Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-05-20 / 20. szám
Embert, munkát, magatartást mérlegelünk Növeljük az eszmei-nevelő munka hatékonyságát • Készülünk a tagkönyvcserére • Aktív pártmunka A tagkönyvcsere előkészítésének jelenlegi szakaszában különösen fontos szerepe van az eszmei-nevelő munkának. Meg kell magyaráznunk a kommunistáknak, de a többi dolgozónak is, mi a célja a tagkönyvcserének, milyen igényeket támaszt az ideológiai aktívák és a pártalapszervezetek munkájával szemben. Az egyes pártszervek és -szervezetek — a CSKP KB 12. ülése határozatainak szellemében — tevékeny politikai-nevelő munkát fejtenek ki. A CSKP KB- nak a tagkönyvcserére vonatkozó határozata kimondja: „ennek hatékonyan hozzá kell járulnia a párt forradalmi jellege további szilárdításához, ahhoz, hogy a CSKP-ban való tagság egyre nagyobb jelentőséget és komolyságot nyerjen, a kommunisták aktivitásának, felelősségének és fegyelmének további növekedéséhez, a pártalapszervezetek ütőképességének megerősítéséhez — s rajtuk keresztül az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek és szervezetek szocialista társadalmunk politikai rendszere valamennyi összetevője erőinek mozgósításához a CSKP XV. kongresz- szusa által kitűzött feladatok következetes teljesítésére“. Nem adminisztratív intézkedés A tagkönyvcsere megteremti a feltételeket a párt eszmei, szervezési és akcióegységének további szilárdításához, a párt vezető szerepe megerősödéséhez, az eszmei-nevelő munka hatékonysága növeléséhez, s ezáltal szocialista társadalmunk fejlesztése kulcsfontosságú kérdéseinek sikeres megoldásához. Az eszmei-nevelő munka elsőrendű feladata ebben az időszakban az, hogy a tagkönyvcsere nem egy adminisztratív eljárás, az egyik pártdokumentumnak másikkal való pótlása, hanem valamennyi párttag számára jó alkalom arra, hogy elgondolkozzon afölött, milyen mértékben járult hozzá az eddig végzett közös munkához. A XV. kongresszus határozatainak teljesítéséért folytatott harc valamennyi kommunista számára forradalmi feladat. Ezen irányvonal szellemében kell aktivizálnunk az egyes pártszervezetek, pártcsoportok és kommunisták tevékenységét. Az eszmei-nevelő munka hatékonysága nagy mértékben függ attól, hogy a pártszervek mennyire tudják összehangolni az egyes káderek, intézmények és társadalmi szervezetek törekvéseit. Nagyon fontos ez a tény főleg a jelenlegi időszakban, amikor egyre nő az emberek öntudata, műveltsége és fokozódik politikai ismerete, szellemi igénye. Éppen ezért az eszmei munka valamennyi eszközét, formáját és módszerét ki kell használnunk propagandánk hatékonyabbá tételére, a célból, hogy megnyerjük őket a CSKP KB legutóbbi ülései határozatai gyakorlati megvalósításának. J Küzdelem a téves nézetek ellen E feladatok megvalósításának egyik legalapvetőbb feltétele a kommunisták mély meggyőződése. A párt politikáját csupán az képes védelmezni, aki a legbonyolultabb feltételek közepette is tud tájékozódni, s akit nem befolyásolnak a burzsoá propaganda helytelen állításai. E meggyőződés egyik jellemzője az osztályjelleg, továbbá az a képesség, hogy minden egyes eseményt konkrét történelmi összefüggéseiben lássunk. Az elemzések azt mutatják, hogy az eszmei-nevelő munkának szoros egységben kell "lennie a gazdasági, a szociálpolitikai és a termelési-műszaki feladatok megoldásával. Ez a párt-, az állami-, gazdasági- és társadalmi szervek közös feladata. Szükséges, hogy e szervek tevékenysége céltudatos és rendszeres legyen, hogy összehangolja és biztosítsa a kommunisták nevelésére hozott intézkedések operativ megvalósítását. Az eszmei-nevelő munka sikerének egyik fontos feltétele az, hogy leküzd- jük a formalizmust, az öncélúságot és a rutint. Az emberek tudományos világnézete, eszmei, politikai és erkölcsi nézete formálásának fontos tényezője például az előadói