben egyre szélesebb mértékben fogják igényelni a tervezett vízgazdálkodási beruházások. Nemcsak a víztározós erőművek esetében, hanem a vízi utak, a csatornák töltéseinek, a különböző rendeltetésű gátak földtöltéseinek szigeteléséhez is. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük a dunai vízlépcső, valamint a Duna—Elba—Odera vízi út tervezett építését. Ez azt jelenti, hogy a KGST-országok keretében komplex módon kell megoldani az ilyen szigetelések technológiáját, gondoskodni kell az eljárás műszaki feltételeiről, a hazai nyersanyagok célszerű hasznosításáról. (imb) Az országos vízgazdálkodási információs rendszert a varsói Meteorológiai és Vízgazdálkodási Intézet irányítása alatt fejlesztik ki. Itt dolgozzák ki az egész rendszer koncepcióját, itt gyűjtik össze az adatbankba kerülő ismeretelemeket, a hid- rogeográfiai hálózat adataitól kezdve egészen a vízgazdálkodási létesítmények rendszeréig. Az információk gyűjtését az adatbank szamara 1980-ban fejezik be. A továbbiak folyamán a memóriaegységek tartalmazni fogják a vízkészletekre, a csapadék mennyiségére, a folyók által a tengerbe kerülő víz mennyiségére, a talajvizek szintjére, a víztárolók [készleteire, valamint az egyes területek vízfogyasztására vonatkozó adatokat. Először a sziléziai vidék adatait gyűjtik össze, ahol a legnagyobb a vízhiány, s a víz minősége is a legrosszabb. Az adatok begyűjtése és rendszerezése után körzeti vízgazdálkodási rendszert vezetnek be. A rendszer alapját a mérőállomások hálózata fogja képezni, amelyek folyamatosan jelA felvételen a 2 N 7673 S/32 jelű aszinchron indítómotor rotorja látható, amelyet a Skoda Plzen szakágazati vállalat Elektrotechnikai Üzeme a lengyelországi Zarnowiec víztározós csúcserőmű számára készített. A rotor elnyerte a tavalyi brnói nemzetközi gépipari vásár egyik aranyérmét (Makrai Miklós felvétele) Épül az ITAIPŰ erőmű Az utóbbi évtizedekben létesült vízi erőművek méretben és teljesítményben vetekszenek egymással. A világ legnagyobb vízi erőművei: a Szovjetunióban a krasznojarszki, az USA- ban a Gran Coulee, s az épülőfélben levő La Grande Riviére (Észak-Quebecben). 1975-ben kezdték meg az ezeknél még nagyobbra tervezett Itaipú erőmű építését Paraguay és Brazília közös határán. Teljes kiépítése után teljesítménye 12 600 MW lesz. A Parana 4000 km hosszúságban húzódó sziklatalajára építik a hatalmas komplexumot. A meredek sziklafalak között áthaladó folyó vizét 220 km hosszú, átlag 8 km széles tárolóban duzzasztják. Ebben a duzzasztóban fogják fel a Paranából és oldalfolyóinak hatalmas hálózatából érkező vizeket — a folyó vízgyűjtő területe kereken 3 millió km2. Az összesen 30 milliárd m3-nyi összegyűjtött víztömeg az Itaipú erőmű 18 egyenként 700 mW-os egységének folyamatos táplálásához nemcsak hogy elegendő, hanem — további kiépítés esetén hatszor annyi energia szolgáltatásához is megfelelő mennyiség volna. Ennek a hatalmas méretű létesítménynek a létrehozásához hasonlóan hatalmas előkészítő, felvonuló és építőmunkára volt szükség. A dzsungelt kellett szabaddá tenni ahhoz, hogy a felvonulási épületeket felállítsák; ezt követi a sziklás altalaj „megmunkálása“. Különböző helyeken a sziklák mélyére kell fúrni, 30 millió köbméternyi kőzetet, elsősorban bazaltot kell robbantani ahhoz, hogy ennek az anyagtömegeknek a felhasználásával a gátakat megépítsék, összesen 60 millió m3 szikla és föld megmozgatására van szükség, kb. 9000 tonna dinamitot használnak fel. 20 ezer ember dolgozik az építkezésen. Számos nehéz feladatot kell a mérnököknek megoldaniuk. A folyó vizét az 1500 m hosszú központi gát mögött egy