Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-02-18 / 7. szám
\ 1979. FEBRUAR 18 \ VASÁRNAP BRATISLAVA XII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM Ara i KORONA SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA E seményekben gazdagok, mozgalmasak a földművesek napjai. A növénytermesztők már a tavaszvárás jegyében tevékenykednek, hiszen sosem tudni, miként alakul az időjárás, mikor hangzik el a föld hívó szava. A gépjavító műhelyekben is rengeteg a munka, az állattenyésztésről nem is szólva, ahol messzemenő energia- és takarmánytakarékosság közepette kell eleget tenni az elvárásoknak. A termelési feladatok valamennyi munkaszakaszon igényesek, sőt, minden eddiginél nagyobbak. Törvényszerű, hogy a január—február hónapokban sorra kerülő tanácskozásokon — a pártalapszervezetek értékelő taggyűlésein, az üzemi, vállalati tervismertető gyűléseken, az efsz-ek IX. országos kongresszusának jegyében tartott munkahelyi-termelési és szocialista munka- brigád értekezleteken, valamint évzáró közgyűléseken — egyaránt sok szó esik a feladatokról, s azok teljesítésének hogyanjairól. Nem vitás, a tanácskozásokon a termelés anyagi-műszaki alapjai és az e téren előforduló problémák is szóba kerülnek. Sokan elmondják, hogy több korszerű istálló kellene, hiányoznak bizonyos gépek, gyakran okoz gondokat a pótalkatrészhiány, vagy nem mindig állnak rendelkezésre kellő választékban az egyes vegyszerek. Lényeges tény azonban — példák sora bizonyítja —, hogy eltérően a múlttól, az esetek többségében az ilyen jellegű „számvetéssel“ nem ér véget az elmúlt év eredményeinek értékelése, sem az időszerű feladatok teljesítésének megvitatása. Tudják, érzik — vezetők és beosztottak egyaránt —, hogy egyoldalúan, csak külső tényezőkkel számolni és magyarázni a hibákat a gyengeség jele lenne. Méltatlan a szocialista mezőgazdasági nagyüzemhez, amelynek három évtized tapasztalataival és eredményeivel már elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy dolgozói önkritikusan és kertelés nélkül merjék bevallani, hol, miben hibáztak, s erejük tudatában számba vegyék, hogy a tervek megvalósításáért, az adott körülmények között mit tudnak tenni ők maguk. Valahogy úgy, olyan szellemben és hangnemben, ahogy azt a Csilizközi (Medzicilizie) Egységes Földművesszö- vetkezet kommunistái az üzemi párt- bizottság összüzemi értékelő taggyűlésén tették, és ahogy azt — Halász János mérnöknek, a szövetkezet elnökének szavaival élve — az efsz-ek IX. országos kongresszusát megelőző vita keretében a soron lévő munkahelyitermelési tanácskozásokon, illetve az egyes üzemegységek évzáró közgyűlésein teszik. Tánczos Tibor, az üzemi pártbizottság elnöke beszámolójában részletesen elemezte az egyes alapszervezetek elmúlt évi munkáját, s természetes, hogy a komplex felmérésből a termelési eredmények, valamint azok elérésében a kommunisták részéről nyújtott segítség számbavétele sem maradt el. Tények, számok bizonyították, hogy a földművesszövetkezet tagsága, élükön a kommunistákkal, az elmúlt évben jól sáfárkodott a rendelkezésére álló eszközökkel és alapokkal. A szövetkezet összesítésben valamennyi tervfeladatát teljesítette, illetve túlszárnyalta, de ennek ellenére egyetlen összejövetel, tanácskozás „sem válhat a sikerek tükrében rendezett látványos ünnepséggé, annál inkább, hogy bőven akad még javítani való“ — hangsúlyozta a beszámoló —, majd konkrét példákkal folytatta. Többek között szóba került a