propaganda, amelyen belül a fő hangsúlyt a marxista- leninista elmélet propagálására s a világnézeti nevelésre helyezzük. A személyi agitáció szerepe A CSKP KB 11. ülése megállapította, hogy még mindig nem értékelik kellőképpen a személyi agitáció szerepét, pedig ez a pártmunka egyik fontos területe volt és marad, a párt és a tömegek kapcsolatának egyik aktiv formája. A politikai agitáció a dolgozók marxista—leninista szellemben való nevelésének fontos eszköze, a kommunista meggyőződést, a szocialista hazafiasságot és a proletár internacionalizmust szolgálja. A gazdasági propaganda szerepe sem hanyagolható el. A pártszervek a tag- könyvcserénél e területen a kulcsfontosságú problémákra terelik a figyelmet. Érdeklődésük homlokterében a termelés minőségének és hatékonyságának kérdései állanak, az építkezési határidők pontos megtartása, termékeink exportképessége. Nagy súlyt fektetnek a tüzelőanyag- és energiamegtakarításra. A gazdasági propaganda eredményei ellenére e területen még nagyon sok a tartalék. Éopen ezért a gazdasági propaganda hatékonysága növelésének célja az, hogy szerves részévé váljék a XV. pártkongresszus határozatai teljesítésének. Meg kell magyaráznunk, milyen eszközökkel érhető el a termelés nagyobb hatékonysága, az igényesség növelése, hogyan lehet még jobban takarékoskodni a nyers- és tüzelőanyaggal, az energiával, milyen eredmények érhetők el az új technológiával és jobb munkafegyelemmel. Az ideológiai munka fontos része Társadalmunk gazdasági és kulturális fejlődése szempontjából nagy jelentőségű a Nemzeti Front választási programjának a teljesítése. Ezért fokoznunk kell a kommunisták és valamennyi lakos felelősségét munka- és lakóhelyük fejlesztéséért. Az ideológiai munka fontos része a pártoktatás. Az egyes pártszervek és -szervezetek a CSKP KB 12. ül 'se szellemében a pártoktatás keretében is foglalkoznak a tagkönyvcserével kapcsolatos kérdésekkel. Az eszmei-nevelő munka hatékonyságának növelése igényes feladat, ami nem csupán új formák és módszerek keresésével érhető el, hanem a propagandamunkában, a pártoktatásban és az agitációban rejlő tartalékok feltárásával is. STANISLAV BOTTKA, a CSKP KB munkatársa A poőeradyi erőműben lendületesen folyik az egyes számú, 200 megawatt teljesítményű blokk generál javítása. Képünkön: Emil Mrázek és Zdenék Sikl a generátor sztatorjának tekercselését ellenőrzi (Felvétel: O. Holan — CTK) TÖBBRE, JOBBRA TÖREKSZENEK A munkásosztály utánpótlása 9 Az ifjú kommunistáktól várják a segítséget 0 A siker ellenére sem elégedettek Fél napot töltöttünk Sabinovban, a 6000 lakosú, történelmi nevezetességű kelet-szlovákiai városkában, melyre ma már egyaránt illő a fokozatosan iparosodó és iskolaváros meghatározás. Gépipari üzem, bútorgyár, téglagyár, tejfeldolgozó üzem és a FRUCONA nemzeti vállalat közel száz dolgozót foglalkoztató részlege működik a városban. Két szakközépiskolája, egy szaktanints- zete, egy gimnáziuma, három alapiskolája, négy óvodája van. Fél nap persze kevés ahhoz, hogy bejárjuk a várost, megismejük a benne élők gondját, örömét, problémáit. Ezért a félnapos városnézés után az újságírók csoportja számára rögtönzött sajtóértekezleten inkább arra voltam kíváncsi, hogy miként vélekednek városukról, a fiatalok életéről, a problémákról az ifjú kommunisták. A tényeket Michal Bodnár iskolaigazgató ismertette, a véleményeket Ivan Sroka technikus és Valéria Brodanská pedagógus fogalmazták meg. — Tény, hogy az iparosodás üteme lendületes. A felszabadulás előtt csak egyetlen fűrésztelep működött nálunk. Ma már egész sor ipari létesítménnyel dicsekedhetünk. Nem gond munkát találni, mint valaha volt. Inkább az a gondunk, hogy lesz-e elegendő munkaerő. — Véleményünk szerint az iparosítás szükséges, jó. Jelenleg 600 dolgozója van a gépipari üzemnek, fejlesztése során még hatszázra lesz