Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-02-18 / 7. szám
VASÁRNAP 1979. február 18. A NAP ikel — Nyugat-Szlovákia: 6.55, nyugszik 17.16 Közép-Szlovákia: 6.47, nyugszik 17.06 Kelet-Szlovákia: 6.39, nyugszik 17.00 órakor A HOLD ikel — 23.47, nyugszik 9.37 órakor NF.VNAP)(1K0N SZERETETTEL KOSZONTjnK KONRAD és JAROMÍR nevű kedves olvasóinkat 1564-ben halt meg MICHELANGELO olasz festő, szobrász és építész (szül. 1475) • 1813-ban született Prokop CHOCHOLOUSEK haladé szellemfi cseh fró, új- ságfré ( + 1864) • 1849-ben született Alexander Lange KIELLAND norvég regényíró és elbeszélő, a norvég realista próza legnagyobb mestere (t 1906). AZ ÚJ SZŐ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Leonyid lljics Brezsnyev: Szűzföld, 14. rész „Visszagondolva azokra az évekre...” Kopasz Csilla írása Türelem, írelem... Zolczer János riportja Városnézőben Lalo Károly riportja Utazás — a Csallóközzel Wurczell Gábor írása Faluvégi házikó Lovicsek Béla novellája Az önkifejezés eszköze Bodnár Gyula cikke Kis társaságban szóba került az előítélet, illetve az a kérdés, hogyan hat napjainkban, a szocialista társadalom megváltozott jeltételei között. Hatását illetően megoszlottak a nézetek. Abban teljes volt az egyetértés, hogy ennek az egykor oly sok bonyodalmat, fájdalmat okozó jelenségnek a hatása a legutóbbi évtizedekben sokat veszített erejéből, az emberek gondolkodásmódjában ezen a téren általában nagy pozitív változás ment végbe, amely ma is tart és feltehetően a jövőben még gyorsabb ütemű lesz. Tény azonban, hogy sok tekintetben még jelentős a befolyása az emberek tudatában, hatása kiváltképpen megnyilvánul például a pályaválasztásban, gyakorta a párválasztásban és más esetekben is, de — és itt megint általános volt az egyetértés —, a további kedvező fejlődés szempontjából az a biztató, hogy leginkább az idősebb nemzedék tagjai: a szülők, esetleg a nagyszülők részéről. Konkrét megnyilvánulásait a jelenlevők számos példával szemléltették. íme az egyik példa. Hétgyermekes falusi család meglehetősen szűkös anyagi viszonyai között felnőtt tehetséges fiatalember — serdülő korában nem is gondolhatott továbbtanulásra —, a mezőgazdaság szocializálásának kezdeti éveiben kellő tehetséget és erőt érezve magában, foglalkozása mellett elvégezte a főiskolát, mérnöki diplomát szerzett. Agronó- mus a szövetkezetben, családjának kényelmes otthont, jó anyagi körülményeket biztosított, fiából diplomás embert nevelt. Egy nap azonban kiütött náluk a baj. A fiú bejelentette nősülési szándékát, szülei azonban hallani sem akartak választottjáról, aki szerintük „nem hozzávaló“, mármint anyagi körülményeit tekintve. Mindent elkövettek a házasság meghiúsítására, makacs ellenállásuk szakadást okozott a fiú és a szülei között. Lássunk egy másik esetet. Fővárosi házaspár — mindketten diplomásak —, miután házasságuk sok éven keresztül gyermekáldás nélkül maradt, végül is úgy döntött, hogy csecsemőt örökbe fogad. A gyermekotthonból hozott apróságot saját gyermekükként nevelték, a serdülő fiúnak sejtelme sem volt arról, hogy apja és anyja csupán nevelőszülei: Egyetértésben éltek mindaddig, amíg a nevelőanya a kilencedikes fiú osztályfőnökétől értesült, hogy a fiút az iskolában nem javasolják továbbtanulásra, s tudomása szerint a gyerek kőműves szeretne lenni. Az asz- szony feldúltan távozott az iskolából, s odahaza haragtól szikrázó szemmel jelentette ki az elképedt fiú előtt: „Kiütközött benned azoknak a senkiházi szüleidnek a vére!