Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-04-29 / 17. szám
Helytálltak, helytállnak A jó pártmunka eredménye • Érvényesül a szövetkezeti demokrácia • Teljesítik a CSKP KB 13. ülésének határozatát Három év telt el azóta, hogy a környező falvak hat kis közös gazdaságát egyesítve 5400 hektárra gyarapodott a vicsáp- apáti '(vyőap-Opatovce) Zobor nevet viselő szövetkezet. Ez az aránylag rövid idő elegendő volt ahhoz, hogy a nagy szövetkezet a megváltozott üzemi méretekhez igazítsa gazdálkodását és biztosítsa 830 létszámú tagságnak gondtalan megélhetését. Knna Pál, a pártalapgzerve- zet elnöke Kuna Pál, az efsz üzemi pártalapszervezetének elnöke megjegyezte: „Hogy a három év alatt mennyit fejlődtünk, azt néhány szóval nem lehet pontosan elmondani. A fejlődés eredményeit csak úgy lehet érzékelni, ha azokat látja is az ember.“ A szavaiban rejtőző felhívást szíves-örömest elfogadtam, és mondhatom, az efsz kék Ladájával óriási területet kellett bejárnunk, míg megtekinthettük üzemegységeit és a 15 kilométeres körzetben terjeszkedő határát. Útközben a pártelnök meggyőző érveket sorakoztatott fel arról, hogy a 106 tagot számláló üzemi pártalapszervezet minden egyes kommunistája fontos pártmegbízatást teljesít a nagy gazdaságban. Bárhol jártunk, a zord időjárás ellenére mindenütt lázas ütemben folyt a tavaszi munka. — Ha azt akarjuk, .hogy ne késsttk le az agrotechnikai határidőket, és a tavalyihoz hasonlóan gazdag legyen a termés — mondotta tréfálkozva az egerszegi részlegen Jozef Pavlovié fiatal mérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője —, akkor nem vehetjük figyelembe az időjárás rakoncátlankodását, álltuk és állnunk kell a sarat. Ezután arról beszélt lelkesen a kommunista mérnök, hogy ez idén 600 hektáros területre terjesztik ki az öntözéses gazdálkodást, s az öntözőrendszert még ez évben átadják rendeltetésének. Ennélfogva lehetőségük nyílik arra, hogy olyan növények termesztését iktassák be a vetésforgóba, amelyek az adott feltételek mellett, és befektetéssel, a legnagyobb termést nyújtják. Vagyis: szántóterületük 50,6 %- án a gabonának, 16,4-en az ipari növényeknek, 1,2-őn a zöldségeknek, 30,3-on a takarmánynövényeknek és 1,5 százalékán a hüvelyeseknek biztosítsanak helyet, kiszorítva ezzel a gazdaságtalan, ráfizetéses növények termelését. A CSKP KB 13. ülésén elfogadott határozatnak érvényt szereznek a gyakorlatban. — Fokozatosan rátérünk a termelés koncentrálására és Jozef Pavlovié mérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője szakosítására, amit 100 hektáron, a paradicsom termesztésével már meg is honosítottunk. A cukorrépa-termelést illetőleg hagyományosan jó eredményekkel dicsekedhet a vicsáp- apáti szövetkezet, hiszen 400 mázsánál csak tavaly takarítottak be kevesebbet, mivel határukat 'is érzékenyen sújtotta a hosszan tartó szárazság. De voltak olyan évek is — 1959- ben és 1968-ban — amikor 539,7, illetve 537 mázsát szállítottak a cukorgyárba hektáronként. A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek versenyében ezen a téren sokszor elhódították az elsőséget. — Az ágazatban dolgozó efsz-tagok tudják-e, hogy miből mennyit kell termelniük? Egyáltalán ismerik-e a CSKP KB 13. ülésének határozatait? — Tudom, mire céloz — vette át a szít ismét Pavlovié elvtárs. — Arra, hogy a kis szövetkezetben könnyebb volt átfogni a területet, tájékoztatni a tagokat. Most ugyan bonyolultabb ez a folyamat, de mi kommunisták a megnagyobbodott gazdálkodási méretek között sem mondhatunk le erről a kötelességünkről, a szövetkezeti demokráciát az új feltételek közepette is istápol- nunk kell. Éppen ezért ezzel kapcsolatosan elmondom, hogy a szövetkezeti tagok tájékoztatását több csatornán át végezzük. Elsősorban a lakhelyük és munkabeosztásuk illetékes pártcsoportjainak, kommunistáinak közvetítésével, másrészt az üzemrészlegek vezetőin keresztül tájékozódhatnak a gazdálkodás részleteit érintő kérdésekről. — Ez azonban az éremnek csak egyik oldala — érvelt Milan faneöka mérnök, amikor a határszemle tapasztalatait leszűrtük a szövetkezet Irodájában. — Ei kell mondjam azt is, hogy az alapszervezett pártbizottságunk mellett aktív tevékenységet fejt ki a gazdasági propaganda és agitáció fejlesztésére létesült albizottság, amely több ízben és sokfajta módon, írásos jelentésben