Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-05-20 / 20. szám
A gépkocsi kisebb-nagyobb dombokkal tarkított erdős vidék kanyargó útján fogyasztja a kilométereket. A távolabbi kilátást minden irányban fák rengetegje gátolja. Égbe nyúló, örökzöld ágaikkal a kerge- tődző felhőfoszlányokat karmolásszák, és csak helyenként engednek át egy- egy napsugárcsokrot, amely meg-meg- villan kocsink ablakán. — Megérkeztünk — mutat Bohumil Antálek, a Malackyi Erdészeti Üzem igazgatója egy körülkerített területre. A bejárati kapu mellett tábla van. Jelüina faiskola, területe ötven ár, hrabovcei körzet — árulja el szövege. Kiegészítéssel az igazgató szolgál: — Jelenleg még ez a jellemző. Régi, kis területű faiskolánk összetétele például mindössze 1,86 hektár, s ilyen körülmények között korszerű technika alkalmazása, valamint az egyes munkák gépesítése úgyszólván lehetetlen. A körülkerített területen, mint szalagok, széltében-'hosszában keskeny ágyások húzódnak, tíz-tizenöt centiméternyi magas facsemetesorok zöldellnek bennük. Az egyik ágyás felett kilenc asz- szony hajlong. Ásóval lazítják a földet, kiszedik, válogatják, csomóba kötik, majd ismét elföldelik az arasznyi fenyőiket, hogy gyökérzetük a szállításig tartó néhány óra alatt se veszítsen nedvtartalmából. — Példásan dolgozó csoport, méltóan viseli a szocialista munkabrigád ezüst fokozatot. Tavaly ebből a faiskolából 611 ezer facsemetét adtunk el, ami a területhez viszonyítva az országos átlagnál ötven százalékkal jobb eredmény, de még annál is lényegesebb, hogy a brigád kezei alól kikerülő facsemetéknek 96 százaléka megéled. Nem kis érdeme e csoportnak, hogy 26 ezer hektáros üzemünkben nincs facsemetehiány, és folyamatos a telepítés. Az utolsó mondatok már az asszonyok mellett hangzanak el, így ők is hallják az egyébként teljesen jogos és kiérdemelt dicséretet. Beszélgetés közben Pavlina Kopercovát, a brigád vezetőjét arra kérem, mondjon valamit munkájukról, hiszen eléggé ismeretlen, hogy az erdő közepén, szinte a világtól elzárva, milyen munkafeladatok vannak egy faiskolában. — A legtöbb teendő tavasszal van, és ilyenkor bizony minden perc drága, valahogy úgy, mint a mezőgazdaságban az aratás idején. A munka a telepítésre alkalmas facsemeték kiszedésével kezdődik. Párhuzamosan megkezdjük a talajművelést Is, és úgy igyekszünk, hogy a gondosan előkészített magágyakat még áprilisban bevessük. A talajelőkészítésre és vetésre van gépünk, de a többi már mind kézi munka. Legkimerítöbb talán a talajlazítás és a gyomirtás, mivel itt a föld nagyon nehéz. A faiskola egyébként júniusban a legszebb, az akkori látvány és az eredmények, valamint az elismerés feledtetik a fáradtságot, erőt adnak a további munkához. A munka jellege és az asszonyok szavai szinte kikényszerítik, hogy útban az egyik erdőtelepítés felé a facsemeték nevelésének jövőjére terelődjön a szó. fozef DuriS mérnök tájékoztat, a 320 ezer hektáros Nyugatszlovákiai Erdőgazdasági Vállalat igazgatója, tehát a legi'lletékesebbek egyike. — A nyugat-szlovákiai kerület, valamint a Ziar nad Hronom-i, a prie- vidzai és a zvoleni járások egy része tartozik hozzánk. Területünk erdőtelepítésének aránya 21,7 százalék, a legkisebb az egyes vállalatok közül. Ebből is következik, hogy aránylag nagy területeket kell még erdősítenünk, s mivel évente 820 ezer köbméter fát termelünk ki, és ezt is pótolni kell, évente mintegy 18 millió facsemetére van szükségünk. Munkánkban tehát törvényszerűen fontos szerepet játszik a facsemeték nevelése, a telepítés és ezt követően a növényzet gondozása, hiszen a fiatal fák csak akkor fejlődnek, ha a környéküket rendszeresen gyomtalanítjuk és műveljük, a fáikat pedig védjük az egyes betegségek, illetve kártevőik allen. Elmondja, hogy a facsemeték nevelésében már az elkövetkező években gyökeres változás áll be. Itt, a Zá- horie vidékén korszerű faiskola létesül, és 120 hektáros területével Szlovákia