Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-05-27 / 21. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1979. MÁJUS 27. VASÁRNAP BRATISLAVA XII. ÉVFOLYAM 21. SZÁM Ara i KORONA A felső víztároló (Gyökeres György felvétele) A ligha róhatnánk föl valakinek is, hogy a régmúltban még csak hozzávetőleges sta­tisztikák sem készültek arról, hányán jártak . be egyes vidékeket pusztán azért, hogy gyönyörköd­jenek a táj szépségében. Így aztán csak sejteni le­het, hogy nagyon sokan megfordulhattak az Ala- csony-Tátra „Neznámá“-nak — Ismeretlennek — nevezett csúcsán is, és el-elnézegették a Magas- és Aiacsony-Tátrának a még tavasz derekán is hóföd­te csúcsait. A szóban forgó hegycsúcs csak szerény kis „kerti törpe“ lehet a két említett hegység is­mert és megcsodált csúcsai mellett, hiszen mind­össze 1160 métert írnak neve mellé. Ennek ellené­re, ha az egykori látogatók bármelyikének azt mondta volna valaki, hogy itt a hegytetőn egyszer majd még víztároló lesz, feltehetően erősen kétség­be vonta volna az állítás igazát. Pedig így tör­tént ........ ... Az említett térségben, a Fekete-Vágón épül az a — maga nemében hazánkban egyedülálló — víztáro- zós erőmű, amelynek felső víztárolója a Neznáma tetején 3,7 millió köbméter vízmennyiséget tartal­maz majd, s a tengerekhez hasonlóan gyakran lesz itt „apály“ és „dagály“ is, s ilyenkor a vízszintkü­lönbség eléri a 25 métert. Aki a vízi erőművekről szinte semmit sem tud, az is láthatja, hogy e rö­vid ismertető szokatlan adatokat is tartalmaz. A felső víztároló megjelölése eleve feltételez egy alsó víztárolót is, közben azonban valaminek még „il­lene“ lennie. Van is. A Fekete-Vágón épülő vízi erőmű kicsinyített másában bármelyik gyerek örö­mét lelné. Ugyanis működése nagyon érdekes. A völgyben épül az alsó víztároló, amelynek 3,7 millió köbméteres üzemvízkészletét a Fekete-Vág kb. 10 nap alatt meghozza az Alacsony-Tátra lej­tőiről. Amikor együtt lesz a vízmennyiség — éj­szaka vagy délután, az energetikai „nyugalom“ idején megindulnak az erőmű óriásszivattyúi és ezt a hatalmas vízmennyiséget felnyomják a hegy­be vájt-ágyazott 3800 mm belső átmérőjű páncél- csővezetékben a felső víztárolóba. Mindez kb. 8 órát vesz igénybe. A víz ily módon csaknem 400 VÍZTÁROLÓ A HEGYTETŐN méter szintkülönbséggel újra összegyűlik a hegyte­tőn, miközben óriási mennyiségű helyzeti, azaz po­tenciális energiára tesz szert. Nos, ez az energia az energiafogyasztási csúcsidőben ugyanezen az úton öt és fél óra alatt visszakerül az alsó víztárolóba, közben meghajtja az erőmű hat Francis-turbináját, s ezek mindegyike külön-külön ez alatt az idő alatt 110 megawattos teljesítménnyel termeli az elektro­mos áramot. Elég csak egy egyszerű szorzási mű­velet, hogy kiszámítsuk, a 660 megawatt azt je­lenti, jelenleg nincs Csehszlovákiában olyan vízi erőmű, amely ekkora teljesítményre lenne képes. Aki idáig jutott az olvasásban, joggal felteheti a kérdést, nem kerül-e több energiába a vizet följut­tatni a hegyre, mint amennyit víztározós erőmű termel?! Nos, ha föltette magában a kérdést, a vá­lasz olyan rá, amilyet Sejtett: több energiába ke­rül! Akkor mégis miért, hogyan lehet hasznos?! Csúcsidőben, napi 5 és fél órás üzemelés esetén egy év alatt 1281 gigawattóra csúcsáram „készül“ a fent leírt módon, és 1674 gigawattóra kell ahhoz, hogy az alsó tárolóból a felsőbe szivattyúzzuk a vizet. Csaknem négyszáz gigawattóra a különbség évente, a beruházás mégis nem egészen 8 és fél év alatt megtérül a népgazdaságnak. Pusztán azért, mert olyan áramot használunk fel a szivattyúzás­hoz, amelyet egyébként is megtermelnek a hőerő­művek, csak éppen nem használódna fel. A napokban az erőmű építői kulcsfontosságú ha­táridő előtt állnak. Június 4-én az építési felké­szültség ellenőrzésekor a végső szakvélemény csak egy lehet: az elvégzett építőipari munka lehetővé teszi, hogy a szerelők hozzáláthassanak az erőmű első aggregátorja technológiai egységeinek szerelé­séhez. Az építők: generálkivitelező a Zilinai Váhostav, az építésbe pedig „besegít“ a Prievidzai Bányaépí­tő Vállalat, az Ostravai Kohószerelő Vállalattal és a Vítkovicei Element Gottwald Vasművel, valamint a bratislavai Doprastavval. A technológiát a blanskói CKD szállítja, a bratislavai Elektrovoddal és a plzeűi Skoda Művekkel karöltve. Az 1976-ban megkezdett építkezés megszakítás nélkül, napi 24 órában folyik. A XV. pártkongresszus irányelveiben olvashatjuk többek között, hogy a vízi energia további jobb ki­használása céljából víztározós erőmüveket is kell építeni. Épül az első! MÉSZÁROS JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents