Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-04-01 / 13. szám

□ A Szovjetszkij Ekran évenként megszavaztatja ol­vasóit. A legutóbbi körkér­dés eredménye: az elmúlt év legjobb szovjet filmje a né- zők-olvasók szerint Szta- nyiszlav Rosztockíj Fekete fülű fehér Bimje volt. A sza­vazatok szerint a legjobb színész Natalja Gundareva és Alekszandr Kaljagin, a szocialista országokban ké­szült legjobb film pedig az olasz című, lengyel Con am are volt. * * * □ Harcmodor Rímmel rendezik új filmjüket Dár- day István és Szalai Györ­gyi. Forgatókönyvíró: Szalai Györgyi, operatőr: Koltai Lajos és Papp Ferenc. 1 □ Roman Polanski új filmjének forgatókönyve Thomas Hardy, a neves an­gol író regényéből készült. Tess, a regény és a film hősnője tiszta lelkű, ártat­lan áldozata kora erkölcsi előítéleteinek s a társadalmi konvencióknak. Nagyravá­gyó, kapzsi apja kiszolgál­hatja a gazdag D’Urbeville családnak a védtelen, szinte még gyermeklányt. Kegyet­lenül kihasználják, meg­alázzák, megrontják. A lány végső kétségbeesésében megölt csábítóját s ezért az akasztófán végzi. A Tess cí­mű fűm címszerepét Nas­tassja Kinski alakítja, part­nere Peter Firth. □ Otközben. Mészáros Márta új filmjét Jan Nowic- kivel, és Marek Piwowskival közösen írt forgatókönyvé­ből rendezi; Delphine Seyrig és Jan Nowicki főszereplésé­vel. Operatőr: Andor Tamás. Ml LEHET EGY EMBERBŐL Beszélgetés Makk Károly rendezővel Liliomfi, Ház a sziklák alatt, 39-es dandár, Megszállottak, Szerelem, Macskajáték, Egy erkölcsös éjszaka — csak néhány cím egy világsikerű és valóban nemzetközi jelentőségű rendezői életműből. Valamennyi film Makk Károly alkotása, akit a nem­zetközi kritikák és filmtörténetek méltán sorolnak a legjelentősebb magyar rende­zők közé. Makk elemien eredeti egyéniség, s ez remélem kiderül az alábbi inter­júból is. 0 Ha az ember túllép az ötödik X-en, általában már rendszerezte magában alko­tásait. Eddig született filmjei tükrében hogyan jelölné ki művészi pályafutása egyes szakaszait? — Amikor visszatekintek, örülök, hogy életem negyedik játékfilmje éppen a Ház a sziklák alatt lett, amelyet rendkívüli módon szeretek. Ezt három olyan film I Megszállottak, Elveszett paradicsom, Utolsó előtti ember) követte, melyek szá­momra ugyanazt a dolgot jelentet­ték. És jóval később, ismét van há­rom olyan filmén (Szerelem), Macs­kajáték, Egy erkölcsös éjszaka] me­lyek nekem ugyanazt a dolgot je­lentették. Ezeket a filmeket szeretem, hibáikkal együtt. Ezekben találok olyas­mit, amiről úgy érzem: „Ezt majdnem sikerült megcsinálnom.“ 0 Ön három évtized alatt tizenöt játék­filmet rendezett. Vannak olyan kollégái, akik egy évtized alatt jutottak el tizen­ötödik filmjükig. Mi a magyarázata, hogy Makk Károly a viszonylag ritkábban al­kotók sorába tartozik? — Rendezői debütálásom óta tizenöt játékfilmet készítettem, ez igaz. De sze­rintem ez is sok. Az alkotóegyéniségek élesen különböznek egymástól. Láttam már gyorsan dolgozó rossz rendezőket és gyorsan dolgozó jó rendezőket is. Melyi­kük járt a helyes úton? Nem tudom meg­ítélni. Filmjeim számát olyan mennyiség­nek érzem, melynél ha kevesebbet készí­tettem volna, akkor sem lenne semmi baj. Az. hogy valaki minden két évben csak egy filmet készít el. vagy hogy másfél év alatt hármat produkál, az teljesen egyéni. És nem biztos, hogy a mennyiség mindig átcsap a minőségbe. Azt hiszem, ez csak a legnagyobbak esetében fordul elő. Pél­dául, Ingmar Bergmannál. Nála is az el­múlt évtized volt a döntő. Addig szinte csak futószalagon forgatott. És mintegy húsz filmje után egyszer csak átlépett egy csodálatos világba. A korai Bergman-fil- mek egy része végtelenül naiv, gyermek­ded alkotás. A filmrendezésben nem va­gyok feltétlen híve a mennyiségnek. 0 Van valamiféle vezértémája filmjei­nek? — Egészen bizonyos, hogy nincs. Nem is vállalok egyetlen ilyen osztályozási kísérletet sem Ahogy hozta az élet, az én életem és a lehetőségek, úgy születtek a filmjeim. 