is közöl aktuális híreket a gazdálkodás minden egyes mozzanatáról. S a tájékoztatásból, az okos szóból értenek a szövetkezet tagjai, akik szellemileg, értelmileg szinte együtt fejlődtek a gazdálkodással. Tudják tehát, mit követel tőlük a párt és a társadalom. A pártalapszervezet gondoskodott arról is, hogy a CSKP KB 13. ülése határozatait mind a kommunisták, mind pedig a szövetkezet tagjai közkinccsé tegyék, és már a tavaszi munkák végzésé' során kamatoztassák. — Mi nyújt kezességet ahhoz, hogy a szövetkezet ez idei feladatait is a társadalmi követelmények szintjén teljesítse? — Elsősorban az — mondotta Janeíka elvtárs —, hogy a szövetkezet kommunistái egységesek, ami nagy . erőt képvisel. Továbbá az, hogy ezentúl mindjobban érvényesíthetjük a tudományos-kísérleti eredményeket a termelésben. Az efsz tagjai közül 23-an főiskolai, 85-en szakközépiskolai végzettséggel, több mint 250-en pedig szakmunkás-igazolvánnyal, és ami nagyon fontos, hallatlan becsvággyal rendelkeznek. Nemcsak ázt tudják, hogy mit, hanem azt is, hogy. miért tesznek valamit. A vicsápapáti Zobor Efsz minden tagja kis csavar a nagy gépezetben. Ismeri az egész gépezetet, tudja, hogy ami történik, az ő érte van, s az ő részvétele is számít a gazdaságban. Ezért tett 620 900 korona értékű szocialista felajánlást az idei tervek teljesítésére. De a pártalapszervezet kommunistái azt is tudják, hogy a műszaki fejlődés által sarkallt koncentrációs igényeket ágazatonként a tevékenységek szakosításával, koopeMilan Janefika mérnök, az efsz elnöke rációk útján lehet a legkedve-» zőbben kielégíteni oly módon, ahogy a Központi Bizottság legutóbbi ülésének határozatai sugallják. SZOMBATH AMBRUS HARCUK NEM VOLT HIÁBAVALÓ Munkásmozgalom-történeti emlékszobák • A múltról a jelennek • Összetartás, szolidaritás a gyakorlatban A nagymegyeri (Calovo) iskolák pártalapszerveze- te nagy súlyt fektet a szemléltető agitáció és pro- pagáció elmélyítésére. A helybeli kilencéves alapiskola jól berendezett történelmi emlékszobával rendelkezik, melynek anyaga felöleli a regionális munkás- mozgalom és a párt helyi szervezetének harcos történetét. Rendszeresen gondoskodnak az emlékszoba anyagának bővítéséről, valamint annak kihasználásáról az oktató-nevelő munkában, az iskolán kívüli nevelésben. Az anyaggyűjtésben jó példával jártak elöl az iskola kommunista pedagógusai, míg az elrendezésbe és annak feldolgozásába a pártszervezet irányításával minden pedagógus bekapcsolódott. Sokat segített az iskola píonírcsapata is, mely oroszlánrészt vállalt az emlékszoba díszítésében. A HALADÓ ESZMÉK TERJESZTŐI Az ízlésesen berendezett képanyag, a hiteles dokumentációk és a kísérőszöveg alapján valóban kereszt- metszetét kapjuk a pártalapszervezet és a helyi munkásmozgalom történetének. Az 1920-as évek elején Nagymegyer és környéke a Csallóköz legelmaradottabb vidékei közé tartozott. A munkásosztály egyedüli képviselői a mezőgazdasági munkások voltak, de ők sem álltak oly magas politikai szinten, mint a köztársaság más részeiben élő ipari munkások. A haladó eszmék terjesztői a hazatért vöröskatonák voltak, akik az orosz proletariátus oldalán harcoltak. A városban 1919-ben alakult meg a szociáldemokrata párt, mely a városkörnyéki nagybirtokon 1920-ban sztrájkot szervezett. 1921-ben Patason került sor hasonló megmozdulásra, melynek vezetőit Bratislavá- ba akarták internálni. Ez ellen a megyeri munkásság tiltakozott. A munkások vezetőit: Árvái Józsefet, Horváth Mihályt, Buzgó Vendelt, Buzgó Vincét, Fehér Kálmánt és Mikolai Vincét letartóztatták. Miután bebizonyosodott, hogy a szociáldemokrata párt nem tartja be ígéretét, napirendre került az új típusú párt megalakítása. Az elszegényedett mezőgazdasági munkások példaképüknek a bolsevik pártot tekintették, mely győzelemre vitte az orosz proletariátus ügyét. így került sor 1923 augusztusában a CSKP helyi szervezetének megalakítására. Csallóköz mezőgazdasági munkásai közé eljött Mező István elvtárs a szomszédos komáromi járásból, továbbá Nagy Gyula és Major István, akik az osztályharc lényegét magyarázták és leleplezték a szociáldemokrata pártvezetőség áruló politii* il r i‘ )' r í* i' i* i* é i' ? r i' i' i‘ (' r «' i' 1 > i » » * • * é t , i i i i i , i , , káját. Az új párt nagy figyelmet fordított tagjai eszmei-politikai nevelésére, egyre több fiatal munkás kapcsolódott be a pártmunkába. 