Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-05-20 / 20. szám
ÚJ SZÚ A NUIHAI lUDUlMfH KHZEIKla HHIMA (A Politikai Tudományok Nemzetközi Társasága [IPSA] moszkvai kongresszusa elé) Valamennyi kontinens tudásainak együttműködése, az információs és a kutatási eredmények cseréjére való hajlamúk, lehetőség szerint pedig az erőfeszítések összefogása is — mindez joggal sorolható alhhoz, amit L. I. Brezsnyev a békés egymás mellett élés „Anyagi szövetének“ nevezett. A világ színterén folyó ideológiai harc viszonyai között az ilyen kapcsolatok lehetősége a nemzetközi politikai látóhatár derültségének egyik ismertetőjeléül szolgál. E síkon jelentős esemény a Politikai Tudományok Nemzetközi Társaságának (IPSA) nemzetközi kongresszusa, amely az idén Moszkvában ül össze. Az IPSA fennállása óta a politikai folyamatok kutatói első ízben rendezik fórumukat socialista országban. Ebben a marxista—leninista társadalomelmélet fokozódó tekintélye nyilvánul meg. A szocializmus és a kommunizmus építésének gyakorlata, a világesemények alakulása állandóan bizonyítékot nyújt arról, bogy ez az elmélet helyes képet ad a történelmi fejlődésről, a létező valóság megismerésének és az emberiség jobb jövője érdekében történő átalakításának megbízható eszközéül szolgál. A kongresszus elkészítésében a Szovjet Tudományos Akadémia sok kutatóintézete vesz részt, valamint több tanintézet — közöttük a szövetségi köztársaságokban működőik is. Mint ismeretes, Lenin a politikát tág értelemben az „osztályok közti harcként", az államhatalom berendezéseként, az államügyekben való részvételként határozta meg. E lenini útmutatásokból kiindulva, a kutatások tárgyát körülbelül így lehetne körvonalazni. tése terén szükséges, konkrét intézkedésekről. Ezen a síkon nagy érdeklődésre tarthat számot egész sor téma, amelyet a kongresz- szuson kell megtárgyalni. Közöttük vannak a békéhez és a békés egymás mellett éléshez elvezető tényezőik és stratégia; a fegyverkezés és annak ellenőrzése; á nemzetközi konfliktusok megelőzésének és megoldásának módszerei; a világ és a változó világrend. A nemzetközi kapcsolatok kérdésével összefüggő különféle elméletek megtárgyalása gyakorlati jelentőségű lehet. Ezék az elméletek közvetlen vagy közvetett hatással vannak a társadalmi tudatnak, a külpolitikai tanoknak és tulajdonképpen a különböző állaimok politikájának alakulására. Rendkívül időszerű a kongresszusnak az a témája, amely az ilyen vagy olyan társadalmi-politikai átalakulásokat a társadalmi haladással összekapcsoló mechanizmus működésének feltárására vonatkozik. Ez a kapcsolat az általános törvényszerűségeknek van alárendelve, amelyek azonban az osztálystruktúrájuk tekintetében különböző társadalmakban sajátságos formában nyilvánulnak meg. A szocialista társadalom életének törvénye: a gazdasági és a politikai rendszer állandó tökéletesítése, összhangba hozatala az új rend színvonalával, a kommunista építés soron következő szakaszának feladataival. E törvényszerűség nagyszerű megnyilvánulása volt a Szovjetunió alkotmányának elfogadása, amely törvényhozásilag rögzítette a fejlett szocializmus felépítését, és a szovjet államnak az egész nép politikai szervezetévé válását. Tárgyuk: a társadalom politikai rendszere, az államnak, a pártoknak és a társadalmi szervezeteknek szerepe és kölcsönviszonya ebben a rendszerben, a politikai hatalom tartalma, az állami politika kidolgozásának és megvalósításának módjai. Tárgyuk: a különböző társadalmi rétegek részvétele a politikában, az emberek politikai kultúrája és nevelése, a társadalmi-politikai viszonyok szabályozása, a személyiség helyzete, a demokrácia kérdései. Tárgyuk: az állam