0 Es miből van több: elkészült filmjei­ből, vagy el nem készült filmtervéből? — Van néhány el nem készült filmter­vem. De nem sok. Terveim 70—80 száza­léka megvalósult. 0 Hogyan jut a témáihoz? — Sokat olvasok. Alapvetően irodalmi érdeklődésű vagyok, de nem tudok írni. Mivel nem tudok írni, állandóan szüzsé- ket keresek. Sok emberrel beszélek. Is­merem azt a harminc embert, aki ismeri azt a mértékadó háromszáz embert, aki ismeri a mértékadó harmincezer vélemé­nyét és így tovább. Szóval nagyjából tu­dom, mikor, mit írnak, mi történik az országban. Néha magam jövök elő bizo­nyos ötletekkel. Máskor felajánlanak va­lami témát, ami megtetszik. Például a Ház a sziklák alatt történetét elolvasva, azt mondtam: „Nagyon szeretném meg­csinálni.“ A Liliomfira rábeszéltek. A Sze­relem két Déry-novellából készült. Maga Déry sem hitte el, hogy a két történetet így össze lehet drótozni, alig akart kötél­nek állni, de végül aláírta a szerződést és még megélhette a világsikert. A Meg­szállottakat örököltem, mert Máriássy Félix megbetegedett. A Macskajátékot én hoztam. Az Egy erkölcsös éjszaka annak idején az én ötletem volt. Ót esztendeje egy nyugatnémet producer elolvastatta velem Joseph Roth Radetzky indulóját. Jó — mondtam magamban. Nekiálltam, hogy filmet írjak belőle. Már forgatjuk, ma­gyar—osztrák—csehszlovák koprodukció lesz belőle. % Mi a véleménye a televíziózásról, melyhez szintén szoros kapcsolatok fű­zik? — Mi most tartunk ott, hogy a televí­ziózás visszavonhatatlan jelenlétével és a maga mérhetetlen tömeghatásával erő­sen lenyomja, gyengíti a normákat... A film a televízióval szemben két értéket tud felmutatni: a látvány olyan nagysá­gát, szélességét, terjedelmét és mélysé­gét, mely a televízióban elképzelhetetlen, és az emberi viselkedés, játék természe­tességét, hitelességét, igazságát. Amikor én dolgozom a televíziónak, mindig va­lamiféle középút keresésére törekszem. Egyrészt vigyázok, hogy ne legyenek a dolgok túl komplikáltak; másrészt vigyá­zok, hogy azért emberi formájuk is ma­radjon. Ez a televíziós ábécém, de kriti­kai vallomásom is a televíziózásról. 0 Ön pedagógusként is ismert. Valóban szeret tanítani? — Igen, nagyon szeretek tanítani. Az egész tanításban azt szeretem a legjob­ban, hogy elsőként láthatom meg. mi le­hetne egy emberből, egy műből. És azért vagyak lelkes tanár, mert tetszik nekem, hogy én már látom azt, hogy amit a ta­nítvány elmond, azt hogyan is kellene, lehetne megcsinálni, hogy szerintem jó legyen. A tanításban ezt szeretem ... 0 Tehát maga a tanítvány nem is ér­dekli? — Már hogy a csodába ne érdekelne! Én mindig azt érzem: ezt ő hozta. Az ő szintjén, az ő egyéniségével, tehetségével, ezt így és így kellene összehozni. Képze­letemmel belebújok a tanítvány bőrébe és az egyéniségnek megfelelő módszereket igyekszem neki sugallni, illetve azt, amit én az ő egyéniségéhez megfelelőnek tar­tok. Nem az én receptjeim valamelyikét igyekszem ráerőszakolni, hanem azt az optimumot, amit ő hozhatna. Ha tanítok: más szemével, más bőrében rendezek, anélkül, hogy tanítványaim önállóságát megsérteném, vagy munkáját elvégezném. Ez a legnehezebb rejtvényjáték a világon, és ha olykor sikeredik egy-egy megfejtés, jogos a legnagyobb boldogság is. És öröm­mel mondhatom, néhányszor már sikerült megoldanom, másokkal együtt megolda­nunk ilyen rejtvényeket. FENYVES GYÖRGY Y □ A Lengenda a szere­lemről című Nazim Hikmet- színjáték ismét filmre kerül, ezúttal szovjet—török közös vállalkozásban. A filmet Azsdar Ibrahimov rendezi. Sirint, a történet poétikus lányalakját a leningrádi Ki­rov Operaház tizennyolc éves balettművésze, Álla Szigalova alakítja. A film többi szereplője a török Türkan Suraj, Faruk Peker, Jilmaz Duru, a szovjet Ar­men Dzsigarhanjan, Irina Mírosnyicsenko és Anatolij Papanov. □ Ingrid Bergman hu­szonöt