Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-04-01 / 13. szám

■ VA SÁRNAP 1979. április 1. A NAP kel — Nyugat-Szlovákia: 5.30, nyugszik 18.21 Közép-Szlovákia: 5.22, nyugszik 18.13 Kelet-Szlovákia: 5.14, nyugszik 18.05 órakor A HOLD kel — 8.12, nyugszik 23.12 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KOSZONTJUK HUGÓ nevű kedves olvasóinkat 1809-ben született Nyikolaf Vasziljevics GOGOL orosz próza és drámaíró, a kriti­kai realizmus kiemelkedő képviselőié (+ 1852) • 1859-ben született VIKAR Béla folklórkutató, fró, mű­fordító; a népköltészeti anyaggyűjtés úttörője |t 1945) • 1869-ben született Edmond ROSTAND francia költő, drámafró, az új ro­mantikus drámaköltészet kiemelkedő képviselője (t 1918). AZ ÚJ SZŐ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Jozef Len árt: Gazdaság és demokrácia 2. rész Falu a láp helyén Mészáros János riportja A szovjet— amerikai kapcsolatok és az enyhülés Milan Hrbek írása Új eredményes gyógymód Dr. Szántó György cikke Kevesebb legyen a monkájnk Gály Iván írása Milyen szörnyű, milyen édes élet! Jevhen Huzalo novellája Volt és van is mit tenni... Beszélgetés Takáts Ernőddel, a MATESZ igazgatójával A műhelyben termelési értekezletet tartottak a minőségről. A mester rosszallotta: sok a rekla­máció. Felkérte a jelen­levőket, mondják el, mit tehetnének a minőség javításáért. Szájas Barna kért szót. — Elvtársak, — kezdte —, a minőség nagyon fontos, mondhatnám vé­leményformáló. Mit je­lent ez konkrétan? Ve­gyük például a szom­szédasszony esetét. Fél­éves huzavona után meg­javították nála a vízveze­ték csapját. És mi tör­tént? Egy hét múlva be­csengetett hozzám: „Néz­ze már meg azt a csapot, mert megint folyik a víz — könyörgött —, megfi­zetem.“ Persze, hogy megcsináltam — bár nem ez a szakmám — és nem is akárhogyan. Már há­rom hónapja nem csöpög a víz. Mondogatja is a szomszédasszony, „ügyes- kezű ember maga, nem mint azok a szerelők“ ... Miről van szó? A szom­szédasszony véleményt formált a jó és a rossz munkáról. Igazat adok neki, joga van hozzá, hogy a csapból ne csö­pögjön a víz . . . S hogy teljes képet al­kothassunk a kérdésről, egy külföldi példát is említek. En például imá­dom a nyugati kocsikat. Ne értsék félre az elv­társak, nem a nyugatia­kat imádom, hanem azo­kat az autókat, amit az ottani munkások csinál­nak. Bárki megkérdez­hetné tőlem, hogy miért? Hadd válaszoljak a kér­désre kérdéssel: elvtár­sak, ki ne szeretne közü- letek egy Fiat, Chrysler vagy egy Mercedes tulaj­donosa lenni? Na ugye?... Es miért? Azért, elvtársak, mert ezekben a kocsikban minden a helyén van, ahová alátét kell, az biz­tosan ott van, az auto­matikus ablakfelvonó megbízhatóan működik, egy csavar sem laza, an­nak rendje módja szerint meghúzzák. Erre mon­dom én, ez igen, ez nem fércmunka... Egyesek vegyes érzel­mekkel csóválták a fejü­ket, (de nem szóltak semmit), mások egymás közt suttogtak: igaza van a Barnának, jól meg­mondta, most már gye­rünk dolgozni — és sze- delőzködtek. A mester hagyta, hogy az embe­rek szétszéledjenek. Ma­gatartásából azonban sej­teni lehetett, hogy vala­mit forral. Hogy mit, alig egy óra múlva kiderült. Odalépett Szájas Barná­hoz, kezébe vett egy megmunkált alkatrészt, nézegette, méregette, majd fejcsóválva a se- lejtbe dobta. Es az oda­figyelő munkatársaknak is címezve, felemelt han­gon, csípősen megjegyez­te: — Szájas Barna való­ban jól beszélt. Ta­láló volt a külföldi kocsi és a szomszédasszony példája. Es most itt, sa­ját portánkon is bizonyí­totta, mit kell tenni a mi­nőség javításáért. Termelési értekezletün­ket ezennel berekesz- tem ... IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az eredmények eléréséhez hozzájárult a mezőgazdaság és az élelmiszeripar terme­lési alapjainak megerősödése és az, hogy a többi népgazdasági ágazat kielégítette e két ágazat szükségleteit. 