legnagyobb ilyen jellegű létesítménye lesz. Az átadás időpontja 1981, és ezt követően évente 47 millió darab facsemetét fognak ott nevelni. Csak összehasonlításképp: a vállalat jelenleg az évi 21 millió facsemetét 132 hektár összterületű 136 kis faiskolában neveli. A koncentráció lehetővé teszi majd a munka teljes gépesítését, amire már valóban nagy szükség van. Közben megérkezünk az egyik, újonnan beültetett területhez, ahol Anton Misany mérnök, a Malacky-i Erdészeti Üzem termelési igazgatója a korszerű erdőtelepítés egyes mozzanatait ismerteti. — A hatvanas évek végétől ültetvény- szerű erdőtelepítést, illetve -művelést alkalmazunk. A fatönköket a gyökerekkel együtt géppel kirángatjuk a földből, majd halomba túrjuk. Más megoldás hiányában várnunk kell, amíg a gyökér- és töníkhalmok elmál- lanak, ami bizony húsz-harminc év. A szabaddá vált területen hatvan centiméter .mélységig talajlazítást végzünk, egy évig pihenni hagyjuk 9 földet, majd mélyszántás után beültetjük. Nem olcsó dolog ez, hiszen egy hektár terület ilyen módon történő betelepítése 18—22 ezer koronába kerül; de a gyorsan növő, nemes fajták évtizedeken keresztül kellő gondozást ás védelmet is igényelnek, és ezt megadni, korszerűen, gépek alkalmazásával csak nagyobb, összefüggő területen lehet. A földből több helyen már kibújtak a korábban kiültetett facsemeték, a szomszédos területen asszonyok csoportja az apró, védtelen fenyőket bújtatta a földbe. Egy további területen már azt vehettük szemügyre, hogy mi lesz az elültetett facsemetékből öt-hat év múlva, illetve éveken, évtizedeken keresztül milyen gondoskodást igényelnek, hogy a kiültetést követő 80—100 év alatt ipari feldolgozásra alkalmas hatalmas szálfákká váljanak. Mert — hangoztatták többször is kísérőim — a fa kivágása és elszállítása nehéz feladat ugyan, de csak egy kis töredéke az erdészek sokrétű munkájának. EGRI FERENC Az asszonyok előbb ásóval meglazítják a földet. (A szerző felvétele) erdOgrzoasagunk a tervek es az eredmények tükrében A CSKP XV. kongresszusának irányelvei értelmében erdőgazdaságunk legfontosabb feladata a 6. ötéves tervben az erdők termőképességéneik és társadalmi funkciójának további fokozása, valamint népgazdaságunknak fa-nyersanyaggal történő folyamatos és maradéktalan ellátása. Erdeink termőképességének fokozásával lehetővé válik, hogy a tervidőszak végére, vagyis 1980-ra a fakitermelést mintegy 6—9 százalékkal növeljük. De még ennél is - jelentősebben, 9—10 százalékkal kell növelnünk a haszonfa termelésének ütemét. Az említett feladatok további igen fontos teendőket rónak az erdő- gazdaságok dolgozóira, elsősorban a közelítés, a szállítás, valamint az osztályozás gépesítése és ésszerűsítése terén. Ennek eredményeként a legnehezebb erdőgazdasági munkákat, nevezetesen a fakitermelést és a szállítást 1980-ig csaknem 100 százalékra — pontosan 98,8 százalékra — tervezzük gépesíteni, ami világviszonylatban is kimagasló eredménynek számít. Nem kevésbé fontos a fakitermelésnél jelentkező veszteségek álandó csökkentése. Ugyanakkor további erőfeszítéseket kell tennünk a faanyag komplex felhasználásának javítása érdekében is. Az erdősítési, erőmfivelési, valamint az erdővédelmi-ápolási és felújítási eljárások tökéletesítése az említett cél minél előbbi és tökéletesebb elérése érdekében történik. Ezzel egyidejűleg a terv a dolgozókról való szociális gondoskodás állandó fokozását is előirányozza. A dolgozókról történő szociális gondoskodás fokozása egyebek között megnyilvánul majd a munkatermelékenység, valamint az átlagkeresetek növekedésében is. Fontosnak tartjuk ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy a tervidőszak végére a munka termelékenysége nem kevesebb, mint 16,5 százalékkal, a dolgozók átlag- keresete pedig 13 százalékkal növekszik az erdő- gazdaságokban. A 6. ötéves terv legfontosabb feladatait az erdő- gazdaság az eltelt három esztendő folyamán