külpolitikája, a különböző nemzetközi mozgalmak és egyesületek tevékenysége, a nemzetközi kapcsolatok, a a világ színterén folyó politikai és ideológiai harc. Mint látható, a politikai tematika a társadalmi fejlődés fontos problémáit öleli fel. Soknak közülük a moszkvai kongresszus napirendjébe való bekapcsolása lehetőséget nyújt a széles körű információcsere és a konstruktív, alkotó vita számára. A kongresszus első témája: a békepolitika. Ez az egyik legidőszerűbb kérdés, amelynek megoldásába gyakorlatilag valamennyi társadalmi réteg és politikai erő bekapcsolódik. A tudósok kötelessége, hogy ne csak helyes magyarázatot adjanak a jelenlegi események értelméről, hanem meg is határozzák az uralkodó fejlődési irányzatokat, segítsenek az embereknek abban, hogy teljes készenlétben fogadhassák a jövőt. 1979. V. 20. A világban magától értetődően vannak olyan erőik, amelyeknek az az érdekük, hogy a nemzetközi eseményekről eltorzított magyarázatot nyújtsanak. Ami a marxista- leninista elméletet illeti, az egyik legfontosabb feladatának tekinti az államok közti kapcsolatokat meghatározó, s a háború és a béke kérdéseiben végső soron döntő szerepet játszó törvényszerűségek feltárását. Éppen erre a tudományos alapra épül az SZKP-nak és a szovjet államnak, a szocialista közösség testvéri országainak külpolitikája, amelyek lankadatlan harcot folytatnak a nemzetközi feszültség enyhülésének elmélyítéséért, a békés egymás mellett élés elveinek megszilárdításáért. L. I. Brezsnyev- nek a párt kongresszusain tartott előadói beszámolói, más beszédei és cikkei széles körű programot fejtenek ki a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételéről, a leszerelés, a nemzetközi együttműködés fejleszAmi a kapitalizmust illeti, a haladás követelményei mindenütt annak szükségességéhez vezetnek, hogy leküzdjék a magántulajdonon és a kizsákmányoláson alapuló társadalmi rendszert. Korunkban csak a leplezetlenül maradi emberek védelmezik a kapitalizmus örökkévalóságának tété'ót. A vita pedig alapjában véve azon kérdések körül folyik, meddig „húzza" a régi társadalmi rendszer, milyen úton halad a kapitalista rendszer átalakulása — forradalmi, vagy reformista úton. E téma keretei között sok más időszerű kérdés is megtárgyalható, mlint például: a lakosság részvétele a társadalmi-politikai fejlődésben, a gazdasági fejlődés és a politikai stabilitás, a ki nem egyensúlyozott növekedés politikája és más kérdések. A kongresszus harmadik témája, „A politikai ismeretek gyarapodása 1950 óta" — módszertani jellegű. Többek között olyan kérdések megtárgyalását tervezik, mint a gazdaság és a politika kölcsönviszonyára vonatkozó új ismeretek, a tájékoztatási rendszer és az adatok gyűjtése, elemzése és értékelése a klasszikus hagyomány jelentősége a politikai gondolat történetében, a rendszerelemzés alkalmazásának módszertana, az előrelátás technológiája. A dialektikus materializmus olyan tudományos elmélet, amely a társadalomtudományok megbízható módszertani alapjául szolgál. A marxista tudósok egyúttal igyekeznek tájékozottak lenni azon módszertani fogásokról, amelyeket más irányzatokhoz tartozó kutatók alkalmaznak, s amelyek a tudományos-technikai forradalom vívmányai fel- használásának eredményét jelentik (modellkészítés, a prognózisok összeállításának, az információk gyűjtésének és feldolgozásának különböző módjai). Ez az érdeklődés a marxizmus puszta természetéből ered — ez ugyanis az emberiség által felhalmozott ismeretek általánosítása és új értelemmel való felruházása következtében alakult egyetemes tanná. A kongresszus lehetőséget nyújt majd a világ különböző országaiból részt vevő tudósok számára, hogy teljesebb