cukorrépa hozama, s olyan kérdések is, mint amilyen az ágazati irányítás elmélyítése, a gépkihasználás, vagy az egyszemélyes, egyéni felelősség. Az állattenyésztők is kellő elismerésben részesültek a sikerekért, de azért jó tanácsot is kaptak: a rossznak éppenséggel nem mondható koncentrált takarmányfogyasztás mellett is érdemes lenne jobban odafigyelniük a trebati- ceiek versenyfelhívására. Számos példát, adatot említett vitaindítójában Öllé Gyula, a dunaszerdahe- lyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság titkára. Az eredmények — járási és üzemi viszonylatban — jók és kevésbé jók, az utóbbiaknál sok-sok időjárási tényezőt lehetne „okként“ említeni, de ez nem lenne helyes megoldás. A 6. ötéves tervidőszak első három évében a járás átlagos bruttó mezőgazdasági termelésének értéke egymilliárd 450 millió korona volt. A tervidőszakra meghatározott feladatok teljesítéséhez az idén és 1980-ban is egyaránt 300 millióval nagyobb éréket kell megtermelni. Ez csak építő jellegű munkával, rugalmas és határozott irányítással lehetséges. Szükséges, hogy mindenhol következetesen feltárják és hasznosítsák a belső tartalékokat. Jó példával ilyen vonatkozásban is a kommunistáknak kell elöl járniuk, nekik kell ügyelniük arra, hogy mindig helyesen rangsorolják a feladatokat. Az elemző beszámoló és vitaindító nyomán gazdag vita alakult ki. A felszólalók szavai bizonyították, hogy azok, akik nevében beszéltek, kellően érzékelik a követelményeket, amiket a nehezebb termelési és gazdálkodási felGyökerei György felvétele tételek között munkájukban, magatartásukban elvárnak tőlük. Szalacsy Sándor, a balonyl hízómarha-telepen dolgozó állatgondozó például azt fejtegette, hogy milyen eredményeket hozott két istálló korszerűsítése, és sürgette további kettő átépítését. Elmondta, hogyan csökkentették 3,84-ről 2,50 kilogrammra az egységnyi állati termék előállításához felhasznált koncentrált takarmány mennyiségét, és keresik a még hatékonyabb termelés lehetőségeit. Udvarhelyi Zsuzsanna a baromfifarm szocialista munkabrigádjainak közös vállalásáról és az abban rejlő tartalékokról szólt, míg a zöldségkertészet viszonylatában ugyanezt Zsidó Mária fejtegette. Keresték és megtalálták a lehetőségét annak, hogy tavalyhoz képest kevesebb szén, valamint energia felhasználásával több zöldséget termesszenek. Mozgósítóan hatottak és lényeges területre irányították a figyelmet Csicsai Imre üzemgazdász szavai, aki a termelés növekedési ütemét a ráfordított költségek nagyobb növekedési arányával állította párhuzamba. A helyi tartalékok mozgósítására ösztönöztek a növényvédelmet irányító Ag György szavai is. Részletezte a gyomirtó szerek hiánya okozta nehézségeket, de szükségesnek tartotta elmondani azt is, hogy a gyomos táblák láttán érdemes lenne jobban odafigyelni a táblaszéleken, árokpartokon és a fordulóknál pusztán kényelemből elhagyott sávokra, vagy arra is, hogy a szemes kukoricában a gyom elszaporodásában milyen része van a felületesen megtisztított kombájnoknak. Az ilyen és hasonló példákra utalva hangsúlyozta zárszavában a szövetkezet elnöke, hogy a feladatok teljesítéséhez mindenkinek a maga posztján és a legjobb tudása, valamint képességei latbavetésével kell hozzájárulnia. Annak meghatározása pedig, hogy kitől, hol és milyen szolgálatot várnak a célok elérésében, az az efsz-ek IX. országos kongresszusát megelőző tanácskozások első számú feladata. EGRI FERENC A HATÉKONYSÁGRA ÖSSZPONTOSÍTVA