eredményesen teljesítette. Igen jó eredmények születtek elsősorban a fakitermelés és -értékesítés, valamint az exportfeladatok és beruházások teljesítése terén. Egyidejűleg jelentősen növekedett a munkatermelékenység és javultak az ágazat gazdasági eredményed is. Ugyanakkor azonban nem hagyhatók figyelmen kívül bizonyos negatív jelenségek sem, amelyek elsősorban az osztályozás és az erdőművelés területén jelentkeznek. Sajnos, a fakitermelést sok esetben az erdei utak közelében levő és kiváló minőségű erdőállományokban hajtják végre, ugyanakkor a nehezen megközelíthető és idős (ún. túltartott) állományok feltárása, valamint ezek kitermelése és felújítása tovább késik. Ennek következtében az állományok minősége egyre romlik, s fájuk mind kevésbé alkalmas értékes választékok készítésére. A íaikitermei’ésnél a haSzonía egy része, elsősorban a vékonyabb anyag gyakran nem kerül feldolgozásra, ami kedvezőtlenül befolyásolja az ipari fa termelésének ütemét. Az 1979-re meghatározott fakitermelési feladat nem kevesebb, mint 1218 000 tömör köbméterrel magasabb a 6. ötéves terv által eredetileg előirányzott mennyiségnél, s összesen mintegy 18 322 000 tömör köbmétert tesz ki. Ebből a mennyiségből Szlovákia erdeiben 5 546 000 tömör köbméter fa kerül kitermelésre. A fakitermelés ilyen arányú növekedése elsősorban azzal indokolható, hogy 1979 folyamán lényegesen meggyorsul a már említett idős,. ún. túltartott állományok feltárása és kitermelése, ami népgazdasági szempontból is rendkívül sürgős és fontos feladat. A fakitermelés növelésével egyidejűleg emelkedik az értékesítésre kerülő haszonfa mennyisége is, ami a CSSZSZK területén kitermelt összes fának 92,08 százalékát teszi ki. Még kedvezőbb ez az arány szlovákiai viszonylatban — mintegy 92,35 százalékos — s összefügg a kitermelésre kerülő erdőállományok jobb minőségével. Az elmondottakkal összhangban növekszik az exportra kerülő haszonfa értéke is, mind a szocialista, mind pedig a kapitalista államokba. A kapitalista országokba exportált haszonfa értéke 1979-ben eléri az 1 milliárd 200 millió koronát, ami 692 millió koronával magasabb a 6. ötéves terv által eredetileg előirányzott összegnél. Mindehhez természetesen jelentősen hozzájárul az a tény is, hogy a fa világpiaci ára az utóbbi időben lényegesen emelkedett. A fa komplex felhasználása megvalósításának érdekében nagy jelentőséggel bír az új, illetve korszerűsített fafeldolgozó létesítmények tervezett üzembe helyezésének megtartása. Tekintettel ugyanis a jelenlegi energiaválság követelményeire és kihatásaira, a fa-nyersanyaggal is takarékoskodnunk kell. E takarékosság keretében sokkal nagyobb figyelmeit kell szentelnünk a hulladékfa feldolgozásának. Ezt a célt szolgálja mindenekelőtt a farost- és faforgács-lemezek gyártásának jelentős kibővítése. A fakitermelés és a fafeldolgozás növelésével párhuzamosan növekszik az erdőtelepítési, valamint az erdőnevelési és az erdővédelmi feladatok volumene is. Az 1979-es évben nem kevesebb, mint 46 550 hektár területet kell a CSSZSZK-ban erdősíteni. Ezek a tervfeladatok elsősorban az erdők termő- képességének növelését hivatottak elősegíteni. A magasabb termelési és exportfeladatokkal egyidejűleg növekszik a korszerű gépek és gépi berendezések behpzatala is. A kapitalista államokból importált gépek és gépi berendezések értéke 1979-ben eléri a 98 millió koronát, míg a szocialista államokból nem kevesebb, mint 64 millió korona értékben vásárolunk gépeket és gépi berendezéseket. Ezek a befektetések elsősorban a munkakörülmények megjavítását kívánják szolgálni, mind a fakitermelés, mind pedig az erdőművelés terén. A vázolt feladatok igényesek, de tekintettel a 6. ötéves terv első három évében elért eredményekre, egyben reálisak is. Az elmondottakból egyúttal az is kitűnik, hogy az erdőgazdaságok dolgozói a 6. ötéves terv feladatait maradéktalanul teljesíthetik. KOHÁN ISTVÁN 1978. V. 20. e ÚJ szú