képet alkossanak társadalomtudományunk fejlődéséről, jobban megismerkedjenek a szovjet nép eredményeivel. G. SAHNAZAROV Míg a miniszterek, politikusok, monopóliumok az olajért vívják könyörtelen harcukat a világpiacon, a francia tengerparton a különleges mentőosztagok az olaj ellen küzdenek. Az Amoco-Cadiz amerikai tartályhajóból hatalmas mennyiségű olaj ömlött a tengerbe, veszélyeztetve ezzel a Breton partvidék halászainak megélhetését és — egészségét. Az orvosok ugyanis megállapították, hogy pl. az említett osztagok tagjainál különböző megbetegedéseket észleltek: szemgyulladást és főleg légúti zavarokat (CSTK—UPI f"' SZAÚD-ARÁBIA OLAJKÉSZLETEI VÉGESEK A világ olajtermelő országai olajtartalékainak egy- harmada Szaúd-Arábia földjében van, Dhahran és fu- bail környékén. A rijadi olajipari minisztérium legújabb adatai szerint 171 milliárd barrelről van szó, ami azonban legkésőbb 60 év alatt kimerül. Az iráni olajnak a világpiacról történt átmeneti eltűnése után Szaud- Arábia a napi olajbányászat mennyiségét 8 millió barrelről 9 és fél millió barrelre fokozta. Ahmed Zaki fa- mani sejk, olajipari miniszter közölte, hogy Szaúd-Arábia életszínvonala még akkor is fenntartható, ha a napi olajtermelést három és fél millió banrelra csökkentenék. A világgazdaság s2ámára súlyos következményekkel járó ilyen döntés azonban nem várható Szaúd-Arábia részéről, famaninak, aki nem a királyi család tagja, de a befolyásos Fahd trónörökös és miniszterelnök-helyettes jó barátjának számít, nem érdeke a nemzetközi gazdasági válság előidézése. Emiatt Szaúd-Arábia a kőolajtermelő országok szervezetében mindig amellett szállt síkra, hogy az olaj árát ne ,jaz ipari nemzeteket megbüntető Arard“-ként használják, hanem csupán észszerű keretek között emeljék. Irán, mint Jamani partnere ebben az óvatos gazdaságpolitikában, kiesett ugyan, a szaúdiak azonban szilárdan hiszik, hogy a világgazdaság nyugalmára irányuló elképzeléseiket érvényesíthetik. Az 1980 végén lejáró ötéves terv, amelynek volumene átszámítva körülbelül 300 milliárd márkának felel meg, az infrastruktúra kiépítését és a petrolkémia kifejlesztését szolgálta. Az 1976-ban kitűzött célokat azonban csak részben érték el, mint ezt egyes befolyásos szaud-arábiai pénzemberek elismerik. Időközben az is nyilvánosságra került, hogy a következő ötéves terv, amely az élet alapjait teremti meg a legközelebbi évezredre, ugyanolyan nagyságrendű lesz, bár az infláció magas rátája miatt fékezni szándékoznak az ország gazdasági növekedését. A becslés szerint 300 milliárd márkának megfelelő összeg 25 százalékát ugyanis arra kell majd fordítani, hogy a legutóbbi öt év alatt épített berendezéseket és üzemeket karbantartsák: a kórházakat, vízműveket, ipari berendezéseket, erőműveket, utakat, középületeket stb., minthogy ezeknek az üzemeltetése és gondozása óriási összegeket emészt fel a világ e forró táján, ahol a hőmérséklet az 50 C fokot is eléri. A legközelebbi ötéves tervet a hírek szerint főként a mintegy hétmillió szaúd-arábiai állampolgár oktatásának és képzésének szentelik majd. A kormány kénytelen volt belátni, hogy csak céltudatos program által lehetséges az előreugrás, ha nem akarnak még a következő évszázadban is 'kizárólag külföldi szakemberek és munkások segítségére rászorulni. Az a kényszer, hogy iparilag függetlenné tegyék az országot az olajtól, határozza meg a csúcspozícióban levő szaúdiak erőfeszítéseit, de senki sem tudja megmondani, hogy e téren a lakosság is velük tart-e majd. A kereskedelem ebben az országban a lakosság számára fontosabb, mint a kemény izomimunka. Az oktatás itt szükségképp holmi „agymosással“ érne fel. WOLF LEHMANN (DPA)
