Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-05-06 / 18. szám
ÚJ szú A felvétel tavaly készéit a prágai várban azon a díszebéden, amelyet Gnstáv Husák adott Leonyid Brezsnyev tiszteletére vák állampolgár is aktív munkát fejthetett ki szovjet kollégája oldalán a világűrben. E nagy jelentőségű eseményre a Szovjetunió segítsége nélkül aligha kerülhetett vdlna sor. Együttműködésünk ebben a kutatásban mindig békés célokat követ, a tudomány és a technika előrehaladását szolgálja. Együttműködésünk a jövőben is, 1990-ig hosszú távú termelési programok szerint valósul majd meg. A tervek kidolgozása során mindkét fél nagy gondot fordít a két ország gazdaságának fejlesztése szempontjából döntő jelentőségű ágazatok tudományos-műszaki színvonalának emelésére. A békéért Eddig a kölcsönös kapcsolatoknak azon részéről volt sző, amely kizárólag a két ország, illetve a szocialista országok érdekeit tartják szem előtt. Kétségkívül ezek a kapcsolatok szülnek kézzel fogható eredményeket. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk a nemzetközi kérdések megoldásával kapcsolatos együttBarátságunk, szövetségünk és együttműködésünk a Szovjetunióval nem áj keletű. Összekötnek bennünket a marxista-leninista eszmék, az azonos társadalmi rendszer és a szocialista internacionalizmushoz való hűség. Két szocialista ország viszonyát a közös célok határozzák meg. Ez fokozott mértékben érvényes, ha a föld egyhatodnyi területű hatalmas országáról, és az alig több mint 127 000 négyzetkilométer nagyságú Csehszlovákiáról van szó. Két ilyen eltérő nagyságú ország között csak akkor beszélhetünk együttműködésről, jó kapcsolatokról, ha mindkettőt az őszinte barátság és az önzetlen segítségnyújtás szándéka vezeti, s ha ezek a kapcsolatok az osztályérdekek egységére épülnek. Ezt bizonyítandó talán elég emlékeztetni a fasizmus ellen és hazánk felszabadításáért vívott harcra, a Szovjetunió három évtizedes gazdasági, politikai és műszaki segítségére, vagy arra az internacionalista segítségre, amely tíz évvel ezelőtt hozzásegítette a csehszlovák népet forradalmi vívmányainak megvédéséhez. Múlt, jelen és jövő Tömören így fejezhetnénk ki mindazt, amiről 1978 május végén és június elején szó volt Prágában, illetve Bratislavában. Leonyid Brezsnyev csehszlovákiai látogatása méltán foglalja el az első helyet a csehszlovák—szovjet kapcsolatok rendszerében. Mérföldkő a szó eredeti értelmében: lehetőséget nyújtott a visszapillantásra, felmérte a jelent, és meghatározta a holnap feladatait. Az év eseménye volt a szovjet pártós kormányküldöttség hazánkban tett látogatása. Méltán, hiszen az akkor aláírt közös nyilatkozat olyan dokumentum, amelynek a gyakorlatban való megvalósítása feladat és kötelesség mindkét tél számára. Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország kapcsolatai az 1970. május 8-án Prágában megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban fejlődnek. A két küldöttség vezetője, Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák a prágai tanácskozás alkalmával eszmecserét folytatott a világpolitika legégetőbb kérdéseiről. A tárgyalásokról kiadott dokumentumok azt mutatják, hogy valamennyi megvitatott kérdésben teljes volt a nézetazonosság. Ez annak köszönhető, hogy a két ország nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és Csehszlovákia külpolitir kai tevékenysége összehangolásának, a közös fellépések, javaslatok kidolgozásának.. Hazánk nagyra értékelte a Szovjetuniónak arra irányuló igyekezetét, hogy a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásokon megegyezés szülessen. Mindkét fél a legfontosabb külpolitikai feladatok egyikének tartja a helsinki Záróokmányban rögzített ajánlások megvalósítását. A Helsinkit kővető belgrádi találkozó — egyes nyugati körök akarata ellenére — megerősítette a Finlandia palotában a Záróokmány aláírásával megkezdett folyamat lét- jogosultságát. Egyik fél számára sem lehet közömbös, hogy a világ melyik részén van háborús tűzfészek: olyan konfliktushelyzet, amely a körülmények kedvezőtlen alakulása folytán háborúvá fajulhat. Ezért tartották szükségesnek és hasznosnak, hogy állást foglaljanak a közel-keleti, az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai helyzethez. A látogatás befejeztével aláírt közös nyilatkozatban egyértelműen és világosan rögzítették: Csehszlovákia és a Szovjetunió következetesen támogatja az arab népek igazságos harcát, a fajüldözők dél-afrikai végvárai ellen harcoló namíbiai és zimbabwei népet, a