Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-04-08 / 14. szám
Ízlik I GYM KÉNYIG... Tfebíö dél-morvaországi iparváros kenyér- és péksütemény-ellátását a helyi, nagyobbrészt már elavult berendezésű, tizennyolc kis péküzem már évek óta képtelen volt teljes mértékben biztosítani. A napi kenyérszükséglet egy részét Brnóból és lihl-avából kellett szállítani. Ezért érthető, hogy a tfebíéiek ez év február végén örömmel vették tudomásul a hírt: a város peremén üzembe helyeztek egy nagy teljesítményű, új kenyérgyárat. A közel hatmillió rubel értékű tfebííi kenyérgyár csehszlovák—magyar együttműködéssel épült. A Dél-morvaországi Sütőipari Vállalat e jelentős beruházás megvalósításával a budapesti SZÖVTERV itervezőválla- lia'tot és az ÉLGÉP élelmiszeripari gépgyártó vállalatot bízta meg. A kivitelezést a kiskun- laeházi ÉGSZÖV élelmiszeripari szövetkezet és a budapesti VILATI tervező intézet vállalta. A munkát 1976 júniusában kezdték meg, s az idén, január 25-én fejezték be. — Elégedettek vagyunk az új kenyérgyárral, hiszen egyike Csehszlovákia legkorszerűbb és legnagyobb sütőipari létesítményeinek. S ami a legfontosabb, a tfebíöieknek és a környék lakosainak is ízlik a nálunk sütött kenyér, kifli és cukrászsütemény — állapította meg ottjártunkkor Adolf Kutchan igazgató. A háromműizakos, folyamatos üzemeltetésre tervezett kenyérgyár termelőképessége a két kényéi vonalon óránként kétezer kg kenyér. A kiflivonal teljesítménye óránként egy tonna kifli. A finomsütemény vonalon az óránkénti teljesítmény 500 kg. Az új gyár cukrászrészlegén, teljes üzemelés esetében naponta tízezer darab cukrászsütemény hagyhatja el a kemencéket. Itt említjük meg, hogy a kenyérgyárban a sütés hazai gyártmányú folyamatos üzemű kemencékben történik. Jelenleg a trebíci űj kenyérgyárban a kenyérsütés egy, a péksüteménykészítés két műszakban fodyik. — De ez a teljesítmény is alapvetően megváltoztatta járásunkban a pék- és sütőipar színvonalát, a kenyér- és péksüteményellátás helyzetét — mondja Óta Lorenc termelési igazgatóhelyettes. — Ha összehasonlítjuk az új kenyérgyárat eddigi kis teljesítményű pékségeinkkel, az első szembe tűnő változás a munkaerő-létszámban van. A kis pékségek munkaerőhiánnyal küszködtek, az utóbbi években a munkaerőhiány ezekben a kisüzemekben elérte a 70 százalékot! Az új gyárban viszont, ahol a lisztellátás és adagolás S ematikusan történik, a kenyér- és kiflialaknál folyamatosan a tésztakészítés, a munkacsarnokokat és a készáruraktár hőmérsékletét légkondicionáló berendezés szabályozza, egy műszakban elegendő 45 fő a termelés folyamatos biztosításához. A csehszlovák—magyar gazdasági és kereskedelmi együttműködés keretében Szlovákiában eddig négy kenyérgyárat, Léván (Le- vice), Párkányban (Stúrovo), Dunaszerdahe- lyen (Dunajská Streda) és Rozsnyón (RoZ- ftava] építettek magyar vállalatok. A legújabb, a tfebíői, a február végi átadási ünnepségen felvette a „Csehszlovák—Magyar Barátság Üzeme“ nevet. A trebíCieknek erre két okuk is volt. A járás területén 1945 tavaszán több magyar katona vesztette életét csehszlovák hazafiak oldalán a német megszállók elleni harcban (sírjaikat a lakosság mindmáig gondozza), s amint Vladimír Ho- molka, az új kenyérgyár műszaki igazgatóhelyettese elmondta, „a nehéz időkben vérrel megpecsételt barátság újabb emlékműve ez a kenyérgyár, amely hirdeti a népeink közti testvériség, a szocialista országok közti együttműködés eszméjét!“ SOMOGYI MÁTYÁS Az utóbbi hónapokban kedvező fordulat állt be a Kassai (Koéice) Gépgyár életében. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy tartósan rendeződött a gyár termékszerkezete, amely korábban szinte évről évre változott és igen sok problémát is előidézett. A dolgozók körében is megváltozott a hangulat, az emberek jobban magukévá tették a termelési feladatokat, s teljesítésükért mindent megtesznek. Ezt bizonyltja a gyár 2233-as részlegének kezdeménye- ^ zése is, ahol ennek vezetője, fozef Albert javaslatára vállalás, illetve felhívás született: „Részlegünkön az 1979-es évi feladatokat ötven hét alatt teljesítjük, kövessék példánkat...“ Jozef Albert immár 28 esztendeje dolgozik a gépgyárban. Nem tagja a kommunista pártnak, de javaslatát, még mielőtt közre adta, megtárgyalta a gyár pártbizottságával is. Azután látott hozzá az elhatározás megvalósításához, ennek megszervezésé- v hez. A részlegen hetvennégyen dolgoznak, mindannyian szocialista murrkatorigád-tagok. fozef EStók lakatos aranyérmes munkabrigádja, Eduard Dravec hegesztő kollektívája és Gerenyi Béla fémmegmunkáló munkacsoportja. jozef EStókkal beszélgettünk a kezdeményező felhívásról és eddigi visszhangjáról. — Amikor az elmúlt év első felében elért eredményeinket értékeltük — kezdte — üzemrésziegünk vezetője, Jozef Albert kijelentette: „Ennél mi többre is képesek vagyunk...“ Elgondolkodtunk, alapos elemzés alá vettük a tervteljesítésben, a szocialista munkaversenyben felmutatható eredményeinket, s okulván a CSKP KB 11. és 12. ülésének dokumentumaiból, elhatároztuk: a 0. ötéves tervidőszak negyedik évében feladatainkat határidő előtt, ötven hát alatt teljesítjük. — Mire alapozták ezt a joggal merésznek mond ható elhatározásukat? — Természetesen jól megfontolt, átgondolt elhatározásról van szó. — hangzott a válasz — ami eddigi eredményeinken, tapasztalatainkon, kollektívánk jó összehangoltságán, tenniakarásán alapszik. Hiszen az üzemrészlegünkben 1974-től működő komplex racionalizácíős brigád is, — melyben a munkásokon kívül 29 mérnök, illetve technikus tevékenykedik — egész sor fontos tematikus feladatot megoldott. Remélem, nem veszik dicsekvésnek, ha elmondom, nagy érdeme van többek között az AM 50- es speciális tartáílygépkocsí sorozatgyártásának beindításában. Ennek a brigádnak társadalmi kontóján eddig már több mint 7 millió korona szerepel. — Ogy tudjuk, részlegünk felhívást Intézett a gépgyár többi dolgozójához, hogy kövessék példájukat. Kaptak már válaszokat? — Valóban így van. Vállalásunkból felhívás is született, amit a mai napig a mi gyárunkban 42 kollektíva 627 dolgozója fogadott ej — mondta Jozef EStók. — A kerületi pártbizottság közelmúltban megtartott ülésén felszólaltam és kezdeményezésünk követésére hívtam fel Kassa város, Illetve a kelet- szlovákiai kerület vállalatainak kollektíváit. Szeretném még elmondani azt is, hogy nálunk kedvező visszhangra talált a felhívás, amely egyébként az idei vállalati felajánlásban is szerepel. A felhívás értelmében született az egész gépgyári kollektíva felajánlása: az 1979-es évi árutermelési tervet vállalatunk december 28-ig teljesíti, s az év végéig terven felül 800 ezer korona értékű árut termel... Nem üres szavak ezek. A nemes kezdeményezés mozgósító ereje már megnyilvánul a Kassai Gépgyár konkrét eredményeiben. Míg januárban — a feszült energetikai helyzet következtében — bizonyos lemaradás mutatkozott a termelésben, februárban már 100,2 százalékra teljesítették az árutermelési feladatokat. Minden előfeltétel megvan arra. hogy legkésőbb június 30-1g pótolják a termeléskiesést. KULIK GELLERT ma. IV. 8. 6 A tfebíéi új kenyérgyár egyik szalagján M- gyószerűen fut a kenyértészta ... ... s rövid idő múlva egy másik szalagon k ész kenyérként hagyja el a kemencét (Karel Sedláőek felvételei) Jozef Albert (jobbról) Jozet Eitókkal — újabb javasla tokról tárgyal (Felvétel: Edo Zitftansky)