1926-ban az ifjúmunkások részére tanfolyamot szerveztek, melynek 26 hallgatója volt, köztük többen Gútáról. A csendőrség még az év decemberében szétoszlatta a tanfolyamot azzal a megindokolással, hogy ott lázítókat nevelnek. Nemcsak a mezőgazdasági dolgozóknak, a kisparasz- toknak is sorozatos csalódást okozott a burzsoá kormány politikája. " MÁJUS ELSEJÉN AZONOS CÉLÉRT MENETELTEK A pártszervezet fokozta tömegpolitikai munkáját, s 1926-ban Sárkánypusztán kitört a mezőgazdasági munkások sztrájkja, melynek vezetői Komjáthy Mihály és Horváth János voltak. A városban röpirato- kat terjesztettek, a falakon osztályharcra serkentő feliratok jelentek meg. A kommunisták szervezte nyilvános gyűléseken a pártonkívüliek széles tömegei is részt vettek. A cél a mezőgazdasági munkások és a kisparasztok egységes frontjának kialakítása volt. Ily módon a május elsejei felvonulásokon egységes célokért manifesztáltak a párt vezetésével a dolgozók. A gazdasági válság évei érzékenyen érintették a zselléreket, földmunkásokat és kisparasztokat egyaránt. Kiéleződött az osztályharc, a párt sorai egyre gyarapodtak. 1930-ban került a pártszervezet élére Árvái József elvtárs, akinek nagy érdemei vannak a pártmunka hatékonyságának fellendítésében. A párttagok számának növekedésével az ottani munkásság aktivitása is fokozódott. Az előző évekhez képest gyakrabban hívtak össze közgyűléseket. 1931. május 6-án Steiner Gábor részvételével a városban nagygyűlést rendeztek, melyen elítélték a kormány népellenes politikáját. Követelték a kommunista képviselő Major István szabadon bocsátását. A városban és környékén sok volt a munkanélküli. A CSKP helyi szervezetének közbenjárására 1931 őszén ideiglenesen 250 ember jutott munkához. Ezekben a válságos években egyedül a kommunista párt állt ki a dolgozók érdekeiért, harcolt, agitált. Aranybetűkkel íródott a helybeli munkásmozgalom és a párttörténet krónikájába 1932. február 10-e. Erre. a napra a pártszervezet éhségmenetet szervezett a városban, melyre meghívták a környező községek: Patas, Csilizradvány, Ekecs és Nemesócsa nincstelenjeit is. A karhatalmi szervek a menetet nem engedélyezték, de a párt- szervezet úgy döntött, hogy tekintettel súlyos helyzetükre, a felvonulást megtartják. Az elkeseredett tömeg Árvái József vezetésével hősiesen helytállt, s a karmatalmi erőknek csak erősítés után sikerült a tüntetőket szétkergetni. A városban 249-en voltak munka nélkül, akik alamizsnán éltek. A HALADÁS JELKÉPE: A VÖRÖS ZÄSZLÖ A kommunista párt a hatóságok egyre szigorúbb korlátozásai ellenére, sokáig megőrizte pozícióit a városi tanácsban, ahol a párt tagjai többségben voltak. A kommunista pártra gyakorolt nagy nyomás következtében fokozatosan elveszítették ezeket a pozícióikat. A kommunisták tudatosították, hogy nehéz, kegyetlen időszak vár rájuk, hiszen a Horthy-féle fehérterror a sötétség és elnyomás korszakát jelentette. Elszántságukra jellemző, hogy a megszállás előtti éjjel a kommunisták tiltakozó plakátokat ragasztottak a falakra. Illegális pártsejtet hoztak létre. Síkraszálltak a köztársaság felújítása és a Szovjetunióval való szövetség mellett. A haladás jelképe a vörös zászló, a sarló és kalapács volt, ezért különböző alkalmakkor ezeket festegették, vagy tűzték ki. A FELEMELKEDÉS ÚTJÁN A felszabadulás után a város elindult a gazdasági, szociális és kulturális felemelkedés útján. A kommunisták úttörő szerepet töltöttek be a szocialista termelési viszonyok kialakításában, a dolgozók életszínvonalának emelésében. Az egykori elmaradott sajátos csallóközi mezőváros ma korszerű lakótelepek kel, ipari üzemekkel és jól működő mezőgazdasági nagyüzemekkel rendelkezik. A szocialista országépítés 30 éve lényeges változásokat hozott a lakosság közművelődésében is. A városnak művelődési háza, művészeti iskplája, két gimnáziuma és egy szakközépiskolája van. A nagymegyeri iskolák pártszervezetének kezdeményezése a történelmi emlékszoba létrehozására több szempontból is követésre méltó: egyrészt maradandó emléket állítottak a fennállásának 55. évfordulóját ünneplő pártszervezet munkájának, másrészt a regionális múlt haladó hagyományainak felhasználásával pozitív eszményképekkel gazdagítják az ifjú nemzedeket‘ SVINGER ISTVÁN 1979. IV. 29.