“ Beszélgetés közben nekem is eszembe jutott egy élményem. Kisváros nemzeti bizottsága elnökével mentem az utcán, amikor hozzánk lépett egy barna képű, középkorú, cigány származású férfi. Házat szeretne venni, mondta az elnöknek és érdeklődött, milyen a lehetőség. Az elnök megemlítette, hogy tud egy eladó házról, itt van a közeli utcában. Kényszeredett mosoly költözött a férfi barna arcára és határozottan kijelentette: „Oda nem megyek lakni, az a környék már teli van cigánnyal!“ Ne köszönje, a magáé! Az egyik napsütéses vasárnap délután felkerekedtünk a családdal, és pár perc múlva a hegyek felé gyalogoltunk. Élveztük az ózondús levegőt. Majdnem megfeledkeztem , róla, hogy szolgálatba kell mennem a nyomdába. Nosza, futás a parkolóhelyen várakozó Zsigulihoz. Amikor a nyomda elé értünk, eszembe jutott, jó volna néhány üveg üdítőt vásárolni. Rohantam a Menderla melletti büfébe. Megvettem az üdítőt, és siettem a nyomdába. Késő este kerültem ágyba. Reggel jókedvvel ébredtem. Hangulatom csak akkor romlott el, amikor munkába indulás élőt szokás szerint megnéztem a pénztárcámat. Egy fillér sem volt benne. Hogy lehet ez? — álmélkodtam. Hiszen a büfében százkoronással fizettem. Elhatároztam, hogy felkeresem az elárusítónöt, hátha szerencsém lesz. Nem nagyon bíztam a sikerben ... A múltkoriban ugyanis a Rybában alig kaptam sört a pénzemért, mert a csaposnő azt állította, hogy nem adtam át neki a blokkot. Végül észrevette a sör habjában úszó papírszeletkét, kihalászta, és dühösen elém csapta a korsót. A rossz tapasztalatok hatása alatt félénken szóltam a Manderla melletti büfé elárusítónőjéhez: — Ügy emlékszem, ön szolgált ki tegnap délután... Rám mosolygott: — Igen. Emlékszem magára. Tessék itt a nyolcvan koronája. Kiabáltam maga után, de nem hallotta ... Megköszöntem a kedvességét, de ő vidáman csak ennyit mondott: — Ne köszönje, a magáé! Staket IDŐSZERŰ GONDOLATOK Nagy felelősséggel kell viszonynlnnnk a tagielöltek és a fiatalok neveléséhez. Ma már ők alkotják a párt egynegyedét. Kötelességünk, hogy mindent megtegyünk azért: váljanak a szocialista haza építőivé, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus gondolataihoz hő kommunistákká. Állandóan szem előtt kell tartanunk a párt becsületét, tisztaságát. A kommunistáknak példát kell mutatniuk a munkában, magatartásukkal és egész életükkel. Meggyőzően és aktívan kell harcolniuk a párt politikájáért. A párt nem tűrheti meg soraiban azokat, akik nem teljesítik munkahelyi kötelezettségeiket, durván megsértik alap- szabályzatát, karrierista, törtető céljaikra használják fel a tagsági igazolványt és így ártanak a párt nevének és tekintélyének. (Gustáv Husáknak a CSKP XV. kongresszusán elhangzott előadói beszédéből) A magunk részéről aktivan törekszünk arra, hogy az enyhülési folyamat minden módon megszilárduljon, és kiterjedjen a világ valamennyi részére, s így természetesen Afrikára és a Közel-Keletre is. De helytelen és irreális volna azt várni, hogy ezeknek vagy más területeknek a népei lemondanak a törvényes jogaikért vívott harcról amiatt, mert valaki hamisan magyarázza az enyhülés fogalmát. Ami például a Közel-Keletet illeti, egyáltalán nincs ellentében az enyhülés érdekeivel az arab népek harca azon területének visszaadásáért, amelyek az övék, de amelyeket Izrael megszállt és a palesztinok jogáért az önálló állam alakítására, sem pedig azoknak az akciói, akik támogatják az arabok ezen igazságos követeléseit. Az enyhülés érdekei ellen a Közel-Keleten éppen azok cselekszenek, akik az agresszor oldalán állnak, és buzdítják expanzionista törekvéseit. Ugyanez érvényes a dél-afrikai helyzetre is. A nemzetközi feszültség enyhülésére a veszély forrását az azon nemzetek ellen irányuló politika jelenti, amelyek a területen a gyarmati és fajgyűlölő elnyomás alóli felszabadulásukért, az ájgyarmatosítás