1976 és 1978 között a mezőgazdaságban csaknem 45 mil­liárd korona értékben, az élelmiszeriparban pedig 11,5 milliárd korona értékben eszkö­zöltek beruházásokat. A műtrágyaszállítá­sok terjedelme több mint 8 százalékkal, a takarmánykeverékeké 18 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági gépekkel való ellátás helyzete is javnlt. A Központi Bizottság ülése bírálóan ér­tékelte a XV. pártkongresszus és a CSKP KB 1975 októberében megtartott ülése ha­tározatainak teljesítését. Ügy látja, hogy a pozitív eredmények ellenére a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar fejlődésének szint­je egészében véve még nem felel meg lehe­tőségeinknek és a társadalom növekvő szükségleteinek. Egyes fontos területeken, főként a minőségi mutatók teljesítésében nem sikerült elérni a kívánatos eredmé­nyeket. Még mindig elmarad a növényter­melés növekedési üteme. Tartalékok vannak a tömegtakarmányok, a burgonya és a cu­korrépa termelésében és felhasználásában, az állattenyésztés területén nem sikerül ki­elégítő eredményeket elérni a szarvas­marha-tenyésztésben. Továbbra is jelentő­sek a különbségek a termelés intenzitása és hatékonysága terén egyes vállalatok, járások és kerületek között. Nem használ­ják ki eléggé a befektetéseket és az inten- zifikálási tényezőket. Amikor inget vásárol­tam, akkor vettem észre először, hogy a minősé­get, méretet és árat fel­tüntető cédulácskán a számomra rejtélyes so­rozatszám mellett egy név is olvasható: Darina Sedláková. Ojabban a bonbonos dobozokban is találok hasonló cédulá­kat. Persze korábban is voltak ilyen cédulák ezekben a dobozokban, de név egyiken sem sze­repelt. Most meg nevek olvashatók rajtuk: Mária Comorová, Baka Júlia, B. Gortová. Vajon kik lehetnek? Róluk nevezték el az édességet gyártó vagy csomagoló munkabrigá­dokat? Talán ők a bri­gádvezetők? Vagy éppen a munkabrigád tagjai? Esetleg ellenőrök? Tulajdonképpen mind­egy is. A név feltün­tetése jelzi, hogy a do­bozban található termé­kért valaki vállalja a fe­lelősséget. Ha kevesebb az édesség a dobozban,ha nem megfelelő a minő­ség, akkor nyíltan elénk állnak: Mi készítettük, mi csomagoltuk, halljuk csak, mi a panasz? Ogy tudom, hogy már az építőiparban is műkö­dik néhány olyan szocia­lista munkabrigád, mely felelősséget vállal mun­kájáért, illetve a véglett munka minőségéért. Vé­leményem szerint ezt a módszert, a felelősség- vállalásnak ezt a módját követhetnék a pékek is. A kenyéren is fel lehet­ne tüntetni a készítő munkabrigád vagy a mi­nőséget ellenőrző sze­mély nevét. Legyen rá büszke, vagy szégyenkez­zék miatta. És persze nemcsak a pékek, de mások is kö­vethetnék ezt a példát. Félre ne értsenek, nem azért kívánom én ezt, mert feltétlenül gyako­rolni kívánom a vásár­lók, <i felhasználók egyébként nagyon is ter­mészetes jogát, a bírá­latot. Azért kívánom en­nek a módszernek az el­terjesztését, mert így azt is megtudhatom, kit illet elismerés, dicséret. Például a személyes felelősség vállalásáért feltétlenül tisztelem, be­csülöm Mária Comorová. Baka Júlia, B. Gortová munkásnőket. Ahányszor bekapok egy szem bon­bont, mindig rájuk gon­dolok. Elismeréssel. Ezért pedig magam is vállalom a felelősséget. Bizonyítva nevem kiírá­sával: j / t A gépek, a műtrágya és a vegyszerek szállításának tervét sem teljesítik a meg­felelő mennyiségi, minőségi és szerkezeti előírások szerint, s továbbra is tartalékok vannak ezek hasznosításában. Az élelmi­szeriparban még nem éri el a kívánt szintet a hasznosítás folyamata, nem mozgatnak meg minden eszközt a termékfelújítás és a választék bővítése végett, fogyatékossá­gok vannak a termékek minőségében is. Lassan sikerült felszámolni az aránytalan­ságokat a mezőgazdaság növekvő piaci ter­melése és a feldolgozó, raktározó és mély­hűtő kapacitások között. Tovább kell javí­tani a termelés szervezését, gyorsabban