éves lánya, Isabella Rossellini követi édesanyja példáját: felvevőgép elé áll. A Taviani fivérek a televízió számára forgatják A rét cí­mű filmet, amely drámai háromszög-történet. Isabella Rossellini partnerei: Nanni Moretti és Michele Placido. □ Októberi vasárnap címmel rendezi új filmjét Kovács András; Bács Fe­renc, Martin Lüttge, Klaus Maria Brandauar, Öze Lajos, Mécs Károly, Tánczos Tibor, Moór Mariann főszereplésé­vel. Operatőr: Lugossy Ist­ván. A hóhért akasztják — mondja egy magyar közmondás. De hogy valaki (miként dugja fejét a hurokba, az annál ritkább. Pedig Cesare Zavat- tini, az olasz filmművészet már életé­ben klasszikussá vált alakja ezt tette: több száz forgatókönyv megírása után 76 éves korában a felvevőgép mögé áll és filmre viszi saját Igazsááág — cí­mű történetét. A késői debütálás oka nem választható el a forgatókönyvíró csak azért is hangulatától, mert bár Zavattini műve nyomatosban is megje­lent válogatott művei között, a rende­zők sorra visszaadták a megfilmesítés jogát. A történet egy rádióbemondóról szól, aki egész életében arra kénysze­rül, hogy olyan híreket olvasson fel, amelyekről tudja, hogy azok hamisak. Egyszer azonban a rádióbemondó-kis- palgár fellázad: kibérel egy megafon- nal felszerelt teherautót, Róma utcáin kezd fel-alá utazni, s közben életében először bemondja a mikrofonba az iga­zat. Monica Vitti hosszabb szünet után újra forgat olasz filmben. Korábban az olasz tv-ben szerepelt, majd André Cayatte francia filmrendező Államér­dek című müvében játszott. Most egy, az olasz színpadokon nagy sikerrel be­mutatott vígjáték filmváltozatának női főszerepét alakítja. Jaja Fiastri Szerel­meim című darabja egy harmincas nő­ről szól, aki különös módon kettős há­zasságban él: egy nála fiatalabb újság­íróval és egy tanárral. Az anyaság ér­zete azonban teljesen felrúgja az ed­digi szerelmi háromszöget, sőt megje­lenik a negyedik, a rivális, egy fiata­labb, csinosabb nő is — és a film tulajdonképpen itt kezdődik. A nagy sikernek ígérkező film rendezője: Ste­ZAVATTINI, MONICELLI, ROSI ÚJRA FORGATj no, Vitti partnerei pedig: Enrico Maria Salerno, Johny Dorelli és Edwige Fe- nech. Tonino Cervi, a nagy műgonddal dol­gozó, ritkábban alkotó filmrendezők közé tartozik. Ezúttal ismét nagy fába vágta a fejszéjét: Moliére A képzelt beteg című művét készül filmre vinni Nino Manfredivel a főszerepben. A for­gatás elkezdését egyelőre Manfredi elfoglaltsága akadályozza, s így a mo­dernizált történet csak később készül el. A mai ember neurózisáról szóló filmben Manfredi partnerei Mariangela Melato és Ornella Muti lesznek. Marra Monicelli is más művét viszi filmre: az Utazás Anitával című film forgatókönyvét Federico Fellini írta. Fellini e művét eredetileg megfilmesí­tésre szánta, de 10—15 évvel ezelőtt nem talált hozzá producert, s ezért le­mondott tervéről. A Giancarlo Giannini és az amerikai Goldie Hawn főszerep­lésével készülő film egy római bankár és egy amerikai lány utazásáról szól. A fiú haldokló apjához kellene, hogy igyekezzen, de ehhez nincs sok kedve, mert fél az öregségtől, a betegségtől, a haláltól, meg aztán a lánnyal való együttlét sokkal kellemesebbnek ígér­kezik. így aztán már csak apja teme­tésére érkezik, ahol különös dolgok történnek: mindenkiről lehull a kép­mutató álarc, napfényre kerülnek a tit­kos kapcsolatok, s kiderül, hogy apja sem volt kevésbé bűnös fiánál. Francesco Rosi a politikai krimik után Carlo Levinek, az olasz neorea- lista irodalom egyik legismertebb kép­viselőjének regényét viszi filmre. S ugyancsak új munkára készül az olasz film másik óriása, Michelangelo Anto­nioni is' Filmjének témája, címe is­meretlen, egyelőre csak az biztos, a főszerepet régi felfedezettje, Monica Vitti játssza. A rendező csupán annyit jegyzett meg, „mindkettőnknek szük­sége van erre a találkozásra“. (sg) 1979. IV. 1. 14 ÚJ SZÚ

Next

/
Thumbnails
Contents