ellen, függetlenségükért s a társadalmi haladásért küzdenek, nem pedig önmagában az a harc, amelyet a népek jogaikért folytatnak. (Leonyid Brezsnyevnek a Time-nak adott nyilatkozatából) Gömörb irodájában ötpercenként felberregő telefon pedig arról tanúskodik, hogy igazán elfoglalt ember. Az iskolában 34 állandó és 65 alkalmi oktató munkáját irányítja, ötezer azoknak a száma, akik ebben az iskolában évente hajtási jogosítványt szereznek. — Reggelenként mindig in rajtolt É&dlMM A katonai behívó szakította ki a gömöri tájból. Ekkor még nem gondolta, hogy később csak vendégként tér majd vissza szülőhelyére, Runyába (Rumince). Diákkorában éveken át naponta eljárt a velük szemben lévő műhelybe, a traktorosok közé. Elégedetten távozott, ha a „vasparipát“ megsimogatta, s nem bánta, ha olajos lett tőle a keze. Szakmaválasztáskor nem volt problémája. Az autószerelői segédlevél megszerzése után a tornaijai (Safári- kovo) Gép- és Traktorállomásra került. Kitűnő munkatársai, mesterei voltak, ma is emlegeti nevüket — Ligárt, Pobori, Kovács, Harnóc elvtársak ... Amikor búcsút vett tőlük, biztatták: „Siess vissza, fiú, várunk rád.“ Horváth Árpád ma a bratis- lavai autóiskola igazgatója. A néphadseregben újoncként megszerezte a hajtási jogosítványt, s így a határőrség g í- pesített egységének altiszti iskolájába került. Egy év alatt nemcsak rangot szar zett, hanem gépjárművezetői oktató jogosítványt. Másodéves korában már ő is részt vett a katonai gépjárművezetők képzésében. — Régi vágyam volt, hogy autóiskolai oktató legyek. írtam jelenlegi munkahelyemre, nehezen, de végre mégis felvettek. A tényleges katonai szolgálat letöltése után munkába álltam. A fiatal, törekvő fiú oktatóként kezdte, majd hamarosan igazgatóhelyettes és végül igazgató lett. Elfoglaltsága mellett talált időt arra is, hogy magát továbbképezze. Elvégezte a szakipari középiskola levelező tagozatát, a pedagógiai tanfolyamot és a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemét. Jelenleg a Közgazdasági Egyetem harmadik évfolyamának hallgatója. Az őrömmel indulok a munkába, jóllehet tudom, hogy nem eg/ probléma vár rám. Megtaláltam a számításomat, érdekel a munkám. Ebben érdeme ven az itt dolgozó kollektívának is. Az egyik szocialista munkabrigádnak, amely az aranyfokozat várományosa, én is tagja vagyok — folytatja. — Arra törekszünk, hogy munkánkat minél tökéletesebben végezzük, még jobban felkészítsük a gépjárművezetőket a közúti forgalomra. Horváth elvtárs nemcsak igazgató, hanem 1971-től a Honvédelmi Szövetség gépkocsiversenyzője is. Legjelentősebb eredménye, hogy 1973- ban csoportjában szlovákiai bajnok lett. Két évvel ezelőtt a körpályás és a hegyi versenyekre szakosította magát. Tavaly az országos ösz- szetett versenyben az ötödik, illetve a hatodik helyen végzett. Ez sok önfeláldozásába és csaknem teljes szabad idejébe került. Ma csak azt sajnálja, hogy elfoglaltsága miatt egyre ritkábban állhat rajthoz. — Versenyzői pályafutásom alatt sok barátra tettem szert, sok tájat, várost ismertem meg nemcsak idehaza, hanem más országokban is. Néhány nemzetközi versenyen is részt vettem — mondja. — Ha a volán mögött ülök, biztosabban érzem magam a sétáló gyalogosoknál. Igényes magával és másokkal szemben is. Nem fél kimondani az igazat még akkor sem, ha tudja, hogy azért megneheztelnek rá. Ezért is választották meg három évvel ezelőtt az üzemi pártszervezet elnökévé. Pártfeladatként kapta figyelemmel kísérni az új autőiskola felépítését, amely nagy örömére az év végére elkészül. Másfél évtizede él Szlovákia fővárosában, de mindig szeretettel gondol tanítómestereire, a gömöri tájra és a gömöri emberekre ... NÉMETH JÁNOS