kell leküzdeni az azonos körülmények kö­zött gazdálkodó vállalatok termelésében és gazdálkodásában mutatkozó indokolatlan különbségeket, érvényesíteni kell az új el­járásokat, fel kell használni a tudományos- műszaki haladás vívmányait, határozottabb magatartással kell mozgósítani a tartalé­kokat, harcot kell indítani a veszteségek és a nem gazdaságos gazdálkodás ellen, növelni kell a termelés hatékonyságát. Az anyagi-műszaki alap erősítésével párhuzamo­san fokozni kell ennek az alapnak a ki­használását. (A CSKP KB 13. ülésének határoza­tából) HILIMM — Aki még nem próbálta meg, hogy mit jelent az ér­deklődéstől, kíváncsiságtól ragyogó gyermekszemek ke­reszttüzében állni, ismerete­ket átadni nekik, tudás­szomjukat csillapítani, meg­fogná tétova kezüket, s úgy irányítani őket a hasznos, a közösségért végzendő tet­tek elvégzésében, nem is sejti, mi a tiszta öröm — vallja a sóik dicsérő és elis­merő oklevéllel, éremmel kitüntetett csapatvezető, Ve­res Vilmos. Matematikát, fizikát taní­tott. Kezdő pedagógusként kapcsolódott be a pionír- mozgalom munkájába. Vál­lalta a rajvezetőséget. 1968 óta a Fegyverneki (Zbrojní- ky) Kilencéves Alapiskola Gagarin pionírcsapatának munkáját irányítja. Öt évvel ezelőtt, a Csehszlovák Pio­nírszervezet megalakulásá­nak 25. évfordulója alkal­mával Prágában a SZISZ KözDonti Bizottságán meg­kapták a Pionírszervezet 25. évfordulója címet. — Pedig nehéz volt a kezdet. Jó szívvel voltak irántunk a szülők is, az il­letékes iskolai szervek is, tunk, ő mindig segít — mondja egyik munkatársnő­je. Szerénységére jellemző, hogy amikor arról fagga­tom, milyen esemény ha­gyott maradandó emléket benne, röviden közli: a Prá­ga a pioníroké akcióval kapcsolatban 1974-ben a lé­vai (Levicej járás pionírkül­döttségét vezette Prágába. Jutalmul kerültek oda, mert kulturális és sporttevékeny­ségben szép eredményeket Huszonhat év gyerekek között de az anyagi feltételeket nem tudtájc biztosítani. Szakköröket szerveztünk. A sportkörben a fiúk rúgiták a labdát és barkácsoltunk. A lányok kézimunkázni és tán­colni szerettek. Beszélgetésünket meg- megzavarja egy-egy munka­társ, vagy a szomszéd szo­bában dolgozó repülőmodel­lező pionírok valamelyike. A csapatvezető elnézést kér, s máris készségesen adja a kért tervet, kézjegyével lát­ja el a hivatalos levelet. — Veres elvtárshoz min­dig bizalommal fordulha­értek el. Különösen Szalay Pál saaikikörvezető az ének­karral, Drenka Gáborné szákkörvezető pedig a tánc- csoporttal aratott sikert. Sa­ját érdemeiről nem beszél. Munkatársai árulják el, hogy számos funkciót tölt be. A járási pártbizottság előadója, a SZISZ járási bi­zottságának aktivistája, a járási pionírtanáes plénumá­nak a tagja. A Vöröskereszt járási bizottságában és a fegyverneki szervezet titká­raként . kifejtett tevékenysé­géért február végén kapta meg Az áldozatos és érde­mes munkáért kitüntetés harmadik fokozatát. A SZISZ Pionirszervezetében végzett munkájáért a múlt évben Az ifjúság szocialista neveléséért bronz-, idén pe­dig az aranyérmet tűzték mellére. — Ezekről nem kell be­szélni — hárítja el a dicsé­retet, s máris a táborozá­sokra fordítja a szót. - A sitnői nemzetközi pionírtá­borban a csehszlovákiai pionírokon kívül román, magyar és NDK-beli pioní­rok töltötték szünidejük egy részét. Az ott töltött napok megérlelték a gyermekekben azt a gondolatat, hogy az idegen nyelvek ismerete ré­vén jobban megérthetik más népek életét, gondola­tait, érzelmi világát, tőre? véseit és kultúráját. Kö sportversenyeket, kiránd sokat rendeztünk. Tábo mellett tanulgattuk egy dalait, és közösen múl tunk a csínytevéseken. Befejezésül 26-éves műkö­désének néhány kedves tör­ténetét mondja el, melyek­ben a főszereplő — ha nem is nevezi nevén — mindig a gyerekek iránti szeretete. KODAY BERTA Ml VAN A DOBOZBAN?

Next

/
Thumbnails
Contents