szükség, s számíthatunk arra, hogy a környező falvakból kapunk munkaerőt. Felmérések bizonyítják, hogy a fejlesztési terv reális, lesz elegendő munkaerő. Inkább- az a probléma, hogy milyen a szakmai és politikai felkészültségük. — Városunkban, számítva a beköltöző és bejáró munkások számának növekedésére, utánpótlást kap a munkásosztály. — A beáramlás fokozatos. Ez annyit jelent, hogy fokozatosan nagyobb gond és felelősség hárul a munkásosztály élcsapatára, a pártra. Kérdés: hogyan fogjuk megszervezni az utánpótlás szakmai és politikai képzését? Milyen lesz a nevelés eredménye? Akárhogy is vizsgáljuk ezeket a kérdéseket, nekünk, mai ifjú kommunistáknak, tagjelölteknek kell majd választ adnunk. — Fontos szerepet játszanak ebben az iskolák, az üzemi ifjúsági szervezetek is. Ezek egyike a mi Iskolánk. Huszonnégy rajba, hat szakkörbe szervezve tevékenykednek pionírjaink. Szervezettségük 96 százalékos. Több rajvezetö fiatal munkás. A pionírinstruktorok száma 68, zömük ipari tanuló, munkás. — Tegyük hozzá: megkapták a „Példás pionírvezetők kollektívája“ címet. Ez a jelen, ez a ma. Ha azonban a holnapi követelményeknek -is meg akarunk felelni, tudatosítanunk kell, hogy az alapiskola 850 diákja 30 osztályba szervezve, 16 tanteremben, két műszakban váltakozva tanul. Egyik szakkörnek sincs saját műhelye. És nem sokkal jobb a helyzet a többi iskolában sem. Jobb feltételeket kell teremtenünk. Ami ma elég, holnap már kevés lesz. — Tanulóink majdnem egytizede, pontosan hetvennégy, cigánygyermek. Otthoni és szociális helyzetük nyilvánvalóan hátrányos a többiekéhez viszonyítva. Ezért naponta negyven ebédet ingyen adunk számukra az iskolai étteremben, és minden lehetőt elkövetünk, hogy megköny- nyítsük számukra a beilleszkedést, a rendszeres tanulást. — Ez bizony mai gond. Mégpedig a javából. Már többször is megvitattuk a tennivalókat azokkal az ifjú kommunistákkal, fiatal munkásokkal, akik a pionírokkal foglalkoznak. Tettünk is egyet-mást. A cigánygyermekek 60 százaléka rendszeresen bekapcsolódik a pionírcsapat tevékenységébe. Sajnos, eddig még nem sikerült elérnünk, hogy a szakkörök tevékenységébe is bekapcsolódjanak. Már csak ezért is érdemes len- :ie hamarosan napirendre tűzni a szakkörök helyiség- és felszerelés-problémáit. — Sokat segítenek mind a' pionírok, mind a fiatalok ilyen jellegű problémáinak megoldásában az üzemek szakszervezeti bizottságai. A bútorgyáriak például a pártszervezet javaslatára hetente két napra a pioníroknak, á fiataloknak adják át az üzemi klubot. És nemcsak a nagytermet, hanem a kis klubhelyiségeket, a műhelyeket is. Ők adnak otthont a 25 éve működő SZIKRA népművészeti együttesnék, mely a munkásfiatalok együttese, s országos hírű. — Még .nem mértük fel, de érdemes lenne, hogy a fiatalok, beleértve a középiskolásokat is, ha szabad idejüket kívánják eltölteni, hasznos!-* tani, hány napon és hányán kerülnek az utcára, csak úgy a szabadba, vagy éppen oda, ahol kevésbé szeretnénk látni őket. A pionírok esetében aránylag könnyű, mert gyakoriak- a szabadban megtartott, játékkal, sportversennyel, kirándulással tarkított foglalkozások, rajgyűlések — jobb híján persze, erényt kovácsolva a szükségből, — de a fiatalok nem ilyen szervezettek, és mondjuk ki nyíltan: hiányzik közülük legtöbbször az alkalmas, az elismert vezető. — Önkritika? — Véleményünk szerint az. Minden siker, eredmény ellenére sem vagyunk elégedettek. Tegnapi munkánkat dicsérjük ma. Erre büszkék is vagyunk, de a holnaprá gondolunk, s olyankor bizony sok mindent kevésnek látunk. A fiatalok igényesek. Nem kergetnek vágyálmokat, nagyon tényszerűen ismerik városuk, életük problémáit, cselekvők, jól értelmezik a kritika és az önkritika küldetését, nem félnek alkalmazásától. A sabinovi veterán pártharcosok joggal büszkék a mai ifjú kommunistákra. HAIDO ANDRÁS §2 ozsrn * M