világ bármely pontján a haladást és a békét támogató erők küzdelmét. Rámutattak, hogy Kína külpolitikai tevékenysége ellentétben áll a haladással, és a feszültség további kiéleződését szolgálja. Ezt igazolta Pe- klngnek a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen elkövetett agressziója. inunistn és munkásmozgalmának kérdéseiről is szó esett. Rámutattak, hogy napjainkban növekszik a testvérpártól« nemzetközi szolidaritásának jelentősége. Együttműködés a gyakorlatban Köztudomású, hogy nyersanyaga kát tekintve nem tartozunk a gazdag országok közé. Ennél fogva falbe- csdlhetetlen jelentőségű az n tény. hogy hazánk a Szovjetunióval együtt a KGST szerves részét alkot|a. Aktívan segítjük a szervezet tevékenységét, s minden igyekezetünkkel a komplex program megvalósításán fáradozunk. Részt vállalunk a KGST hosszú távú célprogramjainak kidolgozásában és megvalósításában. Példa erre az Orenburg! gázvezeték és a most épülő Hmulnyickij Atomerőmű. A kölcsönös kooperáció és szakosítás további elmélyítése népgazdaságunk stabilitásának és műszaki fejlődésének jelentős tényezője. Mindkét ország hozzá kíván járulni a szocialista országokban az atom- energetika közös fejlesztéséhez. Ami a kölcsönös kapcsolatokat illeti, a Szovjetunió mindenekelőtt atomerőműveik és a prágai metró építésében nyújt műszaki segítséget. Csehszlovákia cserében gépeket szállít keleti szomszédjának. Az együttműködés hagyományos területein kívül napjainkban egyre nagyobb teret hódít a világűrkutatással kapcsolatban végzett közös munka. Az Interkozmosz program keretében valósult meg az első nemzetközi legénységű űrrepülés. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy Vladimír Remek személyében csehszlomflködést, a békéért folytatott küz delmet sem. A szocialista társadalom lényegéből fakad a béke védelme és megőrzése. A Szovjetuniónak, mint a világ első szocialista országának külpolitikáját ez határozza meg. Az új szovjet alkotmány ezt törvényerőre emelte. Hazánk a szocialista közösség szerves részeként a Szovjetunió oldalán e szellemben lép fel a világfórumokon. Nagy jelentőségű a szocialista országok külpolitikai terveinek fokozott egyeztetése és együttes fellépése olyan nemzetközi fórumokon, mint az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszaka 1978 májusában, a genfi leszerelési bizottság és a Bécá- ben folyó közép-európai fegyverzet- és haderőcsökkentési tárgyalások. A bécsi tanácskozás különösképpen érint bennünket. Bármilyen kicsi haladás is rendkívüli jelentőségű lenne: csökkentené a feszültséget Európában, stabilizálná a békét, s ezzel megerősítené az enyhülési folyamatot más földrészeken is. A szocialista országok — köztük hazánk és a Szovjetunió — abból indulnak ki, hogy Közép-Európában hozzávetőleges katonai egyensúly van a Varsói Szerződés és a NATO között. A nyugati államok viszont kitartóan annak bebizonyításán fáradoznak, hogy egyedül az aszimmetrikus haderőcsökkentés lenne igazságos. Ezt azzal indokolják, hogy — állítólag — a Varsói Szerződés fegyveres erői vannak túlsúlyban. A Szovjetunió és Csehszlovákia érdeke, hogy a bécsi tárgyalások sikeresen befejeződjenek, annál is inkább, mert mindkét nép keserű tapasztalatokat szerzett a második világháború során. Békében kíván élni és lehetőségeihez mérten támogatja az enyhülést. Mindez csak üres szólam lenne, ha nem tudnánk alátámasztani konkrét lépésekkel, a nemzetközi fórumon előterjesztett javaslatokkal. Hazánk a Szovjetunióval, Lengyelországgal és az NDK-val közösen 1978. június 8-án Bécsben a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon új, konstruktív javaslattal lépett fel. Lényege: az azonos mértékű haderőcsökkentés után a NATO-államok és a Varsói Szerződés tagállamai Közép-Európában egyenként 900 000 főt kitevő haderővel rendelkeznének, amiből 700 000 a szárazföldi hadseregre esne. Enyhülés — leszerelés — világbéke. Ez a három fogalom mindig jelentős helyet foglal el a csehszlovák —szovjet csúcstalálkozók alkalmával elfogadott és aláírt dokumentumokban, jelezve, hogy mindkét ország — a kölcsönös gazdasági, kulturális és tudományos-műszaki együttműködésen kívül — legfontosabb feladatának a béke megvédését, a világbSke megteremtését tartja, szolgálva ezzel nemcsak a két ország népének, hanem az egész emberiségnek a létérdekeit. KOVÁCS ILONA A tárgyalások során a világ komA Gonszalmas Gépgyárban (Belorusz SZSZK) az utolsó ellenérzéseket végzik a Csebszlovákiába irányuló mezőgazdasági gépeken (A CSTK felvételei)