mesterséges tavon át kell terelni, s egy 2 km hosszú 150 m széles 100 m mély csatornán keresztülfolyatni ahhoz, hogy a vasbeton épületeket száraz sziklatalajra építhessék fel. Ezt a feladatot mérnökök, hidrolőgusok, geológusok és az építkezés más műszaki szakemberei közösen kell, hogy megoldják. A hagyományos módszerekkel — érthető módon — nem sikerült minden esetben boldogulni, ezért nem egy esetben különleges megoldásokhoz nyúltak az építők. A levezető csatorna betorkolásához a folyó medrét 18 méterrel mélyíteni kell, s itt különleges hidraulikát alkalmaznak. Egy lapos beton pontonra szereltek hat Atlas Copco aggregátort és a víz alatti sziklába négyszög alakú üregeket mélyítettek. A kirobbantott anyagot speciális baggerekkel hozták a felszínre, s bárkára ömlesztették az elszállításhoz. Az építkezés felett 3,8 km hosszúságban, 90 m magas acéltornyok között feszítették ki a szállító kötélpályát. Az előregyártott betont a hengeres tartályokból pontosan az előírt munkagödörbe ürítették ki — elektronikus távirányítással. Három beton keverőmű havonta több mint egymillió m3 jó minőségű cement és őrölt bazalt keverékéből készült betont állított elő. Az erőmű építésében Brazília és Paraguay közösen egyenlő arányban vesz részt. Paraguay azonban alig több mint 10 %-ot igényel a szolgáltatandó energiából, a többi Brazíliáé. Az első 700 MW-os egységek a 80-as évek elején kezdenek energiát termelni, s Dél Brazíliát és Paraguayt 750 kv-os távvezetékeken látják el majd árammal. MŰSZAKI ELET Az erőmű térképe PARAGUAY BRAZÍLIA zik majd a készletek állapotát, minőségét, a szennyezés és a fogyasztás mértékét. Az adatokat számítógépeken dolgozzák fel, s ezek alapján kerül sor a központi döntésekre. Ez Sziléziában a lakosság és az ipar jobb vízellátásához, a Notec folyó völgyében pedig a növény- termesztés és az állattenyésztés szükségleteinek jobb fedezéséhez fog vezetni. Egy olyan intézmény létrehozása, amely döntési joggal lesz felruházva a vízkészletek elosztásában a mezőgazdaság, az ipar, az egyes területek, sőt az egyes vállalatok között, már nemcsak elméleti síkon fog hatni, hanem konkrét gazdasági tényezőként szabályozza majd a vízgazdálkodást. Ez szükségszerű következménye annak, hogy 22 év múlva Lengyelországban a háztartások ellátására, a mezőgazdaság és az ipar szükségleteinek fedezésére évente 40 milliárd m3 vízre lesz szükség. Az életfeltételek biztosításához tehát 10—15 milliárd m3 megfelelően tiszta vizet kell majd tárolni, minden lehetőséget kihasználva a készletek pótlására, hogy az egész év folyamán elegendő víz kerüljön a hálózatba. Az állami vízkészletek létrehozása céljából ezért a legközelebbi 22 év alatt hatalmas beruházási és szervezési programot kell megvalósítani. A vízlépcsők, a kisebb-nagyobb víztárolók és a víztisztító művek a zavartalan vízellátás alapvető feltételei lesznek. Ugyanakkor arra is gondolni kell, hogy ezek az igényes létesítmények nem függetlenek egymástól, hanem az országos rendszer egymáshoz kapcsolódó részegységeit képezik, üzemeltetésüket tehát központilag kell koordinálni. Ez a százmil- liárd zlotyt felemésztő hatalmas beruházás központi irányítás nélkül nem tudna megbirkózni azzal a feladattal, hogy célszerűen gazdálkodjon azzal az 50 milliárd m3 vízzel, amely jelenleg a lengyel folyókból a tengerekbe ömlik. A jövőben tehát úgy kell majd gazdálkodni a vízzel, mint jelenleg a villamos energiával tesszük, s bízunk benne, hogy a kapacitások hiánya nem okoz majd annyi problémát, mint az energiaellátás területén napjainkban. WIESLAW WOLSKI i 1979. V. 27. 16 ozsrn * j* Vl ZGAZDALKODAS AZ EZREDFORDULÓN
